Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-02 / 178. szám, szerda

1 6 j ÚJ SZÓ REGIO 1995. augusztus 2. Turistariogató Mostanában jönnek a bölcsebbnél bölcsebb nyugati szaktanácsadók, hogy elmondják nekünk, amit már egy ideje úgyis sejtünk vagy tudunk az idegenforgalomról. Amúgy akár bele is szakadhatunk a nagy szövegelésbe, mert az ügyeletes állam bácsi ezt a témát úgyis másként látja. Neki ez most nem annyira fontos. Ő ilyesmit ma nem támogat. Mit itt most a turizmus? Majd jön ide az a sok idegen, és isten tudja, mit hoz egyáltalán magával?! Jobb az egészet hagyni, nem bolygatni. Marad hát minden a kisemberre: csinálja, ahogy tudja. S ő tudja! Felépíti, vagy ha már megvan, hát beül a szép éttermébe meg a kastélyok, barlangok portásfülkéjébe, és kitárt kapukkal várja a kedves vendéget. De bizony ha nem bírja a szlovák nyelvet, magára vessen! A szende pincérnőktől sem kap eligazítást. Jobb, ha továbbáll. Keresheti a másik, a helyiek által jónak mondott étkezdét. Csak nehogy sokadmagával menjen oda, mert ott meg kevés szokott lenni a pohár meg az eszcájg. S aztán meg úgy járnak, hogy ő eszik, iszik, a szomszéd meg majd nézi. De nehogy ám nagyon éhesen menjen oda, és siessen, mert az mégsem lehet, hogy csak úgy hipp-hopp ott terem előtte az étek. Ha mindezen szerencsésen túl van, indulhat a kastély vagy barlangok felé. Ha sokat kérdezősködik, előbb-utóbb oda is talál. A hajdani úrilakban . ne csodálkozzon, ha anyanyelvén úgy szólnak hozzá, hogy jó, ha abból egy kukkot megért, s ne ámuldozzon, ha bent azt próbálják vele elhitetni, hogy amitő porcelánnak vél, az rézkibli. Szép a föld alatti . csodás világ is. Érdemes megnézni. Csak nehogy má' megint más nyelvet beszéljen a kedves vendég, mint amilyent ebben a respublikában üdvözítőnek tartanak! Mert akkor uzsgyi fizetni! S ha sokan jöttek, akkor sokszor. A jókora felárat meg kell adni mindenkinek azért, hogy nem szlovákul akarják megtudni azt, hogy mit is látnak. Nem úgy, hogy a csoportból majd egy fizet, a többi meg hallgat. Nem. Ez kész ráfizetés lenne ennek a fiatal hazának. Mindenki külön-külön. (Itt azért hadd álljak meg, és áruljam el a Gömörbe látogató turistának, hogyan úszható meg az utóbbi csapda. Mondja már egy barlangba siető merész nagy csoportbéli vállalkozó, hogy e kompániából csak ő kíváncsi a németfangoljmagyar nyelvek valamelyikén elduruzsolt szövegre. Ő lesz csak a fizető, s csak az ő fülébe húzzák a szép nótát. Aztán, ha senki nem figyel, az ily fortéllyal keresni is lehet úgy egymás közt, hiszen most már maszek felárat (adómenteset) szedhet az atyafi azért, hogy megsúgja, amiért fizettem, amit nem mondhatok el senkinek, elmondom hát....) AMBRUS FERENC IV. Palóc Napok Füleken Fülek városa, a Füleki Városi Művelődési Központ, a Csemadok városi szervezete, a füleki Közszolgáltató Vállalat és a losonci Regionális Művelődési Központ szervezésében augusztus 11-e és 13-a között rendezik meg Füleken a IV. Palóc Napokat. Mint arról Mázik István, a Városi Művelődési Központ igazgatója tájékoztatott, a három nap alatt ismert színészek, neves csoportok lépnek fel a vár alatti szabadtéri színpadon, illetve a Vigadó színpadán. A műsorban közreműködők száma az igazgató szerint meghaladja a 400 főt. A Palóc Napok lebonyolításába az idén is bekapcsolódik a Városi Könyvtár és a Városi Múzeum. A rendezvény fő védnöke Fejes Lajos mérnök, Fülek város polgármestere, a Palóc Napok „háziasszonya" pedig Agócs Valéria, a Szlovák Rádió Magyar Adásának népszerű munkatársa lesz. - Annak ellenére, hogy a Palóc Napok megrendezéséhez minimális pénzösszeget kaptunk kölcsön, úgy érzem, sikerült gazdag műsort összeállítanunk - mondta Mázik István. A rendezvény tartalmilag három részre osztható: pénteken a gyerekekre összpontosítunk. A megnyitó után számtalan gyermekműsor kezdődik, kezdve a lepényevéstől, hétmérföldes csizmában futáson át a mini Forma-1 versenyig. Péntek a művészet ünnepe is. A Városi Múzeumban két kiállítás nyílik: a kisgalériában Bácskái Béla festőművész tárlata, mellette pedig Gedai Csaba budapesti fotóművész kiállítása Palóc tájakon címmel. Az európai hírű fotós gyökerei a Palócföldre nyúlnak vissza, ezért ismeri jól a vidéket, amelyet fényképein is megörökített. Este, a Zsákszínház produkciója után tárogatómuzsika szól a vár Bebek-tornyából. Szombaton a folklór dominál, a délután négy órakor kezdődő Ide lábam, ne oda című műsorban ismert hazai tánccsoportok, népművészeti csoportok, szólisták lépnek fel, valamint a vers- és prózamondó verseny néhány kiemelkedő egyénisége. Ezenkívül bemutatkozik a budapesti Romano glaso cigány folklóregyüttes és az ugyancsak budapesti Musica Historica együttes, amely 16. és 17. századbeli zenével szórakoztatja a közönséget. A vasárnapi műsor délelőtt fél tízkor szlovák nyelvű szentmisével kezdődik, majd a körmenet után magyar istentiszteletre kerül sor. Délután a Nevessünk együtt című zenés, vidám, szórakoztató műsorban magyarországi humoristák, énekesek lépnek fel. A vasárnapi programok a Vigadó színháztermében zajlanak, mivel a szabadtéri színpadon esti koncertjére készül a P. Mobil együttes, és az „építkezés" tíz órát vesz igénybe. Ezúton szeretném megemlíteni, hogy a szombati és a vasárnapi belépőjegyek sorsoláson vesznek részt. Fülek városa jövőre ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. Mint az igazgató elmondta, ebből az alkalomból még színesebb, még tarkább, változatosabb műsort szeretnének összeállítani. Ennek szervezését már szeptemberben megkezdik, és a tervek szerint a majdani, az V. Palóc Napok nem három napig, hanem egy Rétig fognak tartani. (farkas) Ipolynyék 860 éves Ipolynyék a Nagykürtösi járás egyik legnagyobb községe. Szorgalmas dolgos nép lakja ezt a falut, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy a változások sem fogtak ki rajta. Hihetetlenül gazdag a múltja és a jelene is. Azt szeretném bemutatni, hogy ebben a nem éppen könnyű helyzetben is van még falu, amely nem adta föl. Most, amikor a földműves-szövetkezetek szinte majdnem mind föloszlottak, az Ipolynyéki Földműves-szövetkezet most is eredményesen üzemel, és gazdálkodik nemcsak a saját földterületén, de bérel földeket, Ság, Pereszlény és Párkány határában is. A szövetkezet foglalkozik gyógynövénytermesztéssel, fűszernövények termesztésével, és ezeknek teljes földolgozásával, továbbá a csemegekukorica termesztésével és földolgozásával. Svéd szakemberek hatalmas hűtőházakat szereltek össze a szövetkezetnek. Itt fagyasztják a szövetkezet által kitermelt zöldséget, tököt, hagymát, borsót, brokkolit stb. A kamionok hordják szerte az országban a nyéki ízletes fagyasztott zöldséget. A szövetkezetnek nagy kiterjedésű szőlőskertje is van. Ez teszi híressé a nyéki borokat. A szőlőtermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. Említést kell tenni még a virágkertészetről is. „És nem utolsósorban a bojlercsirke-tenyésztésről, melyből több vagon hús kerül eladásra. Bizonyára ennyi ágazat munkalehetőséget is biztosít a lakosság számára. A községben üzemel egy fafeldolgozó üzem is Bučina néven. A termeléshez a gömbfát Zólyomból szállítják. Ipolynyék községnek van saját egészségügyi központja, gyógyszertára, benzinkútja, bevásárlóközpontja, iskolája, óvodája, könyvtára, körzeti rendőrparancsnoksága, új községháza, kultúrháza, fürdője, sportpályája, péksége, temploma, temetője, ravatalozója. Ipolynyéken megtalálható még a népviselet, a fölelevenítő népszokások. Említésre méltó a kultúra, a Csemadok tevékenysége. Ezek közé tartozik az énekkar, a tánccsoport, a folklórcsoport, a színjátszócsoport. A kultúra területén is nagy sikereket könyvelhetnek el maguknak. És nem szabad megfeledkezni a testnevelésről, a sportról sem. A faluban 3 sportegyesület működik, sakk, asztalitenisz, futball. A futballszakosztály három csoportból áll. Mindhárom csapat jó eredménnyel szerepel a járási bajnokságokon is. Ez év augusztusában, vagy ahogy a nyékiek mondják, vendégségkor nagy napra készül a falu apraja-nagyra. A falu fönnállásának 860. évfordulóját ünneplik. Ebből az alkalomból megjelent Korcsog László nyugdíjas tanító rövidített krónikája könyv alakban. JUHÁSZ IRÉN A Búzavirág külföldön Sikeresen képviselte Gömört és a szlovákiai néptáncmozgalmat a rozsnyói Búzavirág táncegyüttes a magyarországi Jósvafőn megrendezett hagyományos falunapok rendezvénysorozatán. A hangulatos felső magyarországi kisközségben, egy festői patak partján álló paplak kertjében három napon át tartó műsorban a rozsnyói táncosokon kívül népdalkörök, folklórcsoportok léptek fel és dixielandkoncertnek is tapsolhatott a közönség. A különböző vetélkedők, így a favágás, patakugrás igazi népünnepéllyé varázsolták a rendezvényt a hazai és szlovákiai turisták, valamint vendégek számára. A. F. Rozsnyó Fülek Ipolynyék Ipolyság Telefon, te drága... A Szlovák Telekommunikáció ipolysági központjában meglehetősen elavult gépek és berendezések biztosítják a kellemesnek éppen nem mindig mondható telefonálási lehetőséget, csakúgy, mint Szlovákia-szerte mindenütt, egyszóval a kapcsolatfelvételt a világgal. Jelenleg mintegy kétezer család számára biztosított a telefonálási lehetőség Ipolyságon és környékén. Csaknem még egyszer annyi igénylést jegyeznek, ám mindhiába. Nem képes a vállalat teljesíteni ezeket, mivel így is kilencvenszázalékos kihasználtsággal működik a központ. Bár a közelmúltban felemelték a telefonálással járó szolgáltatások árát, s mindenkit értesítettek, vajon igényli-e továbbra is, hogy rákössék a telefonhálózatra, szinte egyetlenegy nemleges válasz sem érkezett. Mint megtudtam, a jelenleg telefonkészülékkel rendelkezők is sokat reklamálnak, mert nem működnek megfelelően telefonjaik, a vonalak állandóan foglaltak. Az üzemeltető cég viszont nem tud mit tenni, mivel elavult gépekkel csodákat nem lehet várni. Ipolyságon felszerelték már a digitális központot, mely ötszáz új telefonállomás bekötését biztosítaná. Ez csak feltételes módban igaz, ugyanis a járás központjából, Léváról még nem vezették ide az ehhez szükséges vezetéket, ami több millió koronába kerül. Érdekessége a dolognak, hogy az idei évben valószínűleg nem is fogják, (i-d) DREGELYVAR A megközelíthetetlen vár Ha a pihenni és régi idők emlékeit megtekinteni szándékozó turista Ipolyságnál elhagyja Szlovákiát és elindul, hogy felkeresse Börzsöny nevezetességeit, Szondi György birodalmát nem igazán tudja megközelíteni személygépkocsijával. Pedig több irányból is lenne módja, csakhát egyrészt akadályozza őt, hogy külföldi, másrészt az erdészet és a szövetkezetek erőgépeik által tönkretett utak. Nagyoroszi irányából két út is vezet Drégelyvárhoz. Az egyik egy katonai területet szel ketté, s ott bizony csak engedéllyel lehet keresztülhajtani. Márpedig a külföldi túrázó számára zárt a sorompó. Mert „ez a parancs" mondotta volt a kiskatona ottjártamkor. A másik út viszont szántóföldhöz hasonlít inkább, mint közúthoz. Bernecebaráti irányából hasonló a helyzet: terepjáró gépkocsival lehet, látványos lenne az út. Igaz, ha valaki meg szeretné tekinteni a drégelyi várat, túrázzon, s ne gépkocsival menjen, csakhát, ha apró gyermekével indul útnak a család, kell hogy legyen egy megközelítési útszakasz. A nem magyarországi turista vajon miért nem mehet azon az úton, amelyen a magyar állampolgár? Továbbhaladva Nagybörzsöny községben több mindent tekinthet meg az odalátogató. Rögtön a falu elején álla híres tizenharmadik századi Szent István-templom. Lejjebb a községben az egy századdal fiatalabb Bányásztemplom. Csakhát mindkettő zárva. így kívülről tekinthetők csak meg. Ezek a nevezetességek mintegy húsz kilométeres szakaszon találhatók, s élményekben gazdag börzsönyalji tartózkodást biztosíthatnának a pihenni vágyók számára. De mégsem teszik, mivel elérhetetlenek, megközelíthetetlenek. Úgy vélem a magyar hatóságoknak és hivataloknak lenne mit tenniük, (cz) Néhány nappal ezelőtt immár tizenötödik alkalommal rendezték meg a Köbölkút melletti mocsaras vidéken a szlovákiai ornitológusok találkozóját. A több hektáros nádasban számos értékes madárfaj él. A madarak gyűrűzése nagy türelmet és alaposságot igényel. IPOLYSÁG Szeptembertől gyermekotthon? Ipolyságon 1961 szeptemberétől működik a kisegítő alapiskola. Jelenleg harminc állami gondozott gyermek tölti itt alapiskolás éveit, beleértve a nyári szünidőt is. S hogy ez a két hónap kellemesen teljen az árvák számára, az iskola vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek kimozduljanak Ipolyságról, még annak ellenére is, hogy ez többletköltségekkel jár. Júliusban egy hetet a Magas-Tátrában töltött a harminc tanuló. Az iskola igazgatója, Mészáros István előteremtette a kirándulással járó költségek finanszírozására az anyagiakat saját, illetve támogatói forrásból. További lehetőség az üdülésre a közeli gyügyi fürdő. Arra a kérdésre, vajon milyen terveket sző az iskola vezetése a jövőt illetően, az igazgató elmondta: - Nagyon szeretnénk, ha szeptembertől gyermekotthonná nyilvánítanának bennünket. Ennek ugyanis számos előnye van, ugyanakkor némi többletmunkát is jelent." Mint később kiderült, tizennégy kisegítő iskola igényelte a pozsonyi 7. tanügyi hivatalnál, hogy nyilvánítsák gyermekotthonná, s ebből csak hármat hagytak jóvá. Valószínűleg az ipolyságit igen. Az iskolában egyébként kilencven tanuló tanulja az írás-olvasást. Az állami gondozottakon kívül mintegy ötvenen járnak a környező falvakból, településekről. (turczi)