Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-02 / 178. szám, szerda

1 6 j ÚJ SZÓ REGIO 1995. augusztus 2. Turistariogató Mostanában jönnek a bölcsebb­nél bölcsebb nyugati szaktanácsa­dók, hogy elmondják nekünk, amit már egy ideje úgyis sejtünk vagy tudunk az idegenforgalomról. Amúgy akár bele is szakadhatunk a nagy szövegelésbe, mert az ügyeletes állam bácsi ezt a témát úgyis másként látja. Neki ez most nem annyira fontos. Ő ilyesmit ma nem támogat. Mit itt most a turiz­mus? Majd jön ide az a sok ide­gen, és isten tudja, mit hoz egyál­talán magával?! Jobb az egészet hagyni, nem bolygatni. Marad hát minden a kisember­re: csinálja, ahogy tudja. S ő tudja! Felépíti, vagy ha már megvan, hát beül a szép éttermébe meg a kas­télyok, barlangok portásfülkéjébe, és kitárt kapukkal várja a kedves vendéget. De bizony ha nem bírja a szlovák nyelvet, magára vessen! A szende pincérnőktől sem kap el­igazítást. Jobb, ha továbbáll. Ke­resheti a másik, a helyiek által jó­nak mondott étkezdét. Csak ne­hogy sokadmagával menjen oda, mert ott meg kevés szokott lenni a pohár meg az eszcájg. S aztán meg úgy járnak, hogy ő eszik, iszik, a szomszéd meg majd nézi. De ne­hogy ám nagyon éhesen menjen oda, és siessen, mert az mégsem lehet, hogy csak úgy hipp-hopp ott terem előtte az étek. Ha mindezen szerencsésen túl van, indulhat a kastély vagy barlangok felé. Ha so­kat kérdezősködik, előbb-utóbb oda is talál. A hajdani úrilakban . ne csodálkozzon, ha anyanyelvén úgy szólnak hozzá, hogy jó, ha ab­ból egy kukkot megért, s ne ámul­dozzon, ha bent azt próbálják vele elhitetni, hogy amitő porcelánnak vél, az rézkibli. Szép a föld alatti . csodás világ is. Érdemes megnéz­ni. Csak nehogy má' megint más nyelvet beszéljen a kedves ven­dég, mint amilyent ebben a res­publikában üdvözítőnek tartanak! Mert akkor uzsgyi fizetni! S ha so­kan jöttek, akkor sokszor. A jókora felárat meg kell adni mindenkinek azért, hogy nem szlovákul akarják megtudni azt, hogy mit is látnak. Nem úgy, hogy a csoportból majd egy fizet, a többi meg hallgat. Nem. Ez kész ráfizetés lenne en­nek a fiatal hazának. Mindenki külön-külön. (Itt azért hadd álljak meg, és áruljam el a Gömörbe lá­togató turistának, hogyan úszha­tó meg az utóbbi csapda. Mondja már egy barlangba siető merész nagy csoportbéli vállalkozó, hogy e kompániából csak ő kíváncsi a németfangoljmagyar nyelvek valamelyikén elduruzsolt szöveg­re. Ő lesz csak a fizető, s csak az ő fülébe húzzák a szép nótát. Aztán, ha senki nem figyel, az ily for­téllyal keresni is lehet úgy egy­más közt, hiszen most már ma­szek felárat (adómenteset) szed­het az atyafi azért, hogy megsúg­ja, amiért fizettem, amit nem mondhatok el senkinek, elmon­dom hát....) AMBRUS FERENC IV. Palóc Napok Füleken Fülek városa, a Füleki Városi Művelődési Központ, a Csema­dok városi szervezete, a füleki Közszolgáltató Vállalat és a lo­sonci Regionális Művelődési Központ szervezésében augusz­tus 11-e és 13-a között rendezik meg Füleken a IV. Palóc Napo­kat. Mint arról Mázik István, a Városi Művelődési Központ igaz­gatója tájékoztatott, a három nap alatt ismert színészek, ne­ves csoportok lépnek fel a vár alatti szabadtéri színpadon, illet­ve a Vigadó színpadán. A műsor­ban közreműködők száma az igazgató szerint meghaladja a 400 főt. A Palóc Napok lebonyo­lításába az idén is bekapcsoló­dik a Városi Könyvtár és a Váro­si Múzeum. A rendezvény fő védnöke Fejes Lajos mérnök, Fülek város polgármestere, a Palóc Napok „háziasszonya" pe­dig Agócs Valéria, a Szlovák Rá­dió Magyar Adásának népszerű munkatársa lesz. - Annak ellenére, hogy a Pa­lóc Napok megrendezéséhez minimális pénzösszeget kap­tunk kölcsön, úgy érzem, sike­rült gazdag műsort összeállíta­nunk - mondta Mázik István. ­A rendezvény tartalmilag három részre osztható: pénteken a gye­rekekre összpontosítunk. A megnyitó után számtalan gyer­mekműsor kezdődik, kezdve a lepényevéstől, hétmérföldes csizmában futáson át a mini Forma-1 versenyig. Péntek a művészet ünnepe is. A Városi Múzeumban két kiállítás nyílik: a kisgalériában Bácskái Béla festőművész tárlata, mellette pedig Gedai Csaba budapesti fotóművész kiállítása Palóc tája­kon címmel. Az európai hírű fo­tós gyökerei a Palócföldre nyúl­nak vissza, ezért ismeri jól a vi­déket, amelyet fényképein is megörökített. Este, a Zsákszín­ház produkciója után tárogató­muzsika szól a vár Bebek-tor­nyából. Szombaton a folklór do­minál, a délután négy órakor kezdődő Ide lábam, ne oda című műsorban ismert hazai tánccsoportok, népművészeti csoportok, szólisták lépnek fel, valamint a vers- és prózamondó verseny néhány kiemelkedő egyénisége. Ezenkívül bemutat­kozik a budapesti Romano glaso cigány folklóregyüttes és az ugyancsak budapesti Musica Historica együttes, amely 16. és 17. századbeli zenével szóra­koztatja a közönséget. A vasár­napi műsor délelőtt fél tízkor szlovák nyelvű szentmisével kezdődik, majd a körmenet után magyar istentiszteletre kerül sor. Délután a Nevessünk együtt című zenés, vidám, szórakozta­tó műsorban magyarországi hu­moristák, énekesek lépnek fel. A vasárnapi programok a Vigadó színháztermében zajlanak, mi­vel a szabadtéri színpadon esti koncertjére készül a P. Mobil együttes, és az „építkezés" tíz órát vesz igénybe. Ezúton sze­retném megemlíteni, hogy a szombati és a vasárnapi belé­pőjegyek sorsoláson vesznek részt. Fülek városa jövőre ünnepli fennállásának 750. évforduló­ját. Mint az igazgató elmondta, ebből az alkalomból még színe­sebb, még tarkább, változato­sabb műsort szeretnének össze­állítani. Ennek szervezését már szeptemberben megkezdik, és a tervek szerint a majdani, az V. Palóc Napok nem három napig, hanem egy Rétig fognak tartani. (farkas) Ipolynyék 860 éves Ipolynyék a Nagykürtösi járás egyik legnagyobb községe. Szor­galmas dolgos nép lakja ezt a fa­lut, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy a változások sem fogtak ki rajta. Hihetetlenül gaz­dag a múltja és a jelene is. Azt szeretném bemutatni, hogy eb­ben a nem éppen könnyű hely­zetben is van még falu, amely nem adta föl. Most, amikor a földműves-szövetkezetek szinte majdnem mind föloszlottak, az Ipolynyéki Földműves-szövetke­zet most is eredményesen üze­mel, és gazdálkodik nemcsak a saját földterületén, de bérel föl­deket, Ság, Pereszlény és Pár­kány határában is. A szövetke­zet foglalkozik gyógynövényter­mesztéssel, fűszernövények ter­mesztésével, és ezeknek teljes földolgozásával, továbbá a cse­megekukorica termesztésével és földolgozásával. Svéd szak­emberek hatalmas hűtőházakat szereltek össze a szövetkezet­nek. Itt fagyasztják a szövetke­zet által kitermelt zöldséget, tö­köt, hagymát, borsót, brokkolit stb. A kamionok hordják szerte az országban a nyéki ízletes fa­gyasztott zöldséget. A szövetke­zetnek nagy kiterjedésű szőlőskertje is van. Ez teszi hí­ressé a nyéki borokat. A szőlőtermesztés mellett gyü­mölcstermesztéssel is foglalkoz­nak. Említést kell tenni még a vi­rágkertészetről is. „És nem utol­sósorban a bojlercsirke-te­nyésztésről, melyből több vagon hús kerül eladásra. Bizonyára ennyi ágazat munkalehetőséget is biztosít a lakosság számára. A községben üzemel egy fafeldol­gozó üzem is Bučina néven. A termeléshez a gömbfát Zólyom­ból szállítják. Ipolynyék község­nek van saját egészségügyi köz­pontja, gyógyszertára, benzin­kútja, bevásárlóközpontja, isko­lája, óvodája, könyvtára, körzeti rendőrparancsnoksága, új köz­ségháza, kultúrháza, fürdője, sportpályája, péksége, templo­ma, temetője, ravatalozója. Ipolynyéken megtalálható még a népviselet, a fölelevenítő nép­szokások. Említésre méltó a kul­túra, a Csemadok tevékenysé­ge. Ezek közé tartozik az ének­kar, a tánccsoport, a folklórcso­port, a színjátszócsoport. A kul­túra területén is nagy sikereket könyvelhetnek el maguknak. És nem szabad megfeledkezni a testnevelésről, a sportról sem. A faluban 3 sportegyesület műkö­dik, sakk, asztalitenisz, futball. A futballszakosztály három cso­portból áll. Mindhárom csapat jó eredménnyel szerepel a járási bajnokságokon is. Ez év augusz­tusában, vagy ahogy a nyékiek mondják, vendégségkor nagy napra készül a falu apraja-nagy­ra. A falu fönnállásának 860. év­fordulóját ünneplik. Ebből az al­kalomból megjelent Korcsog László nyugdíjas tanító rövidített krónikája könyv alakban. JUHÁSZ IRÉN A Búzavirág külföldön Sikeresen képviselte Gömört és a szlovákiai néptáncmozgal­mat a rozsnyói Búzavirág tánc­együttes a magyarországi Jós­vafőn megrendezett hagyomá­nyos falunapok rendezvényso­rozatán. A hangulatos felső ma­gyarországi kisközségben, egy festői patak partján álló paplak kertjében három napon át tar­tó műsorban a rozsnyói tánco­sokon kívül népdalkörök, folk­lórcsoportok léptek fel és dixie­landkoncertnek is tapsolhatott a közönség. A különböző vetél­kedők, így a favágás, patakug­rás igazi népünnepéllyé vará­zsolták a rendezvényt a hazai és szlovákiai turisták, valamint vendégek számára. A. F. Rozsnyó Fülek Ipolynyék Ipolyság Telefon, te drága... A Szlovák Telekommunikáció ipolysági központjában megle­hetősen elavult gépek és beren­dezések biztosítják a kellemes­nek éppen nem mindig mondha­tó telefonálási lehetőséget, csak­úgy, mint Szlovákia-szerte min­denütt, egyszóval a kapcsolat­felvételt a világgal. Jelenleg mintegy kétezer család számá­ra biztosított a telefonálási le­hetőség Ipolyságon és környé­kén. Csaknem még egyszer annyi igénylést jegyeznek, ám mindhi­ába. Nem képes a vállalat telje­síteni ezeket, mivel így is kilenc­venszázalékos kihasználtsággal működik a központ. Bár a közel­múltban felemelték a telefoná­lással járó szolgáltatások árát, s mindenkit értesítettek, vajon igényli-e továbbra is, hogy rákös­sék a telefonhálózatra, szinte egyetlenegy nemleges válasz sem érkezett. Mint megtudtam, a jelenleg telefonkészülékkel rendelkezők is sokat reklamál­nak, mert nem működnek meg­felelően telefonjaik, a vonalak állandóan foglaltak. Az üzemel­tető cég viszont nem tud mit tenni, mivel elavult gépekkel csodákat nem lehet várni. Ipolyságon felszerelték már a digitális központot, mely ötszáz új telefonállomás bekötését biz­tosítaná. Ez csak feltételes módban igaz, ugyanis a járás központjából, Léváról még nem vezették ide az ehhez szüksé­ges vezetéket, ami több millió koronába kerül. Érdekessége a dolognak, hogy az idei évben valószínűleg nem is fogják, (i-d) DREGELYVAR A megközelíthetetlen vár Ha a pihenni és régi idők emlékeit megtekinteni szándéko­zó turista Ipolyságnál elhagyja Szlovákiát és elindul, hogy felkeresse Börzsöny nevezetességeit, Szondi György biro­dalmát nem igazán tudja megközelíteni személygépkocsijá­val. Pedig több irányból is lenne módja, csakhát egyrészt akadályozza őt, hogy külföldi, másrészt az erdészet és a szövetkezetek erőgépeik által tönkretett utak. Nagyoroszi irányából két út is vezet Drégelyvárhoz. Az egyik egy katonai területet szel ketté, s ott bizony csak engedéllyel le­het keresztülhajtani. Márpedig a külföldi túrázó számára zárt a sorompó. Mert „ez a parancs" ­mondotta volt a kiskatona ott­jártamkor. A másik út viszont szántóföldhöz hasonlít inkább, mint közúthoz. Bernecebaráti irányából ha­sonló a helyzet: terepjáró gépko­csival lehet, látványos lenne az út. Igaz, ha valaki meg szeretné tekinteni a drégelyi várat, túráz­zon, s ne gépkocsival menjen, csakhát, ha apró gyermekével indul útnak a család, kell hogy legyen egy megközelítési útsza­kasz. A nem magyarországi tu­rista vajon miért nem mehet azon az úton, amelyen a magyar állampolgár? Továbbhaladva Nagybör­zsöny községben több mindent tekinthet meg az odalátogató. Rögtön a falu elején álla híres ti­zenharmadik századi Szent Ist­ván-templom. Lejjebb a község­ben az egy századdal fiatalabb Bányásztemplom. Csakhát mindkettő zárva. így kívülről te­kinthetők csak meg. Ezek a nevezetességek mint­egy húsz kilométeres szakaszon találhatók, s élményekben gaz­dag börzsönyalji tartózkodást biztosíthatnának a pihenni vá­gyók számára. De mégsem te­szik, mivel elérhetetlenek, meg­közelíthetetlenek. Úgy vélem a magyar hatóságoknak és hivata­loknak lenne mit tenniük, (cz) Néhány nappal ezelőtt immár tizenötödik alkalommal rendezték meg a Köbölkút melletti mocsaras vidéken a szlovákiai ornitológusok találkozóját. A több hektáros nádasban számos értékes madárfaj él. A madarak gyűrűzése nagy türelmet és alaposságot igényel. IPOLYSÁG Szeptembertől gyermekotthon? Ipolyságon 1961 szeptemberétől működik a kisegítő alapiskola. Jelen­leg harminc állami gondozott gyermek tölti itt alapiskolás éveit, beleértve a nyári szünidőt is. S hogy ez a két hó­nap kellemesen teljen az árvák szá­mára, az iskola vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek kimozduljanak Ipolyságról, még annak ellenére is, hogy ez több­letköltségekkel jár. Júliusban egy hetet a Magas-Tátrá­ban töltött a harminc tanuló. Az iskola igazgatója, Mészáros István előterem­tette a kirándulással járó költségek fi­nanszírozására az anyagiakat saját, il­letve támogatói forrásból. További le­hetőség az üdülésre a közeli gyügyi fürdő. Arra a kérdésre, vajon milyen terve­ket sző az iskola vezetése a jövőt il­letően, az igazgató elmondta: - Nagyon szeretnénk, ha szeptembertől gyermek­otthonná nyilvánítanának bennünket. Ennek ugyanis számos előnye van, ugyanakkor némi többletmunkát is je­lent." Mint később kiderült, tizennégy kise­gítő iskola igényelte a pozsonyi 7. tan­ügyi hivatalnál, hogy nyilvánítsák gyer­mekotthonná, s ebből csak hármat hagytak jóvá. Valószínűleg az ipolyságit igen. Az iskolában egyébként kilencven ta­nuló tanulja az írás-olvasást. Az állami gondozottakon kívül mintegy ötvenen járnak a környező falvakból, települé­sekről. (turczi)

Next

/
Thumbnails
Contents