Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-17 / 191. szám, csütörtök

1898 | ÚJSZÓ GAZDASÁG 1995. augusztus 6. ABR

ONCSOS Népművészeti tábor Augusztus 21. és 27. között Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Tábor helyszíne lesz Abroncsos - a közigazgatásilag Ragyolchoz tartozó apró település. A Medves hegység nyugati oldalában kiépített üdülőközpontban az eddigi hagyományhoz híven közel kétszáz - zömében magyarországi - gyerek ismerkedik majd a különböző népművészeti tárgyak készítésével. A rendezvény idén a negyedik évfolyamába lépett, és mint azt Gatcsík Károlytól, a Csemadok Losonci Területi Választmányának titkárától megtudtuk, kedden, azaz augusztus 22-én avatják fel az üdülőközpontban a kazincbarcikai T. Tóth Pál által tervezett cserépégető kemencét, amelyben a fiatal fazekasok munká

it égetik ki. (-kas) Ifjúsági találkozó Kékkőn Holnap kezdődik, és vasárnap ér véget az az ifjúsági találkozó, amelyet Kékkő város önkormányzata szervez a II. világháború befejeződésének 50. évfordulója alkalmából. A háromnapos rendezvény programjában lesz táncmulatság és diszkó a vár melletti Tanyán, szombaton délelőtt asztalitenisz-torna az iskolában, továb"bá utcai futóverseny, délután pedig történelmi várjátékokat tartanak a várudvarban. A vasárnapi műsorban a városka híres fúvószenekara és az olaszországi baráti városból érkező fúvószenekar ad közös koncertet - ugyancsak a várudvarban. (bodzsár) FELSOZELLO Kettős emléktáblaavatás Szombaton délután a Palóc Társaság és a helyi önkormányzat szervezésében Felsőzellőben ünnepi külsőségek között leplezik le a templom falán Madách Imre emléktábláját. Ez abból az alkalomból történik, hogy a nagy drámaíró 145 évvel ezelőtt részt vett a falu templomában unokaöccse, Madách Károly és annak menyasszonya, Csemyus Anna házasságkötésén. A templom belső falán is emléktáblát avatnak, mégpedig gróf Balassa Ferenc, Dalmácia és Horvátország egykori bánja tiszteletére, aki ugyan a közeli Kékkőn hunyt el, de kívánsága szerint földi maradványait a felsőzellői templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. (bodzsár) TORNAIJA Folytatódik a vármaradvány feltárása Tavaly kezdődtek el annak a régészeti feltárásnak a munkálatai, amelynek során nagy valószínűség szerint az Árpád-korban, a 13. század közepén épült tornaijai várnak a maradványait kutatják a szakemberek. A jobb sorsra érdemes Zoltán kertben lévő sziklahegy és a rajta, valamint körülötte lévő hajdani kis vár azon a földön épült, melyet IV. Béla királyunk adományozott a Tornallyay család őseinek. E család címerében szerepel a vár a XV. és XVI. században, ám ekkor már ezt nem lakták, nem használták, s köveit fokozatosan széthordták. Az elmúlt évben végzett ásatások során egy kb. 25 négyzetméteres lakóépület falait és egy sáncrendszer maradványait tárták fel. Az e hónap elején itt megkezdett munkákat jelenleg öten végzik. Nagy örömömre közöttük találtam e csoport vezetőjeként 8. Kovács Istvánt is. Nehéz hónapjai, személyes meghurcoltatása után tehát ismét kinn van a terepen, dolgozik. Beszélgetésünk során természetesen személyes sorsa iránt is érdeklődtem. - A legrosszabbon talán már túl vagyok - mondja a rimaszombati Gömöri Múzeum közelmúltban önkényesen eltávolított igazgatója. - Úgy érzem, a jogtalan, törvénytelen közegben, sajnos, nem számíthatok, remélhetek sok jót. Bizakodom, hogy ez átmeneti helyzet, amiben meg kell találnunk azokat a megoldásokat, melyek ezen átsegítenek. • Milyen tervek, elképzelések szerint folynak a munkálatok a hajdani kis vár feltárásán? - Tornaija műemlékekben szegény város, s itt adott a lehetősége annak, hogy a régészeti feltárások után ezen a helyen kialakítsunk egy romkertet. A sziklán hajdan álló torony - ebből származhat a város neve is, hiszen a torony alján és körülötte alakult ki a város -, alatti felszínre került vármaradványokat rekonstruálni, majd műemlékileg konzerválni lehetne. Ezzel létrejöhetne a nagyon széppé varázsolható Zoltán kertnek egy látványos pontja. Ez a jövőben mindenképpen úgy is megjelenhetne, mint Tornaija egyik nevezetessége, idegenforgalmi érdekessége. • Mennyi időre van szükség e munkálatok elvégzéséhez, és a napokban végzett falfeltárások során előkerültek-e valamilyen középkori tárgyak, eszközök? - Jelenleg a vár egy nagyobb épületének a feltárása folyik. Jó esetben a feltárási munkákat két-három éven belül lehet elvégezni. A falak feltárása közben, annak ellenére, hogy innen már sok mindent - a köveket is széthordták, találunk korabeli kerámiadarabokat, sarló-, kés-, szablyarészeket, sarkantyút, nyílcsúcsot. • Mi lesz ezeknek a további sorsa? - Tornaija város vezetése nagyon korrekt, példamutató módon áll hozzá ehhez a munkához. Tudatosítják, hogy önmagunk keresése, értékeink felmutatása ma lehet még fontosabb, mint más időkben. Mivel őket is, meg néhány itt élő, dolgozó, a múltat becsülő embert is egy ideje komolyan foglalkoztatja a városi múzeum ügye, remény van arra, hogy ez a közeljövőben létre is jön. Itt, egy várostörténeti múzeumban kellene elhelyezni azt a leletanyagot, ami a mostani feltárások során a felszínre kerül. • Meddig tartanak majd az idei ásatások és a hajdani vár feltárása Tornaiján? - Ha az időjárás engedi, úgy az év novemberéig szeretnénk kinn maradni. Utána egyrészt a szikla környékének bokrait, fölösleges növényzetét kellene irtani, tisztítani, másrészt e kis csapat télen az imént említett múzeum ügyében is dolgozhatna, hiszen a városvezetés ennek céljaira a hajdani Fehér Ló emeleti helyiségeit szeretné használni, ahol meg lehetne kezdeni ennek belső, múzeumi célokra történő átalakítását. Tavasszal azután újra szeretnénk folytatni a kinti várfeltárást. AMBRUS FERENC Battyány CSOMA Bánk bán birtokán Csorna, a történelmi Gömör vármegye délnyugati csücskében fekvő kisközség a korai középkorban a bolondóci bárói birtok részeként szerepelt. Nevét egy Csorna (Chama) nevezetű vitézről vagy jobbágyról kapta, aki szolgálataiért jutalmul jutott hozzá a területhez. Az első bejegyzés 1240. április 6-án említi a települést: Budán IV. Béla magyar király a királyné elleni összeesküvés miatt Bánk bántól elkobozza Chamát, és Geche ispánnak adományozza. Csornát később Széchényi Tamás erdélyi vajda birtokaként az ajnácskői várhoz csatolták, és mindvégig a várbirtok része maradt. A 16. század második feléig többször pusztított pestis a faluban, emiatt a lakossága kétszer kicserélődött. A falu későbbi történelméből említést érdemel az 1870-es esztendő, amikor megépítették a vasutat. A település felett kőbányát tártak fel, ahonnét drótkötélpályán szállították a követ a vasútépítéshez. A kőbányát 1919-ben bezárták, és csak 1968-ban kezdődhetett meg a bazaltkitermelés. A falu történelmével Pócs Péter főiskolai hallgató ismertetett meg, aki a napokban behatóbban foglalkozik szülőfaluja múltjával. Mihali József polgármester felkérésére a Csorna község történelme című kiadványon dolgozik. - Reprezentatív, bőrkötéses könyvet adunk ki - tájékoztatott a fiatalember -, szerintünk a múlt megismerése mindig időszerű. Községünk a legrégebbi települések közé tartozik a környéken, az idén ünnepeljük fennállásának 755. évfordulóját. Tulajdonképpen már a 750. évfordulót is szerettük volna megünnepelni, sajnos, a fordulat évében ez a ten/ünk nem sikerült. Ebből az alkalomból adjuk ki az említett könyvet, és egy hétvégére tervezett ünnepségen szeretnénk méltóképpen megemlékezni az évfordulóról. Az október közepén tartott háromnapos rendezvényen egyebek mellett „minimúzeum'' nyílik, ahol bemutatjuk a falutörténettel kapcsolatos írásos emlékeinket, kézimunkákból rendezünk tárlatot, valamint szeptemberben meghirdetjük a helyi iskolában és az óvodában azt a rajzversenyt, amelynek témája „Hogyan látom a falumat". A legsikerültebb rajzok szintén szerepelnek az említett kiállításon. Tervezünk kupamérkőzést, amelyre a szomszéd községek labdarúgóit hívjuk meg, továbbá kultúrműsort, ahol a járás ismertebb tánccsoportjai is fellépnek. Végül megemlítem az emléktáblát, amelyet a templom falán avatunk fel az I. és a II. világháborúban elesett csornaiak emlékére. (farkas) Kassa o TőketerebesJ Várhosszurét Tornaija Abroncsos Csorna VARHOSSZURET Látványos falunapok Az idén tavasszal hozták létre Várhosszúréten a falualapítványt abból a célból, hogy ez lehetőségéhez mérten majd segítője legyen a község kulturális és társadalmi életének, s támogassa a hagyományápolást. A Várhosszúréti Falualapítvány első komoly megmérettetésére a hét végén kerül sor. Augusztus 18-19-20-án az alapítvány, valamint a társrendezők, a községi önkormányzat, a Csemadok várhosszúréti alapszervezete és rozsnyói területi választmánya szervezésében rendezik meg az I. Várhosszúréti Falunapokat. A Szent István tiszteletére meghirdetett kulturális napok programjában sok érdekesség szerepel, ami nyilván Várhosszúrétre vonzza majd az érdeklődőket a közeli, de távolabbi településekről is. Tizennyolcadikán, pénteken, a község sportpályáján lévő szabadtéri színpadon lép fel a rockkoncert keretében a Sexit és a Mr. Alfréd együttes, valamint a baráti nyírségi Ibrányból érkező Rock Wood csapat. Augusztus 19-én Rozsnyó főteréről indul el az a látványos lovasfelvonulás, aminek keretében lovakon, fogatokon és hintókon szállítják az érdeklődőket Várhosszúrétre. Itt délután megkoszorúzzák a község templomkertjében lévő, a második világháborúban a falu határában elesett magyar katonák emlékét őrző emlékművet, majd a Csermosnya völgye tiszteleg az államalapító Szent István emléke előtt című ünnepi népművészeti műsorban gömöri és magyarországi népművészeti és hagyományőrző csoportok mutatkoznak be. Este a várhosszúréti Miranda színjátszó csoport lép a közönség elé egy zenés darabbal. Vasárnap, augusztus 20-án délelőtt kerül sora falu határában lévő Buzgóban a hagyományos búcsúra. Kora délután a színpadon folytatódik majd az ünnepi műsor, aminek keretében első királyunkat méltató beszédet mond Pozsgay Imre Magyarországról. A Csermosnya-parti vasárnap délután fénypontjának ígérkezik a szlovákiai magyar újságírók csapatának bemutatkozása és komoly tétre menő futballmérkőzése a helyi öregfiúk csapata ellen. Azt, hogy a meccs, amelyen a hazai magyar tollforgatók legnagyobb sztárjai is pályára lépnek, milyen súllyal jelenik meg a közép-európai sportéletben, bizonyítja, hogy ennek levezetését a szervezők csak egy külföldről érkező, a világban elismert FIFA-játékvezetőre merték bízni. Nem titok, hogy a tavalyi labdarúgó-világbajnokság döntőjét vezető Puhl Sándorról van szó. Eközben a várhosszúréti sportpályán zajlik majd a sörivó és favágó verseny, ami nyilván szintén hozzájárul e délután sikeréhez. A várhosszúréti Falunapok egész időtartama alatt a vendégek és látogatók a lovaglás, fogathajtás és séta kocsikázás örömeiben is részesülhetnek. A rendezvénysorozat alkalmából a falualapítvány megjelentette újságját, a Várhosszúréti Hírmondót, melyben érdekes írások szólnak e szép vidékről s az itt élőkről. A Hírmondó péntektől kapható Felső-Gömör községeiben, majd a falunapok ideje alatt annak helyszínén is. (ambrus) BATTYAN Lesz tanévnyitó Az idei tanévkezdés ugyan nem sok jót hoz a battyáni alapiskola pedagógusainak, növendékeinek, de legalább lesz tanévnyitás. Amint arról július 28-ai számunkban is beszámoltunk, az iskola épületének állaga annyira megromlott, hogy a tanév végén a járási higiénikus és egészségügyi szervek elrendelték annak bezárását. Jó két héttel a tanévnyitó előtt a helyszínen érdeklődtünk az iskola további sorsát illetően. Szakács Ferenc polgármester örömmel újságolta, hogy szeptember 1jén továbbra is fogadja a 83 battyáni gyermeket a korábban bezárásra ítélt iskola. - A helyzetet mérlegelve a tanügyi igazgatóság végül is vállalta az épület kisebb tatarozását, pontosabban az ahhoz szükséges anyagi hozzájárulást. A munkálatokat természetesen mi végezzük, szülők, pedagógusok, közmunkások segítségével - mondta a polgármester. Matyi Józsefné igazgató sem titkolta örömét, hogy végre valami megmozdult az ügyben. Majd megjegyezte: korábban felmerült a kérdés: költözni, de hova? - Se pénzünk, se pedig más lehetőségünk nem maradt, mint a régi épület rendbetétele mellett dönteni. Végül is a tanügyi igazgatóság új igazgatója vette kezébe az ügyet, aki a még meglévő raktárakból átirányított építőanyaggal támogatja a tatarozást - közölte. Megtudtuk: az iskolaépület további használatát a statikus, a higiénikus és az egészségügy egy évre engedélyezte, azzal a feltétellel, hogy a korábban kifogásolt hibákat eltávolítják. Érthető tehát, hogy lázas munka folyik az iskola körül, mert a szülők nem szeretnék gyermekeiket télben-fagyban valamelyik szomszédos községbe utaztatni. Szeptemberig kijavítják a helyiségek padlózatát, megerősítik a tetőszerkezetet, átfestik a falakat, rendbe hozzák a 40 évvel ezelőtt fából épült udvarvégi illemhelyeket. Annak ellenére, hogy a község gázművesített, az iskolában továbbra is széntüzelésű kályhákkal fűtik majd a helyiségeket. Két hét múlva tanévnyitó. Bár a battyáni iskolaépületen hangyaszorgalommal dolgoznak, nem kecsegtet semmi jóval. Az épület régi, elavult. Kérdés, meddig bírja még. Csupán annyi biztos, hogy szeptemberben lesz kapunyitás. Bár ez csak „átmeneti állapot", mert ígéretet kaptak új iskola építésére!(?) (katócs) Türelmetlen olvasók Lehet, hogy furcsa dolog, s többen felkapják a fejüket hiszen azok fölött most bizony nagyobb vagyonokat osztanak szét, s nyilván jövedelmezőbb üzletek köttetnek, mint Tornaiján, ahol is az itteni városi könyvtárat az önkormányzat legutóbbi ülésének határozata értelmében bérbe adták. Könyvtárat bérbe? Gondoltam, erre sokan lesznek kíváncsiak, miképpen lehet ezt ma (gazdaságosan) működtetni, így július második felétől többször is elsétáltam a kultúrház épületében lévő intézmény közelében, hogy érdeklődjem a merész vállalkozónál. A bejárati ajtón lévő felirat ekkor még csak arról értesített, hogy a könyvtár műszaki okok miatt augusztus 1-jéig zárva van. Ezt tudomásul véve abban a hónapban többet már nem próbálkoztam a bejutással. E hónapban aztán ismét többször kísérleteztem - eredménytelenül. Úgy tűnik, nemcsak én láttam volna szívesen a tikkasztó nyári melegben belülről is e szentélyt, mert augusztus 15-én a zárva tartásról szóló eredeti értesítés alatt már ott olvashattam a türelmetlen olvasó írásbeli megjegyzéseit is: „Ma augusztus 9-e van. Mikor szándékoznak nyitni?" „Ma 14-e van, mikor nyitnak?" Az eredeti „Augusztus l-ig zárva" után pedig: „96?" E kitartás láttán a remény költözött belém. Ne csüggedjünk, honpolgároki Ne kongassuk a vészharangot! Él még az olvasó ember! (A. F.) IPOLYNYÉK Zászlószentelés az évfordulón Talán jelképes, hogy éppen Szent István ünnepén, azaz augusztus 20-án Ipolynyék önkormányzata emlékünnepséget rendez a község első írásos emlékének 860. évfordulója tiszteletére. A jeles évforduló alkalmából a falu ünnepséggel kedveskedik a helybéli lakosoknak és- a környék érdekődőinek. Vladimír Filo püspök úr celebrálja majd a délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepi, szentmisét, amelyen megáldják a község zászlaját és címerét. A délutáni ünnepi műsor fénypontja a község címerének leleplezése lesz. A kulturális program rendkívül színesnek ígérkezik. Természetesen a kulturális élményt egy kis szórakozás oldja fel, ugyanis az emlékünnepség táncmulatsággal zárul.