Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-17 / 191. szám, csütörtök

4 J ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. augusztus 18. A THE NEW YORK TIMES MECIARROL ES SZLOVAKIAROL A gyors visszarendeződés útján Amióta decemberben visszatért a hatalomba, Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök a gyors visszarendeződés felé vezeti országát, írta szerkesztőségi cikkében a The New York Times. „A privatizáció lassításával, azzal, hogy az állam visszaszivárog a magánéletbe, továbbá a média elhallgattatásával azon tekintélyelvű rendszer felé löki Szlovákiát, amelytől 1989-ben megszabadult" - folytatja a befolyásos amerikai napilap. Miután Mečiar a múlt hónapban leállította a kuponos privatizációt, barátai elkezdték felvásárolni a szállodákat, üdülőhelyeket és üzleteket, mégpedig „potom pénzért, csak tíz százalék előleggel" - írja a lap. „Ha a szlovákok panaszkodnak amiatt, akkor Mečiar szóvivője a vagyon tisztességtelen úton történő megkaparintását egyszerűen a külső befektetők elleni, egyszerű elővételi lépésnek állítja be". „Még az enyhe bírálatot is indulatos válasz fogadja. Soros György New York-i pénzember legutóbbi véleménye, amely szerint Szlovákia talán még nem kész a NATO- vagy az EU-csatlakozásra, idegengyűlölettel teli dühöt váltott ki" - írja a The New York Times. A szlovák kormány figyelmen kívül hagyta a Soros által Szlovákiának adott ösztöndíjakat és felszereléseket, s lépéseket tett, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánítsa az üzletembert. „Mečiar a múlt héten folytatta (a Soros elleni) támadást, amikor magas sajtókitüntetést adományozott egy antiszemita lapnak, amely rendszeresen karikatúrákat közöl Sorosról". „De Mečiar kedvenc célpontjai továbbra is a szlovákok, nem pedig a külföldiek" - vélekedik az újság. Amikor az ország vezető kulturális személyiségei közül kétszázan nyílt levélben a „tolerancia hiányát" panaszolták Szlovákiában, a Kulturális Minisztérium visszautasította állításaikat és azokat „egy csoport" panaszainak tüntette fel, amelynek tagjai „mindent gyűlölnek, ami szlovák" - hangsúlyozza az újság. Bonn és Washington egyre határozottabban figyelmeztet, hogy az ilyen vezetés elzárhatja Szlovákiát a NATO-tól és az Európai Uniótól. Mečiarnak komolyan kell vennie a bírálatot. Az általa képviselt kormányzási stílusnak nincs helye ma Közép-Európában - írta a The New York Times. A cikket ismertető anyagában a ČTK cseh hírügynökség arról is beszámolt, hogy az amerikai szenátus egyik múlt heti vitájában Jesse Helms, a külügyi bizottság republikánus elnöke a pozsonyi kormány szemére vetette: „Visszakozik a privatizációtól, és a demokráciát úgy értelmezi, mintha az a kormányzó pártnak az ország fölötti teljes ellenőrzését jelentené". Helms a Brown-törvény kezdeményezői közé tartozik, amely a visegrádi országok, köztük Szlovákia gyors NATO-integrálására irányuló konkrét lépésekre hívta föl az amerikai kormányt, emlékeztetett a cseh hírügynökség, amely szerint a befolyásos konzervatív szenátor most elismerte: „Nem ienne tisztességes azt állítani, hogy Szlovákia előbbre tart e törvény kritériumainak teljesítésében, mint például Észtország vagy Szlovénia". Menekültek a hűtőkocsiban MTI-hír Kilenc bosnyák és szerb menekültre bukkantak egy hűtőkamionban az osztrák hatóságok Ausztria és Németország határán a kufsteini határátkelőhelyen. Rendőrségi források szerint a kilenc személy illegálisan akart Németországba jutni. Mint az osztrák vámhatóságok elmondták, a kilenc menekült egyike egy 25 esztendős terhes asszony, a másik pedig egy hároméves kisleány. Az illegális utasok, akik Olaszország felől érkeztek, jó néhány órát töltöttek a hűtőkocsiban, mínusz három fokos hidegben, egészségük azonban nem károsodott, közölték osztrák határőrök. Az olasz rendszámú hűtőkamion egyébként Bariból érkezett, és a vámpapírok szerint halat szállított volna Frankfurtba. Az osztrák rendőrség őrizetbe vette az olasz sofőröket, akik fejenként 350 dollárt kértek a menekültektől azért, hogy német területre szállítsák őket. A szerb és bosnyák rhenenekülők egyébként összesen 1400 és 2400 dollár közötti összeget fizettek ki egy embercsempész szervezetnek, hogy megszervezze az illegális utat Olaszországból Németországba. Lenintelenítés a Kreml kertjében Tegnap elszállították a moszkvai Kremlből Lenin kéttonnás bronzszobrát. Venyiamin Pincsuk szobrászművész alkotása csaknem három évtizedet „töltött el" a Kreml kertjében, s most a Moszkvától 35 kilométerre fekvő Lenyinszkije Gorki múzeumába kerül át. Az emlékművet 1967-ben az Iván téren, a volt Legfelső Tanácsnak otthont adó épülettel szemben állították fel. Tavaly novemberben a Kreml őrségének parancsnoksága a Tajnyickij kert egyik félreeső helyére vitette át a szobrot. Alaposan megizzadtak a munkában, mert a szobor gránit talapzatát több napon át próbálták kiemelni. Végül kénytelenek voltak pirotechnikusok segítségével felrobbantani a talapzatot. Eltávolítják Lenin egy másik szobrát is, amely a volt Legfelső Tanács épületének üléstermében áll. Hamarosan megkezdik az épület rekonstrukcióját, vissza akarják állítani az Andrej- és az Alekszandr-terem történelmi arculatát. Ez esetben a legnagyobb nehézséget a gránitszobor súlya - a csaknem hét tonna - okozza. A gránitszobrot, akárcsak korábban Lenin kremli dolgozószobáját és lakását, Lenyinszkije Gorkiba szállítják át. Lenyinszkije Gorki jelenleg az egyetlen Moszkva környéki település, ahol Lenin életéről teljes kiállítás látható. Vlagyimir Iljics élete utolsó éveit a település kastélyában töltötte el, ahol mindent gondosan megőriztek. A Kreml parancsnoksága egyelőre még nem döntötte el, hogy a volt Legfelső Tanács épületéből eltávolitják-e az összes, Leninre utaló emlékművet. Hasonlóan nyitott maradt a mauzóleum jövőjének kérdése is. MTI-PANORÁMA KÍNAI KITOLONCOLÁS Repülőgépre rakták a Greenpeace-tagokat A kínai rendőrség kitoloncolt tegnap egy francia és egy orosz Greenpeace-aktivistát, mert az előző napon tiltakozást rendeztek Peking központjában, a Tienanmen téren Kína kísérleti atomrobbantásai ellen. MTI-hír A nemzetközi környezetvédő szervezet e két tisztségviselőjét, Penelope Komitest, a Greenpeace francia irodájának igazgatóját és Szása Knorrét, az oroszországi iroda vezetőjét az Air France légitársaság Párizsba induló gépére tették fel a kínai hatóságok a pekingi repülőtéren. Az intézkedésről beszámoló Reuter hírügynökség úgy értesült, hogy rövidesen kitoloncolják a keddi tiltakozás további részvevőit is. A tüntetés miatt a pekingi rendőrség őrizetében van további négy Greenpeace-tisztségviselő, köztük Thilo Bode, a Greenpeace német állampolgárságú igazgatója. KRITIKUS VELEMENYEK A FRANCIA KÍSÉRLETEKRŐL Módszeres környezetpusztítás Ismét a francia kísérleti atomrobbantások tervezett felújítása ellen tiltakozott tegnap több dél-csendes-óceáni állam, köztük Ausztrália és Chile. Az AFP és a Reuter jelentése szerint a térség országainak környezetvédelmi miniszterei az ausztráliai Brisbane-ben tartott tanácskozásukon a környezet „rosszindulatú és módszeres pusztításának nevezték a francia kísérleteket. MTI-hír jelentette: hazája és három másik latin-amerikai ország - Ecuador, Kolumbia, Peru - környezetvédelmi miniszterei a jövő hónapban Chilében tanácskoznak, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a kérdésben. A világ egyik legkisebb országának számító, mindössze 8000 lelket számláló Nauru ultimátumot intézett Franciaországhoz, amelyben azzal fenyegetőzik, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Párizzsal, ha az nem mond le a tervezett kísérletekről. Szintén elítélte a francia terveket a kilenc korallzátonyból álló és kilencezer fős lakosságú Tuvalu. A találkozón John Faulkner ausztrál környezetvédelmi miniszter kijelentette: Franciaországnak vállalnia kell a felelősséget tetteiért. Ezért az atomkísérletek miatt a múltban keletkezett és a jövőben keletkező környezeti károkért is kizárólag és teljes egészében Párizst terheli a felelősség - tette hozzá. Paul Keating ausztrál kormányfő már korábban felszólította Franciaországot, hogy vizsgálja felül az atomrobbantások felújításáról hozott döntését. Chile ausztráliai nagykövete, Fernando Zegers Santa-Cruz beSVÉD LISTA Veszélyes országok Hans-Christian Oströ norvég turista kasmíri meggyilkolása kapcsán a svéd külügyminisztérium óvja az állampolgárokat bizonyos országok és országrészek felkeresésétől. Az első helyen Kasmír áll, ahol a gyilkosság történt. A norvég turista februárban kezdett indiai körutazást, a gerillák július elején fogták el egy kasmíri hegyi túrán. A svéd külügyminisztérium veszélyes helynek minősíti Algériát és Sierra Leonét is. Más országok esetében bizonyos területeket nevezett meg, ahol a turisták testi épsége nem garantált, például a török-iraki határ térségében. Nem javasolják, hogy a turisták Egyiptomban vonattal, autóval vagy hajóval utazzanak a Kairó-Luxor útvonalon. A svéd külügy óva int attól, hogy Bogotában este bárki is kimerészkedjen az utcákra. MTI A

kínai fegyveres erők újabb rakétakísérleteket hajtottak végre kedden Tajvan közelében, közölte tegnap a tajpeji kormány. Közleményéből nem tűnik ki, hány rakétát lőttek ki a kínai rakétaütegek. A brit Reuter hírügynökség által idézett bejelentés szerint a rakétakísérletek nagyszabású haditengerészeti és légi hadgyakorlat részét képezik. Lien Csan tajvani kormányfő önmérsékletre szólította fel Pekinget. Az ITARTASZSZ szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a hadgyakorlatok valószínű célja a Tajvani-szoros fegyveres blokádjának előkészítése. B

ogotában letartóztatták a hónap elején lemondott kolumbiai védelmi minisztert, Fernando Boterót, jelentette a DPA. A kolumbiai ügyészség a letartóztatási parancsot azzal a nyomozással kapcsolatban adta ki, amelyet Ernesto Samper elnök választási hadjárata idejében elkövetett pénzügyi visszaélések ügyében folytatnak. Botero korábban az elnök választási hadjáratának vezetője volt. Azzal vádolják, hogy pénzösszegeket fogadott el a Cali nevű befolyásos kábítószer-kereskedelmi hálózattól. C

iprus déli partvidékének közelében kedden éjjel lezuhant az amerikai légierő egyik helikoptere, fedélzetén négy személlyel, jelentette az AP ciprusi hatóságokra hivatkozva. A Blackhawk típusú gép az Akrotiriben lévő brit légi támaszpontról szállt fel, és a Ziyi nevű halászkikötőtől 5 kilométerre a tengerbe zuhant. Túlélőkről nem érkeztek jelentések. U

krajnában immár harmadik napja egyetlen kolerás megbetegedés sem történt. A járvány terjedésének üteme már a múlt héten visszaesett. Az idei első kolerás eset észlelése óta tegnapig összesen 389 ember kapta meg a kórt az 52 millió lakosú országban. Az Interfax Ukrajna hírügynökség adatai szerint jelenleg 57 személyt kezelnek kórházban. Azóta, hogy június 5-én felütötte fejét a járvány, heten haltak meg a betegségben. A kijevi kormányzat a napokban 75 milliárd karbovanyec (mintegy 420 ezer dollár) összeget különített el Herszon megye számára, az ottani ivóvízellátást biztosító berendezések kijavítására és az elöregedett csatornahálózat felújítására. Ugyancsak az egészségügyi állapotok romlásának megelőzésére az ukrán vezetés korábban már jelentős pénzügyi segélyt utalt ki a kolera által leginkább sújtott Nyikolajev megyének. Észak-Karolina partvidékének lakosait az USA-beli szövetségi állam hatóságai a Felix hurrikán által leginkább fenyegetett két sziget mielőbbi elhagyására szólították fel. Képünkön a Washington Baum hídon a menekülők hosszú autósora kígyózik. FRANKFURTER RUNDSCHAU Délszláv háború, magyar félelmek MTI-tudósítás Minél inkább igyekszik a magyar kormány higgadtságot mutatni kifelé, annál jobban növekszik a szorongás sok magyarban az ország határaitól délre dúló háború kiszámíthatatlansága láttán - írta tegnap a Frankfurter Rundschau című napilap. „Mindenki nyugtalan lenne, ha a határ túloldalán fekvő szomszédos helységben tüzérségi találat miatt lángba borult házakat látna" - idézi a szociáldemokráciához közel álló lap tudósítója Tóth Jánost, a magyar Külügyminisztérium államtitkárát. Noha kicsinek látszik annak a veszélye, hogy valamelyik fél a háborút északi irányban kiterjesztené, Budapestet különösen aggasztja a Vajdaságban élő legkevesebb félmillió főnyi magyar kisebbség sorsa. Nem válnak-e ezek az emberek a háborús hatalmi politika játékszereivé? „Sok ottani magyart katonai szolgálatra hívtak be" - idézi a Frankfurter Rundschau Eszes Tibort, az MTI központi titkárságának vezetőjét. Ráadásul a magyar menekülttáborok sok szerbiai dezertőrt befogadtak. A déli szomszéd katonai ereje miatt tanúsított óvatos visszafogottság és az óhajtott NATOcsatlakozás "kettős kívánalma nehéz helyzetbe hozza a magyar külpolitikát, ha a délszláv válságot nem sikerül diplomáciai úton rendezni. Ha a kéksisakosokat kivonnák, lehetséges, hogy Budapestet kérik majd meg, hogy átmenetileg fogadja be a békefenntartókat. Ha pedig feloldanák a boszniai fegyverembargót, Magyarország az oda irányuló fegyverkereskedelem tranzitországává válhatna. Horn Gyula miniszterelnök mint az EBESZ jelenlegi elnöke Helsinkiben javaslatot tett egy Budapesten megrendezendő békekonferenciára. A válság békés rendezése nemcsak biztonságpolitikai szempontból érdeke Magyarországnak - írja a lap. A menekülttáborok megteltek, a Duna pedig csak a határig hajózható. A magyar kormány adatai szerint a jugoszláviai gazdasági zárlat kétmilliárd dolláros veszteséget okozott az országnak. „Az Európai Uniótól semmiféle kompenzációt nem kaptunk" - nyilatkozta a magyar külügyi államtitkár. Az idegenforgalom is megsínyli a konfliktust. A szállodaigazgatók panaszkodnak, hogy elmaradnak az amerikai és a japán vendégek. „Valóban azt hiszik, hogy Budapest belvárosában is lőnek", idéz a lap egy hoteligazgatót.