Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-13 / 161. szám, csütörtök

[6] ÚJ SZÓ SPORT 1995. július 12. 750 EVES MULT Balogiványi ünnepe Július 2-án, vasárnap, szép, verőfényes napra virradt a gö­möri kisközség, Balogiványi la­kossága. Már napokkal koráb­ban megkezdődött a lázas készülés, hogy minden készen várja a közelről-távolról, még a határon túlról is érkező vendé­geket. Az ünnepi alkalomra ki­nyomtatott értesítőn csak ennyi olvasható: Balogiványi 1245-1995. Vagyis a község fennállásának 750. évforduló­ját ünnepeltük nagy örömmel, hálaadással. Röviden a község múltjáról. Az írásos feljegyzések 750 éves múltra tekintenek vissza, bár a település már korábban is létezett. A község valamikor két nemesi településből ala­kulhatott: Ivánfalvából és Comporházából. E két telepü­lés végleges egyesülése 1588­ban történt. A község mellett folyik a Balog folyó, így lett a neve Balogiványi. Száz évvel ezelőtt 400 lakosa volt, ma csupán 200. A reformáció el­terjedéséről pontos feljegyzé­sek nincsenek, de bizonyos, hogy Balogiványi már a kez­detben csatlakozik a reformá­ció tanaihoz. A gyülekezet temploma 1797-ben épült fel, egy év leforgása alatt. A gyüle­kezet egykor Rimaszécs filiája volt, s csak 1906-ban önálló­sult, Cakóval együtt. Első lelki­pásztora Dr. Magda Sándor, a későbbi tiszáninneni püspök volt. A község önkormányzata, Žilka József polgármesterrel az élen, odaadó munkával szervezte meg az ünnepet. A református gyülekezet presbi­tériuma erre az alkalomra fel­kérte egyházunk püspökét, Dr. Mikó Jenőt az igehirdetés szol­gálatának elvégzésére. Hív­tunk más vendégeket is, a Sá­rospataki Teológiai Akadémia 12 diákját. A gyülekezet fiatal­jai és a teológusok versmon­dással, illetve énekléssel tet­ték színesebbé az ünnepet. A község történetéről tartott előadást a gyülekezet gondno­ka, Nagy Árpád. A két órás is­tentiszteletről mindenki öröm­mel s lelkileg meggazdagodva távozott. A meghívottakat az önkor­mányzat látta vendégül. A püs­pök úr is kifejezte örömét e kis községben tapasztalt össze­tartás és megértés felett. Az egész napos rendezvénysoro­zatot egy képkiállítás is gazda­gította, legifjabb Csomós Ár­pád rajzait nézhette meg az ér­deklődő közönség. O. GY. CSILIZKOZ Jó műszaki felkészültség Gabonából a korábbi évekhez képest mindenütt gyengébb, de nem annyira rossz termés várható. A júniusi felhőszakadások és viharok rontottak a hozamokon. A kalászosok jelentős hányada a földön hever, ami nemcsak az aratást nehezíti majd, hanem mennyiségi és minőségi kieséssel is számolni kell. A túlkínálat reményei is szertefoszlőban vannak a gabonapiacon, így a meg­termett mennyiséget különösebb nehézség nélkül felvásárol­hatják, hacsak a pénz- és hitelhiány nem okoz majd gondot. Kissé visszafogott reményekkel látnak munkához a Csilizközi Mezőgazdasági Részvénytársa­ságban. Vörös Ottó mérnök, főag­ronómus a várható terméskilátá­sokkal és felkészültséggel kapcso­latban így nyilatkozott: - A májusi, június eleji felméré­seknél az 1300 hektár búza és a 380 hektár árpa kifejezetten jó­nak mutatkozott, titokban akár a csúcshozamban is reménykedhet­tünk. A Medárd körüli heves zápo­rok, viharok kárt tettek a fejlett nö­vényzetben, s a kalászosok mint­egy 25 százaléka teljesen megdőlt. Drasztikus terméscsök­kenéstől így sem kell tartani, mivel a legfrissebb felmérések szerint búzából 6, árpából 5 tonnás ho­zamra van kilátás. Gabonáink az idejében és szakszerűen végzett növényápolásnak köszönhetően tiszták, semmilyen kártevőt vagy gombabetegséget nem észlel­tünk. Szerencsénkre gabonáinkat a jégverés elkerülte, csak kissé ká­rosította. Számottevő kárt a lucer­nás szenvedett, az egyes parcellá­kon a jég teljesen elpusztította a második kaszálást. - Milyen anyagi-műszaki bázist teremtettek a nyári csúcsmunkák végzéséhez? - E tekintetben nincs és nem is lehet probléma. A cséplést és a já­rulékos munkát önerőből, külső segítség nélkül, időben el tudjuk végezni. Gépparkunk komoly műszaki fejlesztésen ment át. Ti­zenkét nagy teljesítményű kom­bájnnal aratunk, az idén vásárol­tunk két dán gyártmányú kom­bájnt. További két kombájnt pedig a magángazdák rendelkezésére bocsájtunk. Az utóbbi 1-2 évben 5 erőgéppel gyarapítottuk gépállo­mányunkat. A szükséges üzem­anyag és energiahordozó vala­mennyi munkához biztosított, pénzügyi nehézségek sem gátol­hatják a folyamatot. - Mi a helyzet a gabona értéke­sítésével? - A búza vetésterületének több mint 50 százaléka kenyérgabona. Az élelmiszer-ipari búza minőségi követelményeit nem lesz könnyű teljesíteni. Ha nem éri el a 25 szá­zalékos sikértartalmat, ez érzé­keny anyagi veszteséget jelenthet. Bízunk búzáink minőségében ­ha csak az eső nem húzza keresz­tül számításainkat mi tiszta és osztályozott kenyérnekvalót szál­líthatunk a felvásárló raktáraiba. Saját szárítónk, tisztítónk van, amely fedi a kombájnok napi telje­sítményét. A tonnánként beígért 3300 koronás összeggel elége­detlenek vagyunk, ez a jövőre néz­ve lelohasztja a termelői kedvet. Csakis az étkezési búzát adjuk el, az összes takarmánybúzát meg­tartjuk, mert saját keverőnk üze­meltetésével fedezhetjük az állat­állomány szükségletét. . KRASCSENICS GÉZA Új szálloda épül Losoncon Bár már bőven benne járunk a turistaszezonban, az idén sem ol­dódott meg Losonc és környéké­nek legnagyobb gondja, a hiányzó Szállodai szolgáltatás, s nincs megfelelő minőségű és mennyi­ségű vendéglátó szoba sem. Az Arany utcában korlátozott szám­ban vannak apartmanszobák, e mellett mindössze egy szálloda működik, az sem a legmagasabb színvonalon. A többi, néhány évvel ezelőtt még működő szálloda a szó legszorosabb értelmében a magánosítás áldozatává vált. Az épületek új (egykori) tulajdonosai kitették a „Bezárt" táblát. Vállalkozói és más körökben is egyre többet foglalkoznak azokkal a károkkal, melyeket ez a helyzet okoz. Sok időbe telt, míg a városi önkormányzat tagjai döntésre szánták el magukat: immár támo­gatják a már hónapok óta előter­jesztett Vigadó Szálloda építési tervét. A város garanciát vállalt az építkezéshez szükséges hitel fel­vételére. Ajelen helyzetet jellemzi, hogy az alapkő ünnepélyes letéte­lére a városba érkező baden-würt­tenbergi kereskedőkből, vállalko­zókból álló német küldöttség tag­jait a Hriňova feletti Poľana Szálló­ban lehetett csak elszállásolni. A küldöttség tagjai egyébként gyár­látogatásokkal, tárgyalásokkal azt igyekeztek feltérképezni, hogy a nógrádi régióban milyenek az igé­nyek és lehetőségek a német ipari és kereskedelmi vállalatokkal való együttműködésre. A szálloda tervét a helyi épít­tetővel szorosan együttműködve a losonci származású, Németor­szágban élő Hidasy József készí­tette. A szükséges engedélyek bir­tokában a szálloda a Kubinyi té­ren, a Vigadó palota udvarában épül fel. A vendégek gépkocsijai az alatta és mögötte létesítendő két­szintes garázsban parkolhatnak majd. A beruházó-építtető a loson­ci Trade Centrum, vezetője, Veselý Péter az alapkő letétele után így foglalta össze a szállodával kap­csolatos tudnivalókat: - Az építke­zés már elkezdődött. Reményeink szerint egy év múlva már a szállo­da átadása alkalmából találkozha­tunk ismét. A szálloda nyolcszin­tes lesz, háromcsillagos minősí­tésű, német standard szerint, az ennek megfelelő berendezéssel és szolgáltatásokkal. Kapcsolódni fog a Vigadó már működő létesít­ményeihez. A kivitelezéssel az Avant Kft.-t bíztuk meg. Éredekes eredményt hozott az alapok felső szintjének kiásása. A kotrógép két, feltehetőleg a múlt század elején készült kutat fedett fel. Részletes feltárására az alap további ásásával párhuzamosan kerül majd sor. PUNTIGÁN JÓZSEF Alapkőletétel: kalapáccsal és cukormakettel Bistye-fürdő Balogiványi Ipolyfödémes Nagymegyer Komárom I. ZENES NYÁRI FESZTIVÁL Komáromban a Kaláka együttes A Komáromi Vl-os számú erőd udvara a Bástya Színház idei nagysikerű bemutatója után egy újabb kulturális rendez­vénynek ad otthont. Az Európa Nostra-díjjal kitüntetett erődben ugyanis e hét szombatján rendezik meg az I. Nyári Zenés Fesztivált. A délelőtt 10 órától hajnalig tartó zenés műsorban - mely jó szórakozást ígér a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt - egyebek mellett fellép a budapesti Kaláka együttes, s az egész napos rendezvény keretében osztják ki az V. Pegazus-találkozó díjait is. Nagy Lászlót, a komáromi Borostyán együttes tagját, a zenés rendezvény egyik életrekeltőjét a műsor létrejöttéről és az esetleges folytatásról kérdeztem. - Amikor 1989-ben a megze­nésített verseket játszó Boros­tyán együttessel részt vettünk a diósgyőri Kaláka-fesztivál ver­senyprogramjában, felvetődött bennünk, hogy egy hasonló műsor megszervezésével mi is megpróbálkozhatnánk Szlováki­ában. A későbbiekben mind többször látogattunk Di­ósgyőrbe, kerültünk kapcsolat­ba a Kaláka együttessel, s meg­erősödött bennünk az elhatáro­zás: megszervezzük a fesztivált. Terveink a komáromi Vl-os bás­tya felújítását követően, igazá­ból ez év tavaszán öltöttek konkrét formát. - Milyen a rendezvény jelle­ge, milyen zenei irányzatokat követnek a fellépő együttesek, illetve szólisták? - Az I. Zenés Nyári Fesztivál célja a gyermekek és felnőttek tartalmas szórakoztatása. A fel­lépő zenekarok és szólisták műfaji besorolása eléggé körül­ményes, hiszen a népzenei pro­dukcióktól a megzenésített ver­seken és a sanzonokon át még Elvis Presley- és Beatles-feldol­gozások is lesznek. - A szervezők közt a Boros­tyán mellett ott találjuk a Komá­romi Városi Művelődési Közpon­tot (KVMK), valamint a Boros­tyán Alapítványt is. Milyen célo­kat követ az említett alapít­vány? - A Borostyán Alapítványt együttesünk a KVMK-val közö­sen, azzal a szándékkal hozta létre, hogy segítségével biztosít­suk a zenés fesztivál megrende­zéséhez szükséges anyagiakat. Nemcsak ebben az évben, ha­nem az elkövetkezőkben is, fel­tett szándékunk a hagyomány­teremtés. Szeretnénk, ha a fesztivál szervesen beépülne Komárom kulturális életébe, és olyan jó hírnévre tenne szert, mint a Jókai Napok vagy az egy­re népszerűbb Komáromi Na­pok. - A Kalákán kívül még milyen zenekarokkal találkozhatnak azok, akik szombaton eljönnek a fesztiválra? - A fesztivál tulajdonképpen három részből áll. A délelőtt 10­től kezdődő műsor elsősorban a gyerekeknek szól. A Kaláka e­gyüttes és Molnár István szóra­koztatja a legkisebbeket, lesz lovaglás, bábkészítés és több más kézműves foglalkozás is. Délután 3 órakor kezdődik a fő program, melynek keretében fellépnek: Lakatos Róbert és barátai, Korpás Éva, a KorZár, a Garabonciás, a Borostyán, a Szélkristály és a Kaláka együt­tes, az Árgyélus zenekar, Mé­száros Lajos, Pálmai Gábor, László Zsuzsanna, a Zachar-Ra­pos duó és a Komáromi Művé­szeti alapiskola tanárainak ka­marakórusa. A zenés vigadal­mat az este 10 órakor kezdődő táncház zárja. KOSÁR DEZSŐ IPOLYFÖDEMES 7 Hagyományápolás A napokban lengyel za­rándokok érkeztek Ipoiy­födémesre Czestochová­ból, az ismert búcsújáró helyről. A részletekről Molnár Lászlót, Ipolyfödé­mes polgármesterét kér­deztük. - Milyen alkalomból jöttek községükbe a lengyel zarán­dokok? - Ipolyfödémes egykor a mai Katyinka-völgyben terült el. Itt a mai napig fennmaradt egy román kori templom rom­ja, amely mellé a falu lakossá­ga 1946-ban épített egy ká­polnát, a régi Födémes és la­kosainak emlékére. Ez év ta­vaszán ellopták a kápolnából a Szűz Mária-szobrot, amely, sajnos, meg sem került. Azóta a kápolna üresen állt. Sikerült kapcsolatot teremtenünk a czestochovai zarándokokkal, akikről közismert, hogy járják a világot és különféle egyházi szobrokat adományoznak a hívő népek által lakott telepü­léseknek. Nekünk is hoztak egyet. Ezzel a gesztussal nagy örömet szereztek a lakosság­nak, annál is inkább, mert Ipolyfödémes már búcsújáró­helynek tekintette e szent he­lyet. Felújítottuk a hagyo­mányt. - Hányan voltak a vendé­gek? - Autóbusszal jöttek, mint­egy ötvenen. Érdekessége a dolognak, hogy népviseletbe öltözve, volt köztük lelkész is. A mi lelkészünk nem lehetett jelen, azonban a nagytúri plé­bános, Malagyí József méltó­képpen fogadta őket. Nagyon örülök, s azt hiszem, velem örül a falu is, hogy visszaállít­hattuk, újra felszentelhettük a régmúlt idők emlékét őrző ká­polnát, az eredeti elképzelé­sek szerint. Fontos ez minden­ki számára, hiszen mai vilá­gunkban éppen elég ke­serűség ér bennünket nap mint nap. A sok rossz mellett nagyon jó, hogy vannak kelle­mes, szívet örvendeztető cse­lekedetek is. Ápolni szeret­nénk kapcsolatainkat, mert a hit összeköt minden nációt, erősíti az egymásratalálást és a segítőkészséget. (turczi) A fürdő ismét üzemel Az idén a festői környe­zetben, a szlovák-magyar államhatár mentén elte­rülő Bistye-fürdő (Tőkete­rebesi járás) is megnyitot­ta kapuit. Az egykori járási nemzeti bizottság rehabi­litációs és továbbképző központjaként szolgáló fürdőhely négy évvel ezelőtt, az intézmény megszűnésével, szintén bezárta kapuit. A négyéves pangás erősen rányomta bélyegét a létesítményre, a beren­dezésekre. Végül akadt egy vállalkozó szellemű család, amely bérbe vette Dél-Zemplén egykoron leglátogatottabb (koráb­ban gyógyfürdőként is használt) fürdőhelyét. Juraj Horkay családja kora tavasztól a fürdő rendbetételén szorgosko­dott. Új vízderítőt épített, rendbehozta a tönkre­ment villanyhálózatot, a gyermek- és nagymeden­cét, a fedett kádas részle­get, valamint a hozzá tar­tozó kis szállodát. A strandidény kezdetétől már Bistye is nyitott ka­pukkal várja a nyaralókat, főként a gyerekeket, mert a vakáció idején ők lesz­nek itt a legnagyobb számban. Ugyanis a csöndes és tiszta levegőjű erdei kör­nyezetben lévő üdülőköz­pont megnyitását kö­vetően elsőként a gyerme­kek üdültetését szervező utazási irodák kaptak az alkalmon. így a szünidő első hónapjában lengyel és ukrán, augusztusban pedig hazai gyerekek ve­szik birtokukba a strandot és környékét. Jelenleg 46 lengyel gyermek tölti itt gondtalan napjait, a fürdőzésen és sportoláson kívül szerve­zett kirándulások kereté­ben megismerkednek a környékkel és annak ne­vezetességeivel. Juraj Horkay megerősí­tette, egyébként nyitva áll a kapu mindazok előtt, akik itt akarják eltölteni a hétvégét vagy szabadsá­gukat, mert a szálloda mellett bungallók is ren­delkezésre állnak, sőt, sá­torozási lehetőség is bőven akad. (katócs)

Next

/
Thumbnails
Contents