Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-12 / 160. szám, szerda

1995. július 5. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZÓ 1593 | MAR MA KAPHATÓ A BESZELGETES ALAKSZA JANOSSAL, A PAX ROMANA ELNÖKEVEL Ilasárnap Keresztény szellemben • Iktassuk ki szótárunkból a tisztázatlan fogalmakat! P.. Vonyik Erzsébet interjúja Szigeti'Lászlóval, a Kalligram Kiadó igazgatójával • Schwarzban Holop Zsolt riportja az Ausztri­ában munkát vállalók tapasz­talatairól • Az előzékeny mészáros Déries György jegyzete • Egy pohár víz: Titkok nyara Dusza István tárcasorozatá­nak következő része • Élet a sziklaházakban Ordódy Vilmos borfői riportja • „Levelek" a paradicsom­kertből Szabó G. László beszélgetése Tanai Bellával • A NOB-család Budapesten Góg László riportja • Magazinunk sok érdekes­séggel, részletes tv- és rádi­óműsor-melléklettel A BÖNGÉSZŐ nyertese Játékunkra e héten is rengeteg megfejtés érkezett. A helyes vá­laszt beküldők közül tegnap Mis­lay Edit, a VASÁRNAP szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E hé­ten az 1500 koronát Hajdamár Katalin ipolyszakállasi olvasónk nak küldjük. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Szabó Ist­ván. KÖZLEMÉNY Szőttes -veteránok találkozója Quittner János találkozóra hívja volt Szőttes (1969-1983) -tanítvá­nyait és munkatársait, valamint csa­ládtagjaikat Madarászra 1995. szeptember 1-2-án (péntek, szom­bat). Jelentkezés: 1995. július 18. Tel.: 07/958-271; 0708/525-114; 0943/3145. K-114 *•* *•* *«* A Pozsonyi Zenei Nyár egyik ren­dezvényeként Goda Marika énekművész Operettcoctail című előadóestjét július 14-én 19 órakor a Herlianska útcai ÁTRIUM színház­termében láthatja a közönség^ Goda Marika és Anton Čukan előadóművészek Egy kis jó hangulat című vidám, szórakoztató műsora: július 15-én Pelsőcön - 19.00 órakor a művelődési központban július 21-én Csízen - 19.00 óra­kor a fürdőben július 22-én Rőcén - 20.00 óra­kor a művelődési központban július 23-án Nagybalogon ­19.00 órakor a művelődési köz­pontban kerül bemutatásra. Min­denkit szeretettel vár a rendezőség. K-116 Az 1991-ben alakult Szlovákiai Magyar Pax Romana - Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsége több mint száz résztvevővel jú­lius 6-a és 8-a között Kassán tartotta újabb, negyedik orszá­gos kongresszusát. A tanácskozás befejezése után Alaksza Jánossal beszélgettünk a szövetség tevékenységéről: Elnök úr, mi a célja a szerve­zetnek, és hogyan dolgozik? - Megalakulásunkkor három dimenzióban határoztuk meg te­vékenységünket. Az egyik a ke­resztény értékrend követése, a másik a nemzettudat, a harma­dik pedig az értelmiségi lét. Megkérdezték már tőlünk néhá­nyan, hogy miért tesszük a ke­resztény értékrend mellé a nem­zettudatot. Azért, mert a kisebb­ségben élő népeknél, tehát ná­lunk is e két szempontot párhu­zamosan kell figyelembe venni. Egy további lényeges kérdés, hogy tisztában vagyunk az el­múlt négy évtized gyakorlatával, tehát tudjuk, nemzetünknek nem lehetett minden okos, rá­termett tagja diplomás értelmi­ségi, nem járhatott mindenki egyetemre, főiskolára. Éppen ezért a szövetségünk nyitott mindenki felé, akiben megvan az intellektuális igény. Ez a meg­határozó. • Hogyan sikerült a szövetség­nek ezt a hármat a gyakorlat­ban alkalmaznia? - A találkozókkal, eszmecse­rékkel és más jellegű rendezvé­nyeinkkel. Eddig például három országos összejövetelünk volt, mindegyiken megvitattunk egy­egy lényeges kérdést. Az egyik összejövetelen a keresztény­ség és a nevelés volt az alapté­ma, a másikon a nemzettuda­tot elemeztük, ipolysági össze­jövetelünkön pedig a keresz­tény értelmiség feladatáról ta­nácskoztunk. Most a félelemről mint jelenségről és annak le­küzdhetőségéről elmélked­tünk. Persze nem csak ennyiből áll a tevékenységünk. A helyi csoportjaink - mint például az érsekújvári, a pozsonyi, a kas­sai, a zselízi, az ipolysági és a többi - gyakrabban rendeznek beszélgetéseket, előadásokat, ugyanakkor a természetbarát és a pedagógus szakcsopor­tunk is rendez regionális, vala­mint országos méretű művelődési akciókat. A kultúra terén is igyekszünk hasznos versenyeket, seregszemléket szervezni. Ilyen volt például a Mécs László-szavalóverseny vagy a mpsonmagyaróvári regi­onális találkozó. m Mostani kongresszusuk mot­tója a „Ne féljetek!" felszólítás volt. Ezek szerint jellemző a fé­lelem a ma emberére? - Az előadók általában arra mutattak rá, hogy jellemző ránk a szorongás. A szakemberek szerint azért, mert a rendszer­váltás a maga pozitívumaival nem oldott meg számos további gondot, tehát a várt változások csak részben következtek be. Maga a kisebbségi lét is olyan trauma, amely félelmet, leg­alábbis egyes emberekben bizo­nyos szorongást okozhat. A többség és kisebbség együttélé­sében ugyanis még nincs meg a szükséges összhang. • Megfogalmazódott esetleg az is, hogyan küzdhető le a szo­rongás? - Ezzel kapcsolatban Urbán Károlynak volt egy igen érdekes és értékes előadása. Ő az orvos, a pszichiáter szemével igyeke­zett vázolni e jelenség okait. Va­lamennyi előadó elmondta, hogy elsősorban hinnünk kell, és re­mélni. Hinni Istenben is. Volt egy előadó, Kertész Tivadar, aki éle­te folyamán börtönbüntetésben részesült, és teológusként más megpróbáltatásokon is átesett, mégis túlélte azokat, mert erős tudott lenni, hitt, nem engedett a félelem szorításának. • Leegyszerűsíthető a lényeg úgy is, hogy ha nem vétünk mások ellen, ha másokén is cselek­szünk, akkor nincs mitől félni? - Igen. Egyébként Szent Pál apostol is arra tanít bennünket, hogy Isten nem a félénkség lel­két, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. GAZDAG JÓZSEF TEGNAP OLVASTUK Beavatkozás az állampolgári jogokba „A teljes név, az állandó lak­hely és a személyi szám (a Ha­mis mandátumok... c. kiadvány­ról van szó - a szerk. megj.) nyil­vánosságra hozatalával meg­szegték azt a jogot, melynek ér­telmében az állampolgár véde­kezhet személyi adatainak jog­talan nyilvánosságra hozatala ellen. Bizonyos, hogy az állam­polgári jogokba való jogtalan beavatkozásról van szó" - mon­dotta Robert Fico parlamenti képviselő (DBP) a lap szer­kesztőjének. Annak margójára, hogy a könyv kiadójáról semmi­féle adatot nem közöltek, meg­jegyezte: bármilyen időszaki vagy nem időszaki publikáció megjelentetéséről van szó, a ki­adónak eleget kell tennie bizo­nyos törvényes rendelkezések­nek, a könyvnek vagy sajtóter­méknek mindenképpen tartal­maznia kell az impresszumot. A Hamis mandátumok, a DU összes petíciós íve című publi­kációt a Nagyszombati Nyomda­ipari Üzemben nyomtatták. Bo­huš Hrušovský, az állami válla­latként működő nyomda igazga­tója szerint részükről nem tör­tént törvénysértés. Robert Fico szerint „valakinek felelősséget kellene vállalni azért, mert nem teljesítették a kiadás feltételeit, tehát meg kell határozni, hogy ki a törvényszegő". Mindenkinek joga van a személyéről szóló adatok jogta­lan összegyűjtése, illetve közlé­se elleni védelemre. A személyi­ségvédelemmel foglalkozik a Polgári Törvénykönyv 11. parag­rafusa is, melynek értelmében a magánszemélynek joga van személyiségének, nevének stb. védelmére. Robert Fico ezzel kapcsolatban a lap munkatár­sának hangsúlyozta: „Ha meg akarjuk állapítani a felelőst, fel kell tennünk a kérdést, hogy a névről, a személyi számról és a lakhelyről szóló adatok közzété­tele kárt okozhat-e annak a sze­mélynek, akinek a nevét közzé­tették. Úgy vélem, hogy igen, mert az egész ügyet túlpolitizál­ták. Képzeljük el például, hogy egy nem politikai szervezet munkatársáról megállapítják, hogy a DU petíciós ívének alá­írásával.kifejezésre juttatta poli­tikai nézetét. Ez kárt okozhat annak a személynek, akinek a nevét közétették." Fico a továb­biakban leszögezte: a DU-íveket nem közlésre szánták, hanem a választási bizottságnak, hogy szükség esetén megállapíthas­sa az ívet aláírók személyazo­nosságát. Ha pedig szóba került ezeknek az adatoknak a nyilvá­nosságra hozatala, akkor ehhez a publikáció kiadójának minden egyes személy beleegyezését kellett volna kérnie. „Amennyi­ben ez nem történt meg, a könyvben szereplő személyek­nek a Polgári Törvénykönyv sze­rint joguk van személyiségük védelmének kérésére" - fűzte hozzá. Sme APROPO Szószegők Pacta sunt servanda, az adott szó, a szerződés kötelez, mondták már több mint kétezer évvel ezelőtt is azok a római jogászok, akik a civilizált világ jogrendjének (és az egyes orszá­gokjogrendjeinek) alapjait megfogalmazták. Alig száradt meg a tinta a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikáló okiratán, Juraj Schenk külügy­miniszter máris meglehetősen sajátosan korlátolt nemzeti szempontból kiindulva látja a keretmegállapodást. A Pravdá­nak nyilatkozva ugyanis elmondta, hogy az alternatív oktatás bevezetését éppen a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keret­megállapodás teszi lehetővé, írja elő. Az alternatív oktatás sze­rinte nem a lehetőségek korlátozása, hanem az evolúció meg­nyilvánulása, a lehetőségek sokoldalú, több irányú bővítése. A szlovák külügyminiszter előadása mindazoknak, akik a szlovák alkotmányt, az oktatásügyi törvényeket, a nemzeti ki­sebbségek jogairól szóló megállapodást és a többi vonatkozó hazai jogszabályt, nemzetközi egyezményeket nem ismerik, nyilván fölöttébb kulturáltnak tűnhet. A tény viszont az, hogy a szlovák külügyminiszter legalábbis visszaél a nemzeti kisebb­ségekjogairól szóló megállapodással. Nehéz lenne elhinni azt, hogy a külügyminiszter nem tud olvasni; nehéz lenne elhinni azt, hogy olyan külügyminiszterünk van, aki nem érti meg a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretmegállapodásnak azt a 22. cikkét, amely tételesen megállapítja, hogy a megállapo­dásban szereplő egyetlenegy rendelkezést sem lehet úgy értel­mezni, hogy korlátozza vagy felszámolja a nemzeti kisebbsé­gek már létező jogait. Magyarán: az elternatív oktatás beveze­tésével kapcsolatban a kormány hivatkozhat a Maticára, hivat­kozhat a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes programjára, hi­vatkozhat arra, hogy Mečiar édes apukáját magyar csendőrök verték meg, de nem hivatkozhat arra, hogy a magyar iskolák­ban bevezetendő úgynevezett alternatív oktatás a keretmeg­állapodásból indul ki. Ezzel ugyanis magát a keretmegállapo­dást sérti meg az, aki ilyet állít. Ugyanakkor pedig az ilyen kérdésekben ajánlatos lenne el­kerülni az „evolúcióra" történő utalást, amely nagyon sokak­nakjuttatja eszébe, hogy a nácizmusnak, Hitlernek is kedvenc érve volt az evolúció, a természetes kiválasztódás útján tör­ténő fejlődés. Hitler éppen az ilyen utalásokkal igazolta, hogy olyan embereknek is létezniük kell, akiknek az evolúció során kialakult feladatuk az, hogy másokon uralkodjanak. Ha ez vala­kinek eszébe juttatja a szlovák államalkotó nemzet eszméjét, arról én nem tehetek. FEKETE MARIAN VÁLASZ OLVASÓINKNAK 1 Garázsvásárlás M. £.: Tudom, hogy jelenleg a lakástörvény módosítása foglal­koztatja önöket, de az én problémám is valahol közel áll a la­kástörvényhez. Egy állami tulajdonban levő garázs bérlője va­gyok, több mint tíz éve. Hallottam már az elbirtoklásról, amely szerint tízévi jogos használat után az illető tulajdonába száll át az ingatlan. Hivatkozhatok a garázzsal kapcsolatban erre a szabályra én is? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor azt szeretném tudni, hogy megvásárolhatom-e az általam hasz­nált garázst, vagy a tulajdonos ezt bárkinek eladhatja. Az alig egy hónapja módosított 1993. évi 182. Tt. számú lakás­törvény 16. §-ának hatodik be­kezdése foglalkozik ezzel a prob­lémával is, és tudomásunk sze­rint ezt a garázsokra vonatkozó rendelkezést nem is akarták mó­dosítani. Az állam, a község, a la­kásszövetkezet és a hasonló jog­alanyok tulajdonában levő ga­rázsra vonatkozóan a már emlí­tett törvény annyit állapít meg, hogy a garázs bérlőjének elővé­teli joga van az ilyen helyiség megvásárlására. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy ha a garázs tulajdonosa el akarja adni, akkor elsősorban önnek kell megvétel­re felajánlania, és ha ezt nem tenné meg, illetve az említett kö­telessége megkerülésével más­nak adná el a garázst, akkor ön a bíróságon is érvényesítheti az elővételi jogát. Ilyen esetben ajánlatos lenne viszont felkeres­nie és érdekeinek képviseletével megbíznia egy ügyvédet vagy jogtanácsost. (fekete) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI J Prikler László felvétele Az EGYÜTTÉLÉS képviselői nem támogatják a földtulajdonról szóló törvény módosító javaslatait, az ér-, tékpapírokról és a befektetési tár­saságokról szóló jogszabályindít­ványt, és elutasítják a privatizáció­val kapcsolatos jogaszabály-módo­sítási javaslatokat is - mondta Du­ka Zólyomi Árpád alelnök a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A kor­mány szóban forgó törvényterve­zeteit - amelyek a parlament e he­ti ülésének programján szerepel­nek - az Együttélés a magántulaj­don elleni újabb támadásként ér­tékeli. Az államkötvények kiadásá­nak szerinte semmi köze a privati­zációhoz. - Vállalati részvények helyett a Nemzeti Vagyonalapból származó, tízezer korona névér­tékű kötvényeket kínálnak fel, a mindenkinek egyenlően látszatát keltve. Ez csalás, és az állampol­gárok megtévesztése - szögezte le, rámutatva: az államkötvények és a részvények a gazdaságban egyértelműen különböznek egy­mástól. A kormány eljárása Duka Zólyomi szerint oda vezet, hogy a valódi vagyon, amelyet a vagyonje­gyes privatizáció segítségével az állampolgároknak kellene juttatni, a Nemzeti Vagyonalap, tehát az ál­lam kezébe kerül. Felhívta a figyelmet arra, hogy Soros Györgyöt Crans Moritana-i felszólalása miatt olyanok részéről érték sértő megjegyzések, akik az amerikai üzletember felszólalásá­nak szövegét nem ismerték. Az or­szág szempontjából károsnak ne­vezte többek között az olyan kije­lentést, hogy a világviszonylatban elismert pénzembert Szlovákiá­ban minősítsék nemkívánatos sze­mélynek. Duka Zólyomi aggodalmát fejez­te ki, hogy a magyar iskolahálózat szétverését célzó igyekezet a nyári szünet idején is folytatódni fog. Utalt arra, hogy a fejlett demokrá­ciákban olyan ellenállás után, mint amilyen Szlovákiában nyilvá­nul meg az alternatív oktatás be­vezetése ellen, felhagytak volna a terv megvalósításával, (horváth) Meghívó A jubileumi V. Pegazus­találkozó szervezői min­den érdeklődőt szere­tettel várnak az 1995. júli­us 15-én Komáromban megrendezésre kerülő zá­róünnepségére: 13.00 - Jókai Mór szobrá­nak megkoszorúzá­sa az írófejedelem születésének 170. évfordulója alkal­mából. A koszorú­zási ünnepségen közreműködik Sidó Zoltán, Dráfi Má­tyás és a KorZár együttes. 16.00 - Az I. Nyári Zenés Fesztivál keretében a Vl-os bástya udva­rán kerül sor az eredményhirdetés­re és a díjkiosztás­ra. Zárszót mond Mezey Katalin, a zsűri elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents