Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-07 / 156. szám, péntek

1995. július 1527. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ szó 3 I Törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről - tervezet i. § Bevezető rendelkezések (1) A törvény célja a Szlovák Köztársaság államnyelve jogállásának és védelmének biztosítása, valamint funkcióinak és alkalmazásának pontosabb meghatározása. (2) A törvény nem szabályozza a szertartási nyelveknek és a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát. 2§ Az államnyelv jogállása, funkciói és védelme (1) A Szlovák Köztársaságié rületén az államnyelv a szlovák nyelv /l/. A szlovák nyelv alatt az irodalmi szlovák nyelv kodifikált normája értendő. (2) A szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségének legfontosabb jele és a szlovák nemzet kulturális hagyatékának legbecsesebb értéke, és a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője. (3),Az államnyelv a Szlovák Köztársaság területén használt minden nyelvvel szemben előnyt élvez. (4) Az államnyelv tölti be azt a pótolhatatlan funkciót, hogy a Szlovák Köztársaság minden polgára egységesítő, kölcsönös megértésének eszköze legyen. (5) Az állam az oktatási, művelődési és az információs rendszerben olyan feltételeket köteles kialakítani, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet szóban és írásban egyaránt. (6) Az állam köteles gondoskodni az államnyelv és történelmi fejlődésének tudományos kutatásáról, a helyi és a szociális nyelvjárások kutatásáról, az államnyelv kodifikálásáról és alkalmazása kulturáltságának növekedéséről. (7) Az államnyelv hivatalos kodifikálását a Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma (a továbbiakban csak „kulturális minisztérium") állapítja meg. (8) Az államnyelv állandósult formájába történő bármiféle olyan beavatkozás, amely ellentétben állna annak törvényszerűségeivel, megengedhetetlen. 3§ Az államnyelv alkalmazása a hivatalos érintkezésben (1) Az államnyelv ismerete a munkaviszonyba és a hasonló munkajogi viszonyba történő felvételnek a feltétele az állami szervezetek, a területi önkormányzatok szervezetei, az államigazgatási feladatokat teljesítő költségvetési és dotált szervezetek alkalmazottainak, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek tagjainak esetében, és előfeltétele a megállapodás szerinti munka végzésének. (2) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek alkalmazottai és azon költségvetési és dotált szervezeteknek alkalmazottai, amelyek államigazgatási feladatokat látnak el, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjai minden egyes hivatalos ügyletet államnyelven végeznek. (3) Államnyelven vezetik a hivatalos iratokat (anyakönyveket, jegyzőkönyveket, határozatokat, statisztikát, nyilvántartásokat, mérlegeket, hivatalos feljegyzéseket, a közzétételre szánt információkat, stb), államnyelven adják ki a törvényeket, határozatokat, közokiratokat, államnyelven folynak az állami szervek, s ugyanígy a községi (városi) képviselő-testületek tanácskozásai. (4) Államnyelven tüntetik fel a községek és részeiknek az elnevezéseit, a földrajzi elnevezéseket, az utcák és közterek elnevezéseit, valamint az állami térképeken, illetve a kataszteri térképeken szereplő adatokat. A községek, a városrészek és utcák más nyelven történő megjelölését külön törvény szabályozza /2/. (5) A községi krónikákat államnyelven vezetik. A községi krónika más nyelvű változata csak az államnyelvből történő fordítása lehet. (6) A Szlovák Köztársaság minden polgárának jogában áll, hogy a vezetéknevét és utónevét ingyenesen változtassa meg a szlovák helyesírási szabályok szerinti formára /3/. (7) Az államnyelv ismerete feltétele annak, hogy külföldi személy megszerezze a Szlovák Köztársaság állampolgárságát /4/. 4§ Az államnyelv alkalmazása az oktatásügyben (1) A Szlovák Köztársaság területén az oktatás és a vizsgáztatás nyelve az államnyelv. Az államnyelvtől eltérő nyelv a külön előírásokkal meghatározott mértékben lehet az oktatás és a vizsgáztatás nyelve /5/. (2) A Szlovák Köztársaság területén lévő valamennyi iskola pedagógusai kötelesek ismerni és alkalmazni az államnyelvet úgy szóban, mint írásban. (3) Az oktatás során alkalmazott tankönyveket és oktatási segédanyagokat (videó, film, számítógépes feljegyzések, stb.) államnyelven jelentetik meg, más nyelven csak a külön előírásokkal szabályozott mértékben. (4) Az egész oktatási ügyvitelt (bizonítvány, jegyzőkönyvek, kimutatások, statisztikák, stb.) államnyelven vezetik. 5§ Az államnyelv alkalmazása a tömegkommunikációs eszközökben, a kultúrában és az összejöveteleken (1) A Szlovák Köztársaság egész területén államnyelven valósul meg a rádió és a tévé műsorszórása. Kivételt képez a szlovák rádió külföldre irányuló idegen nyelvű adása és a nyelvtanfolyamok. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén történő közvetítésf külön előírások /6/ szabályozzák. (2) A rádió- és a tévéadások üzemeltetői, a bemondók, a műsorvezetők és szerkesztők az adásban kötelesek biztosítani és megtartani az államnyelv hivatalos kodifikálásának szabályait. (3) A területi vagy a helyi televíziós és rádióberendezések közvetítése alapvetően államnyelven történik. Egyéb nyelveket az adott műsornak államnyelven történő közlése után szabad csak használni. (4) A magán televíziós és rádióállomások engedélyezésének feltétele az, hogy a kérelmező szavatolja az államnyelv használatát. (5) A rendszeresen megjelenő sajtótermékek és az időszaki sajtótermékek államnyelven jelennek meg. Egyéb sajtótermékek megjelentetését külön előírás /7/ szabályozza. (6) Államnyelven adják ki az alkalmi sajtót, a képtárak és könyvtárak katalógusait, a mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények műsorait. Ezek szükség esetén más nyelvű fordításokat is tartalmazhatnak. (7) Államnyelven valósítják meg a kulturális és a nevelésiművelődési rendezvényeket. Kivételt képeznek a nemzetiségi kisebbségek kulturális rendezvényei. Konferálni azonban először államnyelven kell. (8) A Szlovák Köztársaság területén történő összejövetel vagy előadás minden résztvevőjének jogában áll a nyilatkozatát államnyelven előadni. Az ilyen összejövetelekre vonatkozó írásos anyagokat államnyelven kell elkészíteni. Ezeket kiegészíthetik az egyéb nyelvekre történt fordítások. 6 § Az államnyelv alkalmazása a hadseregben és a fegyveres testületekben (1) A Szlovák Köztársaság Hadseregében, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának alakulataiban, a Rendőri Testületben, a községi (városi) rendőrség alakulataiban a parancsokat államnyelven adják ki és hajtják végre. (2) A fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek és tűzoltósági testületek egész ügyvitelét és dokumentációját kizárólag államnyelven vezetik. 7§ Az államnyelv alkalmazása a bírósági és az államigazgatási eljárásban (1) A bíróság a polgárokkal államnyelven értekezik, s államnyelven folyik a bírósági eljárás, az államigazgatási eljárás, államnyelven adják ki a bíróságok és az államigazgatási, szervek döntéseit és jegyzőkönyveit. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek és az államnyelvet nem ismerő külföldiek jogai a külön előírások /8/ értelmében érintetlenek maradnak. 8§ Az államnyelv alkalmazása a gazdaságban, a szolgáltatásokban és az egészségügyben (1) Az államnyelv alkalmazása kötelező a fogyasztó védelmének érdekében a hazai vagy az importált áru tartalmának megjelölésekor, a termékek (főleg élelmiszerek és gyógyszerek) használati utasításaiban, valamint a jótállás feltételeinek és a fogyasztóval szembeni egyéb útmutatások megfogalmazásakor /9/. (2) Államnyelven készülnek a munkaviszonyban vagy a munkaviszonyhoz hasonló viszonyokban az írásbeli jogügyletek. (3) Államnyelven készülnek a tartós kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések, szlovák műszaki normák, a pénzügyi és műszaki dokumentáció, a társulások, egyesületek és kereskedelmi társaságok alapszabályai. Ezek lefordíthatóak más nyelvre is, de az állami szervek előtti eljárásban csak az államnyelv szerinti szöveget lehet elismerni. (4) Államnyelven kell feltüntetni a nyilvánosság tájékoztatását célzó valamennyi feliratot, reklámot és értesítést (az üzletekben, a sportlétesítményekben, a vendéglátóhelyeken, az utcákon, az utak mentén, az utak fölött, a repülőtereken, az autóbusz- és a vasútállomásokon, a vasúti kocsikban és a tömegközlekedési eszközökön). Ezeket idegen nyelvre is le lehet fordítani, de ezek a szövegek csak a hasonló nagyságban megjelenő államnyelvű szöveg után következhetnek. Kivételt képeznek a meghonosodott elnevezések, valamint azok az elnevezések, amelyeknek államnyelven nincs megfelelő ekvivalense. (5) Államnyelven vezetik az egészségügyi intézmények ügyvitelét. 9§ Közös rendelkezések (1) A jelen törvény rendelkezéseinek megtartásáért a hivatalok, szervezetek, illetve a vállalatok tulajdonosai és üzemeltetői tartoznak felelősséggel. (2) A tájékoztató táblák, feliratok és valamennyi egyéb szöveg jelen törvény szerinti kiigazításának költségét az illetékes hivatal, szervezet vagy vállalat köteles téríteni. (3) A jelen törvényből eredő kötelességek megtartása fölötti felügyeletet a Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma látja el. (4) A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma az államnyelvi és nemzeti írásbeliségi szekció keretében mint különleges ellenőrzési szervet létrehozza a Központi Nyelvfelügyelőséget. Ennek a felügyelőségnek elsőrendű küldetése a jelen törvény és a végrehajtására kiadott előírások megtartásának a felügyelete. (5) Az államnyelv alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat a járási hivatalok mint államigazgatási szervek döntik el államigazgatási eljárásban a saját hatáskörükön belül. A határozataik ellen irányuló fellebezésekről a bíróságok döntenek /9/. 10 § Zárórendelkezések Érvényét veszti a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló 428/1990 Tt. számú törvénye. A jelen törvény 1995. szeptember l-jén lép hatályba. Utalások: 1/ A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 6. cikkének 1. bekezdése 2/ A 191/1994 Tt. számú törvény (az úgynevezett táblatörvény) 3/ A vezetéknevekről és az utónevekről szóló 300/1993 Tt. számú törvény 7. §-ának 1. bekezdése 4/ A Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló 40/1993 Tt. számú törvény 7. §-a 1. bekezdésének a/ pontja 5/ Az oktatásügyi törvény (a 29/1984 Tt. számú törvény) 3. §a 6/ A Szlovák Rádióról szóló 255/1991 Tt. számú törvény 5. §-a és a Szlovák Televízióról szóló 254/1991 Tt. számú törvény 3. §-ának 3. bekezdése 7/ A sajtótörvény (a 81/1966 Tt. számú törvény) 8/ A Polgári Perrendtartás (a 99/1963 Tt. számú törvény) 18. §-a; a Büntető Perrendtartás (a 141/1961 Tt. számú törvény) 2. §-ának 14. bekezdése 9/ A fogyasztók védelméről szóló 634/1992 Tt. számú törvény 9. §-ának 1. és 2. bekezdése, illetve 11. §-a. Somodi táborában művelődnek, pihennek, nyaralnak Somodiban a fürdőbe vezető útnak egy szakaszát a községi gázvezeték-hálózat építésekor lekeskenyítették, tehát gépkocsival csak az egyik felén lehet közlekedni. - A különböző szűkítések, természetes és művi sorvasztások időszakában vajon nem jellemző-e a „karcsúság" a hagyományos nyári művelődési táborra is? - morfondíroztam magamban tegnap reggel a sátortábor felé igyekezve. - Valamivei talán kevesebben gyűltünk itt össze, mint általában a múltban, azaz vagy kétszázan vagyunk, ám a táborozás csak tegnap kezdődött, tehát az elkövetkezendő napokon, főleg a hét végén még megszaporodhat a létszámunk - kommentálta Boda Ferenc, a Csemadok Kassa-vidéki Járási Választmányának titkára, azaz a házigazda szervezet képviselője. A kolléganője, 8alázs Judit megjegyezte: a múltban a rozsnyói, kassai és a királyhelmeci kollégáik is részt vállaltak a szervezésből, most viszont a Csemadok anyagi gondjai miatt is csak a Kassa-vidéki járási választmányra maradt minden. Még szerencse, hogy helyből és a környékről számos üzem, községi önkormányzat, magánvállalkozó is segít nekünk ebben-abban - folytatta Boda Ferenc. Mihályi Molnár László szepsi tanárt éppen a reggelizés után látogattuk meg. Tudniillik, itt az ébresztő általában később van, mint otthon, hiszen az esti műsorok, meg az azt követő tábortűz körülötti csevegés éjszakáig is elhúzódik. - Tény, hogy az idén kevesebben vagyunk, ám a műsor ezúttal is igen változatos, igen gazdag. Minden generáció megtalálja benne azt, ami érdekli, ami hasznos számára - értékelte a tábori életet. Szaszák Melinda, Tóth Szilvia és Nagy Lea az idén érettségiztek. Hogy miért jöttek Somodiba? Nos, válaszaikból egyértelmű: azért, mert ebben a szép környezetben, messze Kassa zajától, füstjétől és betonrengetegjétől friss erőt akarnak gyűjteni a továbbtanuláshoz. Ugyanis mindhárman főiskolásjelöltek. Legalábbis a felvételin már túl vannak, s most izgatottan várják az eredményt. A három lány elmondása szerint a társaság jó, az időjárás kitűnő, az étkezési önellátás meg a sátor alatti alvás romantikus... • És a műsor? - Az lehetne egy kicsit érdekesebb - jegyezte meg Melinda. A mi generációnkat jobban érdeklő előadásokból többet is elfogadnánk. • Lehet, hogy a fiataloktól a szervezésben is szükséges lenne a nagyobb kezdeményezés? - vetettem közbe. - Kétségtelen. A jövőben talán majd mi is hozzájárulunk a művelődési tábor nagyobb sikeréhez - válaszolta Szilvia gyorsan, mert a-diófák alatt már kezdődött az újabb előadás. Szabó Ottó képzőművész az esti előadására készült, készítette a kellékeket, Péter Zsolt és Jakab Tünde a legközelebbi táncház forgatókönyvét „lapozták", Szarnák Mihály a helytörténeti és gyógynövényismereti túrát tervezte. Szász/' Zoltán és Bettes István gömöri, illetve pozsonyi szemszögből is ítélve lapunknak azt nyilatkozták, hogy jól érzik magukat, a műsor tartalmas. Csak azt sajnálják, hogy a táborlakók többsége helyi, azaz kassai és Kassa-környéki, viszont kevés az ország többi régiójának képviselője. (gazdag) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Özvegyi nyugdíj J. !.: 1993-ban megözvegyültem. A férjem jól keresett, a haláláig nem is kellett dolgoznom. Az özvegyi nyugdíjat csak egy évig kaptam, aztán elvették azzal, hogy nem vagyok 50 éves. Az egyik munkatársnőmnek nemrég visszaadták az özvegyi nyugdíjat, mert betöltötte a 45. életévét. Nekem is jogom lesz az özvegyi nyugdíjra, ha a 45 életévemet betöltöm? Az hogy visszanyerheti-e a 45. életéve betöltésével a nyugdíját, elsősorban attól függ, hány éves volt, amikor az özvegyi nyugdíjat megvonták öntől. A Társadalombiztosítási Törvény 46. §-a szerint az özvegynek a férje halálától számított egy évig van perelhető jogigénye özvegyi nyugdíjra. A fent említett egy év eltelte után az özvegynek főként csak akkor jár az özvegyi nyugdíj ha: rokkantnak tekinthető; legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodik; legalább három gyermeket nevelt fel; betöltötte a 45. életévét és két gyermeket nevelt fel stb. Az özvegyi nyugdíj iránti jogigény az említett paragrafus negyedik bekezdése szerint megújul például akkor, ha az özvegy legalább egy ellátatlan gyermekről kezd ismét gondoskodni, vagy ha az özvegyi nyugdíj iránti jogigény megszűnésétől számított két éven belül teljesíti a rokkantságra, a legalább három gyermek felnevelésére, a 45. életév és egyben a két gyermek felnevelésére, esetleg az ötvenedik életév betöltésére vonatkozó feltételt. A levelében sajnos nem tesz említést a lényeges körülményekről. Éppen ezért azt tanácsolnánk önnek, hogy keresse fel a pozsonyi nyugdíjintézetet (ul. 29. augusta) . (fekete)