Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-31 / 176. szám, hétfő

1995. július 26. KALEIDOSZKÓP K/SZÓ Í51 Mai aranyember E sorok írója, színházban, té­vében igen sokat dolgozott együtt Antal Imrével, akiről min­denki tudja, hogy most ünnepli 60. születésnapját. Ezért, ha megengedik,, én - formabontó módon -' nem erényeiről, hanem inkább hibáiról, sőt bűneiről sze­retnék szólni. Mindenekelőtt példátlan, hogy hűtlen lett a komolyzené­hez! Egy vacak kis kézsérülés mi­att nem játszik nekünk - mint egy zongoraművész a sok közül - szép hosszú, unalmas szoná­tákat, hanem van képe a kép­ernyőről a képünkbe ontani szi­porkáit, hogy megfájduljon a nép hasa a röhögéstől! És micsoda dolog az, hogy szí­nészi babérokra pályázik?! Ké­pes olyan alakításokat nyújtani, hogy kapkodnak utána a film- és színházi "rendezők, mert a siker vele garantálva! Felháborító! Nem beszélve arról, hogy már az első próbán - első olvasás után - kívülről fújja a szöveget, és ezzel elveszí szegény súgók kenyerét! Súgók, tiltakozzatok! Nem beszélve arról, hogy eb­ben a korban már igazán el kel­lene döntenie, végül is mi a be­csületes foglalkozása? Eskü­szöm, ez az ember nem tudja, mit akar. Ugrál ide-oda! Sze­szélyes, mint az évszakok! Ki ő tulajdonképpen? Konferanszié? Riporter? Műsorvezető? Filmszínész? Kaba­részínész? Táncos komikus? Ko­molyzenész? Könnyűzenész? Mindenbe beleüti az orrát, s nagy rafináltan, azért csinál mindent olyan tökéletesen, hogy félreve­zessen bennünket, hogy sose de­rüljön ki, mit is csinál a legszíve­sebben. Gyanús! Nagyon gyanús! Lehet, hogy egy földönkívüli lénnyel, egy UFO-val van dolgunk? Ez azért is valószínű, mert min­denütt, ahol csak megfordul, külö­nös energia sugárzik belőle. Vala­mi mágneses erő lehet benne, mert pillanatok alatt mindenkit maga köré képes vonzani! A tévé előcsarnokában, a színházak tár­salgójában, utcán, presszóban, ahol csak összetalálkozik is­merőseivel, nem törődik azok esetleges rossz hangulatával, ta­pintatlanul lerohanja őket viccei­vel, tréfáival, és akár akarják, akár nem, jó kedvre deríti őket! Hát mi­lyen ember az ilyen? ARANYEM­BER. KALMÁR TIBOR GUTÁI COUNTRYFESZTIVAL Cowboyok a Kis-Duna partján Hamisítatlan countryzenétől és a szabadtéri mulatságban szóra­kozó egyének zsivajától volt han­gos az elmúlt szombaton Gútán a vízimalom melletti füves terület. A Szlovák Természet- és Tájvédők Szövetségének gútai alapszerve­zete ugyanis az utóbbi hétvégén rendezte meg a Kis-Duna-ág men­tén az általuk kialakított parkban a IV. Country Bált. Hogy miért is éppen az USA déli részének falusi folklórjából kialakult muzsikát vá­lasztották a maguk és a bálba ér­kezők szórakoztatására, azt Ivan Šáli, a környezetvédők gútai ve­zetője azzal magyarázta, hogy a hozzájuk hasonló természetjárók, gyalogtúrázók kedvenc zenéje a country. Persze a bál tanulsága szerint nemcsak a hátizsákos tu­ristákat szórakoztatta a dallamos, kedvcsináló countrymuzsika... A gútai környezetvédők a már hagyományosnak mondható bált az idén egy egész napos country­fesztivállal is megtoldották. így a szórakoztató esemény résztvevői több produkcióban is láthatták a pozsonyi Borseus lovaskaszkadőr csoportot, akik középkori jelme­zekben az egykori lovagi tornák hangulatát idéző, ügyességi ver­senyeket elevenítettek fel, és volt kutyabemutató is. A késő délutáni órákban a színpadot jó nevű co­untryegyüttesek foglalták el - a brünni Uhlák, a brazil Árion, de nem hiányzottá szlovákiai country toplista éllovasa, Alan Mikušek énekes sem. Ugyanitt fellépett az ország legjobb countrytánccso­portja, a Petronella is. A gútai countryfesztivál, valamint a bál főszervezője, Ivan Šáli la­punknak elmondta, hogy elképze­léseik szerint az egész napos ren­dezvény bevételéből a népünne­pély helyszínén ökológiai nevelési központot szerettek volna kialakí­tani. Mivel a rendezvény fő támo­gatója az utolsó pillanatban vissza­lépett, egyelőre szertefoszlottak a reményeik, úgy tűnik a rendez­vényt veszteségesen zárják. En­nek ellenére nem mondanak le az ökopark kiépítésének szándékáról és a rokkant gyerekek számára szervezendő nemzetközi táborról sem, amelynek úgyszintén az úszó vízimalom melletti terület ad majd otthont. (kosár) Nyilatkozat A Magyar Polgári Párt Orszá­gos Választmánya mély nyugta­lansággal veszi tudomásul, hogy a kormánykoalíció az állami hi­vatalokban, intézményekben, az állami tulajdonú társaságokban végrehajtott politikai tisztogatá­sok után az 1989-ben elkezdett gazdasági reform alapjait képező törvények megváltoztatásával kívánja politikai hatalmát meg­szilárdítani. A kormány intézkedései csak egy célt szolgálnak: a nagyválla­latok és pénzintézetek politikai függőségének fenntartását és az állami vagyon szétosztását a kormánykörök csatlósainak. Kö­zép-Európa államai közt nincs példa az állami vagyon ilyen mé­retű, mindennemű társadalmi ellenőrzést kizáró szétosztoga­tására. Az elmúlt időszak gazdasági megszorításai a lakosság töme­geinek áldozatvállalását kíván­ták, de mindez az áldozatválla­lás hiábavalónak bizonyul, ha si­kerül a kormánynak lefékezni az állami vagyon privatizálását, a külföldi tőke beáramlását, s ha folytatódnak a magántulajdont sértő intézkedések. Az MPP Országos Választmá­nya egyetért a köztársasági el­nök azon döntésével, amellyel az alkotmányellenes gazdasági törvényeket, alkotmányos jogá­val élve visszautalta a parla­mentbe újratágyalásra. Az Országos Választmány úgy véli, továbbra is folytatódik Szlo­vákia nemzetközi elszigetelődé­se a nyugati demokráciáktól, bármennyire is próbálja ezt a tényt a kormány eltitkolni, illetve nem tudomásul venni. Az elkövetkező időszakban várhatóan fokozódik a társadal­mi feszültség, amelynek legfőbb okát az MPP Országos Választ­mánya szerint a kormány min­den koncepciót nélkülöző gaz­dasági és szociális politikájában kell keresni. A Magyar Polgári Párt Orszá­gos választmánya szerint a je­lenlegi szlovák kormányzat naci­onalista nemzetiségpolitikája nem csupán magyar kultúránk felszámolására, iskoláink elszlo­vákosítására irányul. A kormány­koalíció nemzeti feszültségek szításával kívánja elterelni a közvélemény figyelmét a gazda­ság, a társadalmi és politikai élet hatalmi központosításáról. Mindezen tények tudatában a Magyar Polgári Párt Országos Választmánya felszólítja a szlo­vák politikai ellenzék képviselőit az egyeztető tárgyalások rend­szeresítésére, a kölcsönös biza­lom erősítésére. A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya RIMASZOMBAT Tanácskoztak a vállalkozók Alakulásuk óta harmadik nagygyűlésüket tartották a múlt héten a Rimaszombati járás azon vállalkozói, akik tagjai a Szlovák Vállalkozók Szövetségé­nek. Mint azt Balogh Zoltán, a szövetség járási elnöke hangsú­lyozta, céljuk továbbra is a fej­lett piacgazdaság kiépítésének segítése és kötelességüknek te­kintik felemelni szavukat a vál­lalkozók jogainak korlátozása ellen, valamint védeni a vállal­kozókat minden külső politikai és gazdasági beavatkozástól. Sajnálattal állapította meg, hogy a kormány egyoldalúan meg­szegte azt a megállapodást, amelyet a 3 és fél millió vagyon­jegykönyv-tulajdonosnak ígért. Továbbá sérelmezte azt az egy­oldalú döntést, amely a regiszt­rációs pénztárgépek bevezeté­sét irányozta elő, nem törődve azzal, milyen anyagi bázisból te­remthető elő a kis- és középvál­lalkozóknál a pénztárgép meg­vásárlására szolgáló összeg. Mint elmondta, a Rimaszombati járásban ennek a kötelesség­nek július l-jével csak a vállal­kozók 27 százaléka tudott ele­get tenni. Leépítő hatással van a vállal­kozásokra a gyakori törvénymó­dosítás is. Ez főleg az adóhivata­lokban, a munkaügyi hivatalok­ban, a járási hivatalokban, stb. nehezíti mega vállalkozók mun­káját. Mint megjegyezte, egy­szerűsítené a munkájukat, ha vi­lágos koncepció alakult volna ki a gazdaságpolitikában: vagy át­fogó országos programmal, vagy járási programmal. Sajnos, egyik sem tapasztalható. Az el­nök jő kezdeményezésnek te­kinti a Szlovák Kereskedelmi és Gazdasági Kamara losonci regi­onális irodájának a lépését a ré­gió fejlesztése érdekében, amely egy asztalhoz ültette a Nagykürtösi, a Losonoci, a Ri­maszombati és a Rozsnyói járás vezetőit. Bár nagyra értékeli a szlovák kormány igyekezetét a régiónak nyújtott eddigi segítsé­gért, de amint mondta, hiányzik a folyamatos odafigyelés, ezért a hozott határozatoknak kevés a foganatjuk. A Szlovákiai Vállalkozók Szö­vetségének jelenleg a Rima­szombati járásban 250 tagja van, tehát 62-vel több, mint ta­valy december végén. Ami a tag­sági illetékek befizetését illeti, eddig a tagság fele sem tett ele­get ezen kötelességének. (farkas) I ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT | EGYENLŐK ÉS - EGYENLŐBBEK. Politikai megfigyelők szerint nincs kizárva, hogy „forró ősz" lesz Szlovákiában, és ez nem utolsó­sorban a privatizációs gyakorlat kormánykoalíció általi módosítása miatt következik be. A köztársasági elnök a múlt hét folyamán to­vábbi törvényeket küldött vissza a parlamentnek újratárgyalásra. Valemennyi esetben azt kifogásolja, hogy amennyiben ezek a jog­szabályok hatályba lépnének, nem érvényesülne az az alkotmányos elv, amely kimondja: a Szlovák Köztársaságban valamennyi tulaj­donforma azonos elbírálás alá esik. Tehát az állami tulajdont senki sem rendelheti a magántulajdon fölé. Gazdasági és jogi tanácsadó­inak véleményéből kiindulva Michal Kováč úgy véli, hogy az állam stratégiai érdekeinek a privatizáció során való érvényesítését szol­gáló törvény az államot előnyösebb helyzetbe hozná, mint a magán­vállalkozókat, A beruházási társaságokról és a beruházási alapok­ról szóló törvény módosításával is ugyanezt a célt követi a kormány­koalíció. Tehát ismét kísért az állam mindenhatósága kidomborítá­sának gondolata. Látszólag ez a két új törvény kevéssé érinti a la­kosság széles rétegeit, inkább csak a vállalkozókat lehetetleníti el, helyezi az állam gyámkodása alá. Viszont a nagyprivatizációról szó­ló 92/1991-es törvény módosítása milliókat érint, hiszen arról van szó, hogy a vagyonjegyes privatizációt lesöpörték az asztalról, és egy „keletibb" típusú, inkább a FÁK tagországaiban, illetve Románi­ában meghonosított, illetve meghonosítandó módszert, az állam­kötvényes privatizációt vezetik be. Jogilag azért is támadható ez az elképzelés, mert visszamenőlegesen igyekszik módosítani a privati­zációs gyakorlatot, hiszen több mint 3,5 millió állampolgár abban a hiszemben lépett be a folyamatba, hogy ugyanolyan feltételek kö­zött magánosíthat, ahogy azt az első hullámban tette. Már ma nyil­vánvaló, hogy az egy főre megígért 10 ezer koronás államkötvény értéke 5 év alatt a névleges érték töredékére zsugorodik. Az ellen­zék ezt szóvá tette, és most a köztársasági elnök is felemelte sza­vát. Meg lehet jósolni, hogy e kérdésben még az SZK Alkotmánybí­rósága is véleményt mond, így a kormánykoalíciónak valóban ko­moly összecsapásokkal kell számolnia az őszi hónapokban. MEČIAR BUKARESTI LÁTOGATÁSA. A miniszterelnök romániai lá­togatása alapján sok mindenre lehet következtetni a szlovákiai de­mokrácia jövőjének fürkészése közben. Vladimír Mečiar nyilatko­zatai alapján például akár kifogástalan demokratikus berendezke­désű társadalomnak is tekinthetnénk a balkáni köztársaságot. Aki még tud és mer kételkedni a kormányfő szavaiban, annak ettől meglehetősen libabőrös lesz a háta. A romániai út megvalósulását a Szlovák Nemzeti Párt győzelmének is lehet tekinteni. Slotáék egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra, és nem lehet tudni, meddig folytatódik még Mečiar hátrálása. Felmerül a kérdés, hogy - szintén balkáni ihletésre - a parlament elé kerül-e a Szlovák Nemzeti Párt törvénytervezete a köztársaság védelméről. Ha ezt elfogadják, a kormánykoalíció szá­mára már nem okoz különösebb gondot az alkotmányos koalíciós többség elérése, hiszen legalább 20 olyan honatya ül a parlament­ben, akinek politikai működését a nemzetibb erők hazaárulásnak minősítik. Előfordulhat, hogy a köztársaság védelméről szóló tör­vény még a kommunista rezsim alkotmányának hírhedt 4. cikke­lyénél is szigorúbb lesz a máshogy gondolkodókkal szemben. Hogy mi mindennel kell számolnunk, azt nagyon egyértelműen előre ve­títi Ján Slota múlt héten tett nyilatkozata: „Ugy vélem, hogy ha a parlament elfogadja a javasolt törvénymódosítást (tehát a köztár­saság védelméről szóló paragrafusokat - a szerző megjegyzése), Miklós Duray úra rácsok mögött találja magát." Mondani sem kell, hogy ez azt (is) jelenti, hogy a Szlovák Nemzeti Párt további térnye­rése esetén a rendőrséget és az ügyészségeket ismét bevonják a politikai küzdelem eldöntésébe. TÓTH MIHÁLY A meteorológusok tévedtek TA SR-hír Szombaton a pozsonyiakat és a nyugat-szlovákiaiakat eléggé meglepte a hűvös időjárás, mivel az előrejelzések derült, meleg időt ígértek, 28 és 32 fok közötti hőmérséklettel. Ezzel ellentét­ben szombaton délután 14.00 órakor a hőmérő higanyszála alig érte el a 21 fokot. A pozsonyi hidrometeorolőgiai intézet munka­társa beismerte, tévedtek a pénteki hidegfront hatásának előre­jelzésében, mivel azt feltételezték, hogy ez még Csehország és Ausztria felett feloszlik. Sajnos, a front széle elérte a szlovák fővá­rost és a Csallóköz egy részét is, ahová jelentősebb csapadékot is hozott magával. Az ország más területein azonban tovább tartott a meleg idő. Félnek, de elszántak (Folytatás az 1. oldalról) segítségére. Ugyanúgy a szom­szédja is, aki fehér, őt szintén fej­be vágták egy vasrúddal. Máriót még az édesanyja segített elolta­ni, ám a látvány olyannyira megvi­selte az asszonyt, hogy elmegyógy­intézetbe került. Szombaton itt a söröző előtt vártuk a szkinhede­ket, azt remélve, hogy újra látoga­tást tesznek. Tudjuk, a szomszéd faluban gyülekeztek, ünnepelték a „győzelmet". Késő éjszakáig vár­tunk, de nem jöttek. Dühösek vol­tunk, elindultunk megkeresni őket. Akkor került elő valahonnét Emil Sárközy, aki igyekezett, meg­nyugtatni bennünket. Aztán jött a városi rendőrkapitány, a polgár­mesterrel... Csak akkor oszoltunk szét, amikor Emil Sárközy fe­lelősséget vállalt azért, hogy ha­sonló atrocitásra a továbbiakban nem kerül sor. Ezt megígérte a polgármester és a rendőrpa­rancsnok is. - Az az igazság, hogy akkor na­gyon dühösek voltunk - folytatta a társa -, de utólag, higgadtan át­gondolva az esetet, helyesen cse­lekedtünk. A cigánynak nem lehet soha igaza, minket bezártak vol­na, nem úgy, mintaszkinhedeket. Ha jól számolom, három év alatt ez a harmincnyolcadik szkinhed támadás ellenünk itt a városban, eddig a rendőrség nem tartózta­tott le egyetlen szkinhedet sem. Bennünket persze igen. A város­ban nyíltan beszélnek róla, hogy égy új fasizmus csírái vannak kia­lakulóban, de sajnos, a „vezetők" ezt szeretnék eltitkolni. Pedig sze­rintünk nem eltitkolni, hanem el­folytani kellene. A garamszentkereszti roma krónikák ma is emlékeznek az 1943-as évre, amikor a városban felgyújtottak egy roma portát. A huszonnégy tagú családból tizen­hatan lelték halálukat a tűzben. A fasiszták műve volt, hangoztatták ez idáig a város vezetői. Mint el­mondták, az nem vigasztalja őket, hogy a városi rendőrség és az álla­mi rendőrség összlétszáma csu­pán 28 fő, és ilyen kevés emberrel nem lehet csodákat művelni. ­Ha ők nem védik meg a csalá­dunk biztonságát, akkor saját ke­zünkbe vesszük a sorsunkat ­folytatta a fiatalember. - A múlt­kor százan jöttünk össze, de ha szükséges, ezer embert is „össze­trombitálhatunk". Persze, csak önvédelemre, mi nem fogunk tá­madni. Az eset óta egyszer megje­lentek a szkinhedek a városban, gondoltam, bosszút akartak állni a letartóztatott társaik miatt. Hitle­rista jelszavakat kiabáltak, fasisz­ta jelképeket viseltek. Értesítettük a rendőrséget, ahol azt a választ kaptuk, hogy amíg nem garázdál­kodnak, addig nem avatkozhat­nak közbe. Kértük a polgármes­tert, vegyen fel roma fiatalokat a városi rendőrségbe, mert nem ta­gadom, van olyan gyanúnk, hogy a rendőrség néhány tagja együttműködik a szkinhedekkel. Nem vehetnek fel bennünket, mert állítólag nincs közöttünk olyan, akinek az IQ-je megfelelne ehhez a munkához. Elindultunk a főtér felé, remél­ve azt, hogy Emil Sárközy tanács­kozása hamarosan végetér, és ta­lálkozhatunk vele. Valóban, az ut­ca végén fehér ingben* fekete nadrágban, szemüvegben feltűnt a pártelnök alakja. - Semmi újat nem tudok mondani - közölte a pártelnök. - Most beszéltem a köztársasági elnökkel, a külön­böző hazai és nemzetközi emberi jogi bizottságokkal, szervezetek­kel, a héten érkezik hozzánk a kormányküldöttség. Valószínűleg sajtótájékoztatót hívok össze - fe­jezte be válaszát Emil Sárközy. Kérdésünkre: vajon a város hatá­rában valóban szkinhed-kiképző tábor működik-e, a pártelnök ta­gadóan válaszolt. Elismerte, hogy a történtek a fasizmusra emlékez­tetnek; véleménye szerint még egy szkinhed támadás után nem tudná megállítani az elkeseredett és mindenre elszánt romákat. Kérdés, ha netán Márió nem éli túl az esetet, ami a romák szerint több, mint valószínű, a temetésé­re összegyűlt rokonok, ismerősök, barátok hogyan határoznak. Most még azt hangoztatják, nem lesz vérbosszú. FARKAS OTTÓ Az idei pozsonyi Kulturális nyár keretében az Ovárosháza udvarában megrendezett Big Band koncerten részt vett Michal Kováč köztársa­sági elnök és felesége, valamint Peter Kresánek, a város főpolgármes­tere. A szwing zenét játszó Big Band Ján Štubniak vezetésével hazai és külföldi szerzők, többek között G len Miller, Cout Bass ie, Sammy Nestoco műveit mutatta be a közönségnek. Prikler László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents