Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-04 / 154. szám, kedd

1995. július 3. HÍREK - VELEMENYEK ÚJSZ

Ó 5 I Holnaptól: XIV. somodi művelődési tábor Uj Szó-hír Gyülekezéssel, táborépítéssel tulajdonképpen már ma kezdetét veszi a XIV. somodi művelődési tábor, ténylegesen azonban holnaptól, azaz július 5-étől 11-éíg várja a fiatalokat. Az állandó foglalkozások megnyitója holnap délelőtt 10 órakor lesz, a tábort pedig délután négy órakor Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete nyitja meg, ezt követően a tornai tánccsoport szórakoztatja majd a jelenlévőket. Az egyhetes tábor ideje alatt számos értékes, történelmi, irodalmi és társadalmi kérdéseket feszegető előadás, vitafórum részesei lehetnek a táborozók (az aznapi műsort lapunk naponta közi majd - a szerk. megj.). Az állandó foglalkozások keretében pedig lesz többek között nemezelés, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, és lesznek játszóházi foglalkozások is. A XIV. somodi művelődési tábor rendezője a Csemadok Kassa-vidéki területi választmánya, társrendezője pedig a somodi önkormányzat, a bodolói, a tornaújfalusi, illetve a somodi mezőgazdasági szövetkezet, a Csemadok helyi alap szervezete és a pozsonyi Magyar Kulturális Központ. Az idei tábort 22 támogató részesíti anyagi segítségben. TANÁCSKOZOTT AZ EGESZSEGUGYI BIZTOSÍTÓK TÁRSULÁSA Több fejben több ész - A társulásba tömörülő egészségügyi biztosítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységük a biztosítottak javát szolgálja, miközben a társulásból kiváló állami Általános Egészségbiztosító eléggé el nem ítélhető módon a főnök szerepében tetszelegve feltételeket szab, és irányítani igyekszik bennünket - panaszolták a társulást képező biztosítók igazgatói. Kifogásolják, hogy míg a munkájukat segítő, számukra nélkülözhetetlen információs rendszer bevezetése óriási anyagi áldozatokat követelt, az általános egészségbiztosí tó az elmúlt években nem készítette el a biztosítottak nyil vántartását. Ezért névre szólóan nem is tudja ellenőrizni a kiadásokat, míg a többi biztosító ügyel arra, mire adja ki a pénzt. A nem megfelelő adatokat tartalmazó számlákat nem hajlandók megtéríteni. - Az állami egészségbiztosító nem vesz tudomást arról, hogy a piac törvényei uralkodnak. Bármennyire titkolja, információs rendszer nélkül működésképtelen. A társulásba tömörülő kilenc egészségbiztosítóban ismerjük a nálunk biztosított személyek egészségügyi ellátásának költségeit. A kórházak, a rendelőintézetek számláit tételenként ellenőrizzük, s csak azután fizetünk. Mivel a kilenc biztosítóba egyelőre csak 400 ezren regisztráltatták magukat, nem dolgoztuk ki az előlegfizetés rendszerét. Előfordul, hogy ha a velünk leszerződött kórház anyagi nehézségeire hivatkozva előleget kér, nem tagadjuk meg a segítségnyújtást. Ám a mi néhány tíz-, vagy százezer koronás támogatásunk nem sokat számít, a nagy pénzeknek az általános egészségbiztosítóból kellene érkezniük. A bajok abból fakadnak, hogy ők késnek a fizetéssel - ismertette a tényállást dr. Eduard Kováč, a Belügyminisztériumi Egészségbiztosító igazgatója. Az igazgatók kifogásolják, hogy az általános egészségbiztosító filozófiája a betegség gyógyítására irányul, míg a kilenc biztosítóé a betegség megelőzésére. Amikor tudomást szereztek a biztosítókról szóló törvény módosításának előkészületeiről, közösen kidolgozták hozzászólásaikat, ám az egészségügyi minisztérium nem vette figyelembe azokat. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a törvény módosított változatában megszabják számukra: a gyógyászati rendtartásban rögzített szolgáltatásokon kívül nem nyújthatnak semmiféle többletszolgáltatást. (péterfi) TEGNAP OLVASTUK Már lopják is a pénztárgépeket... Szombattól pardon nélkül megkövetelik Szlovákiában az elektronikus regisztrációs pénztárgépek használatát. A Pravda szombati számában közölte a Zlatica Knotekovával, az SZK Központi Adóigazgatóságának adóigazgatási és -ellenőrzési szekciója igazgatóhelyettesével készített interjút erről a sokakat érintő kérdéskörről. - Az adózási kód megítélését június 15-éig körülbelül 11 ezer adóalany kérte, miközben becslésünk szerint legalább 100 ezer körüli adóalanynak van rá szüksége. Sok vállalkozónak ugyan szerepel a vállalkozói engedélyében az árueladás is, de nem foglalkozik vele. • Mivel magyarázza a tényt, hogy az adózási kódot oly kevés vállalkozó kérte? - A vállalkozók bizonyára azt gondolták, hogy a szóban forgó terminust még egyszer meghosszabítják. • Január l-jétől a mozgóárusításra is kiterjesztették az elektronikus pénztárgépek kötelező használatát. A napokban végigjártuk a piacot, és úgy tűnt, a kereskedők elaludtak. A közvélemény szerint ennek a kategóriának nem volt elegendő ideje ahhoz, hogy megismerkedjenek a feltételekkel... - Fél év nem rövid idő, és az is tény, hogy a piacon a pénztárgépek széles választékát kínálták. • Azt mondja, kínálták, és erről mi is meggyőződtünk. A piacon az egyik cég alkalmazottai arra panaszkodtak, hogy már három hónapja megrendeltek hét pénztárgépet, és még semmit sem kaptak. Hétfőtől - mint mondották - valószínűleg leállnak. - Nekem szinte sokkos állapotban telefonált egy hölgy, hogy a napokban nem sikerült pénztárgépet vásárolnia. Erre csak azt válaszolhattam, hogy sokakhoz hasonlóan ő is későn ébredt. Pénztárgépek még vannak a piacon, de a választék már nem olyan bő, mint korábban volt. • A fogyasztók attól tartanak, hogy a börzéken, bolhapiacokon - ahol eddig mégis csak olcsóbban lehetett vásárolni - az árak megindulnak fölfelé. Az áru egy része csempészésből származik, így a kereskedők tarthatták az alacsonyabb árakat... - A fogyasztónak egyvalamit tudatosítania kellene: olcsóbban vásárol ugyan a bolhapiacon, de komfort nélkül. Egyúttal támogatja a törvénytelenül vállalkozót, aki közben megrövidíti az állami költségvetést is. A fogyasztó az ilyen gondolkodással tulajdonképpen magát is károsítja. Az az érvelés sem állja meg a helyét, hogy a pénztárgépek használata miatt a fogyasztó többet fog fizetni, hiszen annak költsége egy bevásárlásra kivetítve filléres tétel. • A pénztárgépek bevezetésével kapcsolatban nem bukkantak még fel a spekulánsok? - Megjelentek a pénztárgéptolvajok. Az adóhivatalokból és a rendőröktől befutó hírek szerint nagyban lopják a hordozható pénztárgépeket. Például élelmiszerboltokból és vendéglőkből tűntek el pénztárgépek, amelyek nem mindegyike volt ellátva adózási kóddal. • A törvény értelmében elsejétől már bírságolhatják azt a kereskedőt, akinek hiányzik a pénztárgépe. - Ellenőrizni fogjuk a pénztárgépek üzembe helyezését. Ezt a dátumot a szerviz technikusa a pénztárkönyvbe jegyzi be. Persze azt is vizsgáljuk majd, hogy használja-e a vállalkozó. Akik nem tesznek eleget ebbéli kötelességüknek, azokat bírsággal sújtjuk. Ötféle bírság róható ki: 10 ezertől 1 millió koronáig terjedő bírsággal sújtható az, aki nem tartotta be a pénztárgép üzembe helyezésének terminusát, aki pedig nem használja a pénztárgépet, azt 100 ezertől 1 millió koronáig terjedővel. Ha a vállalkozót azon érik az ellenőrök, hogy a vásárlónak nem adják ki a pénztári bizonylatot, pénzbüntetése 1000 tői 10 ezer koronáig terjedhet, ha az eset megismétlődik, 5 ezertől 50 ezerig, ha a vállalkozó elhanyagolja a nyilvántartást, akkor 50 ezertől 500 ezerig, ha pedig a kereskedő saját beavatkozással üzemen kívül helyezi a pénztárgépet, akkor 100 ezertől egymillió koronáig terjedhet a rá kiróható pénz bírság összege. EVA LAUKOVÁ, Pravda jj^ VÁLASZ OLVASÓINKNAK Tartózkodási engedély H. L.: Szlovákiába jöttem férjhez hat évvvei ezelőtt, de a magyar állampolgárságomat megtartottam. Két gyermekünk született, mindkettőnek szlovák állampolgársága van. Eddig évente megújítottam a tartózkodási engedélyemet. Most azonban valaki azt mondta, hogy új engedélyt kell kérnem, mert új törvényt hagytak jóvá, és az engedélyem érvényét vesztette. Igaz ez? Tény az, hogy a külföldiek szlovákiai tartózkodásáról új törvény született (lásd a 73/1995. Tt. számú törvényt), amely június elsejével már hatályba is lépett. A törvény átmeneti rendelkezése szerint a már kiadott vízumok és tartózkodási engedélyek érvényben maradnak. így érvényben maradnak az egy évre kiadott tartózkodási engedélyek is. Más lapra tartozik az, hogy ön állandó tartózkodási engedélyt is kérhet (illetve alighanem már kérhetett volna), azaz nem kellene évente megújítani a tartózkodási engedélyét. Ezt az állandó tartózkodási engedélyt elsősorban a családegyesítés céljából adják ki (ha a külföldi házastár sa vagy a 18 évesnél fiatalabb ellátatlan gyermeke szlovák állampolgár, és az ország területén állandó lakóhellyel rendelkezik). Ugyanakkor az állandó tartózkodási engedély kiadásához a törvény értelmében ugyanazok az okmányok szükségesek, mint az úgynevezett huzamosabb időre (egy évre) szóló tartózkodási engedély kiadásához. (m-n.) Otthon maradni jobban megéri (Folytatás a 1. oldalról) - A pozsonyi közlekedéssel ugyanez a helyzet, mint hallom, néhány járatot ismét megszüntettek. Még nem tudom, mennyiben érint ez engem, nem volt időm utánanézni, melyek is azok a járatok. Az meg egyenesen felháborító, hogy két nappal elseje előtt döntik el, mi változik és milyen mértékben. Nem csak az utasok, hanem maguk a tömegközlekedési vállalat alkalmazottai sem tudtak felkészülni. Ha más mondja, nem hiszem el, hogy egy egyszerű buszjegyért fél órát kell sorban állnom. A buszok meg biztos tele vannak ellenőrökkel. Kézcsókom az illetékeseknek - kapcsolódik beszélgetésünkbe Sz. Béla szenei lakos, aki szintén dolgozni jár Pozsonyba. - Nem beszélve arról, hogy lassan jobban megéri otthon maradnom munkanélkülinek, mint naponta utazgatni. Hiába kap az ember magasabb fizetést a fővárosban, ha a különbséget elkölti vonat- és buszjegyre - teszi hozzá csüggedten. A hírlapárusok a tömegközlekedési vállalatot okolták az új, hétkoronás buszjegyek hiánya miatt. A főpályaudvartól mintegy ötszáz méterre álló újságosstandon azonban mégis lehetett jegyet venni. - Ma jóformán még csak buszjegyet adtam el, a többi újságos egyszerűen nem vette a fáradságot, hogy jegyet biztosítson az utasoknak mondta az elárusító. (holop) Ha a közelben lenne munka... Aránylag kevés utassal futott be Kassára tegnap reggel hét órakor a Buzitárói Perényen keresztül közlekedő autóbusz. Ezt a járatot főleg az üzletekben és különböző hivatalokban dolgozó ingázok veszik igénybe. Vagy legalábbis vették nagyobb számban a múltban. - Nem csoda, hogy lemorzso lódnak a bejárók, hiszen néhányan a munkanélküliek listájára kerültek a közelmúltban. Egyeseket pedig a viteldíj emelkedése késztet arra, hogy Kassa helyett valahol közelebb keressenek maguknak munkát, ami manapság szintén nem egyszerű dolog - kommentálta a helyzetet egy középkorú hölgy. - Nézze - folytatta -, a havijegyért legújabban 785 koronát kell fizetni, vagyis az eddiginek a dupláját. Ez rengeteg pénz, hiszen nincs miniszteri fizetésem, ezt a kiadást is figyelembe véve jófor mán csak a minimálbért kapom. Szerintem nincs ez így rendjén, mert ennek következtében csökken majd az utasforgalom, így a közlekedési vállalat bevétele is. Ki így, ki úgy Dobos Norbert Tornaújfaluból autóbusszal jár munkahelyére, a tornai cementgyárba. Néha pedig kerékpárral. - Eddig a buszon egy vonaljegyért 9 koronát fizettem, ma pedig 10-et. Ez még tűrhető áremelkedés. Viszont vannak munkatársaim, akik azt mondják, a havijegy igen drága, ezért ők inkább saját gépkocsijukkal fognak munkába járni. Hárman-négyen társulnak, és egyik héten az egyikük szállítja mindnyájukat, a másik héten a másikuk, majd a harmadikuk, negyedikük. Kétségtelen, a közeliek gyakrabban ülnek majd kerékpárra. 80 helyett 150 korona A Magas-Tátrában is emelkedtek a tömegközlekedési díjak. A Tátralomnic és a Kőpataki-tó közötti fülkés drótkötélpálya még nem üzemel, tehát egyelőre nem tudható, mennyi lesz a korábban „minimum 70 koronára" saccolt leendő viteldíj. A másik felvonó az eddigi 80 korona helyett most 150-ért viszi fel az utast a Kőpataki tóhoz, míg onnan a Lomnici-csúcsra és vissza az eddigi 200 korona helyett 300 koronáért szállítja az érdeklődőket. (gazdag) AHOGY ÉN LÁTOM Még egy hónapja sincs, hogy Soros György, a magyar származású amerikai milliomos azt nyilatkozta, hogy a nyugati hatalmak elszalasztották a kommuniz mus összeomlása utáni lehetőségeket, és nem támogatták eléggé az Európa keleti felén keletkezett „új demokráciá kat". Nem tudom, hogy Washingtonban, Bonnban, Londonban és Párizsban en nek mi lett a következménye, azt azonban tapasztalhattam, hogy azóta itthon, Szlovákiában a nacionalista sajtó mint ha kevésbé megvetően írt volna a sike res bankárról. Úgyszólván már egyetlen nemzetibb elkötelezettségű újságíró sem nevezte őt Sörösnek, a korábbinál ritkábban sütötték rá a bélyeget, miszerint a nemzetisége magyar, sőt az ismert irodalmi hetilap egyik szerzője nemrég odáig ment az européerségben, hogy már Soros György zsidó származására sem utalt. Lehet, hogy múlt szombat óta némely szlovákiai pártirodákban és szerkesztőségekben ismét kegyvesztetté nyilvánítják a híres pénzembert. Ugyanis az történt, hogy Soros György a svájci Soros rövidzárlata vagy Közliké? Crans Montanában - miután átvette a Prix Transition 1995 díjat - elemezte 22 posztkommunista ország gazdasági és politikai helyzetét, és nem éppen hízelgően szólt arról, ami 1989 óta bekö vetkezett. A szlovákiai helyzetről sem volt valami jó véleménnyel. Hazánk állapotát az egykori Jugoszlávia utódállamaival hasonlította össze, és - általánosan - annak a véleményének adott hangot, hogy a volt szocialista országokban a nacionalizmus, valamint a kereskedelmi érdekek bázisán nagy veszélyeket rejtő rezsimek kezdenek formálódni. Szó szerint ezt mondotta: „Az általánosítás ugyan veszélyes, de felismerhető a fenyegető veszély... a nacionalista ideológiák a vállalkozói érdekekkel kombi nálva a fasizmus vagy a nemzeti-szocjalizmus klasszikus receptjét jelenthetik." Soros aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Szlovákiában a privatizálás kudarca miatt kerülnek veszélybe a piacgazdasági lehetőségek. Sergej Kozlík helyettes miniszterelnök és pénzügyminiszter is Crans Mon tanában tartózkodott szombaton, és jelen volt a Prix Transition 1995 átadásánál. Megsértődött. Egész Szlovákia nevében. Nyomban nyilatkozott az SZK Sajtóirodája kéznél levő tudósítójának, szemére vetve Sorosnak, hogy filozofál, és ez „nem ül neki... Nem veszi figyelembe, hogy a keleti blokk szétesése után számos új állam keletkezett, ezek most határozzák meg államiságukat, és bizonyos nemzeti pozíciójukat". Sergej Kozlík tehát csak egyfajta módon tudja elképzelni az államépítést: hangsúlyozottan nemzeti pozícióból'' A Soros-Kozlík vita lényegét ezzel a kérdéssel is ki lehetne fejezni: Hogyan építsünk gyorsan és jól kapitalizmust? Mivel a neves amémrai-oénzembernek ebben vannak némi tapasztalatát oaijit ahogy azt is saját bőrén megtapasztalta, hogy mi a fasizmus, ráadásul anyagilag is érdekelt a közép-kelet-európai viszonyok alakulásában, pénzügyminiszterünknek talán mégsem kellett volna megsértődnie. Hasznos lett volna, ha alszik rá egyet, és csak azután nyilatkozik. Az amerikai milliomos gazdaságfilozófiájának az az egyik alaptétele, hogy minden tulajdonos közül az állam a legrosszabb tulajdonos. Tehát privatizálni kell, hogy gazdája legyen minden vagyonnak. Szlovákia kormánya (és Sergej Kozlík gazdasági csúcsminiszterként) ezt nem egészen így gondolja. Ezt Soros György is észrevette, mert valószínű, hogy megrögzött kapitalistaként nemcsak a Slovenská Republika című napilapot olvassa. Talán már hallott arról egyet-mást, hogy miként változott át nálunk a kuponos privatizáció kötvényes „privatizációra", illetve hogy miként viszonyul Vladimír Mečiar kormánya-a-korábban csak a részvényesektől függő bercwetési alapokhoz. Lehet, hogy mindaz, ami Szlovákiában a „privatizálás" címszó alatt történik, az Soros Györgyöt az államosításra emlékezteti. Lehet, hogy ő már felismerte azt, amit Szlovákiában egy-két millió ember még nem ismert fel. Soros György nem azért utazott Crans Montanába, hogy udvariaskodjék a 22 posztkommunista országból érkezett gazdasági minisztereknek. Ezt Sergej Közliknak is illett volna felismerni. Bizonyos mértékű szellemi alultápláltságra vall, hogy miniszterelnök-helyettesünknek - első számú gondolattársításként - csak az jutott az eszébe, hogy „rövidzárlata volt Soros Györgynek". A zárlatos „vezeték" vizsgálata még nem fejeződött be, így hogy is merészelnék véleményt mondani arról, hogy Sorosnak lesz-e igaza, vagy Közliknak! Annyit azonban már most ki merek jelenteni, hogy Soros György legalább annyira ért a kapitalizmus építéséhez, mint Sergej Kozlík. Ő nem sarlóval és kalapáccsal vizsgálja a „kábel" műszaki állapotát. TÓTH MIHÁLY