Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-17 / 164. szám, hétfő

AJ ÚJ SZÓ PUBLICISZTIKA - HIRDETÉS 1995. július 17. MASARYKTOL MECIARIG A polgári demokrácia útján A trianoni békediktátum háromnegyed évszázados jubileuma alkalmat szolgáltatott árra, hogy a történészek és politológusok elemezzék az első világháború óta eltelt időszakot. Ennek során nem alaptalanul idézhettük a Párizs-környéki békék alkotóit, akik közül Lloyd George angol miniszterelnök „nyilvánvaló igazságtalanságának nevezte Trianont és Nitti olasz miniszterelnök is a népek önrendelkezési jogának megcsúfolásaként értékelte a Párizs-környéki békéket. De alig negyedszázad múltán a győztes nagyhatalrhak a második világháborút lezáró békeszerződésben Magyarországgal szemben megismételték a trianoni döntést. Az elmúlt 75 év alatt íme kétszer is bebizonyosodott, hogy a mesterségesen létrehozott utódállamok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesése, a magyarellenes gyűlölethullám Romániában Európa neuralgikus részévé tette a Kárpátmedencét és Délkelet-Európát. Holott a kommunista világrendszer széthullása után mi magyarok - a határokon innen és túl - joggal reménykedhettünk abban, hogy a demokratikus újjászületés folyamatában olyan egyéni és kollektív kisebbségi-nemzetiségi jogok érvényesülnek majd szomszédainknál, amelyek biztosítják a magyar nemzetközösségek megmaradását. Különösen Csehszlovákiában, majd az önállóvá vált Szlovákiában vártuk volna e kedvező fejlődés beköszöntét. Ugyanis a volt utódállamok közül főleg a Csehszlovák Köztársaságban jöttek létre a két világháború között olyan polgári demokratikus viszonyok, amelyek - ha korlátozott formában is - jótékonyan kihatottak a köztársaság nemzetiségeinek az életére. Igaz: az első világháborút követően a békeszerződések mellett úgynevezett kisebbségi szerződések garantálták a nemzetiségek jogait. így Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia külön nemzetközi megállapodásokban biztosították az országukban élő kisebbségek szabad fejlődését. Ezáltal a nemzetiségi kérdés az első világháború után még a győztesnek nevezett kisantant-államokban is nemzetközi üggyé vált. Ugyanis Csehszlovákia és az antant-hatalmak 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Laye-ben aláírták a nemzetiségek jogait szabályozó szerződést, amelynek - ma is például szolgáló - jelentőségéről hallgat a magyar történetírás és publicisztika, de nem hivatkozik rá a külügyi kormányzás sem. Eszerint Németország és Magyarország a szerződés alapján a Népszövetség segítségével ellenőrizhette annak betartását, és sérelmezhette, ha a kisebbségi jogokat nem vették figyelembe. A szerődés garantálta a Csehszlovákiában lakó magyarok egyéni, személyes szabadságát és kollektív nemzetiségi jogait egyaránt. Ugyanis a szerződés 2. cikkelye kimondja: „Csehszlovákia az ország minden lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja". A megszülető csehszlovák alkotmány ennek megfelelően hangsúlyozta: „Nem megengedett az erőszakos elnemzetietlenítés semmiféle módszere. Ennek az elvnek a kijátszását a törvény büntetendőnek is minősítheti". A csehszlovák törvénykezés a saintgermaini szerződés szellemében hozta meg nyelvtörvényét is. Ennek 2. paragrafusa így fogalmazott: „Azok a bíróságok, hivatalok és a köztársaság más hatóságai, amelyek tevékenységi köre olyan bírósági eljárásra terjed ki, ahol az utóbbi népszámlálások szerint legalább 20 százalék azonos nyelvű, s a csehszlováktól eltérő nyelvet használó állampolgár lakik, kötelesek minden ügyben, amelyet a járásban el kell intézniük, a beadványokat a kisebbség nyelvén elfogadni és a csehszlovák nyelven kívül a másik, a kérvény nyelvén elintézni". A 3. paragrafus biztosította, hogy a prágai nemzetgyűlésben a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön beszélhettek. Ennek megfelelően a hivatalos parlamenti naplók a nemzetiségi képviselők és szenátorok felszólalásait anyanyelvükön jelentették meg. Az 1928/229. számú dekrétum szerint, ha a közigazgatásban a járás polgárai közül több mint 50 százalék nemzetiségi, akkor az állam nyelvén írt különböző hivatalos iratokat az illető kisebbségi nyelvre is le kell fordítani. Amennyiben az adott járásban a nemzetiségi lakosság létszáma eléri a 75 százalékot, akkora hivatalos iratokat nem kell az államnyelven kiadni, kivéve, ha valaki kéri. A nyelvtörvény végrehajtásáról számos kormányrendelet jelent meg. így az 1924. január 31-én napvilágot látott dekrétum megszabta a megyei képviselő-testületek és bizottságok nyelvhasználatát. Az 1926. február 3-án érvénybe lépő rendelet realizálta a nyelvtörvényt a különböző minisztériumok területén. Végül az 1928. december 29-én kiadott kormánydekrétum a kerületi és járási önkormányzatok nyelvhasználatát határozta meg. Ezek a rendeletek mind alapul vették a 20 százalékos arányt. A nyelvtörvény 5. paragrafusa az iskolák tanítási nyelvével foglalkozott, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kizárólag az ő nyelvükön tanítanak, és a kulturális intézmények igazgatási nyelve is ugyanaz. Habára papíron biztosított jogok nem mindig mentek át a gyakorlatba, de mégis vitathatatlan, hogy a kodifikált jogokért könnyebb volt harcolni és ez nagyobb eredménnyel is kecsegtetett, mint az olyan küzdelem, amely nem hivatkozhatott törvényalkotásokra. E tekintetben is kedvezőbben alakult a csehszlovákiai magyarok helyzete, mint Erdélyben, vagy a Délvidéken. A nemzetiségek viszonylagos jóléte a két világháború közti Csehszlovákiában jelentős mértékben a humanizmus és a polgári demokrácia megtestesítőjeként ismertté vált államelnöknek, Tomás G. Masaryknak volt köszönhető. Masaryk pályájának indulása a közép-európai kis népek etnikai érintkezési pontjainál meghatározó jellegű volt egész életére. Erről ő maga így vallott: „Apám magyar állampolgár volt, köpcsényi születésű (község Pozsonytól délre - V. K.) és így én is magyar állampolgárnak születtem. Ugyan Hodonínban, Morvaország legdélibb részén jöttem a világra, de ez közel van a magyar határhoz. Szüleim nem beszéltek magyarul, de én gyakran pihentem a Balaton tavánál, sok kellemes órát töltöttem ott, többször átutaztam Magyarországon, és a szlovák nép érdekében figyelemmel kísértem Magyarország kultúráját, politikáját, és jól beszéltem magyarul". A filozófiában és az irodalomban egyaránt jártas tudós, Masaryk tevékenységére a magyar progresszió Budapesten is felfigyelt. A Társadalomtudományi Társaság meghívására 1910-ben a magyar fővárosban eszmecserét folytatott az ottani radikális értelmiséggel. Akkor már a bécsi parlament tag'a, de még a világháború kitörése előtt koncepciójában fel sem merült az Ausztriától való elszakadás gondolata. Sőt nemcsak külpolitikailag, hanem belpolitikai téren is a Monarchia megszilárdítását óhajtotta. Amikor a tudós és államférfi Masaryk 1918 decemberében diadalmasan bevonul a prágai várba, mint Közép-Európa új államának, a Csehszlovák Köztársa ságnak az elnöke, államvezetésével kapcsolatban a leggyakrabban emlegetett két eszme a humanizmus és a demokrácia volt. A masaryki humanizmus és demokrácia áthatotta a köztársaság minden népét és társadalmi osztályát. Eszméi mégsem érvényesülhettek maradéktalanul, mert a kiépült és centralizált csehszlovák államapparátus és társadalmi-politikai struktúra sokkal inkább a beneši elképzelések alapján jött létre. A trianoni békeszerződés megkötése utáni időszakban Masaryk volt az, aki békülékeny hangnemet igyekezett megütni Magyarország és Csehszlovákiában lakó magyar kisebbség irányában. „Nemcsak megértem a magyarokat - jelentette ki -, hanem együttérzek is velük". Az elnök - ha kellett - a tettek embere is volt. 1930 szeptemberében meglátogatta Közép- és Dél-Szlovákiát. Szeptember 12-én felkereste Alsósztregován Madách Imre sírját és nem várt gesztussal koszorút helyezett el rajta, szalagján a következő felirattal: „Az ember tragédiája szerzőjének, T. G. Masaryk". A meglepetés csak fokozódott, amikor az elnök szép magyar nyelvű beszédben méltatta Madáchot és nagy művét. Másnap Losoncon egy magyar kulturális delegációnak magyar nyelven bejelentette: „Hogy a kultúra iránt érzett őszinte tiszteletemet tettekkel is bizonyítsam, elhatároztam, hogy egy magyar tudományos, irodalmi és képzőművészeti társaság céljaira megfelelő összeget juttatok". Amikor a saint-germaini szerződésre és Masarykra emlékezünk, mindennek időszerűségét az váltja ki belőlünk, hogy a Mečiar-féle Szlovákiában sem a humanizmus, sem a demokrácia nem érvényesül állampolgáraival, de főleg a magyarokkal szemben. Erre a legjellemzőbb példa a kétnyelvű oktatás bevezetésének szándéka Mečiar harmadik országlásának idején, ami nem más, mint az asszimilációs politika egyik legagresszívabb formája. A kormányprogram lakonikus bejelentése ugyanis így hangzik: „A kormány bevezeti a kétnyelvű oktatást". Ráadásul a szaktárgyak egy részének szlovák nyelvű oktatásán kívül - ahogy a koncepcióban olvashatjuk - „el kell érni, hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelvet és irodalmat, a történelmet, a földrajzot, valamint az állampolgári nevelést szlóvák nemzetiségű pedagógusok oktassák". Talán még ennél is megdöbbentőbb, hogy a szlovák kultuszminisztérium még egy, az alapszerződés szellemével szembenbálló, államnyelvről szóló törvénytervezetet dolgozott ki, melyben leszögezi: az egyház nyelve az államnyelv, s ebből kiindulva az egyházi szertartásokat - keresztelő, esküvő vagy temetés - szlovák nyelven, tehát az „állam nyelvén" tartsák. Amikora Kárpát-medencében - egyedülálló módon - a magyar nemzettest pusztulása fenyeget Szlovákiában, egyfelől példamutató tanulságként bemutathattuk a masaryki demokrácia és humanizmus évtizedeit, másfelől a leghatározottabban tiltakoznunk kell a szellemi genocídium Mečiar-féle módszerei ellen. VÍGH KÁROLY (Magyar Nemzet) APRÓHIRDETÉS liiiil Fájó szívvel emlékezünk drága halottunkra, GAÁL DEZSŐRE (Nagymegyer), akit a halál 75 éves korában, 1994. július 17-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá velünk együtt ezen a szomorú első évfordulón. A gyászoló család • Vállalkozásra üzleti társat keresek. Tel.: 0709/92 83 25. V-2240 • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁROLUNK MAGAS NAPI ÁRON, azonnal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Értékpapír Rt. Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Tel.: 0036/96-317-518, 116-os mellék. VS-154 • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk, azonnal fizétünk.Tel.: 0709/92 38 52. V-2094 • Eladó saját tulajdonban levő háromszobás szövetkezeti lakás, garázzsal Dunaszerdahelyen. Irányár: 550 ezer korona. Tel.: 0709/52 36 65, este. V-2199 • Felvásárolunk szlovák és cseh részvényeket Telefon: 0709/ 528 881, 952 515, 952 674. V-2220 • Eladók német juhász kiskutyák. Tel.: 0709/52 75 86. V-2241 imm m SEGA. MINŐSÉG - MEGBÍZHATÓSÁG! Autó- és épületriasztók szerelése. 0707/52 73 VS-338 • Külső műanyag redőnyök szerelése most 830 Sk/nť, valamint szalagfüggönyök szerelése már 630 Sk/m

2-től. Cím: THERMO BÍRÓ Kft., Piac tér 2258/12, Dunaszerdahely. Telefon/fax: 0709/528 441,528 442. VS-745 • Lapostetők szigetelését vállaljuk 110 korona m

2. Tel.: 0709/525 208,0709/520 203. V-2222 Az AXEL cég egyedülálló - szerkezet nélküli, kiváló minőségű, hosszú élettartamú - medencét kínál. Tájékoztatás telefonon: 07/237 102, 257-ss mellék vagy 07/288 505. 1 COORPS, s.r.o. Rovniankova 2 851 02 Bratislava tel./fax: 07/83 94 24 Kínálatunk: külföldi lakberendezési vertikális textilredőnyök lamellás tolóajtó — rövid szállítási határidő — jótállási és jótállás utáni szerviz — előnyös árak — viszonteladóknak jelentős árkedvezmény — egyéb árnyékolók VK-74B Hirdet© iroda tel: 07/210 44 78 210 44 55 210 44 76 fax: 07/210 44 31 Eltalálja, mely tengerparti országok nevét rejtettük el a rajzokban? a választ? HÍVJA a 0972 557503 -as számot! 1 perc ára 28,80 korona (HČÁ-val) fr A szá

m Szlovákiában mindenhonnan hívható