Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám, kedd

[]D ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. június 13. FRANCIAORSZAG Az „előválasztás" Röviddel a francia elnökválasztás után a parlamenti többséggel ren­delkező és az új államfővel, Jacques Chirackal megerősített jobboldal az abszolút térnyerésben reménykedett. Vagyis abban, hogy a vasárnap kezdődött kétfordulós önkormányzati választásokon sikerül elhódítani a szocialisták utolsó bástyáit, a francia nagyvárosok többségét (majd kétharmadát), amelyeket eddig a baloldal uralt. A nagy hódítás a válasz­tások első fordulójában elmaradt, a jobboldali konzervatívok a valami­vel több mint 45 százalékkal ugyan vezetnek, de ezzel lényegében csak a hat évvel ezelőtti eredményt tudták megismételni. Negyven százalék fölé tornászták fel magukat most is a szocialisták, akik a hagyományok­hoz hűen több helyen ismét közös listát állítottak a kommunistákkal. Ha térnyerésről beszélünk, akkor elsősorban a szélsőjobbos Nemze­ti-Frontot kell említeni, amely az „összesítésben" elért 6,6 százalékkal most először bizonyított az önkormányzati választásokon. Nizzában fö­lényes győzelemmel vezet a szélsőjobboldali polgármesterjelölt, s több nagyvárosban is 30 százalék fölötti támogatottsággal büszkélkedhet­nek Le Pen politikai leszármazottai. Igaz, a jó eredményekkel számos helyen biztosították maguknak a továbbjutást, de ez még nem jelent ga­ranciát arra, hogy városok, települések tucatjaiban építhetnek majd fel­legvárat. Hiszen figyelembe kett venni, .hogy az első forduló csupán amolyan „előválasztás", a szavazók szelektálásTléfietöségeTrottrte-PEO­hívei természetesen nem fújnak majd visszakozót a jövő vasárnapi döntő forduló előtt, s versenyben maradásuk sok községben, városban a szocialisták esélyeit növelheti, mivel a konzervatív jobboldaltól von­nak el szavazókat. Érdekes megfigyelni, hogyan is alakul a helyzet a nagyvárosokban, már csak azért is, mert - francia politikai kiváltság - ismert politikusok is, köztük Alain Juppé kormányfő, Valéry Giscard d'Estaing volt államfő is harcba szállt. Juppé már biztos lehet a dolgában, a miniszterelnöki tisztség mellé első fordulós többségi szavazattal megszerezte magának Bordeaux polgármesteri hivatalát is. Strasbourgban viszont a szocialis­ta jelölt győzött, holott, érdekes módon, az elnökválasztáson az újgaulle­ista Chirac gyűjtötte be a szavazatok abszolút többségét. A hét végén kerül sor azonban a leglátványosabb harcra, amely Párizs egyes város­kerületeiért folyik majd. A korábbi választásokhoz képest ugyanis a kon­zervatívok sokkal kevesebb kerületben jutottak előnyhöz. (urbán) Berlusconi visszavágott ROMANIA Silvio Berlusconi visszavá­gott, a balközép erők pedig két­szeres vereséget szenvedtek, így értékelte a tegnapi olasz saj­tó a vasárnap tartott népszava­zás eredményéről szóló előrejel­zéseket. Vasárnap 12 kérdésben kel­lett dönteniük az olaszoknak, négy kérdés a televízióra vonat­kozott. A legnagyobb politikai súlya ezeknek a kérdéseknek volt, mivel a kezdeményezők ­nem is titkoltan - a volt kor­mányfő, Silvio Berlusconi televí­ziós birodalmát vették célba. A szavazók ugyanakkor elutasítot­ták, hogy a jelenlegi három he­lyett csak egy országos csatorna lehessen egy magánszemély tu­lajdonában, s azzal sem értet­tek egyet, hogy korlátozzák a hirdetésgyűjtő cégek tevékeny­ségét, illetve tiltsák meg a tévé ben vetített filmek reklámokkal történő megszakítását. A teljes mértékben állami tulajdonban lévő közszolgálati televízió, a RAI privatizálását viszont he­lyesli a többség. MTI MEDELLINI MERENYLET Huszonnyolc áldozat Fernando Botero védelmi mi­niszter 575 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki bármiféle infor­mációval szolgál a kolumbiai Medellínben szombaton elköve­tett pokolgépes merényletről. A hatóságok egy fiatalembert őri­zetbe vettek, akiről feltételezik, hogy köze lehetett a szörnyű bűncselekményhez. Továbbra sem egyértelmű, valójában kit terhel a felelősség. A FARC nevű, marxistának mondott ge­rillaszervezet vasárnap este a TV Hoynak eljuttatott közlemé­nyében először vállalta a 28 ál­dozatot követelő, 205 sérülés­sel járó robbantásos akciót, ám később hamisítványnak minősí­tette a televízióhoz eljuttatott közleményt. Mind az AFP, mind a Reuter megerősítette, hogy a kolumbiai kormány rendkívüli ülést tart, amelyen a gerilláknak a kabinet hajthatatlanságára vonatkozó állítását vitatják meg. MTI Nacionalizmus kormányszinten ,Ami Romániát illeti, semmiféle problémája nincs a román-ma : gyar alapszerződés megkötését il­letően. A nehézség a másik olda­lon támadhat. Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikket illetően sincsenek problé mái. Mi az európai normák tiszte­letben tartását kívánjuk, a magya­rok nem akarják ezt" - jelentette ki a Cronica Romana tegnapi számá­nak Adrian Nastase, a román kor­mány vezető pártjának ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke. A román politikus kifejtette: Minden, ami jó a kisebbségek te­rén Európának, megfelel Románi ának is - a magyarok viszont ál­landóan magasabb normákat ve­zetnek be: kollektív jogokat kíván­nak, ami európai szinten nem elfo­gadott, etnikai elvű területi auto­nómiát akarnak, ami szintén nem létezik európai normaként, „tehát a probléma az ő oldalukon van, nem a miénken". Nastase hozzá­tette: „Ezért reméljük, hogy (a ma­gyarok) megértik: el kell fogadniuk az európai normákat ahhoz, hogy bejussanak az európai struktúrák­ba." * * * Az Adevarul tegnapi jelentése szerint Toma Nastase, a Nagy-Ro­mánia Párt tagja államtitkári kine­vezést kapott a román idegenfor­galmi minisztériumban. Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen naci­onalista és idegengyűlölő megnyil­vánulásairól ismeretes pártja ez­zel - államtitkári szinten - belé­pett a román kormányba. Horn Gyula nagyon elégedett „Mindent összevetve a látoga­tás beváltotta a reményeket, több HmögatásT kaptamrríágyobb ér­deklődést és tájékozottságot ta­pasztaltam, mint amennyit vár­tam. Az amerikai fél részéről meg­nyilvánuló rokonszenv létfontossá gú az olyan kis ország számára, mint amilyen mi vagyunk: az az üzenete, hogy az Egyesült Államok politikai, gazdasági és morális ér­telemben is kiáll a nagyon nehéz gazdasági és társadalmi átalaku­lásban lévő Magyarország mellett" - jelentette ki nyolcnapos ameri­kai útjának eredményeit értékelve Horn Gyula. Helyi idő szerint vasár­nap késő este magyar újságírók­nak nyilatkozva kiemelte, hogy a látogatás célja mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok politikai, gazdasági és biztonsági pillérei­nek a megerősítése volt. A politikai területről a miniszter­elnök úgy vélekedett, hogy a két ország között nincs olyan vitás kér­dés, amely miatt Magyarország­nak változtatnia kellene álláspont­ján: mi több, az Egyesült Államok­ban nagy fontosságot tulajdoníta­nak Magyarország térségbeli sú­lyának és szerepvállalásának ­egyrészt a reformok sikere és a stabilitás megteremtése, más­részt a délszláv válsággal össze­függő magatartása és az EBESZ elnökeként végzett diplomáciai aktivitása, harmadrészt pedig a Kelet-Európával, Ukrajnával, Oroszországgal és az Európai Uni­óval kiépített együttműködése mi­att is. MTI PALESZTIN VÁLASZTÁSOK Jeruzsálem a fő gond Az izraeli hatóságok ellenzik, hogy az autonómiatanácsi válasz­tások idején palesztin választási gyűléseket tartsanak Kelet-Jeru­zsálemben, mivel azok feszültsé­get és zavart kelthetnek - közölte tegnap Mose Sahal izraeli rendőrminiszter. Sahal nem nyilat­kozott arról, hogy a város keleti felének arab lakosai indulhatnak-e jelöltként a választásokon, ami az egyik legjelentősebb vitapont a két fél között. Izrael mind ez ideig elu­tasította a kelet-jeruzsálemi pa­lesztinok megválaszthatóságát, abba azonban beleegyezett, hogy voksolhassanak. A választások megtartása az eredeti menetrendhez képest las­san egy éve halasztódik. A két fél legutóbb július 1-jében szabott ha­táridőt az autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről szóló tárgyalások befejezésére. A Palesztin Hatóság a megállapodás után két hónapi pal szeretné megtartani a válasz­tásokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy előtte az izraeli katonák el­hagyják a palesztin városokat. Izra­el azonban a ciszjordániai telepe­sek biztonságára hivatkozva foko­zatos kivonulást tervez, és jelezte, hogy a katonai közigazgatást nem szüntetik meg a választások előtt. MTI Közel-keleti „békedivat": izraeli, jordán és amerikai zászló a manöke­nen. (Reuters-fotó) M exikó Chiapas szövetségi tagállamában vasárnap befejeződött a kormány és az indián őslakosság támogatta gerillaszervezet béketárgyalá­sainak júniusi fordulója. Az öt­napos megbeszéléseken nem tudtak végleges megállapo­dást elérni a katonai feszült­ségcsökkentő intézkedésekről, amelyeket mindkét fél alap­vető fontosságúnak ítél a to­vábbi békefolyamat feltételei­nek megteremtése érdekében. L övöldözés helyszíne volt va­sárnap este a pakisztáni Karacsi Clifton nevű előkelő la­kónegyede, körülbelül egy kilo­méterre Benazir Bhutto minisz­terelnök otthonától - jelentet­te tegnap az AFP. A két gép­járművön érkező ismeretlen tettesek először rálőttek egy magas rangú vámtiszt gépko­csijára, súlyosan megsebesí­tették őt, a feleségét, s megöl­ték hároméves gyermeküket. Majd a városrész főutcáján kö­rülbelül két kilométer hosszan egy géppisztolyból golyózáport zúdítottak a levegőbe és az út széle felé, s négy embernek okoztak sebesülést. Továbbha­ladva rakétagránátot lőttek ki egy lakóházra, a német konzu­látussal szemben. A lövedék nem robbant fel, személyi sé­rülést nem okozott, de megron­gált egy gépkocsit. M anuel Contreras tábor­nok, a hírhedt DINA, a volt chilei titkosszolgálat ve­zetője, akit Orlando Letelier volt külügyminiszter meggyil­koltatásával vádolnak, a had­sereg egyik kaszárnyájában sem kapott vasárnap menedé­ket. Contreras elmondta: azért folyamodott menedékért egy gyalogsági ezred kaszárnyájá­ban, mert nem akart összetűzésbe kerülni a rendőrséggel, amelyről azt hit­te, hogy letartóztatni jön őt. A hadsereg azért szólította fel tá­vozásra a DINA volt vezetőjét, mert az épületbe való beenge­dését a főparancsnokság nem hagyta jóvá. Á llítólag egy magyar állam­polgárságú férfi és ba­rátnője holttestét találták meg szombaton egy öntözőcsator­nában Florida déli csücskén. Az MTI telefonérdeklődésére a rendőrség szóvivője nem tudta megerősíteni sem az áldozatok állampolgárságára, sem pedig a nevükre vonatkozó hírügy­nökségi jelentést. A rendőrség azért kezdett nyomozást, meri egy Daniel Lugo nevű férfi val­lomást tett a hatóságoknál: részt vett az AFP által Frank Grigaként és Kristina Fürtön­ként említett két személy el­rablásában, majd meggyilkolá­sában. Fujimori válik Hónapokon át tartó, sokszor a nyilvánosság előtt lezajlott ve­szekedések és kölcsönös sérte­getések után Alberto Fujimori perui elnök benyújtotta a váló­peri keresetet japán származá­sú felesége, Szuzana Higucsi el­len. A házaspár ellentéte egy év­vel ezelőtt vált ismeretessé, amikor az asszony azzal vádolta férjét, hogy azért kényszerítette ki a választójogi törvény módosí­tását, hogy ezzel megakadályoz­za őt valamilyen hivatalos tiszt­ség elnyerésében. Egyúttal kor­rupcióval vádolta férjének több rokonát is. Általános meglepe­tést keltett ezért, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt újra el­nökké választották Fujimorit, az asszony meleg hangú üzenet­ben jra^uláit neki.-Az esetleges kibékülésről megindult találga­tásoknak az elnök azzal vetett véget, hogy nemrég egy lapnak nyilatkozva kijelentette, új fele­ség után néz, „aki értelmes, és akinek szép lábai vannak". MTI-PANORÁMA C hristopher amerikai kül­ügyminiszter ingadiplo­máciája minden jel szerint siker­rel járt: lesznek izraeli-szíriai tár­gyalások a Golánról, a két ország közti békekötés kulcsáról. Izrael és Szíria vezérkari főnökei két hét múlva, június 27-én Wa­shingtonban találkoznak, hogy a biztonsággal kapcsolatos kérdé­sek megoldásával foglalkozza­nak. Ezek közül a legfontosabb: a határ két oldalán létrehozandó demilitarizált övezetek nagysá­ga, a felállítandó riasztórendsze­rek milyensége. E tárgyalások jelentőségét ép pen ez mutatja: immár a gyakor­lati problémák kerültek napi­rendre, tehát - a mindKetTílcJaF ról sorozatosan elhangzó kétel kedő nyilatkozatok ellenére ­biztosra vehető, hogy elvileg már megszületett az egyezség: lesz kivonulás, lesz békeszerződés. A „milyen", a „mikor" és a „ho­gyan" kérdése természetesen még nyitott, de ami más esetben Golán-galopp csak óvatos araszolgatásnak tűnne, az Szíria és Izrael eseté ben gyors galoppnak fogható fel. Hiszen a palesztin-izraeli meg­állapodást Damaszkusz még leplezetlenül bírálta, s pár hó­nappal ezelőtt is hevesen cáfol­ta, hogy egyáltalán valamilyen kapcsolatfelvételre került volna sor Izrael és Szíria között. A tit­kos tárgyalások híre azonban ki­szivárgott, s a hasonló - de ki nem szivárgott - norvégiai izrae­li-palesztin tárgyalások után a közvélemény fenntartások nél­-^oreTfirEteahírt. Annál is inkább, mert közben gyorsan változott Damaszkusz és Tel Aviv egymás­sal szembeni retorikája, egyre kevesebb lett a „soha", s egyre több a „ha". Kétségtelen, hogy a Rabin­kormányzat számára a Szíriával való békekötés a politikai túlélés egyetlen lehetséges útja. Igaz, Simon Peresz külügyminiszter a közelmúltban azt nyilatkozta, a munkapárti vezetésű kabinet a térség békéje érdekében még a politikai hatalom elvesztésébe is hajlandó lenne belenyugodni. A kijelentés nemzetközi viszonylat­ban nagy szimpátiákat ébresz­tett, hiszen a szándék szép, a tö­rekvés dicséretes. Látni kell azonban, hogy csak az a kor­mány köthet békét, amely hatal­mon van, tehát a munkapárti ve­zetésű koalíció számára a hata­lom megőrzése különösen fon­tos. Fontos az arab államok szá­mára is, hiszen tisztában vannak vele: vagy ezzel az izraeli politikai garnitúrával kötnek békét, vagy még jó ideig senkivel. És éppen ez az érdekazonosság viszi előre a térség békéjének szekerét. A megbékélés legnagyobb akadá­lya ma már nem más, mint a köl­csönös bizalmatlanság, a zsidók és az arabok vérébe, génjeibe beivódott gyanú. Ezért volt óriási jelentősége annak, hogy leg­először éppen a palesztinok ju­tottak egyezségre Izraellel. (Egyiptom példáját ebben a vo­natkozásban nem érdemes megemlíteni, hiszen Szadat re zsimjének még a kiközösítés volt a sorsa.) Nyilvánvaló: a Golán-fennsí­kon 36 kolónián élő 15 ezer zsi­dó telepes lázadozni fog a terve­zett kivonulás ellen, ugyanúgy a hadvezetés egy része, a konzer­vatív jobboldal és hívei is. De Ra­binék számára nincs más út, csak amely kifelé vezet a straté­giai jelentőségű magaslatról. A tervezett népszavazás erről a kérdésről hozhat meglepetést a kormány számára, de ezt vi­szonylag könnyen kiküszöbölhe­ti, ha teljesíti a palesztinokkal kö­tött egyezményt, s az már érez­tetni fogja kedvező hatását ­elsősorban a merényletek már most csökkenő számában s a gazdasági lehetőségek bővülé­sében. Washingtonnak pedig el kell döntenie: hajlandó-e a közvetítés után a végrehajtásban is szere­pet vállalni, mert ezen is sok mú­lik. A kivonulás nem lesz olcsó mulatság, Izrael 2,5 milliárd dol­lárra becsüli a költségeket, s erre vonatkozóan a két hét múlva esedékes látogatásakor az izrae­li vezérkari főnök be is nyújtja az igényt a Pentagonnak. Mert nem­csak a konkrét csapatkivonás és az új biztonsági rendszer kiépíté­se kerül pénzbe, hanem a telepe­sek kártérítése és újraletelepíté­se is. Ebből is nyilvánvaló: a hábo­rúnál csak a béketeremtés költ­ségesebb. Viszont a béke már profitot hoz. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents