Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám, péntek

[ 2] ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. június 12. Szeretünk is, meg nem is (Folytatás az 1. oldalról) zés, munkakerülés, rossz lakás­viszonyok. - emelték ki. Kimon­dottan, pozitívumként csak egyet­len tulajdonságukat említettek meg: a zenei rátermettséget. Ami a zsidókat illeti, sok eset­ben a lakosság „nem tudja hova tenni őket". A megítélés egy­részt nagyon ellentmondó, más­részt a polgárok bizonytalan, ha­tározatlan, kitérő válaszokat ad­tak. Mindez arról tanúskodik, hogy a polgárok - főleg a fiata­lok - nem ismerik a zsidó közös­ség múltját-jelenét. Különösen szembetűnő ez a 15-17 évesek körében: 60 százalékuk például nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy e kisebbség tagjai a múltban milyen szere­petjátszottak a szlovák társada­lomban. Tíz közül hatan véle­kedtek úgy, hogy 1938 és 1945 között az akkori rezsim kegyetle­nül és igazságtalanul bánt (el) a zsidókkal. II. Menekültek és bevándorlók A menekültek és bevándorlók helyzetének, illetve a hozzájuk fűződő „őslakosi" viszonnyal kapcsolatos kérdéseknek az elemzése során nemcsak a jogi, gazdasági, pénzügyi és köz­egészségügyi, hanem a politikai és szociális problémákat is fi­gyelembe kell venni. A megkér­dezettek több mint 50 százalé­ka ezért így vélekedik: bár ezek az emberek jogosultak arra, hogy elengedhetetlen segítség­ben részesüljenek (azaz szolidá­risnak kell lennünk velük szem­ben), ám egyúttal az illetékes szerveknek arra kell törekedni­ük, hogy itt-tartózkodásuk idejét a minimumra csökkentsék. Az intézet azt is felmérte, vajon a nyilvánosság képes-e tolerálni az idegenek jelenlétét, az embe­rek hajlandók-e menekülteket, bevándorlókat „kerülgetni" há­zuk, lakásuk közelében. A vála­szokból kiderül: a polgárok nem látnák szívesen, ha közvetlen szomszédságukba idegenek költöznének. Egyébként csak minden ötödik megkérdezett tá­mogatná azt a gondolatot, hogy menedékhelyeket létesítenének e személyek számára. Ennek kapcsán négy ember közül há­rom azt mondta: nem a mene­külteket, hanem elsősorban a hazai lakosságot kell segíteni. A nyilvánosság egyúttal azt is tud­A felnőtt lakosság viszonya az országban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoport iránt (adatok százalékban) l . 1 baráti inkább baráti Cigányok B i Színes bőrűek, '— J arabok Zl Menekültek, bevándorlók 8 I Ázsiaiak Oroszok, ukránok, ruszinok ä § 5 o ž z í S S § K © « c ra S <n E 28 I Magyarok 21 : | Zsidók •. '1 Lengyelek Németek Hazatért szlovákok Csehek L->- „ Vv 1 inkább ellenséges ellenséges I közömbös nem tudja A fiatalság viszonya az országban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok iránt (adatok százalékban) 3 Inkább baráti közömbös kW I inkább ellenséges HH ellenséges I I nem tudia Cigányok Színes bőrűek, arabok Menekültek, bevándorlók Ázsiaiak Oroszok, ukránok, ruszinok Magyarok Zsidók Lengyelek Németek Hazatért szlovákok Csehek Forrás: Statisztikai Hivatal Grafikon ©VOX NOVA Romák tulajdonságai (adatok százalékban) Nem értékel semmilyen" tulajdonságot Vallásosság Közvetlenség Igénytelenség Gyermek- és családszeretet Gondtalan élet « © jS jc <o Is Üzleti szellem Zenei rátermettség : B T* T • fiatalok U felnőtt lakosság 0 10 20 30 40 50 60 (A megkérdezettek három tulajdonságot említhettek meg, ezért az össz­arány meghaladja a 100 százalékot) ni véli, hogy nagy arányban járul­nak hozzá a bűnözés és a mun­kanélküliség fokozódásához. III. Tolerancia a mindennapi életben A közvélemény-kutató intézet azt is felmérte, vajon a lakosság miképp értékeli a tolerancia alapelveinek a magán- és köz­életben való érvényesülését. Megállapítást nyert, hogy a csa­lád az a közeg, amelyben legin­kább a türelmes problémakeze­lés „dívik". Ezzel szemben a poli­tikai életben, a különféle politi­kai pártok és mozgalmak képvi­selői közötti kapcsolatokban „hi­ánycikknek" számít a toleran­cia. Jelzésértékű, hogy tíz meg­kérdezett közül kilencen véle­kednek így. (madi) Romák tulajdonságai (Adatok százalékban) Jellemzők, amelyekre a lakosság rossz szemmel néz: Nem talál semmi kivetnivalót Gondtalan élet Ravaszkodás Hangoskodás 3 § ro o * í 's g tí © S c ro S cn i/> ra Higiénia Munkakerülés Bűnözés T'7 7 7-7­7=^ 0 10 20 30 40 50 60 70 Hogyan eljárni a menekültekkel és bevándorlókkal szemben? (adatok százalékban) 53 Felnőtt lakosság Fiatalok [j megfelelő segítségben kell őket részesíteni, korlátlan ideig [3 megfelelő segítségben kell őket részesíteni, de itt tartózkodásuk idejét a minimumra kell csökkenteni H ha nincs pénzük, egyáltalán be sem szabad engedni őket O nem tudja Forrás: Statisztikai Hivatal Grafikon © VOX NOVA BODROGKOZ Bővül a községek vízhálózata Bodrogköz vízellátási gondjainak enyhítésére az idén újabb vezetékek épülnek az egyes községekben. Bár több község­ben már korábban hozzáláttak a vezetékek kiépítéséhez, anyagi okokból eredően azonban csak a gerincvezetékek lerakásáig jutottak. Ez is csak a mezőgazdasági alapból jut­tatott pénzösszeg segítségével sikerült. - A mezőgazdasági alapból erre a célra juttatott 36 millió 894 ezer korona összegből és a községi ön­kormányzatok némi tartalékából eddig csupán tíz község gerincve­zetékének megépítésére futotta ­mondta Pásztor János, a körzeti hi­vatal vezetője, aki egyben mód­szertanilag felügyeli az építkezése­ket. - Azonban a tíz község közül négyben, Kis- és Nagytárkánýban, Kis- és Nagykövesden önerőből mára helyi hálózatot is kiépítették, amely a közeli napokban kerül át­adásra. Kis- és Nagygéresen, vala­mint Őrösön pedig most van folya­matban. Csarnahón, Radban és Szinyéren a csatlakozókat építik. Bodrogköz 34 községe közül már csak az említett tíz község ma­radt vezetékes ivóvíz nélkül. Az ön­kormányzatok anyagi lehetőségeit ismerve hogyan lépnek tovább azok a községek, amelyek csak a gerincvezetékig jutottak? - Amint már említettem, eddig csupán a mezőgazdasági miniszté­rium járult hozzá a vízhálózat kiépí­téséhez. Pedig a környezetszeny­nyezés szempontjából az egyik leg­sújtottabb terület. Ezért a környe­zetvédelmi hivatal is mielőbb bese­gíthene a községeknek ahhoz, hogy tiszta ivóvízhez jussanak. Úgy tűnik, az év második felében talán rájuk is sor kerül és a környezetvé­delmi alapból részükre is jut vala­mi. Ez azonban már a járási kör­nyezetvédelmi hivatal hatáskörébe tartozik. A támogatás odaítélésé­nek jogát, illetve szükségességét csakis ez a hivatal hivatott rendso­rolni, megszabni. (katócs) Befejezte látogatását... Úl Szó-információ Szerdán este befejezte kapcsolatteremtő körútját hazánkban a Somogy me­gyei MDF-küldöttség, és tegnap délelőtt hazauta­zott Magyarországra. Mint arról Hahn József, az Együttélés losonci járási tit­kára lapunkat tájékoztatta, a magyar vendégek megis­merkedtek a szlovákiai ma­gyar iskolák helyzetével, a vállalkozási lehetőségek­kel, valamint az önkor­mányzati viszonyokkal. A sokoldalú tárgyalások so­rán arra a megállapodásra jutottak, hogy a kapcsolat­teremtés hasznos volt. Ez­után a magánvállalkozó­kon polgármestereken, pe­dagógusokon, stb. múlik a felvett kapcsolatok továb­bápolása. (farkas) Nyár- és vendégvárás a Tátrában Uj Szó-tudósítás A Magas-Tátra vendégfogadói felkészülten vár­ják a legmelegebb turistaidényt és a vendégeket. Egyes becslések szerint tavaly egész évben közel másfél millió hazai és külföldi turista kereste fel az óriáshegységet, s közülük mintegy negyedmilli­óan vagy annál is többen az év derekán jártak eb­ben a térségben. A Tátralomnicon tegnap rende­zett sajtótájékoztatón az idegenforgalomért fe­lelős helyi szervek és intézmények képviselői ta­pasztalataik alapján azt jósolták, hogy az idén a tavalyinál is többen nyaralnak majd náluk. Azaz az 1989-es rendszerváltás és a volt Csehszlovákia kettéválása közötti időszakra jellemző enyhébb érdeklődés erősödni látszik. Az Interhotel Tatry Részvénytársaság vezérigazgatónőjétől, Zuzana Šedivától például megtudtuk, hogy a szolgáltatá­sok terén az európai színvonalat elérő kilenc helyi szállodájukban őszig a szálláshelyek 75-80 szá­zaléka már foglalt. Többségében külföldi ­elsősorban osztrák, német, holland, kisebb szám­ban pedig csehországi, magyarországi, izraeli, franciaországi és amerikai turisták jelentkeznek. A tátrai érdekességek körét a közeljövőben bővíti majd a tátralomnici Grand Hotel Praha szálloda 90. születésnapjának, valamint a Studený Potok és Tátralomnic közötti vasútvonal megépítése 100. évfordulójának megünneplése. (g-f)

Next

/
Thumbnails
Contents