Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám, péntek

1302) ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. június 6. Az amerikai csúcsvezetés tagjai a napokban hosszasan tanácskoztak arról, milyen szerepre vállalkozhat­nak az amerikai katonák az Adria partján. A képen látható nagy négyes - Al Gore alelnök, Warren Christo­pher külügyminiszter, Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadó és Bili Clinton elnök megbeszélései után alakult ki az az álláspont, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor az Egyesült Államok kész 25 OOO-fó's katona­ságot a válságövezetbe vezényelni a békeerők esetleges kivonásának fedezésére. Egyelőre német támasz­pontokról 3 500 amerikai katonát dobnak át olasz bázisokra. AZ USA NEM AKAR BELEBONYOLODNI A BOSZNIAI HABORUBA Válsághelyzetben változatlanul hazahívhatók a katonák MTI-hír Az amerikai képviselőház szerdán úgy döntött, hogy továbbra is érvényben tartja az úgynevezett háborús felhatalmazási tör­vényt, amely lehetővé teszi a kongresszus számára, hogy konf­liktusok esetén hazahozza külföldről az amerikai csapatokat. ban elfogadott törvényt, amelyet annak idején Richard Nixon elnök vétója ellenére fogadtak el. A re­publikánus javaslatot 217:210 arányban vetették el az amerikai honatyák. A képviselőházi szavazás hátte­rében az a félelem húzódik meg, A Henry Hyde republikánus sze­nátor által benyújtott indítvány a republikánus többség régi törekvé­sét volt hivatott érvényre juttatni, hatályon kívül helyezve a közvetle­nül a vietnami háború után, .1973­hogy az Egyesült Államok esetleg belekeveredhet a boszniai hábo­rúba. A 73-as törvény ugyan le­hetővé teszi az elnök számára, hogy a kongresszus hozzájárulá­sa nélkül csapatokat küldjön kül­földre, de ezeket 60 nap elteltével haza kell hoznia. Ezt a határidőt a kongresszus legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja - emlékez­tet a Reuter. A törvényt egyébként elfogadása óta még nem alkal­mazták. EURÓPA: ELŐRETOLT SZÍNTÉR Maradnak az amerikaiak Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezi magát mintegy 100 OOO katonája európai állomásoztatása mellett. Ez ol­vasható az amerikai védelmi minisztérium jelentésében, melyet a NATO védelmi miniszterei tegnapi brüsszeli ülésé­nek előestéjén hoztak nyilvánosságra Washingtonban. MTI-hír ; miminiszter-helyettes egy saj­tótájékoztatón azt mondta, hogy Európa egyebek között az amerikai csapatok más tér­ségekbe vezénylésének „előretolt színtere" marad. Emlékeztetett arra, hogy az Öböl-háború vége óta 51 alka­lommal vezényeltek Európá­ban állomásozó amerikai erőket különböző országokba, így például Boszniába, Irakba és Szomáliába. Amerika katonai jelenléte a térségben, mely 1989 óta több mint 200 ezer fővel csökkent, s amelynek hozzávetőleg 100 ezer főnyinek kell maradnia, létfontosságú az Egyesült Álla­mok tartós európai és azon tú­li érdekei szempontjából, idézi a Reuter a Pentagon jelenté­sét. Joseph Nye amerikai védel­Erdőtűz, árvíz Erdőtüzek pusztítanak Kanada középső tartományaiban és az északnyugati területeken, miköz­ben a déli körzetekben többszáz lakost árvizek miatt kellett ottho­naikból kimenteni. Az elmúlt két héten közel 900 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. Sas­katchewan tartományban, a híres kanadai préritől északra tegnapra virradóan még több mint 70 tűzfé­szek ellenállt az utóbbi tíz év leg­pusztítóbb erdőtüzével küzdő 4500 tűzoltó erőfeszítéseinek ­tájékoztattak a tűzvédelem illeté­kesei, akik nem reménykednek a helyzet gyors javulásában. A vidé­ken két hónapja tart a szárazság, sebesen terjednek és nagy terüle­tet felemésztenek a lángok. EGETO TEMAK A NATO-MINISZTEREK ULESEN A délszláv konfliktus és a tömb bővítése A külügyminiszterek múlt heti talákozója után tegnap a NATO-tagországok védelmi miniszterei kezdtek kétna­pos tanácskozást Brüsszelben, amelynek mai, második munkanapja immár a kelet-európai partnerekkel közö­sen zajlik majd. MTI-hír A katonai szervezetekből ki­vált Franciaország és az önál­ló véderővel nem rendelkező Izland híján 14 tagállamot számláló Védelmi Tervezői Bi­zottság szokásos féléves mi­niszteri szintű ülése amellyel párhuzamosan zajlik a hasonló összetételű Nukleá­ris Tervező Csoport tanácsko­zása - alapvetően két fő té­makört tekint át: a boszniai válsággal, valamint az atlanti tömb kiszélesítésének miként­jét vizsgáló belső tanul­mánnyal összefüggő kérdések állnak a viták középpontjá­ban. Tekintve, hogy a csak poli­tikai munkában résztvevő Franciaország minisztere nincs jelen, a fenti kérdések­ben ugyanakkor Párizs is ko­molyan érdekelt, a francia tá­vollét mellett - előrejelzések szerint - egyik témában sem várható konkrét döntés, csu­pán konzultáció és esetleg ajánlás. Bosznia kapcsán a védelmi tárcák vezetői egyfajta helyzet­értékelést végeznek, különö­sen az ENSZ-erők esetleges ki­vonását segítő szövetségi előkészületek állásáról (amely utóbbit azonban az atlanti pak­tum továbbra sem tartaná kívá­natos fejleménynek - jelezték NATO-illetékesek). A kiszélesí­tésről készülő szövetségi tanul­mány kapcsán a. miniszterek mindenekelőtt a majdani bőví­tésnek az integrált katonai erők struktúrájára, vezénylésére, a katonai tervező tevékenységre gyakorolt hatását tekintik át. Előrejelzések szerint a „tizen­négyek" mai találkozóján az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban jelenlévő országok minisztereivel ugyancsak „álta­lános politikai vita és értéke­lés" várható részint a délszláv helyzetről, részint a békepart neri együttműködés állásáról. TÖRVÉNY A TERRORISTÁK ELLEN Drákói szigor MTI-hír Az amerikai szenátus nagy többséggel elfogadta az új terro­rizmusellenes törvényt, amelyet ezután a képviselőházhoz to­vábbítanak. A 168 halálos áldozatot követelő április 19-iki Oklahoma City-i pokolgépes merénylet nyomán Bili Clinton elnök által ja­vasolt törvény széles körű új jogokkal hatalmazza fel a kor­mányt a hazai és nemzetközi terrorizmussal folytatott harcá­ban - írta a Reuter. Ezer fővel növeli a biztonsági erők létszá­mát, 1,8 milliárd dollárt irányoz elő terrorizmusellenes kezde­ményezésekre, egyebek között egy ezzel foglalkozó központ felállítására, lehetőséget nyújt a hatóságoknak, hogy deportál­ják vagy megtagadják az országba történő belépést olyan kül­földiek számára, akik feltételezett terrorista csoportokkal áll­nak kapcsolatban. Felhatalmazza a hatóságokat, hogy megfigyeljék a gyanúsí­tottak telefonjait, engedélyezi a hadsereg bevonását súlyosabb esetekben, szigorítja a terrorista bűncselekményekre kiróható büntetéseket, legfeljebb egy évre szállítja le az ilyen ügyekben halálra ítélt személyek végső fellebbezési határidejét. A tör­vény egyik pontja azt is előírja, hogy a robbanószereket gyártó vállalatok kötelesek olyan különleges plasztik azonosítóval el­látni termékeiket, amelynek segítségével a nyomozók gyorsan meg tudják állapítani a robbanószer származási helyét. A szavazásnál 91 szenátor támogatta a törvényjavaslatot, 8 ellene voksolt. Clinton gratulált a döntéshez és kijelentette, hogy a törvény minden szükséges eszközt megad a biztonsági erőknek ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az ok­lahomai tragédia. NÉHÁNY SORBAN L V iktor Kulikov marsall, Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter tanácsadója bulgáriai ma­gánlátogatása során kifejtette: Oroszország határozottan ellenzi a kis balkáni ország csatlakozását a NATO-hoz. A bulgáriai védelmi mi­nisztérium egy, nevének titokban tartását kérő magas rangú tiszt­ségviselője információkat közölt arról, hogy a névlegesen magánlá­togatást tevő Kulikov miről tárgyalt Dimitar Pavlov bolgár védelmi mi­niszterrel és Cvetan Totomirov ve­zérkari főnökkel. A megbeszélése­ken állítólag a két ország katonai együttműködésének szorosabbra vonása volt a fő napirendi pont. W arren Christopher amerikai külügyminiszter immár a 13. körútját teszi a Közel-Keleten. Látogatásának fő célja a béke­megállapodásra vonatkozó izraeli, szíriai tárgyalások felgyorsítása ­jelentette a Reuter. Christopher öt­napos körútja során Jeruzsálem és Damaszkusz mellett felkeresi Kairót, Ammant és valószínűleg Jerikót is, ahol palesztin ve­zetőkkel fog tárgyalni. exikó déli szövetségi tagálla­IVI mában, Chiapasban meg­kezdődött a kormány és zapatista gerillaszervezet közötti béketár­gyalások újabb fordulója. Az előze­tes elképzelések szerint a két fél­nek a további párbeszédhez ked­vező légkört teremtő katonai fe­szültségcsökkentő intézkedé­sekről és a tárgyalások konkrét té­máiról kellene megegyezniük. Az áprilisban, majd májusban tartott első két forduló során azonban igen csekély volt az előrehaladás az indián felkelők és a kormányzat álláspontjának közelítésében és megfigyelők továbbra sem számí­tanak gyors eredményekre. A megbeszéléseken ezúttal is részt vesz a parlament békéltető bizott­ságának küldöttsége és a Samuel Ruiz helyi katolikus püspök veze­tésével működő, közvetítő szere­pet vállaló társadalmi bizottság is. T öbbezer argentin diák tünte­tett Buenos Airesben a parla­ment épülete előtt az új felsőok­tatási törvénytervezet ellen. A DPA csütörtöki jelentése szerint a képviselőházban a tüntetéssel egyidőben zajlott a törvényterve­zet vitája. A dokumentum beve­zetné a tandíjakat, a tanároknak a teljesítmény-ellenőrzéseket és jogot adna az államnak arra, hogy rendelettel magánegyete­meket állítson fel és rögzítse a tanterveket. Az ellenzék bejelen­tette, hogy részt vesz ugyan a tör­vénytervezet vitájában, de a sza­vazást bojkottálja. A sztrájk mái átterjedt az ország legfontosabb főiskoláira is. A diákok ragasz­kodnak az ingyenes oktatáshoz és tiltakoznak az egyetemi auto­nómia csorbítására irányuló min­denfajta kísérlet ellen. USA:KORLATOZZAK A BEVÁNDORLÁST? A szakképzetlenek innák meg a levét MTI-hír A bevándorlási politika reformjával foglalkozó amerikai bizott­ság az éves bevándorlási kontingens egyharmaddal való kurtítását ajánlotta a kongresszusnak - kiváltképpen a szakképzetlen mun­kások beáramlásának korlátozását szorgalmazta. Javaslatában a bizottság a mintegy egymilliós jelenlegi kvóta 700 ezerre történő leszállítása mellett foglalt állást. Ebből tüstént leszámítandó 150 ezer vízum, amelyeket beutazásra váró legális bevándorlók házastársainak és kiskorú gyermekeinek tartanak fenn. A fennmaradó 550 ezer vízum három részre osztható: 400 ezer bevándorlási engedély az Egyesült Államokban élők rokonai (há­zastársai, gyermekei, szülei) számára; 100 ezer vízum magasan képzett bevándorlók (tudósok, művészek, tanárok, sportolók, üz­letemberek) részére; végül 50 ezer bevándorlási engedély mene­kültek számára. E felosztás kárvallottjai szemlátomást a szakkép­zetség nélküli munkások lennének - állapította meg a Reuter. A Fehér Ház jelezte, hogy Bili Clinton elnök pártolja az ideiglenes javaslatot, de nem tette egyértelművé, törvénytervezet formáját öl­ti-e. Képviselőházi elfogadtatása mindenesetre gondot okozhat, miután a republikánus többség vezetője, a texasi Dick Armey hatá­rozottan ellenzi. „Nyelvtudatlanság" az EU-ban A britek, a franciák és az írek a „legnyelvtudatlanab­bak" az Európai Unión belül - derül ki az EU politikusok és alkalmazottak adatalt tartalmazó, most megje­lent kiadványból. A „The European Companion" még nem veszi figyelembe az Idén csatlakozott országo­kat. A brit és a francia alkal­mazottaknak csak mintegy 27 százaléka beszél egy nyelvnél többet, az íreknek pedig csupán 24 százaléka tud magából kipréselni az angolon kívül mást is. Az ellenpélda a nemzet­közi Luxemburg: a luxem­burglak 83 százaléka be­szél több nyelven, őket a hollandok követik 68, majd a belgák, 67 százalékkal ­írja a Reuter. A brüsszeli Bizottság el­nöke, Jacques Santer a lu­xemburgin kívül franciául, németül és angolul Is be­szél. A kiadvány kitér a politi­kusok és alkalmazottak kö­zött a nők arányára. E téren némi javulás észlelhető: a nők aránya a tavalyi 11 szá­zalékról az idén 13 száza­lékra nőtt. A listát Dánia vezeti, ahol az EU köteléké­ben dolgozó nők aránya 20 százalék. E tekintetben egyébként Görögország kullog a sor végén hétszá­zalékos nöaránnyal. MTI-PANORÁMA CASTRO UTASITASARA: FITTYET HÁNYNAK A BIZTONSÁGRA Kubai Csernobil A csernobilihez hasonló katasztrófát okozhat az a ku­bai atomerőmű, amelynek építését sebtiben igyekez­nek befejezni a szigetország­ban - mutatnak rá az Egye­sült Államok szakértői. Több kongresszusi képvi­selő szerint Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra, hogy az hagy­jon fel a Kuba középső ré­szén épülő juraguai atom­erőmű pénzbeli és műszaki támogatásával. Az AP jelentése szerint há­rom kubai munkás - akik ko­rábban az erőmű megépíté­sén dolgoztak, majd pedig az Egyesült Államokba távoztak - arról számolt be, hogy Fidel Castro kubai vezető a bizton­sági előírások mellőzésére kényszeríti a mérnököket az erőmű mielőbbi megépítése végett. Mindemellett az egész építkezés a leghanya­gabbul folyt, egyebek között a hűtőrendszer vízcsöveit helytelenül helyezték el, és pusztán emiatt is katasztró­fával fenyegethet az erőmű, ha üzemeltetni kezdik. Az üggyel már 1991-ben is foglalkozott egy amerikai kongresszusi vizsgáló bizott­ság, amely akkor jelentésé­ben arról számolt be, hogy az erőmű tervei megfelelőek, jóllehet, a rossz kivitelezés miatt radioaktív szivárgással fenyegethet. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents