Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám, kedd

i 6 j 117 SZÓ RÉGIÓK 1995, június 6. NEGYED Kotorják a Kopolyát Negyednek csak a neve Ne­gyéd, maga a falu egész, még­hozzá nem is kicsi, 3220 lelket számlál, eredetét pedig a 13. századra datálják. Amikor négy évvel ezelőtt először választották meg a falu élére Szabó József polgármes­tert, munkáját egyebek mellett a falukép javításával kezdte. Felú­jították a második világháborús hősök emlékművét, és 1993-ban felavatták Lipcsei György duna­szerdahelyi szobrászművész al­kotását. A község központjában, a piactéren stílusos vásárcsar­nokot építettek, mellette pedig a vállalkozók építenek majd ha­sonló stílusú butikokat. - Terve­ink között szerepel még a posta és egy üzletközpont felépítése, ahol minden olyan bolt megtalál­ható majd, ami eddig nem volt Negyeden - sorolja a terveket a polgármester az épületek kör­nyékét pedig parkosítani akar­juk. Rendezni kívánjuk a faluban lévő tó, a Kopolya környékét is. Saját építkezéseinknél is fel­használjuk majd a Kopolyából nyert homokot, de árusítani is fogjuk, hiszen minden korona jól jön a községi pénztárba. Terv­ben szerepel egy hulladéktelep építése is, men a jelenlegi hasz­nálatára 1996 végéig kaptunk engedélyt. Az egykori mozihelyiségben sportcentrumot alakítottak ki, van ott tenisz- és röplabdapá­lya, pingpongasztalok, fitness­centrum stb. ahol a fiatalok hasznosan eltölthetik szabad­idejüket. Az idősekre is gondol­nak Negyeden, az önkormányzat támogatja a nyugdíjasokat, a nyugdíjasklub villany- és vízdíját a falu fizeti, és kirándulások ki­adásait téríti. író-olvasó találko­zókat, színházlátogatásokat szerveznek, gyertyabál, batyu­bál, borkóstoló nyújt lehetőséget a szórakozásra. A legnagyobb beruházás a gázvezeték építése. Itt anyagi gondokba ütköztek, amiből az­tán egyéb gondok is adódtak: ­Három szakaszban terveztük megépíteni az egész hálózatot. Az első meg is épült, de a követ­kező tervezett szakasznak csak a felére jutott pénz, és vita tár­gyát képezte, melyiket építsük előbb - emlékszik vissza a pol­gármester. - Végül a gázművek szakemberei döntötték el, me­lyik szakaszt előnyösebb előbb elkészíteni. A másik részen la­kók azonban petíciót nyújtottak be, kénék a döntés megváltozta­tását. Azzal érveltek, hogy már a gázkazánokat és egyéb beren­dezéseket is megvásárolták. Igen ám, csakhogy a másik ré­szen lakók ugyanúgy megvásá­rolták. Mi azonban senkinek nem mondtuk, hogy mit vásárol­janak, sőt figyelmeztettünk ar­ra, hogy egyelőre ne szereljék le a régi kazánokat, és ne adják el a szenet. Egyébként megpróbá­lunk annyi pénzt szerezni, hogy még az idén a másik szakaszt is gázművesíthessük. Gazdasági téren a földműves­szövetkezet a legjelentősebb üzem a faluban. Igaz, gazdasági nehézségei vannak, ezért a föld­adók utáni tartozását nagyrészt a gázvezetéken elvégzett föld­A felújított emlékmű Lipcsei György munkája munkával törleszti. A helyi ká­posztaüzem is nagyon jelentős volt, de amióta megszűnt a ke­reslet az orosz piacon, a káposz­taüzem is pang. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a falu­ban 465 munkanélküli van. Negyed szinte egybeépült a szomszédos Farkasddal, a két falunévtábla néhány méterre áll egymástól. Még a múlt rend­(A szerző felvétele) szerben született olyan rende­zési terv, amely alapján a két falut közös igazgatás alá von­ták volna közös helyi nemzeti bizottsággal, postával, bank­kal. A polgármester nem is bán­ja, hogy ez a terv nem sikerült: a képviselők nem szavazták meg de jobb is így, mert minél nagyobb a falu, annál nehe­zebb irányítani. (gaál) FÜLEK Alapítvány egy emlékműért A Holocaust emlékmű rajza Fülek város önkormányzata 1994 tavaszán, a Holocaust 50. évfordulója alkalmából megemlékezett az izraelita hit­közösség azon füleki áldozatai­ról, akiket haláltáborokba szál­lítottak. Az elfogadott határo­zatban a városatyák leszögez­ték, hogy az eltelt évek során a város nemcsak hogy egyetlen táblát sem állított az elhurcol­tak emlékére, de elárvult zsi­nagógájukat is hagyta lebonta­ni. Ezen a helyzeten kíván javítani város tanácsának tavaly ősszel elfogadott határozata, amely a Holocaust-emlékmű megal­kotásának és felállításának minden feltételét rögzíti. Az emlékmű befejezéséhez még hiányzik 90 ezer korona, amit köz­adakozásból kívánnak össze­gyűjteni. Az év elején a Füleki Körzeti Hivatal jogi osztályán jegyezték be a Szülőföld Alapítványt, amelynek célja, hogy támogas­sa Fülek város társadalmi és kulturális vonzáskörében azo­kat a polgári, közművelődési, kulturális és ifjúsági szerveze­teket, amelyek tevékenysége hozzájárul a nyitott társadalom megteremtéséhez, és előmoz­dítja a szlovák-magyar megbé­kélést. Mindezek mellett meg­valósítani azt a nemes szándé­kot, hogy a II. világháború befe­jezése 50. évfordulójának az évében befejezni a Holocaust­emlékművet. A Szülőföld Ala­pítványt háromtagú kuratórium irányítja, a tevékenységét há­romtagú felügyelőbizottság el­lenőrzi. (farkas) Fülek Kecső Zselíz Negyed Path Beépül Zselíz központja? Kevésen múlt, hogy sok más kisvárosunkhoz hasonlóan Zselíz központja is panelne­gyeddé alakuljon át. Végül azonban csak a lakóházakat rombolták le, de a tömeges la­kásépítés leállítása miatt a te­rület évek óta beépítetlenül rombolja a városképet. Talán nem sokáig, mivel meg­kezdődött az új típusú beépí­tés első szakaszának szervezé­se. A városháza által kiírt pá­lyázat nyertes elképzelése sze­rint a paneltömbök helyett a két-háromemeletes, nyereg­tetős házak létesülnének. A terv kidolgozója, Bánovszky Miklós farnadi származású, Po­zsonyban dolgozó építész sze­rint ez a megoldás egyrészt esztétikai szempontból is so­kat emelne Zselíz látképén, másrészt pedig a házak föld­szintjére tervezett üzlethelyisé­gekkel sokat javulhatna a szol­gáltatások színvonala. A tervek elkészülte és elfo­gadása után az év eleje óta fo­lyik a megvalósítás szervezése. Ennek során újra Bánovszky Miklós nevével találkozunk. A város ugyanis az általa készí­tett átfogó és részletes terve­kért „természetben" fizetett ­a főút melletti két telekkel. Az ezekre tervezett lakóházak épí­tésének finanszírozását ő a külföldön szerzett tapasztala­tai alapján szeretné megolda­ni. Ennek lényege, hogy a beru­házó nem bankhitelt vesz fel, hanem a lakók a vételárat előre elhelyezik az adott bank­számlán. Erről viszont csak a beruházó és a lakók közös kép­viselőjének aláírásával vehető ki pénz, vagyis a lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy valaki visszaél a bizalmukkal. A meg­oldás előnye, hogy így kiküszö­bölhetők a magas kamatokból eredő költségek, amelyek nap­jainkban még elviselhetetle­nebbé teszik az építkezések terheit. Bánovszky Miklós most szervezi az első lakóház építé­sét. Szerinte például újra visszatérhetnének a néhány évtizeddel ezelőtti szokáshoz, amikor a kereskedők az üzlet­helyiségeik felett laktak, de a tervek a többi lakó számára is lehetővé teszik az egyéni igé­nyek kielégítését. (tuba) Embercsempészek, illegális határátlépők A Salgótarjánban megjelenő Nógrád Megyei Hírlap sze­rint az idén 49 százalékkal növekedett a határsértéseknek a száma a magyar-szlovák határon. Az év első négy hónap­jában csaknem 650 alkalommal kellett a határőröknek jog­sértés miatt intézkedniük. A növekedés oka a lap szerint minden valószínűség szerint az, hogy az embercsempé­szek és az egyéb illegális határátlépők a mindkét oldalon szigorúan őrzött osztrák-magyar határ helyett újabban Szlovákia felé igyekeznek átjutni az országhatáron. Nem sok sikerrel, mert többségüket vagy az egyik, vagy a másik oldalon elfogják. Az említett időszak alatt összesen 82 em­bercsempészt fogtak el ezen a határszakaszon, tehát két­szer annyit, mint tavaly ugyanilyen időszakban. Bár a ha­mis útlevéllel próbálkozók száma hozzávetőlegesen 20 százalékkal csökkent, de így is 1200 személy kísérelte meg érvénytelen dokumentummal átlépni a magyar határt. (kas) PATH: Várják az üdülőket Hivatalosan június elsején kezdődött az üdülési szezon a Komáromi járás legna­gyobb és leglátogatottabb üdülőközpont­jában, a pati fürdőben. Szalai Lászlótól, a fürdőt üzemeltető Patrek Idegenforgalmi Iroda igazgatójától megtudtuk, hogy a fürdővíz minősége a kötelező biológiai és bakteriológiai vizsgálatok szerint kifogás­talan. A pihenni, kikapcsolódni vágyó turisták­nak esténként filmvetítéssel szeretnének kedveskedni, hetente egy alkalommal pe­dig ingyenes kultúrműsorral. Egyébként a magasabb komfortú szálláshelyeket a kül­földi utazási irodák és a visszajáró vendé­gek már időben, az egész idényre lefoglal­ták, ma már csak a kevésbé igényeseket tudják kielégíteni. Az egyre romló gazda­sági helyzetet is jelzi, hogy a pati fürdőbe az idén főképp szlovákiai turistákat vár­nak. Igaz, szép számmal érkeztek szoba­foglalások Csehországból és Németor­szág keleti részeiből is. (kosár) KECSOI TÁNCOS LÁNYOK A dzsesszbalett bűvöletében Eddig jobbára hagyományőrző népdalénekeseiről volt híres a domica-aggteleki határátkelőhely közvetlen kö­zelében fekvő Kecső. A karsztfennsík e hangulatos kis településének immár a táncosok is jó hírét keltik a nagyvilágban. A tizenéves kecsői lányok a modern tán­cok, a dzsesszbalett bűvöletében élnek. REX tánccso­port a Ki mit tud? idei országos döntőjében 2. helyezést ért el. A tánccsoport tagjaival Bar­kai Évával, Gáspár Ernával és Igaz Biancával beszélgetek kedvtelésükről, terveikről: - Hat tagja van a REX tánc­csoportnak, Rajtunk kívül még Kubík Mónika, Hegedűs Judit és Örvös Hedvig. Ebben az összeállításban tavaly ősszel kezdtünk el táncolni és kidol­gozni a Ki mit tud? seregszem­lén bemutatott műsorunkat. • Ki a koreográfusotok, és van-e vezetője a REX-nek? - Nincs külön koreográfu­sunk, együtt állítjuk össze a tán­cokat. Ha valakinek eszébe jut egy jó mozdulat, egy-egy jó öt­let, variáció, azt közösen meg­beszéljük, s ha jónak tartjuk, beépítjük az összeállításba. Nincs külön vezetője sem a cso­portunknak, együtt oldjuk meg a vezetési, szervezési feladato­kat is. • Hogyan jutottatok el az idei országos vetélkedőre? - Ősszel kezdtünk próbálni, s mivel már tavaly is részt vet­tünk a Ki mit tud?-on, az idén is meg akartuk próbálni. Az orszá­gos döntőn, Léván két tánckom­pozíciónkkal a második helyen végeztünk. • Van-e támogatója a REX tánccsoportnak? - Szerencsére igen. A kecsői kultúrház állandóan a rendelke­zésünkre áll. Jók a feltételek ar­ra, hogy táncolhassunk, bár na­gyon hiányzik egy helyiség, ahol kulturált, jó körülmények között szórakozhatnánk. Jó lenne, ha ebben is megértésre találnánk a falu vezetőinél. Úgy, mint a tánccsoportunk támogatásá­nál, hiszen a vetélkedők ránk eső teljes utazási és ellátási költségeit is nekünk kellett fe­dezni, amit a kecsői önkor­mányzat hozzájárulásával sike­rült megoldani. • A REX további tervei? - Ősszel egy több mint tíz fős csoporttal, fiúkat is bevonva, új táncokat szeretnénk betanulni s ezekkel fellépni itthon és a kör­nyező falvakban. AMBRUS FERENC UNG-VIDEK Sok a fiatal munkanélküli Szomorú helyzetkép alakult ki az év öt hónap­jában az Ung-vidék munkaerő-piacán, ahol a be­jegyzett 1806 munkát kereső személy többsége 30 éven aluli fiatal. Bár a munkanélküliek száma az év kezdete óta 71 fővel csökkent (akik egye­dül vagy a munkaügyi hivatal közvetítésével ju­tottak álláshoz), májusban a munkanélküliség így is 21,49 százalékos volt. A nagyarányú mun­kanélküliség leginkább a nőket sújtja, akik közül csaknem ezren tengődnek állás nélkül. Helyzetü­kön (ha csak rövid időre is) sokat segítenének az ésszerűbb közmunkaprogramok, de sajnos ezek eddig nagyon kevés munkanélkülit juttattak munkához. Ma, amikor szakmunkásokra min­denütt nagy szükség van, ők 650-en mégis mun­ka nélkül vannak. Sőt, 17 főiskolai végzettséggel rendelkező egyén is alkalmi munkából vagy mun­kanélküli segélyből él. Úgy tűnik, ebben a térség­ben júliusban és augusztusban a munkát ke­resők száma még tovább nő, főleg a tanulmánya­ikat befejező fiatalok soraiból, mert munkale­hetőségük a régióban szinte minimális. (-kat)

Next

/
Thumbnails
Contents