Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)
1995-06-29 / 150. szám, csütörtök
6 ] ÚJ szó REGIOK 1995. június 27. A TEREPET SE ISMERTEK Rimaszombati embercsempészek Két szlovák állampolgár felett ítélkezett tegnapelőtt a Salgótarjáni Városi Bíróság. Krajnák Tibor büntető tanácsa gyorsított eljárással tárgyalta Štefan S. és J. Árpád, a két rimaszombati embercsempész ügyét. A két férfi a múlt héten Budapestre utazott, hogy egy megbízás értelmében külföldi állampolgárokat vezessen a magyar-szlovák határra, és Karancsberény térségében a csoportot átsegítse a zöldhatáron. A két férfi kölcsönkért Ladával utazott Budapestre, ahol az Eravis Hotelben szállt meg. A szállodában találkozott azzal a 18 tagú csoporttal, amelyet a gondjaikra bízlak. A magyar fővárosban négy taxit fogadtak - a pénzt a jugoszlávok adták össze és a konvoj elindult Nógrád megyébe. A határőrök Karancslapujtő mellett állították meg az autókat, és igazoltatták az utasokat. A tárgyaláson a két rimaszombati férfi azzal védekezett, hogy kényszerből vállalták a feladatot. Munkanélküliek, és családjuk nélkülöz. Az akció lebonyolításáért megbízójuk J. Árpádnak 150 márkát adott, Štefan S.-nek pedig munkahelyet helyezett kilátásba. A tárgya-láson kiderült, hogy a megbízottak a terepet sem ismerték: Budapesten járatlanok voltak, Karancsberény térségét pedig csak a térképről ismerték. Az ügyész és a védőügyvéd meghallgatása után a bíróság hétfőn délután ítéletet hirdetett. A két vádlottat 18 rendbeli embercsempészés ügyében bűnösnek találta, és halmazati büntetésként 10 hónapi, fogházban eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban kétévi próbaidőre felfüggesztette. Mellékbüntetésként mindkettőjüket kiutasították Magyarország területéről. (farkas) Csillagtúra Holnap kezdődik, és vasárnap ér véget , az a cserkésztábor, amelyeta rimaszombati Hatvani István cserkészcsapat szervez. Az egykori nagy cserkésztáborok helyén, a burdai tónál ezúttal nyolc cserkészőrs találkozik. A Hatvani István cserkészcsapaton kívül a csillagtúrán részt vesz a tornaijai Tompa Mihály, a füleki Wesselényi Miklós Cserkészcsapat, valamint a gyetvai, a losonci és a rimaszombati szlovák cserkészcsapatok. A cserkésztábor azért kapta a csíllagtúra nevet, mert a csapatok több helyszínről indulnak el, és csillag alakzatban közelítik meg a burdai tavat. (-kas) Kassán, a Tóhát lakónegyedben most fejezték be annak a templomnak az építését, amelynek védőszentje a három kassai vértanúta. Az alapkövét II. János Pál pápa 1990. április 22-én áldotta meg Pozsonyban. Gazdag József felvétele KITÜNTETÉS UTÁN, TANÉVZÁRÓ ELŐTT TÓTH SÁNDORRAL A szülőnek tartozunk felelősséggel Magyar iskoláink legújabb kálváriája az ő, illetve az általa vezetett iskola meghurcoltatásával kezdődött. Június 10-én Budapesten, a Rákóczi Szövetség közgyűlésén, több szlovákiai magyar személyiséggel együtt, helytállása, munkássága elismeréseként Tóth Sándor, a rozsnyói magyar alapiskola leváltott igazgatója is átvehette a Rákóczi Emlékérmet. • Mit jelent Önnek a Rákóczi Szövetség elismerése? - A szlovákiai magyarságot s konkrétan bennünket, rozsnyóiakat is nagyon sokban segítő szövetség határozata meglepett, de persze egyben nagy örömöt is jelentett számomra az, hogy értékelik a munkámat. Ugyanakkor úgy érzem, mindazok munkájának is szól, akik benne voltak a sikeres rozsnyói pedagógustalálkozó szervezésében, továbbá azokat is megilleti, akik leváltásom után is támogattak, a nehéz napokban is kiálltak korábbi célkitűzéseink, iskoláink mellett. Buzdítanunk, segítenünk kell egymást, mert csak így akadályozhatjuk meg az ellenünk készülő jogtiprást. • Hogyan látja a szlovákiai magyar iskolaügy mai helyzetét? - Csak olvasmányaim alapján tudtik a negyvenes, ötvenes évekről, s ez a mostani állapot a legsötétebb önkényuralmi időszakot juttatja eszembe. Ilyen körülmények között még inkább csökken a pedagógusszakma becsülete. A hatalom kiszolgáló embereket keres és fog keresni, akik behódolnak, és végrehajtják diktatórikus, antidemokratikus rendeleteit. Az alternatívnak nevezett szörnyszülött bevezetése nem a sokat hangoztatott önkéntesség elve alapján történik. Most a szülőnek, pedagógusnak össze kell fognia, mert csak így állhatunk ellen a bennünket fenyegető támadásnak. Én bízom abban, hogy ez a tomboló hatalmi önkény nem tarthat sokáig. • Milyen a helyzet jelenleg a rozsnyói alapiskolában? - Visszahívásom óta teljes óraszámban tanítok az iskolában. Ján Leško, a tanügyi hivatal igazgatója korábban azt ígérte, hogy az igazgatóhelyettes megbízottként vezeti az iskolát a tanév végéig, ám néhány napja - ismét rajtaütésszerűén - Leško úr az iskola élére Szendy Klára kolléganőnket nevezte ki. Az azóta eltelt napokban többször próbáltuk meghatározni, hogyan tovább az ennyire zaklatott körülmények között, amikor nem csak a külső, de a belső feszültség is komoly gondok elé áttítja a tantestületet és a szülőket is. A kinevezett igazgatónőnek felajánlottam a segítségemet, mert bízom benne, hogy folytatni tudjuk - a várható hatalmi nyomás ellenére is - azt, amit elkezdtünk. Úgy hiszem, az igazgatónő elítéli mind az altprnatív oktatási koncepció mostani változatát, mind a tanügy önkényeskedéseit. Mindenütt így kellene tenni, nemcsak Rozsnyón, mert nagyon sok múlik az elkövetkező hetekben az iskolák vezetőin, azon, mennyire tudatosítják, hogy kinek tartoznak elsősorban felelősséggel: a szülőnek-e, aki a magyar iskolára bízta gyermeke nevelését, vagy egy elfogadhatatlan rendeleteket továbbító hivatalnoknak. AMBRUS FERENC Királyhelmec Kassa Rimaszombat I Rozsnyó Tornagörgő Falunap Tornagörgőn A nyolcvanas évek elején alakult ki baráti viszony a magyarországi Monok község és Tornagörgő között. A most megújult kapcsolatokra, valamint a helyi búcsú hagyományaira alapozva döntöttek úgy az idén a tornagörgőiek, hogy június 25-én falunapot rendeznek. A Fórum Alapítványnak köszönhetően a falunapot szervező Magyar Polgári Párt helyi csoportja és a községi hivatal szép programmal várta az érdeklődőket. A búcsú megteremtette a keretet a szokásos családi, baráti találkozókra, a szervezők pedig biztosították a jó szórakozást a futballmérkőzések során. A hazai focistákon kívül pályára lépett a monokiak csapata meg az MPP országos válogatottja is. A falunap keretében megtartották az újságíró-olvasó találkozót is, melyen az Új Nő és a Nap főszerkesztői, Nagyvendégi Éva, illetve Barak László szóltak a szlovákiai magyar sajtó helyzetéről, a lapkészítés műhelytitkairól. (ambrus) KIRÁLYH EL MEC A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának gondjai A Bodrogköz központjában, Királyhelmecen csakúgy, mint szerte az országban, naponta fogadják a munkát keresőket a munkaügyi hivatal dolgozói. A körzetben a munkanélküliek száma már elérte a 4527 főt, vagyis a munkaképes személyek 25,8 százaléka (Királyhelmecen 31 százalék) munkanélküli. Ebből 273-an megváltozott munkaképességűek (beleértve a fogyatékosokat is). Hogyan segítik az utóbbiak foglalkoztatását? - kérdeztük Balogh Júlia mérnöknőtől, a hivatal igazgatójától. Többnyire könnyebb munkakört tanácsolunk, átképzési lehetőségeket biztosítunk számukra. A legutóbb a kassai Domovina céggel közösen egyhónapos átképző tanfolyamot szerveztünk részükre: hímzést, varrást és más, nem túl nagy fizikai megterhelést igénylő szakmákat sajátíthattak el, de nem volt nagy az érdeklődés. Csupán egy személy jelentkezett, ő ma odahaza bedolgozó varrónőként tevékenykedik. A hivatal nemcsak anyagi jellegű, hanem más segítséget is igyekszik nyújtani a megváltozott munkaképességűek részére, ha azok érdeklődést tanúsítanak pl. a vállalkozás iránt. - Arra törekszünk, hogy a vállalkozókat is a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékosok részére megfelelő munkalehetőségek kialakítására ősztö nőzzük. De, sajnos, ez itt nemigen megy. A kisvállalkozók a szűk anyagi lehetőségekre hivatkoznak, a nagyvállalkozók pedig az ilyen munkakörök kialakításától elzárkóznak. Vannak ugyan, akik vállalkozni próbálkoznak, segítjük őket, az anyagi támogatás mellett közvetítést is vállalunk, de ezeknek a száma nagyon kevés. Többségük munkanélküli, és szociális segélyből vagy a családtagok támogatásából él (már akinek van családja). Pedig jól tudjuk, a megoldás kulcsa a jövőben csak az át-, illetve a továbbképzés lehet. Hiányszakmák mindig lesznek például a szolgáltatások terén -, ahol a mozgássérültek, megváltozott munkaképességűek is hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. (katócs) KARPATOK-ALPOK ALAPITVANY A kisebbségek alkotmányos egyenjogúságáért A kárpát-medencei magyar polgármesterek június közepén Madarászházán megtartott találkozójának a Kárpátok-Alpok Alapítvány volt a fő szervezője. Bedő Árpádot, az alapítvány egyik létrehozóját megkértük, mutassa be a szervezetet. - 1991-ben Budapesten száz százalékban civil szerveződéskéntjött létre az alapítvány, ami azt jelenti, hogy kizárólag magánemberek alapították. Csak magánemberek a tagjai, és az ő civil kapcsolatrendszerükből szerezhető anyagi eszközökkel gazdálkodunk. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a Kárpátmedencében élő népek szellemi, kulturális, gazdasági felvirágzásához, katalizáljunk bizonyos folyamatokat, amelyek előbbre viszik az itt lakó emberek életét. • Hányan és mely országok állampolgárai hozták létre az alapítványt? - Ha jól emlékszem, tizenketten alapítottuk, azóta néhányan távoztak, mások pedig csatlakoztak, úgyhogy ma tizennégyen vagyunk, mindannyian magyar állampolgárok, de egy ilyen típusú szervezetben ez nem alapkérdés. • Milyen formában tudják segíteni a határon túli önkormányzatokat, esetleg egyéb szervezeteket? - Mivel pénzügyi lehetőségeink szerények, szellemi és anyagi erőink kombinációjával igyekszünk segíteni. Tevékenységünk elsősorban kisebb-nagyobb konferenciák, véleménycserék szervezésében merül ki. Ezek a Kárpát-medencében élő magyarság és a vele együtt élő más népek adott problémáinak az elemzésével foglalkoznak. Például 1991-ben egy budapesti tanácskozáson a kárpátaljai helyzetet elemeztük, erre politikusokat és más szakembereket is meghívtunk; az ilyen véleménycserékhez pártpolitikától mentes közeget tudunk teremteni. Egy másik tanácskozáson a vajdasági magyarság általános helyzetével foglalkoztunk, két éve pedig az Eger melletti Naszvajon rendeztünk egy tanácskozást „Nemzet és társnemzet" címmel. Ezen kb. 50 felvidéki önkormányzati képviselő részvételével arról tartottunk konferenciát, hogyan lehetne elérni a kisebbségben élő nemzetrészek alkotmányos egyenjogúságát. Ott úgy láttuk, és azóta sem változott a véleményünk, hogy a társnemzeti státus elérése lehetne a megoldás. • A Madarászházán megtartott konferenciáról visszatekintve: tapasztaltak-e valamilyen előrelépést az előbb említett kérdésben? - Úgy látjuk, hogy a társnemzet fogalmát egy kissé kiemeltük a politikai fogalomtárból, meggyőződésünk, hogy szellemileg jó irányban indultunk el. Tudniillik az a fontos, hogy megteremtsük az itt élő 1 népek egyenjogúságát, el kell érni, hogy a különböző népek és nemzetek semmilyen értelemben ne nyomják el a másikat. Tehát az egyenjogúságot kell biztosítani, de nem az egyes emberek, hanem a népcsoportok egyenjogúságát. Tudom, hogy ezt, mint kollektív jogot, a szlovák politika nagy része elutasítja. Szerintem nem is kollektív jogokat kell adni, hanem egyszerű egyenjogúságot. Ami persze lehet, hogy a kollektív jogok legáltalánosabb formája. • A mostani találkozón az európai szervezetekhez való csatlakozás is szóba került... - A konferencia rávilágított, hogy az Európai Unió, az egyesült Európa nem létezhet helyi uniók nélkül. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy-egy állam tagja az EU-nak, de egymás között nincsenek unió típusú kapcsolataik. A Kárpát-medencében a magyarság az a legnagyobb létszámú erő, amely ilyen típusú, kisebb léptékű unió kidolgozását képes elősegíteni. Mert nemcsak az itt élő tizenegynéhány millió magyarnak, hanem a velünk élő többi nemzetnek is érdeke az együttműködés. GAÁLLÁSZLÓ Eltűnt sétálóutca Rozsnyón a Bányászok tere nagy történelmi múlttal bír, és szép is. A teljes rekonstrukciója után egyedülállónak fog számítani, s bizonyára mindenki becsülni fogja. A sétálóutca (vagy inkább zóna) kialakítása kemény dió volt, mondhatni győztes harc eredménye. Az emberek már megszokták az itteni kellemes környezetet, azt, hogy szabadon sétálhatnak, nem kell tartaniuk az autóktól, s ami a legfontosabb: megszokták a tiszta levegőt is. De az utóbbi napokban fordult a kocka, a hagyományos sétálóutca megszűnt létezni. A tér is elvesztette varázsát, romantikáját. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ökológia kapott egy pofont. Kétségtelen: rengeteg érvet fel lehet sorakoztatni, pro és kontra egyaránt. De elsősorban azt kellene figyelembe venni, hogy mi felel meg legjobban a mának és a jövőnek is. (s. v.)
