Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám, kedd

6 ] ÚJ SZÓ REGIOK 1995. június 27. Tornai sikeremberek A fölötte magasodó várhegy és a háromszáz évvel lerombolása után is szemet vonzó s képzeletet megmozgató várrom már messziről kijelöli a karsztfennsík tövében fekvő Torna község helyét. Ma e név legszorgalmasabb terjesztője az a részvénytársaság, mely nevében viseli a Torna nevet a lassan fogalommá váló Servis cégmegjelölés mellett. A cég a nyolcvanas évek elejétől a tornai mész- és cementgyár szerelési és karbantartási . munkáit végezte, és 1990 őszétől különült el a stupavai anyavállalattól. Igazi fellendülése 1992-től, a részvénytársasággá alakulásától számítható. A cementgyár csökkent igényei után a Servis tevékenysége egy jelentős részét fokozatosan a kereskedelem területére helyezte át. A profilváltás sikerét bizonyítja, hogy a hazai nem könnyű gazdasági helyzet ellenére a Servis ma biztos helyet épített ki magának Tornán és vidékén, sőt nagyraktárai, érdekképviselői immár ott vannak az ország különböző pontjain is. A sikeres tornai vállalkozók munkájáról beszélgettem Kurila Ferenccel a Servis gazdasági igazgatóhelyettesével és Anton Drozda mérnökkel, a cég egyik részlegének vezetőjével. • Az elmúlt években végrehajtott szerkezetváltás után mi az, ami ma a Servis meghatározó tevékenysége? - 1992-től elsősorban az akkumulátorok forgalmazása és karbantartása az, amire cégünk tevékenysége épül. Az elektromos telepek nagyon sok típusát kínáljuk az indító akkumulátoroktól, a különböző hálózatok üzemelését biztosító elemeken át a villanyenergia meghajtású kis haszonjárművek működését biztosító telepekig. Az olasz Fiamm, a cseh Eprona termékeitforgalmazzuk és biztosítjuk karbantartásukat. __ m Sokrétű tevékenységük során nem szakadtak el teljesen a volt főmunkalehetőséget biztosító cementgyártól sem... - Mi üzemeltetjük ennek étkezdéjét, s e mellett Tornán pékségünk is van, ahonnan a körzet több települését is ellátjuk a friss pékáruval. Az ezeken a részlegeken dolgozókkal együtt összesen 90 embert foglalkoztatunk. m Természetvédelmi körzet közelében dolgoznak olyan anyagokkal, melyek e vidékre veszélyt jelenthetnek. Tettek-e valamit azért, hogy ezt mindenki számára biztonságos körülmények között tudják végezni? - Mi itt szeretnénk élni, dolgozni, vállalkozásunkat hosszú távra tervezzük. Ezért istartottukfontosnak, hogy a tavaly több millió koronát ruházzunk be olyan berendezésbe, amely biztosíték arra, hogy a munkánk során keletkezett hulladék és melléktermék ne szennyezze kör nyezetünket. (ambrus) IPOLYFODEMES Falusi turizmus A múlt héten ért véget az a kétnapos szakmai rendezvény, melyet a Szlovákiai Vidéki és Falusi Turizmus Szövetsége szervezett a téma iránt érdeklődőknek. A részletekről az egyik résztvevőt, Molnár Lászlót, Ipolyfödémes polgármesterét kérdeztük. m Polgármester úr, mivel foglalkoztak ez alatt a két nap alatt? - Az első napot a szlovák fővárosban töltöttük, ahol szakmai előadásokat hallgathattunk meg a falusi turizmus előnyeiről, fokozatos elterjedéséről. Másnap aztán két osztrák családnál tettünk munkalátogatást, ahol belepillanthattunk a farmgazdálkodás mindennapjaiba. Az Alpokban sok ilyen van, s mi megtekintettünk egy lóés egy szarvasmarha-tenyésztőt. Jellemző ezekre az osztrák gazdaságokra, hogy magas színvonalon végzik munkájukat és profitálnak is tevékenységükből. Az ilyen helyeken el tudnak szállásolni 40-50 főt, s kellemessé tudják varázsolni az idelátogatók idejét. Érdekessége a dolognak, hogy az osztrákok teljes egészében megkülönböztetik az ilyen jellegű elszállásolást a szállodaitól, hiszen az előbbieket virágokkal jelzik, az utóbbiakat csillagokkal. Mi egy háromvirágos panziót tekintettünk meg, hozzá kell tennem, a legszínvonalasabb a négyvirágos. • Úgy tudom, Ipolyfödémesen is foglalkoznak a falusi turizmussal. Hogyan alakul az idei nyaruk? - Éppen vendégeket várunk, most a hét végén lengyel hívőket fogunk elszállásolni a pápalátogatás ideje alatt. A nyárra is van programunk bőven. Bejelentkeztek magyarországi főiskolások, egyetemisták, akik itt szeretnék tölteni a nyári szünidő egy részét, de éppúgy érkeznek pozsonyi felsőoktatási intézményekből is, mint a nyitrai Mezőgazdasági Főiskoláról. Egyébként a nyitraiakkal megbeszéltük, mi elszállásoljuk őket, s ők ennek fejében kidolgoznak Ipolyfödémes számára néhány falufejlesztési tervet. Kis községünk vendégszerető lakossága szívesen ft> gadja a látogatókat. Cselekednünk kell, mert az anyagi lehetőségeink legalább annyira szűkösek, mintSzlovákia-szerte bármelyik településnek. Valamit valamiért alapon dolgozunk, s ennek előnye az, hogy mindenki jól jár. (turczi) KOMAROM Építőművészek az egységes városképért Építésztervezők találkozójára került sor az elmúlt héten Komáromban, a vállalkozók klubjában. Az Érsekújvári, Galántai, Lévai, Dunaszerdahelyi és Komáromijárás tervezőirodáinak képviselői, valamint a pozsonyi Projekt építészeti szaklap munkatársai az elmúlt év októberében Érsekújvárott már egyszer hasonlófelállításban találkoztak, és akkor határozták el, hogy a kizárólag szakmai jellegű összejöveteleiket rendszeresítik. A komáromi találkozó a résztvevők legújabb munkáinak ismertetésével kezdődött. Miroslav Rusko belsőépítész mindenekelőtt a Szlovák Takarékpénztár Rt. komáromi fiókjánál alkalmazott megoldásaival hívta fel magára a figyelmet, a Proform tervezőiroda pedig a nemesócsai ökumenikus kápolna ötletes, a környezetbe illő megoldásaival jeleskedett. A Vila-lroda tervezői az érsekújvári VÚB bankfiók tervei mellett több olyan rajzot is magukkal hoztak, amelyek belvárosi átépítéseket sejtettek. A házigazda Csémy Olivér mindenekelőtt a DecArt Kft. meghökkentő, feszültségekkel teli székházát mutatta be - előbb az íróasztalon, majd a terepen. Kubická Klára művészettörténész, a Projekt szaklap munkatársa elmondta, hogy a ma alkotó építőművészek előtt egy óriási feladat áll; olyan építményeket kell megálmodniuk és papírra vetniük, amelyek magukba foglalják az adott vidék építészeti hagyományait, és szervesen illeszkednek a környezetükhöz. Csémy Olivér ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tapasztalata szerint, ha az egyes önkormányzatok munkáját segítik is az építésztervezők, a döntéseket mégsem ők hozzák meg. A városok és falvak egységes stílusának a kialakítására pedig nagyon hasznos lenne a főépítészi státusz visszaállítása olyan formában, mint ahogyan az Magyarországon több éve működik. (kosár) VISSZHANG Linguákról utoljára A Lingua kétségkívül érdekes kezdeményezés volt Somorja életében. Sajnos, az indulás után hamarosan kiderült, hogy a nyelviskola szerepét illetően felfogásbeli különbségek miatt az együttműködés nem lesz ideális. Ez, és bizonyos szakmai kifogások végül is oda vezettek, hogy idén áprilisban kénytelen voltam visszavonni a Czakó Éva működési engedélyéhez vállalt szakmai garanciát (tehát nem helyettese voltam, hanem vállalkozásának törvényes képviselője). Ami a „gazdaságosság" terén elkövetett „mulasztásaimat" illeti, egyrészt Czakó Éva is tudhatná, hogy minden lépésünk kettőnk közös döntéséből született (vagy talán kényszerítettem valamire?!), a jót is és a hibákat is együtt követtük el. Másrészt, fogalmazása ez ügyben annyira homályos és kétértelmű, hogy hivatalos úton leszek kénytelen magyarázatért folyamodni hozzá. Ezúton is felhívnám figyelmét arra a tényre, hogy a LINGUA név a 174/1988 és 187/1988 sz. törvény értelmében védett. Somorja szempontjából azonban mindebből csak az a fontos, hogy a Lingua két alapítója ezentúl külön-külön kínálja számunkra a nyelvtanulás lehetőségét. Mi, a LINGUA továbbra is megbízható pedagógusok közreműködésével folytatjuk munkánkat. Végezetül szeretném kijelenteni, hogy részemről az ügy nyilvános részét lezártnak tekintem. Az ingyenreklám helyét megspórolom az újságoknak, nem kívánom elmondani, milyen szép, jó és okos vagyok. CZÉRE GYÖNGYI Kassa / Torna * ) • vv ( J Ipolyfödémes \ • Somorja * ^-V # \ Szőgyén Komárom KASSA A Romathan Budapestre megy Magyarország fővárosában június 30-án rendezik a VI. Nemzetközi Cigánykarnevált. Ezen a seregszemlén a szlovákiai romákat a kassai ROMATHAN Színház képviseli. A kultúrintézmény igazgatóhelyettesétől, Milan Mička mérnöktől megtudtuk, hogy a 36 fős csoport a több mint háromórás fő műsor második részében mutatkozik be, azaz a 100 tagú magyarországi cigányzenekar mintegy egyórás koncertje után. Húszperces műsoridejét A cigánytábor az égbe megy című zenéstáncos játék részleteivel, valamint az együttes-zenekarának hangversenyével tölti ki. A kassai együttes harmadszor vesz részt a Parkszínpadon sorra kerülő seregszemlén, s ezúttal is olyan jól szeretne ott szerepelni, illetve olyan jól akarja ott érezni magát, mint tavaly és tavalyelőtt. Egyúttal méltó partnere kíván lenni az-ott bemutatkozó ukrajnai, romániai, skandináviai, magyarországi és a többi roma együttesnek. Mička úr szerint a ROMATHAN azért is igen örül a meghívásnak, és azért megy ismét szívesen erre a találkozóra, mert szakmai szempontból ugyancsak hasznos számára az ottani tapasztalatcsere. (gazdag) Hallépcsők az Ipolyon Az Ipoly folyón a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban létesített duzzasztóművek máig viták forrását képezik. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezek áthághatatlan akadályt jelentenek a folyó felső szakaszán ívó halak számára, ami még a Duna halállományára is kihatással van. Amikor az Ipoly Unió holland példa alapján hallépcsők létesítését javasolta, a vízügyi vállalat ezt azzal utasította el, hogy már megindult a probléma komplex rendezése. Ladislav Podkonickýtól, a Garam Menti Vízügyi Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy azóta a hallépcsőkre nyilvános pályázatot írtak ki és épp most folyik ezek kiértékelése. A végső megoldást a szlovákmagyar határvizi bizottság fogadja majd el, megvalósításukra pedig a jövő évben kerül majd sor. Elmondta azt is, hogy Kiskeszi térségében már idén is kialakítottak egy fából készült ideiglenes hallépcsőt, de sajnos ezt az árhullám megsemmisítette. Véleménye szerint a javasolt megoldás megoldja ezt a problémát. (tuba) Napi 1800 liter benzin - feketén Még nem is olyan régen Ukrajna legjellemzőbb vonása volt, hogy az „anyaország" (a volt Szovjetunió) éléskamrájának számított. Az unió széthullása után csaknem megszűnt a hivatalos kereskedelem a szomszédos országokkal, ennek felújításán most munkálkodnak. Talán ez az oka annak, hogy a kishatármenti cserekereskedelem továbbra sem szűnt meg, sőt egyre élénkebb. A szlovák-ukrán határon az apró portékán kívül nem hivatalos értesülések alapján - fellendült a benzinkereskedelem is. A délkeleti határrész két átkelőhelyén napi átlagban 25-30 gépkocsi hordja át feketén a benzint, kocsinként 46-60 litert. Ez egy közepes forgalmú napot alapul véve - egy átkelés esetén - minimum 1800 liter, ami 19 koronás átlagáron számítva 34 200 koronát tesz ki. Cserébe konzerveket, közszükségleti cikkeket visznek Ukrajnába. Egyelőre csupán a határhoz közel eső régiók között alakult ki a kereskedelmi kapcsolat e formája. (kat) Történelmi törlesztés Szőgyénben Szőgyén község önkormányzata június 24-25-én Hazahív a harangszó címmel megszervezte a faluból kitelepítettek első találkozóját. Szőgyén az Érsekújvári járásban a Garam alsó folyásától nyugatra fekvő nagyközség, melynek történetében a leglényegesebb évszámot az 1291. év jelenti. Ugyanis az érsek elrendelte a község kettéválását. így válik ketté a település Magyarszőgyénre, illetve Németszőgyénre. A viharos történelmi időkben mindkét falurész megőrizte sajátos jellegét, kisebb-nagyobb torzsalkodásra, dulakodásra, rivalizálásra is sor került. Igaz, az iskola vezetése egységes volt, az építkezések is egységesen folytak. Többszöri sikertelen próbálkozás után végül is 1944. január 1-jei egyesüléssel a két község egyenlő rangúvá, egységessé vált. Az 1994-es népszámlálási adatok alapján 2679 ember lakott a községben, ebből 84 százalék magyar ajkú lakos. Az 1947-48-as évek voltak a legszomorúbbak a falu történetében, a szőgyéni lakosok közül több mint száz családot telepítettek ki Tata városába, illetve Tarján községbe. Az áttelepítettek névsorának összeállítása nagy munkát igényelt, mégsem tekintik véglegesnek, mivel a levéltári adatok és a személyes visszaemlékezések sok esetben ellentmondanak egymásnak. A helyi művelődési ház előtt felvont magyar, illetve szlovák nemzeti zászlók alatt népviseletbe öltözött leányok sóval és kenyérrel fogadták a megérkezőket. Az elsőként érkezőket Szőgyén polgármestere, Nágel Dezső mérnök, valamint Udvardi Eszter hivatalvezető fogadták. A baráti, illetve rokoni kézfogások után a több mint 150 magyarországi vendéget, valamint a szőgyéni rokonság egy részét a művelődési ház nagytermében először Nágel Dezső polgármester üdvözölte. Ünnepi köszöntőjében történelmi törlesztésnek nevezte e napot, és pontos számadatokat közölt a kitelepítésről. Egy perc néma felállással adóztak a már nem elő kitelepítettek emlékének. A polgármester úr köszöntője után Tarján község képviselőtestületének nevében Horváth Imréné szólt az egybegyűltekhez. Beszédében elmondta, hogy a több mint száz kitelepített családnak a fele Tarján községben lelt otthonra. Hangsúlyozta, a megtörténteket nem lehet letagadni, elfelejteni, de meg lehet bocsájtani. A község nevében a testvéri kapcsolat létesítésének jeléül ajándéktárgyat nyújtott át a szőgyénieknek, majd Beigelbeck Ottó, Tata városának alpolgármestere lépett a színpadra, aki szintén meleg szavakkal üdvözölte a szülőföldön élőket és a szülőföldre érkezőket. Dr. Gábris Józsefnek, az esztergomi Tanítóképző Főiskola nyugalmazott igazgatóhelyettesének a napokban jelent meg Szőgyén című kötete. A falu szülöttjeként emlékezett vissza gyermekkorára, illetve ízelítőül kronológiai sorrendben ismertette Szőgyén történetét. A sok-sok érdekesség mellett ismertető előadásából kiemelkedik, hogy a Petőfi által ismert falujegyző, Pató Pál feleségével ebben a faluban van eltemetve, nem mindenki számára ismert tény, hogy Vak Bottyánnak a felesége is Szőgyénből származik. Gábris József történelmi áttekintése után kultúrműsor következett, melyen a helyi Rozmaring tánccsoport, a Szent Mihályról elnevezett 32-es számú cserkészcsapat színtársulata, az alapiskola énekkara és néptánccsoportja vett részt. Az ünnepi ebéd után a vendégek az önkormányzatok és a képviselő-testületek nevében a helyi cserkészcsapat díszőrségével megkoszorúzták a második világháború szőgyéni áldozatai emlékére felállított emlékművet. A művelődési ház klubhelyiségében videofilmvetítés is volt, a falu történetéről. A délutáni órákban a vendégsereg ellátogatott a helyi alapiskolába is, ahol népművészeti kiállítást, többek között a szőgyéni születésű Platzner Tibor képeit, szín padterveit tekintették meg. A délutáni órákban a helyi szövetkezet borospincéje előtt borkóstolóra került sor. A borfajtákat elismerő szavakkal méltatták a vendégek. A borkóstoló után dr. Gábris József dedikálással egybekötve ismertette a könyvét az érdeklődőknek. A közös vacsora után cigányzenekar húzta a talpalávalót. A Szőgyénbe hazalátogató tarjániak, tataiak emlékében örökké fog élni az első hivatalos találkozó, mely Hazahív a harangszó címet viseli. Szőgyén polgármestere annak a véleményének adott hangot, hogy az idei, első találkozót hagyományt teremtve évente a többi fogja követni. HAJTMAN BÉLA