Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám, kedd

2J ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. június 27. JUBILEUMI ENSZ-ÜNNEPSEGEK: FELÜLVIZSGÁLJÁK A TAGDÍJRENDSZERT SÚL

YOS POLITIKAI V

ALL

OMAS A tűzoltószerepnél többet kell tenni A világszervezet realista és közmegegyezésen alapuló reformjára szólított fel Butrosz Gáli. Az ENSZ főtitkára San Franciscóban egy nemzetközi fórumon mondott beszédet vasárnap, az ENSZ Alapokmány aláírása 50. évfordulójának előestéjén. Az amerikai városban tegnap kezdődtek a hivatalos jubileumi megemlékezések, amelyeken jelen volt Bili Clinton amerikai elnök, továbbá a tagállamok ENSZ-nagykövetei. mondta a főtitkár, emlékeztetve arra is, hogy a világszervezet eddig elsősorban „tűzoltó" békefenntartó missziókra kényszerült, habár nem ez lett volna elsődleges feladata. Gáli szerint a fejlődés kérdéseire kell összpontosítani, mert egyértelmű az összefüggés az általános fejlődés és a nemzetközi béke között. MTI-hírek Butrosz Gáli az AP jelentése szerint azt emelte ki, hogy az ENSZ fél évszázados jubileumát egy olyan változó világban ünnepli, amikor globális problémák újabb kategóriájával találja szemben magát. Az ENSZ jelenleg új utakat keres céljai megvalósítása érdekében Az ENSZ főtitkára beszédében kitért a világszervezet pénzügyi csődjére, és szorgalmazta, hogy e lehetetlen helyzet megváltoztatása érdekében a fizetőképesség figyelembe vételével vizsgálják felül a tagdíjrendszert. A tagállamok több mint kétmilliárd dollárral tartoznak az ENSZnek. A múlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a tagországok összesen 2,8 milliárd dollárt kitevő fizetési hátralékkal tartoznak a világszervezetnek; az összegből 1,85 milliárd a békefenntartó műveletek fedezésére kellene. A két legnagyobb adós az Egyesült Államok és Oroszország. A BEKETARGYALASOK KÜSZÖBÉN Csecsenföldön újra harcok Egy nappal a csecsenföldi béketárgyalások újabb fordulója előtt az orosz szövetségi csapatok illetékese a tűzszünet megsértésével vádolta Dzsohar Dudajev elnök fegyvereseit. Anatolij S /rokov tábornok, a Csecsenföldön állomásozó belügyi egységek parancsnoka azt állította, hogy Groznijtól délnyugatra, Bamut és Orehovo települések térségében tegnap négy alkalommal is támadták a csecsenek az oroszok állásait. Az összecsapásokban hat orosz katona megsebesült. Ugyancsak heves lövöldözés volt Groznijban az éjszaka. Az előző napok viszonylagos nyugalma után a város különböző részeiben géppisztolyok és nehézgéppuskák kelepelése, illetve aknavetők dörrenése volt halíható. A szövetségi erők illetékesei azt állították, hogy csecsen támadásokat vertek vissza. A város északkeleti része felett helikopterek, illetve repülőgépek jelentek meg. A múlt hét végén, a grozniji béketárgyalásokon született megállapodás a harci cselekmények határozatlan idejű szüneteltetéséről. Mindamellett az elmúlt napokban többször is a tűzszünet megsértésével vádolták egymást a felek. A tárgyalások következő fordulója ma kezdődik. A megbeszéléseken politikai kérdésekről, így mindenekelőtt Csecsenföld majdani státusának meghatározásáról lesz szó. Egy hete már előzetes megállapodás született a katonai kérdésekről, így a tűzszünetről, a csapatok szétválasztásáról, a csecsen egységek lefegyverzéséről, illetve az orosz csapatok majdani kivonásáról. Ugyanakkor a politikai kérdések, Csecsenföld majdani státusa, illetve Dzsohar Dudajev elnök későbbi szerepe vitát okoz. Moszkva azt szeretné elérni, hogy csak az őszre tervezett választások után határozzák meg a terület státusát. Dudajev képviselői viszont egyelőre ragaszkodnak az 1991-ben elfogadott alkotmányhoz, amely kimondja a terület függetlenségét. Diplomáciai forrásból származó értesülés szerint a mai tárgyalásokon az EBESZ állandó képviselője, Mészáros Sándor mellett részt vesz Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbízottja is. 50 EV MÚLVA? Béregyenlőség Még több mint fél évszázadig várni kell arra, hogy a nők a férfiakkal egyenlő bérezést kapjanak munkájukért - jelentette a Reuter brit statisztikai adatokra hivatkozva. Angliában a nők most a férfiak órabérének csak 79 százalékát kapják, s ha a különbség az elmúlt húsz év ütemében csökken, legkorábban 2050-ben lesz az átlagbérezés egyenlő. A munkaidő egyébként a szigetországban hosszabb, mint az európai átlag, s a különbség csak tovább növekszik: Angliában a munkahét 41,9 óráról 43,1 órára nőtt 1983 és 1991 között, míg Európa többi országában a munkaidőt 40,3 óráról 40 órára csökkentették. MTI Tádzsik gárdisták meggyilkolása MTI-hír Ismeretlen fegyveresek agyonlőttek két tádzsik katonát a közép-ázsiai köztársaságban. A két katona Imomali Rahmonov tádzsik elnök Nemzeti Gárdájának tagja volt. Dusanbétól, a fővárostól 20 kilométerre keletre végeztek velük. A fegyveresek egy gyermeket is megöltek. A Moszkva támogatását élvező tádzsik kormány és a ellene harcoló iszlám szélsőségesek közötti béketárgyalások kudarca óta növekedett a merényletek száma, amelyek első számú célpontjai a köztársaságban állomásozó határőrök és békefenntartók. Letartóztatások MTI-hír A palesztin önkormányzat hatóságai a Hamász szélsőséges palesztin szervezet több tucaj aktivistáját és néhány vezetőjét vették őrizetbe Gázában. Az őrizetbe vételekre azután került sor, hogy egy öngyilkos merénylő megsebesített három izraeli katonát, amikor a Gázai övezet déli részén, egy zsidó település közelében felrobbantott egy szamaras kordét. Kamatlábat emelt a Cseh Nemzeti Bank Tegnaptól lépett életbe a Cseh Nemzeti Bank (CNB) antiinflációs intézkedéscsomagjának első fele, melynek keretében a ČNB a diszkont kamatlábat 8,5-ről 9,5, a lombard kamatlábat pedig 11,5-ről 12,5 százalékra emeli. MTI-hír Mint Josef Tošovský, a ČNB elnöke elmondta, második lépcsőben, augusztus 3-tól 8,5 százalékra emelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának mértékét (a határidős betétekre vonatkozó eddigi három, illetve a látra szóló betétek eddigi 12 százaléka helyett). Utóbbi lépéssel a ČNB 13 milliárd koronát készül kivonni a forgalomból. Bankvezetők szerint emiatt csökkeni fog a bankoktiszta jövedelme, amire a betéti kamatok leszállításával és a hitelek drágításával kell majd reagálniuk. A lépéssorozatot Tošovský az idei legjelentősebb pénzpolitikai döntésnek nevezte. A jegybank ezzel a hazai kereslet növekedésére, a kereskedelmi mérleg rohamos romlására és a hitelállomány túlzott gyarapodására reagál, továbbá arra, hogy a tavalyi költségvetés tízmilliárd koronás többlete visszafolyt a gazdaságba, miután a parlament a kormány közreműködésével - a bank intése ellenére - szétosztotta különböző költségvetési célokra. Ugyancsak augusztus 3-tól lép majd életbe a spekulatív célú külföldi tőke tömeges beáramlását korlátozni hivatott intézkedés is, amelynek értelmében a kereskedelmi bankok rövid távú kötelezettségei legfeljebb 30 százalékkal, de maximum 500 millió koronával léphetik túl majd követeléseiket. Miután, a bankelnök szerint, ezt a mértéket jóval túllépik a cseh bankok, ezért a rövid távú tőkebefektetések több mint 10 milliárd koronával való csökkenését várják. „Szeretnénk elriasztani azokat, akik azért jönnek hozzánk, hogy kihasználják az inflációk és a kamatlábak közötti különbségeket, amelyek a jelenlegi objektív helyzetünkből adódnak. E spekuláció haszna olyasmi, amit ingyen adunk oda, és ezt nem engedhetjük meg magunknak" - mondta. Hozzátette, hogy év eleje óta a ČNB 3,3 milliárd dollárt vásárolt fel a tőkepiacon, mintegy 88 milliárd koronát bocsátva kényszerűen a gazdaságba. A ČNB lépéssorozata megfigyelők szerint egy súlyos politikai vallomással ér fel, ugyanis csupa olyan, negatív tendenciának hivatott gátat szabni, melyeknek jelentőségét Václav Klaus - szavakban ultra liberál is - kormánya az év eleje óta tagadja. Csen Ci-ming ismét börtönben ismét börtönbe vitték Csen Ci-minget, az egyik legismertebb kínai ellenzékit - közölték tegnap a hozzátartozók. Csen Ci-minget, mint az 1989es demokratikus mozgalom egyik vezéralakját 13 évi börtönre ítélték, azonban egészségi állapota miatt kiengedték. A 43 éves társadalomtudós lakásánál vasárnap késő este jelent meg 30-40 rendőr, hogy a börtönbe kísérje. Visszaszállításakor arra hivatkozSoros-sirámok MTI-hír Soros György magyar származású amerikai multimilliomos egy francia lapnak adott minapi nyilatkozatában csalódottságának adott hangot tavalyi jövedelme miatt. A csalódás oka, hogy 1994-ben „csupán" 70 millió dollárt sikerült keresnie, de - bizonygatta a Le Journal du Dimanche munkatársának - az idei évben, a francia franknak köszönhetően biztosan jobb eredményt fog elérni - írta a Reuter brit hírügynökség. „A tavalyi nem volt valami jó év" - panaszkodott a pénzügyi zseni, s álláspontja érthető, hiszen 1993-ban nem kevesebb, mint 1,1 milliárd dollárt keresett az angol fonttal kapcsolatos nemzetközi valutapiaci spekulációival. 1993-as jövedelmével az első helyet vívta ki a Wall Street-i legmagasabb keresetűek éves listáján, amelyet a Financial World Magazine állít össze rendszeresen. Am jövedelmének tavalyi 93 százalékos visszaesése a második helyre sorolta őt. „Ez a munkám velejárója. Időnként nagy sikereket könyvelhetünk el, máskor pedig kevésbé nagyokat" - mondta. A francia lap munkatársának a frank jövőjét firtató kérdésére azonban elég titokzatoskodóan válaszolt: „Pontosan tudom, mi fog történni a valutájukkal, de nincs jogom elmondani." NÉHÁNY SORBAN K

aracsiban vasárnap 27-en vesztették életüket, és több tucatnyi ember megsebesült az utcai összetűzésekben. A pakisztáni kikötővárosban múlt péntek óta tartanak a zavargások. A Reuter jelentése szerint az összetűzések azt követően robbantak ki, hogy az ellenzéki Mohadzsir Kuami Mozgalom (MQM) háromnapos sztrájkot hirdetett, tiltakozva a pakisztáni kormány diszkriminatív politikája ellen. Az MQM már egy évtizede harcol a pakisztáni kormányok ellen, mert úgy tartja, hogy a tízmilliós nagyváros lakosságának többségét alkotó mohadzsirokat hátrányos megkülönböztetésben részesítik. Az urdu nyelvet beszélő mohadzsirok 1947-ben Indiából települtek be a pakisztáni gazdaság fellegvárának számító Karacsiba Z

avargásokba torkollott két krími tatár vezető temetése: a gyásznép minden útjába kerülő éttermet és üzletet felgyújtott. A gyászolók szerint ugyanis az üzletek tulajdonosai is felelősek rokonaik haláláért. A kivezényelt ukrán rendőrség és a tatárok összecsapásában négy rendbontó halt meg. Még szombaton két tatár halálosan megsebesült, amikortársaikkal összecsaptak az egyik helyi maffiózó bandájával, amely éppen a szokásos védelmi pénzt készült behajtani. A Krímben egyébként szinte mindennaposak az ilyen esetek: hivatalos adatok szerint az elmúlt fél évben 108 bérgyilkosság történt, a kisebb-nagyobb bűnöző csoportok közötti leszámolás hetente átlagosan öthat halálos áldozatot követel. T

öbb tízezer homoszexuális vonult fel New Yorkban, színpompás menetükkel lezárva a „Gay Pride" mozgalom által évente hagyományosan megtartott nemzetközi homoszexuális hét rendezvényeit. A „Fifth Avenue"-n, az Ötödik sugárúton megrendezettfelvonuláson másságukat vállalták és ünnepelték a homoszexuálisok, s egyben gyászolták AIDS-ben elhunyt társaikat. Az AP jelentése szerint felvonulás idején nem voltak incidensek, s azok a hírek, hogy a menet résztvevői a Szent Patrick-székesegyház előtt levetik szinte farsangi öltözéküket, teljesen pőrére vetkőznek, alaptalannak bizonyultak. D

él-Kínában 34 kábítószercsempészt végeztek ki az elmúlt hétvégén. A kivégzésekre a Vietnammal határos KuanghsziCsuang tartományban került sor. Kínába egyébként itt vezet át azegyik legfontosabb csempészútvonal a Thaiföld, Burma és Laosz területei által alkotott drogtermelő „aranyháromszögből". A statisztika szerint a térségben tavaly január óta idén májusig csaknem 10 ezer embert vettek őrizetbe a kínai hatóságok. EURÓPAI UNIÓ: CSUCSSTATISZTIKA Veteránok és újoncok MTI-hír Francois Mitterrand májusi visszavonulásával Helmut Kohl német kancellár lépett elő az EUcsúcsok veteránjává, míg a korelnök a görög Andreasz Papandreu. Velük együtt, a „sor" másik végén ugyanakkor három „újoncot" is avatott az Európai Unió tegnap kezdődött cannes-i találkozója, részben ideértve a házigazda Jacques Chiracot is, aki ugyan két hete Párizsban egy rövid „csúcsvacsora" erejéig már megejtette a belépőjét, de „igazi" csúcson „saját jogán" még nem vett részt (az 1986-88 közötti politikai „társbérlet" idején miniszterelnökként néhányszor ő is megjelent Mitterrand oldalán). Helmut Kohl 1982 decemberében vehetett részt élete első EK-csúcstalálkozóján, s mivel azóta megszakítás nélkül hivatalban van, így összesen már 37 ilyen ülést tudhat maga mögött. A német kancellár - ezúttal már Papandreuval közösen - abban is rekordtartó, hogy ő és a görög kormányfő büszkélkedhet csak azzal, hogy három-három európai közösségi, illetve európai uniós elnökségi periódusban is csúcstalálkozók házigazdái és elnökei lehettek (legutoljára mindketten tavaly: júniusban Korfun Papandreu, decemberben Essenben Kohl). Az abszolút „csúcstartó" azonban még továbbra is Mitterrand, aki 1981-től idei leköszönéséig összesen 38 találkozón vehetett részt. Igaz, Kohl hamarosan lehagyhatja e téren is, lévén, hogy a soron következő spanyol EU-elnökség ősszel két csúcstalálkozót is készül tartani (egyet már szeptemberben, a kormányközi értekezletről). A cannes-i mezőny újoncai azok a politikusok, akik a tavalyi, esseni találkozó óta váltak országuk első számú vezetőjévé, s így kerültek be az EU-csúcslátogatók klubjába. A már említett francia államfő mellett ilyen még Jean Claude Juncker luxemburgi és Paavo Lipponen finn kormányfő. Európai bizottsági elnöki minőségében első alkalommal ül asztalhoz Jacques Santer is, ám ő ezt megelőzően tíz éven át mint Luxemburg miniszterelnöke már alapos „csúcsgyakorlatra" tett szert. Amiről viszont a mostani találkozó megnyitása idején a legtöbb találgatás esett: hogy mely politikusok esetében tekinthető ez minden jel szerint akár az „utolsó csúcsnak" is. A legtöbb lapértékelés a brit John Major és a következő félévi soros elnök, Felipe González esetében véli úgy, hogy székük nagyon is ingatagnak tűnik, s kérdéses, hogy helyükön maradhatnak-e még a következő hasonló összejövetelig. FEJLETT ORSZÁGOK A vártnál lassúbb fellendülés 1994 OECD-átlag 2,9 OECD-Európa 2,4 Németország 2,9 Japán 0,5 1995 (előrejelzés) 1996 (előrejelzés) 27 30 1,3 USA •Í ill! 3,0 a»7 m aa UAV M/1WA /*DACItf AÁTVWV l'y*ÍWWWII\wr( Elmarad a várakozásoktól a fejlett országok növekedésének üteme, adja hírül az OECD legfrissebb tanulmánya. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Szervezet szerint a világ huszonöt legfejlettebb országában, amely a világ termelésénekjelentős részét adja, idén átlag 2,7 százalékos növekedésre van kilátás. Ez kevesebb, mint az 1994-ben mért és 1995-re is prognosztizált 3 százalék. Szerintük a lassúbb növekedés nem ad okot aggodalomra, hiszen a gazdasági kilátások a legtöbb országban továbbra is kedvezőek. A nyugat-európai növekedés mérséklődése gazdasági szakértők szerint nem hat jelentősen a kelet-közép-európai térségre, hiszen ezek az országok csak meglehetősen jelentéktelen szállítók: a visegrádi országok összrészesedése a német importból mindössze 4 százalék, a többi középés kelet-európai ország esetében ez az arány (Ausztria kivételével) még ennél is kevesebb. A gazdasági növekedés mérséklődése három tényezőnek tulajdonítható. Egyrészt az amerikai fellendülés már túlvan a csúcsponton. A fejlett országok növekedésének visszaeséséért a mexikói pénzügyi válság is felelős, mert a bankok és a vállalkozók óvatosabbakká váltak, kevesebbet fektettek be, s ehelyett inkább a tartalékokat növelték. A harmadik tényező, s talán a legfontosabb Nyugat-Európában keresendő, ugyanis a dollár leértékelődése és az európai valuták felértékelődése megdrágította az exportot, ami ennek következtében lefékeződött. tak, hogy az ellenzéki férfi bőrének állapota az orvosi kezelést követően kielégítő. Csen Ci-ming rákbetegségben szenved. Csen Ciming korábban egy társadalomtudományi intézet igazgatója volt, és egy tudóstársával együtt adta ki a Pekingi Tavasz című nem hivatalos folyóiratot. MTI