Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám, szerda

1398 i ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. június 17. TAMADNAK AZ EUROSZKEPTIKUSOK Major fejfájásai Úgy tűnik, Nagy-Britannia nem kerülheti el az újabb kiadós kor­mányválságot, a londoni lapok tele vannak a Douglas Hurd kül­ügyminiszter hamaros távozásáról, valamint a John Major kor mányfő őszre várható bukásáról szóló találgatásokkal. Ez egyút­tal azt is jelenti, hogy a kormányzó Konzervatív Párt van mély vál­ságban, amely legalább akkora, mint amikor Margaret Thatcher, a vaslady kényszerült távozásra a pártelnöki és a kormányfői poszt­ról. Hurd menesztése már lerágott csont, tavaly óta beszélnek róla. Az ok az általános vélemény szerint az, hogy miközben a kormány az európai integrációs politikát illetően egyre inkább jobbra csú­szott, „kilépett Európából", vagyis mind jobban szembefordul(t) a közöspiaci integráció elmélyítésének gondolatával, addig Hurd to­vábbra is az EU-barát politika híve. Arról van szó, hogy a tory párt­ban egyre erősödik az úgynevezett euroszkeptikusok tábora, s a Major-kabinet, az európai partnereknek tett ígéretei ellenére, egy­re több engedményt Jett saját parlamenti jobbszárnyának. Ben­fenntesek tudni vélik, hogy Hurd már közölte is a kormányfővel: jú­liusban lemond, és azt várják, hogy Major a külügyminiszteri posz­tot kevésbé EU-barát politikusnak fogja adni. Vagy Malcolm Rif­kind jelenlegi védelmi miniszternek, vagy Michael Portillónak, az előzőnél is vehemensebben Brüsszel-ellenes munkaügyi minisz­ternek. Kissé leegyszerűsítve a dolgot: Major kormányfőt is ugyanazért támadják, mint Hurdöt, azzal a különbséggel, hogy a szemére ve­tik: nemhogy elsimítani nem tudta a toryk táborában uralkodó mély válságot, hanem még fokozta is azt. A konzervatívok nép­szerűsége a mélyponton van, a gazdaság teljesítménye visszae­sett. S a párton belül állítólag sokkal nagyobb az egyetértés Major távozásának szükségességéről, mint pár évvel ezelőtt a vaslady esetében volt. Ebbe persze maga Thatcher asszony is besegített, aki évek óta kemény kampányt folytat Major ellen, mondván: a ka­binet legnagyobb hibája, hogy nem mer eléggé konzervatív lenni. Megállapítása szerint Major úgy viselkedik az európai integrációt ellenzők táborával szemben, mint egy „hisztérikus iskolaigaz­gató". Konzervatív parlamenti képviselők szerint Majornek már csak legfeljebb öt hónapja van hátra. A szokásjog szerint ugyanis a no­vemberi parlamenti évad kezdetétől számított egy hónapon belül kezdheti el a tory frakció a Major leváltását célzó procedúrát. Ah­hoz, hogy a konzervatívok felvethessék a bizalmatlansági indít­ványt saját kormányfőjükkel szemben, frakciójuk tíz százalékának a beleegyezése szükséges, vagyis a jelen esetben 34 képviselőé. Hétfői londoni tudósítások szerint a Major-ellenes táborban már legalább hetven honatya van, s Gillian Shephard oktatási minisz­ter már közölte is: elvállalná a kormányfői tisztséget. A szakértők szerint viszont ha Majornak távoznia kellene, akkor inkább a nagy tekintéllyel bíró kereskedelmi miniszternek, Michael Haselti'ne­nak volna a legnagyobb esélye erre a posztra. Tény, hogy a múlt heti halifaxi G-7-csúcs után az euroszkepti­kusok még dühösebbek lettek, ugyanis azt követelték a kor­mányfőtől, hogy egyértelműen határolja el magát a közös EU-valu­ta gondolatától, mire Major azt üzente haza, „éppen nincs olyan hangulatban, hogy módosítsa a brit politika fő irányát". Biztosan tudta, hogy ezzel újabb szelet vetett. Ki tudja, őszre beérik-e a vi­har... MALINAK ISTVÁN Teréz anya Washingtonban Kalkuttai Teréz anya hétfőn otthont nyitott az amerikai fővá­rosban édesanyák és újszülötte­ik számára, hogy ezzel is csök­kentsék az abortuszok számát. Mint az AP jelentette, az ünne­pélyes megnyitón jelen volt Hil­lary Rodham Clinton, az ameri­kai elnök felesége, aki többek közt hangsúlyozta, hogy „az ott­hon jelentősége növekedni fog az emberek vélekedésében, mi­vel ott életeket mentenek meg és alakítanak át". A First Lady arra buzdította az amerikaiakat,' hogy az eddiginél nagyobb számban fogadjanak örökbe gyermekeket, mert jelenleg mintegy 400 000 gyermeket gondoznak árvaházakban or­szágszerte. A hétfőn felavatott otthon a negyedik Washington térségé­ben, amelyet Teréz anya létesí­tett. Az eddigi háromban sze­génysorsúakat és AIDS-betege­ket gondoznak. MTI-PANORAMA ATOMKÍSÉRLETEK FELUJITASA Párizs most, Washington jövőre MTI-tudósítások Kudarccal végződött annak a küldöttségnek az útja, amelyet a dél-csendes-óceáni térség orszá­gai küldtek Párizsba, tiltakozni a tervezett francia atomkísérletek ellen. A küldöttséget - amelyet Gareth Evans ausztrál külügymi­niszter vezetett - hétfőn Párizs­ban fogadta ugyan Hervé de Cha­rette francia külügyminiszter, de mint Evans is elismerte, „nem ér­tünk el különösebb dolgokat". A külügyminiszter egy sajtóértekez­leten javasolta: ha a tervezett francia atomkísérleteknek nincse­nek kockázatai - ahogy ezt Párizs állítja akkor hajtsák végre azo­kat az anyaország területén... A küldöttség tagjai csalódottsá­guknak adtak hangot amiatt, hogy nem sikerült rávenniük a francia vezetést a tervezett nyolc atom­robbantás törlésére. Hervé de Charette csak annyit ígért meg: a robbantások után Franciaország a csendes-óceáni atomkísérleti te­lepen, Mururoa-szigetén hajlandó fogadni egy nemzetközi szakértői küldöttséget, amelynek tagjai személyesen is meggyőződhet­nek arról, hogy a kísérletek ártal­matlanok a környezetre. Erre vála­szolva javasolta Evans a francia­országi helyszínt... Közben Washingtonban há­rom magas rangú illetékes - a védelmi miniszter, a külügymi­nisztérium és a Fehér Ház szó­vivője - hétfőn egybehangzóan azt mondta, hogy az Egyesült Ál­lamok nem fogja megszegni a jövő szeptemberig érvényes atomrobbantási moratóriumot. William Perry vasárnapi nyilatko­zatát kiegészítve leszögezte, hogy országa mindenben eleget tesz az önként vállalt moratóri­umnak, ám arra törekszik, hogy az atomfegyverek teljes tilalmá­ról szóló, még nem teljesen kész szerződés biztonsági megfonto­lásokból tegye lehetővé igen ki­csiny erejű kísérleti robbantások végrehajtását. Perry leszögezte, hogy vasárnapi bejelentése, amely szerint Washington a föld alatti atomkísérletek felújítását fontolgatja, egyáltalán nem je­lent olyan horderejű intézkedést, mint amilyenről Franciaország döntött néhány nappal ezelőtt. Bagdad valamit elhallgat Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint újabb bizonyítékok igazol­ják, hogy Irak nem szolgáltatott ki minden szükséges adatot biológi­ai fegyvereivel kapcsolatban. A nemzetközi szervezet szakértői szerint ugyanakkor az arab ország a vegyi és a ballisztikus fegyverek tekintetében teljesítette az ENSZ feltételeit - jelentette a Reuter és az AFP. A jelentést az iraki ügyek­kel foglalkozó különmegbízott, a svéd Rolf Ekeus vezetésével működő ENSZ-bizottság készítet­te. A jelentéstevők elismerőleg nyi­latkoznak az iraki együttműkö­désről a fegyverkezési program­mal kapcsolatos legtöbb terüle­ten, de elmarasztalják Bagdadot, mivel - új bizonyítékok szerint ­nem tud vagy nem akar elszámol­ni több mint 17 tonnányi olyan anyaggal, amely háborús célokra alkalmas baktériumok tenyészté­sére szolgálhat. Mindez azt is jelenti - vonja le a következtetést a bizottság -, hogy Bagdad továbbra sem teljesítette az összes feltételt, amelyeket az ENSZ szabott az Irak elleni embar­gó enyhítéséhez, illetve feloldásá­hoz. MTI Az Adevarulnak minden világos A román külügyminisztérium­ban tegnap délelőtt folytatódtak a kétoldalú alapszerződéssel kap­csolatos román-magyar szakértői tárgyalások. A bukaresti lapok kö­zültegnap az Adevarul foglalkozott részletesebben a témával, s gya­korlatilag már elparentálta a meg­beszéléseket. A lap elsőoldalas cí­me szerint „a Romániával folyó tárgyalásokon Magyarország to­vábbra is a lehetetlent kéri: az etni­kai autonómiát és a kollektív jogo­kat". Az Adevarul megfogalmazása szerint „Magyarországnak az a törekvése, hogy ebbe a doku­mentumba olyan előírásokat foglaljon bele, amelyeket min­den nemzetközi fórum visszau­tasított, akadályozza a szerződés megkötését. Sajnos azon nyilatkozatok ellenére, amelyeket Horn Gyula miniszter­elnök washingtoni látogatása után tett, Magyarország ugyan­arra a kemény álláspontra he­lyezkedik, és nem hajlandó le­mondani Romániával szemben támasztott egyetlen követelé­séről sem. Ilyenek például az 1201-es ajánlás előírásai, ame­lyek engedélyezik a kisebbségek etnikai alapú területi autonómiá­ját és kollektív jogait" - írta a lap, amely ismét kifejtette azt a bukaresti álláspontot, hogy eze­ket az előírásokat „visszautasí­totta" az Európa Tanács 1993. évi bécsi csúcsértekezlete. MTI Izrael cáfol Izraelben hétfőn cáfolták azt a francia lapértesülést, hogy előze­tes békemegállapodás született volna Izrael és Szíria között. Jeru­zsálemben a miniszterelnök és az ügyben állítólag érintett négy mi­niszter szóvivője egyaránt hazug­ságnak és alaptalannak minősítet­te a hírt, amely a Tribune Juive című zsidó hetilapban jelent meg. Közölték, hogy a két ország között a terveknek megfelelően június 27-én folytatódnak a tárgyalások Washingtonban. MTI GRÚZIA Meggyilkoltak egy politikust Tegnap Tbilisziben meggyilkol­ták Szoliko Habeisvili ismert grúz politikust, a Demokrácia és Újjá­születés elnevezésű alapítvány el­nökét. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség jelentése szerint Habeisvilit háza előtt automata fegyverrel lőtték agyon eddig ismeretlen tet­tesek. Sofőré a támadásban sú­lyosan megsebesült. Habeisvili a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején fon­tos tisztségeket látott el Grúzia ál­lami és pártszerveiben. Az utóbbi három évben az Eduard Sevard­nadze államfő kezdeményezésére életre hívott alapítvány elnöke volt. MTI Földrengés Belgiumban A Richter-skála szerint 4,5 erősségű földmozgás zavarta meg tegnap hajnalban a belgák álmát. A nem sokkal négy óra előtt, mint­egy 30 másodpercen át tartó eny­he rengés az ország minden térsé­gében észlelhető volt - így a fővá­rosban, Brüsszelben is, jóllehet az epicentrum a déli (vallóniai) Hai­naut tartományban volt. Az első je­lentések szerint személyi sérülés sehol nem történt, az anyagi kár is minimális. MTI Walesa védelmezi volt gyóntatóját A lengyel államfő hétfőn este védelmébe vette azt a katolikus papot, akit a lengyel sajtó azzal vá­dolt meg, hogy egyik múlt heti mi­séjén, az elnök jelenlétében anti­szemita megjegyzéseket ejtett el. Lech Walesa a televízióban nyilat kozva barátjának nevezte az atyát, és kijelentette: biztos abban, hogy nem zsidóellenes. Az elnök úgy vélte, a szentbeszédről elterjedt hí­rek túloznak. Henryk Jankowski atya többek között kijelentette, hogy a lengye­leknek „joguk van tudni, a kor­mány tisztviselői Moszkvából vagy Izraelből jönnek-e". Egyik utalásá­ban egy kalap alá vette a zsidó Dá­vid-csillagot a horogkereszttel és a sarló-kalapács jelképpel. Jan­kowski közölte: arra célzott, hogy néhány zsidó pénzember kapzsi­sága is hozzájárult a náci és szov­jet időkben elszenvedett emberi nyomorúságokhoz és szenvedé­sekhez. MTI Chilei tábornok börtönben A chilei hatóságok letartóztat­ták és egy Santiagótól 35 kilo­méterre északra fekvő börtönbe szállították Pedro Espinoza tá­bornokot, akit a chilei leg­felsőbb bíróság bűnösnek talált az Allende-kormány külügymi­nisztere, Orlando Letelier ellen elkövetett merényletben, és ezért hatévi elzárásra ítélt. A tábornokot, aki nem volt hajlandó alávetni magát az igaz­ságszolgáltatásnak, ezt meg­előzően a védelmi minisztérium sürgős eljárással törölte a had­sereg állományából. Espinoza a Pinochet-diktatúra idején Manu­el Contreras tábornoknak, a chi­lei politikai rendőrség fejének helyettese volt, akit nemrég hét­évi börtönbüntetésre ítéltek. Contreras egyelőre elkerülte a bebörtönzést: gyenge egészségi állapotára való tekintettel múlt pénteken a talcahuanói tenge­részeti kórházba szállították. A két tábornokot május 30-án ítélte el a santiagói legfelsőbb bíróság a chilei diplomácia egy­kori vezetője elleni 1976-os washingtoni merényletben való bűnrészesség vádjával. MTI Skorpió rendőrkézen Önként megadta magát hétfőn este a kolumbiai hatóságoknak Henry Loaiza, a Calí-i drogkartell egyik vezetője, akit a maffia fegy­veres akciócsoportjának ve­zetőjeként tartanak számon. A 46 éves Loaiza a kolumbiai hadse­reg egyik fővárosi laktanyájában jelent meg, miután ügyvédei útján közölte, hogy hajlandó megadni magát az igazságszolgáltatásnak. A Skorpió néven ismert kábító­szercsempész a Cali városában és körzetében működő bűnszö­vetkezet egyik legveszélyesebb vezére: a gyanú szerint többek kö­zött földművesek elleni gyilkos akciók egész sorozatáért felelős. Ő állt a hátterében annak a bom­bamerényletnek is, amelyet né­hány napja Medellínben követtek el, s amely 22 halálos áldozatot követelt. Loaiza már több napja tárgyalt a hatóságokkal,, miután a hadsereg és a rendőrség elit ala­kulatai egyre szorosabb gyűrűt vontak köré. MTI A Kaukázus túszai Moszkvai hírek szerint ma bizalmi sza­vazás lesz az orosz parlament alsóházá­ban, a dumában. Könnyen lehet, hogy Csernomirgyin kabinetjétől ezúttal tény­leg megvonják a bizalmat. Hétfőn ugyan­is a képviselők a szükséges 90 helyett 102 aláírással erősítették meg a bizal­matlansági indítványt, s a gyors erőfelmé­rések azt mutatják, hogy az elfogadásá­hoz elkerülhetetlen 226 szavazat helyett simán összejöhet legalább 240. Ha azon­ban a duma valóban el akarja érni a kor­mány menesztését, s nemcsak a szigorú figyelmeztetés a célja, akkor három hó­napon belül legalább még egyszer meg kell tőle vonnia a támogatást. Jelcin el­nöknek majd csak ezután kell döntenie arról - így az alkotmány -, hogy valóban meneszti-e a kabinetet., vagy inkább fel­oszlatja a dumát. A képviselőknek ettől most nem kell tartaniuk, mert ugyanaz az engedékeny alkotmány nem teszi le­hetővé, hogy fél évvel mandátumának le­járta előtt a parlamentet feloszlassák. Márpedig Oroszországban éppen fél éven belül esedékes a parlamenti válasz­tás. így csak a kormány mehet(ne), ám kérdés, mit nyer ezzel az ország. A hona­tyák mindenesetre annyit, hogy hivatali idejüket kitöltik, kapják a jó fizetésüket ­ezért is mernek immár a sarkukra állni. Kétségkívül jogos a bizalmi kérdés fel­vetése. S nemcsak a kormánnyal, hanem az államfővel szemben is az lenne. Ami Csecsenföldön történt, s aminek Bugyon­novszk lett a következménye, azért vala­kinek - valakiknek - felelnie kellene. Oroszország esetében a feltételes mód jogos, s nemcsak az alkotmányos korlá­tozások miatt. Az erősen élő ősszovjet szokásjog miatt nem nagy merészség ki­jelenteni: ha hullanak is majd fejek, nem az igazi tetteseket fogják felelősségre vonni. Látni kell azt is, hogy ez az orosz parlament - és a közvélemény nagy ré­sze - kezdetben nem a vérontást hányta az államfő és a kormány szemére, ha­nem a támadás kései elindítását, a kis ütőerőt. S Bugyonnovszkkal kapcsolat­ban sem csak a tehetetlenkedést róják fel nekik, hanem azt, hogy milyen alkut kötöttek. Oroszországnak nem szabad gyengé­nek lennie, de még csak gyengének sem mutatkoznia - talán ez az egyetlen kér­dés, amelyben közmegegyezés van. Emlé­kezzünk csak: a túszakcíót nyomban kö­vették a véres megtorlásra való felhívá­sok. Groznijban beindultak a tárgyalások, de az orosz közvélemény nem nagyon he­lyesli, hogy Moszkva ilyen következetesen megtartja a terroristáknak tett ígéreteit. Ezt megbocsáthatatlan meghátrálásnak tartják, s ismerjük el: van benne valami. Csakhogy Oroszország immár a Kaukázus túsza. Abban tökéletesen igaza van a közvéle­ménynek, hogy a terrorizmus minden for­mája elítélendő, legyen bármilyen ne­mesinek tűnő) is az indítéka. Vonatkozik ez a Baszajev harcosainak tettére is, s ezen nem változtat jogos elkeseredésük, sem dicső céljuk: a csecsen szabadság ki­vívása. Az értelmetlen gyilkolás gaztett, bárki is követi el. Bugyonnovszkban sokat eljátszottak a csecsenek iránti szolidari­tásból, a támogatásból és megértésből. Talán ha egy laktanyát támadnak meg, vagy akár egy jelentős ipari objektumot, más lett volna a túszejtő akció visszhang­ja, akkor bizonyos megértést váltott volna ki elkeseredett lépésük, bejelentésük, hogy elszánták magukat a halálra. Egy kór­ház megtámadása azonban megle­hetősen ocsmány cselekedet, s mondjuk ki: nem is kockázatos. Kivel szemben akarták bizonyítani elszántságukat? A gyógyító személyzettel, a frissen műtöttek­kel, a szülő asszonyokkal és csecsemőik­kel, netán a beteg gyerekekkel szemben? Sokadszor is le kell szögezni: a terroriz­mus megbocsáthatatlan. Az állami terro­rizmus is. A tetteseknek bűnhődniük kell. Egy kormány látszólagos megbuktatása aligha tekinthető büntetésnek. Mint ahogy azt sem lehet helyeselni, ha terroristákból kreálnak nemzeti hősöket. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents