Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám, kedd

1995. június 1411. VELEM ENY ÚJ SZ

Ó 5^1 Negyvenedszer is Gombaszög Repül az idő. Különösen nekünk, idősebbeknek, akik ott voltunk Gombaszögön, az Országos Dal- és Táncünnepély születésénél. Még nem is tűnik régmúltnak, amikor 1955 nyarán, a sebtében összetákolt színpadon, a Csemadok Rozsnyói Járási Titkársága megrendezte az első járási dal- és táncünnepélyt. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult. 1957-ben, a gombaszögi cseppkőbarlang hivatalos megnyitása alkalmából rendezett Csemadok-napon már mintegy 6000 fős közönség nézte a műsort. „Három koronás belépővel több mint 18 000 korona volt a bevétel ü n k" - mondta a közelmúltban Szőllős Sándor, az akkori járási titkár. 1959-60-ban aztán a Csemadok Kassai Kerületi, majd 1961-től a Csemadok Központi Bizottsága vette birtokába az előbbiek által már jól előkészített rendezvényt. Losonc, Zselíz, Érsekújvár után állapodott meg az Országos Dal- és Táncünnepély Gombaszögön, mely 1977ben vette fel az Országos Kulturális Ünnepély nevet. Felépült a kőszínpada, megkezdődött a Gömör-ház építése (amely, sajnos, jelenleg torzóként ijesztget), és megszületett a színpad befedésének terve is. Az ünnepély jelentős helyet vívott ki. magának nemzetiségi kulturális életünkben, országos méretűvé vált. Készülünk rá. Kora tavasztól kérdezzük egymástól: mikor lesz Gombaszög? Lesz-e? Lesz rá pénz? Kik jönnek szerepelni? Igen, lesz Gombaszög az idén is - június 24-25-én tartjuk, és minden ármánykodás ellenére mindaddig lesz, amíg mi, Szlovákiában élő magyarok ezen a fórumon is találkozni akarunk saját népi-nemzeti kultúránkkal. Találkozni akarunk, s hogy találkozhassunk, azért áldozni is képesek vagyunk. A szereplők azzal, hogy egész évben készítik a műsorukat, a nézők azzal, hogy elzarándokolnak a rendezvényre, az intézmények, üzemek, vállalkozók és magánszemélyek azzal, hogy megteremtik az ünnepély anyagi bázisát. Erre az összefogásra eddig is szükség volt, de most még inkább szükség van. Június 24-én, szombaton 14.00 órakor kezdődnek a műsorok, a fiatalok számára igazi csemegével, a P. Mobil és a Skorpió együttesek koncertjével. Tőlük lesz három órán keresztül hangos a völgy. E műsor kihagyása a műfaj kedvelői számára bűn. Ők már világot hódítottak, most hozzánk jönnek, hogy mi is közvetlen élvezői lehessünk művészetüknek. Utánuk mintegy két órán keresztül az areál különböző színhelyein, könyv- és népművészeti kirakodóvásárban, a sétányokon, az utakon, a lenti kis színpadokon, pódiumokon népi zenekarok, mazsorett-csoport, fúvószenekar, vásári komédiások, kiállítások és mindenféle árusok gondoskodnak a közönség hasznos időtöltéséről. 19.00 órakor kezdődik az Elindultam szép hazámból két részből álló esti főműsor. Az első részben az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes és a Ghýmes zenekar mutatja be műsorát, folytatásként pedig a Magyar Állami Népi Együttes a múlt' évben 3 hónapon keresztül Amerikában turnéztatott előadását láthatjuk, melyben szerepel a Berki László vezette népi, és a tánckart kísérő ún. parasztzenekar is. Az Ifjú Szivek a felvidéki magyar, a MÁNE a kárpát-medencei magyar hagyományos népi tánc-, zene-, dal-, viseletkultúrájának csodálatos színskáláját tárja nézői elé. Az Ifjú Szivek Japánban, a MÁNE Amerikában nagy elismerést ért el a Gombaszögön is előadásra kerülő műsorral. A műsor után a táncot tanulni, gyakorolni óhajtók számára a berzétei táncházban húzza majd a talpalávalót a zenekar. Vasárnap 10.00 órakor a Gyermekeknek című műsorral indul az Ünnepély. Lesznek benne magyar és német gyermek tánc-, ének- és mazsorettcsoportok, fúvószenekar, továbbá Pályi János bábcsoA szerző felvétele portja és a Tatros zenekar a Vásári komédia és a Bábszínház nemcsak gyerekeknek műsorral, valamint a pozsonyi Ghýmes zenekar a Bennünk van a kutyavér című új gyermekműsorával. A Ghýmesösszeállításnak nagy sikere volt június 2-án Pozsonyban az Istropolis Kultúrpalotában, a Pozsony és környéke magyar iskolái részére rendezett gyermeknapon. (Voltak vagy 1200-an, csak annyian fértek be.) A 12.30-kor kezdődő Tánc és muzsika, valamint a Kabaré a javából című műsorokban a világszerte ismert MÁNE Berki László vezette népi zenekara és a tánckar ad még egy rövid ízelítőt a műsorukból. Utánuk Csala Zsuzsa és Lóránt Lenke jól ismert és kedvelt budapesti művészek szórakoztatják a közönséget. Gondolom, őket nem kell külön bemutatnunk. Az Ünnepi népművészeti műsor mindig fénypontját jelentette a rendezvénynek. Most is így lesz. 15.00 órakor kezdődik. Kiváló népművészeti együtteseink, gyermek- és folklórcsoportjaink, ukrán, német és szlovák vendégegyüttesek tolmácsolásában gyönyörködhetünk a népi kultúra lelket melegítő sokszínűségében. A Magyar TV is e műsor

: ból sugároz, illetve készít felvételeket, hogy az év folyamán megfelelő időben újból feleleveníthesse a műsor és a Gombaszög adta élményeket. 17.00 órától kerül sor a vasárnapi belépőjegyek sorsolására, melynek során öt értékes díjról dönt a szerencse istennője. A díjakat a környék vállalkozói ajándékozták. Jöjjön, találkozzunk Gombaszögön! (Én szalmakalapban leszek.) TAKÁCS ANDRÁS AZ 1965-OS ARVIZ PUBLICISZTIKAI ES SZÉPIRODALMI ANYAGAIBÓL VÍZ, víz, víz, víz Az idén emlékezünk meg az 1965-ös árvíz 30. évfordulójáról. A dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó mintegy harmincéves mulasztást igyekszik pótolni a Zalabai Zsigmond és Presinszky Lajos szerkesztésében a napokban megjelent Víz, víz, víz, víz című nagyszabású emlékkönyvvel. A kiadvány hűséges krónikája kíván lenni az 1965-ös árvíznek: a korabeli dokumentumok alapján óráról órára, napról napra követi az árvíz kialakulását, a pati és csicsói gátszakadást, a kitelepítéseket, az országos és nemzetközi összefogást, a rombolást és az azt követő újjáéledést. A krónika második felében ennek a hatalmas árvíznek a „mítoszát" mutatja be, íróink árvíz-ihlette irodalmi alkotásain keresztül. A harmadik rész gazdag korabeli képanyaggal teszi teljessé az 1965-ös árvízképet. Zalabai Zsigmond, a kötet egyik szerkesztője írja a könyvről: „Számadást, számvetést! hirdette meg harminc esztendővel ezelőtt, a Csallóközre zúdult hatalmas árvízkatasztrófát követően, a nemzetiségi) közösségünk sorsáért érzett felelősségnek a jegyében kötetünk egyik közírója, Dobos László. Számadást, számvetést! - hirdetem újra, három évtized elmulasztott-kiaknázatlan kiadói lehetőségeivel a hátunk mögött; s íme: vegye ezt az árvízi gyűjteményt úgy a tisztelt Olvasó legyen az átélője az egykori eseményeknek, legyen az kései leszármazottja az árvíz sújtotta Csallóköz népének mint számadást. Mint hiteles, krónikás számvetést arról, mi is történt, s hogyan történt, ami történt, itt, Európa e legnagyobb szárazföldi szigetén, a pati, majd pedig a csicsói gátszakadás nyomán. Kötetünk kielégíti - a sajtódokumentumoknak, riportoknak köszönhetően - az eseményeket napról napra pontosan nyomon követő krónikás-történetírói műfajjal szemben támasztott igényeket; ugyanakkor azt vallom: több ez a gyűjtemény puszta krónikánál. Több, mert a műfaja komplex: tudósítás és látomás. A szépírói kvalitásokkal megírt igényesebb riportok, a költemények, a kis- és nagyepikai alkotások jóvoltából az 1965-ös csallóközi árvíz már-már „újözönvízmítosz"-szá stilizáltán, közösségi sorstapasztalatokat sűrítő példázatként jelenik meg előttünk; sugározva ma is - a szülőföld-mitológia jegyében - a pusztító-romboló erőkkel szembeszegülő hitet, népünk Duna-táji üzenetét: „Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell." Tárlatlátogató Barta Gyula festőművész érzékenyen reagál a természet változó hangulataira. Művészi alázattal közelíti meg témáit. Összhangot kereső egyénisége a maga egyszerűségével fogja fel mindazt, amit egy táj mond el számára. Gazdag színkészletével a természet legmeghittebb részleteit alakítja át értékes festményekké. A párkányi születésű művész első természeti élményei a Dunához fűződnek. A ritka lombú fák könnyed tavaszi rezgése, a méla legelők zöldje, az őszi ködök szürkés fátyoléba" takart erdőszélek egyaránt alkotásra ihletik. Egy árokpart, vízmosás, kopár, szikes mező is varázsos szépségű képpé változik ecsetje nyomán. Távolabbról nézve képei finomaknak, szinte aprólékosan kidolgozottaknak tűnnek, közelebbről pedig festési technikája ritmikus ecsetkezelésétől olyan valőrökben gazdag hangsúlyokat kap, amelyeket akár a 20. század értelmezésében a paysage intime kiféjezés formai megmutatkozásnak is minősíthetnénk. S mivel megvan hozzá művészi felkészültsége, olyan érzelmi tartalommal töltheti meg alkotásait, amelyeknek melege átsugárzik jelenünkbe és örömet szerez valamennyiünknek. Barta Gyula békeszerető, őszinte ember, aki nem álnokságból épített magának művészi világot. Munkássága fegyelmezett, akár egy vers, egy tartalmas gondolat, amely intenzív színekkel láttatja az előtte kitárulkozó világot, a természet törvényeivel azonosítható képi motívumait. Negyven olajfestményéből nyílt kiállítását július 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők a komáromi Madách-Posonium Könyvkiadó Kultúra könyvesboltjának kiállítási helyiségeiben. (szuchy m.) A szomszédos Dél-Komáromi Kisgalériában a múlt hét péntekétől Dallos István fotográfusnak a Köztes lét képei című kiállítását nyitották meg. A meghökkentő fotogramokat bemutató tárlat a helyi Csokonai Művelődési Központban várja a látogatókat. (vörös p.) Bemutató a Bástya Színházban A komáromi Jókai Színház június 30-án mutatja be Dale Wassermann-Mitch Leigh-Joe Darion La Mancha lovagja című musicaljét. A címszereplő Boráros Imre. A musical Cervantes élettörténetének és az író Don Quijote című regényének az ötvözete. A főhős La Mancha egy letűnt kor derék lovagjának képzeli magát. Persze, ha az álom és a valóság nem fedi egymást, abból csak bajok és bonyodalmak származhatnak. A darab vendégrendezője ezúttal is Bor József m.v., aki nagyszerű szakmai hozzáértéssel vitte sikerre a Hegedűs a háztetőn-t is. Munkatársai ugyanazok, akik az előző musicalnél közreműködtek. A táncokat Molnár Ernő m.v. koreográfus tanította be, a jelmezeket Bočeková Gesztes Zsuzsa m.v., a díszletet Suchánek Vladimír m.v.. tervezték. A bemutatón kívül még július l-jén és 2-án tekintheti meg a közönség a darabot. Az előadások este 20.30-kor kezdődnek. Jegyek már válthatók a színház jegypénztárában 8-15 óráig, vagy megrendelhetők a 0819/48-89 telefonszámon. (b) HÍRVIRÁGOK A skótok fedezték fel Amerikát? Ezt állítja a ion doni The Times hasábjain Henry skót herceg leszármazottja, St. Clair Bond báró, aki meg akarja építtetni annak a hajónak a hasonmását, amellyel szerinte valamelyik ősapja 1393-ban, tehát 92 évvel Kolumbuszt megelőzően eljutott az amerikai Rhode Izlandra. Henry herceg tengeri karavánja tizenkét hajóból és 600 tengerészből állt. A londoni napilap viszont rámutat, hogy a báró állításai csak részleges és kevéssé hiteles történelmi bizonyítékokkal támaszthatók alá. Őseinek Edinburgh környéki kápolnájában, a faburkolaton olyan növényeket ábrázoló rajzok találhatók, amelyek az idő tájt csak az amerikai földrészen tenyésztek. Az a hajóágyú, amelyre az amerikai Louisburg kikötőjének iszapjában bukkantak, a Kolumbuszt megelőző időszak stílusában készült, s valószínűleg Velencéből származik, csakúgy mint a skót herceg hajószemélyzete. Szigorúan őrzött érettségizők. Miután valamennyien levizsgáztak, ott álltak az udvaron a hozzátartozók gyűrűjében, violaszín tógában mind a huszonkilencen, ahogy illik. A lila tóga börtönszerelést takart, az érettek ugyanis egytől egyig tolvajok, betörők, gyilkosok. Az amerikai Lorton börtönben lezajlott majdnem szokványos ceremónia ünnepelt maturandusai mindenkinél zavartalanabb körülmények között készültek a vizsgára, a celláikban vették át az anyagot, ráérősen. „Győzedelmesen vívtátok meg a harcotokat, hogy kiemelkedjetek a sárból és a szennyből" - nyugtázta a díszvendég, Marion Barry, a városi közigazgatás képviseletében. Ő egyébként korábban hat hónapot töltött itt, kábítószer-csempészésért. A huszita forradalomtól a bársonyos forradalomig. Ezzel a címmel rendezett háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozást az Osztrák Kelet- és Délkeletkutató Intézet brünni tagozata. A konferencián több mint harminc történész vett részt Ausztriából, Csehországból, Franciaországból, Hollandiából, Horvátországból, Magyarországról, Németországból, Svájcból, Szlovákiából és Szlovéniából. A rendezést vállaló osztrák intézetet 1958-ban hozták létre Bécsben, 1990 óta fokozatosan kihelyezett kutatócsoportokat létesített Budapesten, Brünnben, Kassán, Lembergben, Ljubljanában, Pozsonyban és Szófiában. Taszlima Naszrin új könyvet ír. A muzulmán nők sorsáról ír újabb regényt az a bengáli írónő, akinek fejére vérdíjat tűztek ki a muzulmán fanatikusok. „Bárhol élek is, folytatni fogom az iszlám fundamentalizmus elleni küzdelmet" - idézte az AFP a 33 éves, orvosból lett írónő újságírók előtt mondott szavait. „Az igazságtalanság, az egyenlőtlenség oly sok példáját láttam, hogy kötelességem felemelni a szavam a türelmetlenség és a vakhit ellen." A hazájából, tavaly Svédországba menekült írónő egy német intézet meghívására három hónapot a német fővárosban fog tölteni, fokozott védelem mellett. Berlin városa vállalta, hogy menedéket ad évente egy-egy fenyegetett írónak. A közeljövőben az algériai Mohammed Magani lesz a német főváros vendége, 1996-ra pedig Salman Rushdie pakisztáni származású angol írót hívta meg a tartomány kulturális minisztere. A színházi súgónő „hőstette". Veszélybe került nemrégen az argentínai Cordoba város színházában Shakespeare Windsori víg nők című vígjátékának esti előadása. Az első felvonást követő szünetben az egyik kulcsszereplő eperohamot kapott, a beugrásra előkészített színésznő viszont házon kívül volt. A helyzetet a súgónő mentette meg. Néhány jelenetet rögtönözve meggyőzte a rendezőt, hogy képes eljátszani a pótolhatatlan szerepet. A rendező a kockázatot vállalva utasítást adott a súgónő beöltöztetésére, s a kissé hosszabbra nyúlt szünet után az előadás folytatódott. A súgónő lett az est hőse. Papképzés és szexualitás. A család intézményének jelenlegi mély válsága megköveteli, hogy a jövendő katolikus papok választ tudjanak adni a családdal kapcsolatos minden problémára. Ennek érdekében a katolikus nevelés Kongregációja - a vatikáni művelődési minisztérium - most elfogadott új papképzési iránymutatóiban szerepel, hogy a szemináriumokon a szexuális élet kérdéseivel foglalkozni kell. A jövőbeni papok akkor tudnak „emberi és keresztény érettséggel" segítséget nyújtani a családoknak, ha tisztában vannak azok problémáival mind szociális téren, mind az egyéni etika terén: ismerik „a válás, a fogamzásgátlás, az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés stb." kérdéseit - állapítja meg az elfogadott dokumentum. A Kongregáció útmutatását minden nemzeti egyháznak a saját maga nyelvére „lefordítva" kell megvalósítania. Minden papneveldében kell viszont olyan szakértőnek lennie, aki az ilyen problémákra szakosodott tanintézményben kapott szakirányú képzést. (Külföldi hírügynökségek és lapok alapján)