Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám, kedd

1995. június 1411. VELEM ENY ÚJ SZ Ó 5^1 Negyvenedszer is Gombaszög Repül az idő. Különösen ne­künk, idősebbeknek, akik ott voltunk Gombaszögön, az Or­szágos Dal- és Táncünnepély születésénél. Még nem is tűnik régmúltnak, amikor 1955 nyarán, a sebtében összetákolt színpadon, a Cse­madok Rozsnyói Járási Titkár­sága megrendezte az első já­rási dal- és táncünnepélyt. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult. 1957-ben, a gom­baszögi cseppkőbarlang hiva­talos megnyitása alkalmából rendezett Csemadok-napon már mintegy 6000 fős közön­ség nézte a műsort. „Három koronás belépővel több mint 18 000 korona volt a bevétel ü n k" - mondta a közelmúltban Szőllős Sándor, az akkori járá­si titkár. 1959-60-ban aztán a Csemadok Kassai Kerületi, majd 1961-től a Csemadok Központi Bizottsága vette bir­tokába az előbbiek által már jól előkészített rendezvényt. Losonc, Zselíz, Érsekújvár után állapodott meg az Orszá­gos Dal- és Táncünnepély Gombaszögön, mely 1977­ben vette fel az Országos Kul­turális Ünnepély nevet. Felé­pült a kőszínpada, meg­kezdődött a Gömör-ház építé­se (amely, sajnos, jelenleg tor­zóként ijesztget), és megszü­letett a színpad befedésének terve is. Az ünnepély jelentős helyet vívott ki. magának nem­zetiségi kulturális életünkben, országos méretűvé vált. Ké­szülünk rá. Kora tavasztól kér­dezzük egymástól: mikor lesz Gombaszög? Lesz-e? Lesz rá pénz? Kik jönnek szerepelni? Igen, lesz Gombaszög az idén is - június 24-25-én tart­juk, és minden ármánykodás ellenére mindaddig lesz, amíg mi, Szlovákiában élő magya­rok ezen a fórumon is talál­kozni akarunk saját népi-nem­zeti kultúránkkal. Találkozni akarunk, s hogy találkozhas­sunk, azért áldozni is képesek vagyunk. A szereplők azzal, hogy egész évben készítik a műsorukat, a nézők azzal, hogy elzarándokolnak a ren­dezvényre, az intézmények, üzemek, vállalkozók és ma­gánszemélyek azzal, hogy megteremtik az ünnepély anyagi bázisát. Erre az össze­fogásra eddig is szükség volt, de most még inkább szükség van. Június 24-én, szombaton 14.00 órakor kezdődnek a műsorok, a fiatalok számára igazi csemegével, a P. Mobil és a Skorpió együttesek kon­certjével. Tőlük lesz három órán keresztül hangos a völgy. E műsor kihagyása a műfaj kedvelői számára bűn. Ők már világot hódítottak, most hoz­zánk jönnek, hogy mi is köz­vetlen élvezői lehessünk művészetüknek. Utánuk mintegy két órán ke­resztül az areál különböző színhelyein, könyv- és népművészeti kirakodóvásár­ban, a sétányokon, az utakon, a lenti kis színpadokon, pódiu­mokon népi zenekarok, ma­zsorett-csoport, fúvószenekar, vásári komédiások, kiállítások és mindenféle árusok gondos­kodnak a közönség hasznos időtöltéséről. 19.00 órakor kezdődik az Elindultam szép hazámból két részből álló esti főműsor. Az első részben az Ifjú Szivek Ma­gyar Művészegyüttes és a Ghýmes zenekar mutatja be műsorát, folytatásként pedig a Magyar Állami Népi Együttes a múlt' évben 3 hónapon ke­resztül Amerikában turnézta­tott előadását láthatjuk, mely­ben szerepel a Berki László vezette népi, és a tánckart kí­sérő ún. parasztzenekar is. Az Ifjú Szivek a felvidéki magyar, a MÁNE a kárpát-medencei magyar hagyományos népi tánc-, zene-, dal-, viseletkultú­rájának csodálatos színskálá­ját tárja nézői elé. Az Ifjú Szi­vek Japánban, a MÁNE Ameri­kában nagy elismerést ért el a Gombaszögön is előadásra kerülő műsorral. A műsor után a táncot tanulni, gyakorolni óhajtók számára a berzétei táncházban húzza majd a talp­alávalót a zenekar. Vasárnap 10.00 órakor a Gyermekeknek című műsorral indul az Ünnepély. Lesznek benne magyar és német gyer­mek tánc-, ének- és mazso­rettcsoportok, fúvószenekar, továbbá Pályi János bábcso­A szerző felvétele portja és a Tatros zenekar a Vásári komédia és a Bábszín­ház nemcsak gyerekeknek műsorral, valamint a pozsonyi Ghýmes zenekar a Bennünk van a kutyavér című új gyer­mekműsorával. A Ghýmes­összeállításnak nagy sikere volt június 2-án Pozsonyban az Istropolis Kultúrpalotában, a Pozsony és környéke ma­gyar iskolái részére rendezett gyermeknapon. (Voltak vagy 1200-an, csak annyian fértek be.) A 12.30-kor kezdődő Tánc és muzsika, valamint a Kaba­ré a javából című műsorokban a világszerte ismert MÁNE Berki László vezette népi ze­nekara és a tánckar ad még egy rövid ízelítőt a műsoruk­ból. Utánuk Csala Zsuzsa és Lóránt Lenke jól ismert és kedvelt budapesti művészek szórakoztatják a közönséget. Gondolom, őket nem kell kü­lön bemutatnunk. Az Ünnepi népművészeti műsor mindig fénypontját je­lentette a rendezvénynek. Most is így lesz. 15.00 órakor kezdődik. Kiváló népművésze­ti együtteseink, gyermek- és folklórcsoportjaink, ukrán, né­met és szlovák vendégegyüt­tesek tolmácsolásában gyö­nyörködhetünk a népi kultúra lelket melegítő sokszínűségé­ben. A Magyar TV is e műsor : ból sugároz, illetve készít fel­vételeket, hogy az év folya­mán megfelelő időben újból feleleveníthesse a műsor és a Gombaszög adta élményeket. 17.00 órától kerül sor a va­sárnapi belépőjegyek sorsolá­sára, melynek során öt érté­kes díjról dönt a szerencse is­tennője. A díjakat a környék vállalkozói ajándékozták. Jöjjön, találkozzunk Gomba­szögön! (Én szalmakalapban leszek.) TAKÁCS ANDRÁS AZ 1965-OS ARVIZ PUBLICISZTIKAI ES SZÉPIRODALMI ANYAGAIBÓL VÍZ, víz, víz, víz Az idén emlékezünk meg az 1965-ös árvíz 30. évfordulójá­ról. A dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó mintegy harminc­éves mulasztást igyekszik pó­tolni a Zalabai Zsigmond és Presinszky Lajos szerkeszté­sében a napokban megjelent Víz, víz, víz, víz című nagysza­bású emlékkönyvvel. A kiad­vány hűséges krónikája kíván lenni az 1965-ös árvíznek: a korabeli dokumentumok alap­ján óráról órára, napról napra követi az árvíz kialakulását, a pati és csicsói gátszakadást, a kitelepítéseket, az országos és nemzetközi összefogást, a rombolást és az azt követő új­jáéledést. A krónika második felében ennek a hatalmas ár­víznek a „mítoszát" mutatja be, íróink árvíz-ihlette irodalmi alkotásain keresztül. A harma­dik rész gazdag korabeli képa­nyaggal teszi teljessé az 1965-ös árvízképet. Zalabai Zsigmond, a kötet egyik szerkesztője írja a könyvről: „Számadást, számvetést! ­hirdette meg harminc esz­tendővel ezelőtt, a Csallóköz­re zúdult hatalmas árvízka­tasztrófát követően, a nemze­tiségi) közösségünk sorsáért érzett felelősségnek a jegyé­ben kötetünk egyik közírója, Dobos László. Számadást, számvetést! - hirdetem újra, három évtized elmulasztott-ki­aknázatlan kiadói lehetősége­ivel a hátunk mögött; s íme: vegye ezt az árvízi gyűjte­ményt úgy a tisztelt Olvasó ­legyen az átélője az egykori eseményeknek, legyen az ké­sei leszármazottja az árvíz súj­totta Csallóköz népének mint számadást. Mint hiteles, krónikás számvetést arról, mi is történt, s hogyan történt, ami történt, itt, Európa e leg­nagyobb szárazföldi szigetén, a pati, majd pedig a csicsói gátszakadás nyomán. Kötetünk kielégíti - a saj­tódokumentumoknak, ripor­toknak köszönhetően - az eseményeket napról napra pontosan nyomon követő krónikás-történetírói műfajjal szemben támasztott igénye­ket; ugyanakkor azt vallom: több ez a gyűjtemény puszta krónikánál. Több, mert a műfaja komplex: tudósítás és látomás. A szépírói kvali­tásokkal megírt igényesebb riportok, a költemények, a kis- és nagyepikai alkotások jóvoltából az 1965-ös csalló­közi árvíz már-már „újözön­vízmítosz"-szá stilizáltán, kö­zösségi sorstapasztalatokat sűrítő példázatként jelenik meg előttünk; sugározva ma is - a szülőföld-mitológia je­gyében - a pusztító-romboló erőkkel szembeszegülő hitet, népünk Duna-táji üzenetét: „Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell." Tárlatlátogató Barta Gyula festőművész ér­zékenyen reagál a természet változó hangulataira. Művészi alázattal közelíti meg témáit. Összhangot kereső egyénisé­ge a maga egyszerűségével fogja fel mindazt, amit egy táj mond el számára. Gazdag színkészletével a természet legmeghittebb részleteit ala­kítja át értékes festményekké. A párkányi születésű művész első természeti élményei a Dunához fűződnek. A ritka lombú fák könnyed tavaszi rezgése, a méla legelők zöld­je, az őszi ködök szürkés fá­tyoléba" takart erdőszélek egyaránt alkotásra ihletik. Egy árokpart, vízmosás, kopár, szi­kes mező is varázsos szép­ségű képpé változik ecsetje nyomán. Távolabbról nézve képei finomaknak, szinte ap­rólékosan kidolgozottaknak tűnnek, közelebbről pedig fes­tési technikája ritmikus ecset­kezelésétől olyan valőrökben gazdag hangsúlyokat kap, amelyeket akár a 20. század értelmezésében a paysage in­time kiféjezés formai megmu­tatkozásnak is minősíthet­nénk. S mivel megvan hozzá művészi felkészültsége, olyan érzelmi tartalommal töltheti meg alkotásait, amelyeknek melege átsugárzik jelenünkbe és örömet szerez valamennyi­ünknek. Barta Gyula békeszerető, őszinte ember, aki nem álnok­ságból épített magának művé­szi világot. Munkássága fe­gyelmezett, akár egy vers, egy tartalmas gondolat, amely in­tenzív színekkel láttatja az előtte kitárulkozó világot, a természet törvényeivel azono­sítható képi motívumait. Negy­ven olajfestményéből nyílt ki­állítását július 31-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők a komá­romi Madách-Posonium Könyvkiadó Kultúra könyves­boltjának kiállítási helyiségei­ben. (szuchy m.) A szomszédos Dél-Komáro­mi Kisgalériában a múlt hét péntekétől Dallos István fo­tográfusnak a Köztes lét képei című kiállítását nyitották meg. A meghökkentő fotogramokat bemutató tárlat a helyi Csoko­nai Művelődési Központban várja a látogatókat. (vörös p.) Bemutató a Bástya Színházban A komáromi Jókai Színház június 30-án mu­tatja be Dale Wassermann-Mitch Leigh-Joe Darion La Mancha lovagja című musicaljét. A címszereplő Boráros Imre. A musical Cervantes élettörténetének és az író Don Quijote című regényének az ötvözete. A főhős La Mancha egy letűnt kor derék lovagjá­nak képzeli magát. Persze, ha az álom és a va­lóság nem fedi egymást, abból csak bajok és bonyodalmak származhatnak. A darab vendégrendezője ezúttal is Bor Jó­zsef m.v., aki nagyszerű szakmai hozzáértés­sel vitte sikerre a Hegedűs a háztetőn-t is. Munkatársai ugyanazok, akik az előző musical­nél közreműködtek. A táncokat Molnár Ernő m.v. koreográfus tanította be, a jelmezeket Bočeková Gesztes Zsuzsa m.v., a díszletet Su­chánek Vladimír m.v.. tervezték. A bemutatón kívül még július l-jén és 2-án tekintheti meg a közönség a darabot. Az előadások este 20.30-kor kezdődnek. Jegyek már válthatók a színház jegypénztárában 8-15 óráig, vagy megrendelhetők a 0819/48-89 te­lefonszámon. (b) HÍRVIRÁGOK A skótok fedezték fel Amerikát? Ezt állítja a ion doni The Times hasábjain Henry skót herceg leszármazottja, St. Clair Bond báró, aki meg akarja építtetni annak a hajónak a ha­sonmását, amellyel szerinte valamelyik ősapja 1393-ban, tehát 92 évvel Kolumbuszt megelőzően eljutott az amerikai Rhode Iz­landra. Henry herceg tengeri karavánja tizenkét hajóból és 600 tengerészből állt. A londoni napilap viszont rámutat, hogy a báró állításai csak részleges és kevéssé hiteles történelmi bizonyíté­kokkal támaszthatók alá. Őseinek Edinburgh környéki kápolnájá­ban, a faburkolaton olyan növényeket ábrázoló rajzok találhatók, amelyek az idő tájt csak az amerikai földrészen tenyésztek. Az a hajóágyú, amelyre az amerikai Louisburg kikötőjének iszapjában bukkantak, a Kolumbuszt megelőző időszak stílusában készült, s valószínűleg Velencéből származik, csakúgy mint a skót herceg hajószemélyzete. Szigorúan őrzött érettségizők. Miután vala­mennyien levizsgáztak, ott álltak az udvaron a hozzátartozók gyűrűjében, violaszín tógában mind a huszonkilencen, ahogy il­lik. A lila tóga börtönszerelést takart, az érettek ugyanis egytől egyig tolvajok, betörők, gyilkosok. Az amerikai Lorton börtönben lezajlott majdnem szokványos ceremónia ünnepelt maturandusai mindenkinél zavartalanabb körülmények között készültek a vizs­gára, a celláikban vették át az anyagot, ráérősen. „Győzedelme­sen vívtátok meg a harcotokat, hogy kiemelkedjetek a sárból és a szennyből" - nyugtázta a díszvendég, Marion Barry, a városi közi­gazgatás képviseletében. Ő egyébként korábban hat hónapot töl­tött itt, kábítószer-csempészésért. A huszita forradalomtól a bársonyos forra­dalomig. Ezzel a címmel rendezett háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozást az Osztrák Kelet- és Délkeletkutató In­tézet brünni tagozata. A konferencián több mint harminc törté­nész vett részt Ausztriából, Csehországból, Franciaországból, Hol­landiából, Horvátországból, Magyarországról, Németországból, Svájcból, Szlovákiából és Szlovéniából. A rendezést vállaló oszt­rák intézetet 1958-ban hozták létre Bécsben, 1990 óta fokoza­tosan kihelyezett kutatócsoportokat létesített Budapesten, Brünnben, Kassán, Lembergben, Ljubljanában, Pozsonyban és Szófiában. Taszlima Naszrin új könyvet ír. A muzulmán nők sorsáról ír újabb regényt az a bengáli írónő, akinek fejére vérdíjat tűztek ki a muzulmán fanatikusok. „Bárhol élek is, folytatni fogom az iszlám fundamentalizmus elleni küzdelmet" - idézte az AFP a 33 éves, orvosból lett írónő újságírók előtt mondott szavait. „Az igazságtalanság, az egyenlőtlenség oly sok példáját láttam, hogy kötelességem felemelni a szavam a türelmetlenség és a vakhit el­len." A hazájából, tavaly Svédországba menekült írónő egy német intézet meghívására három hónapot a német fővárosban fog töl­teni, fokozott védelem mellett. Berlin városa vállalta, hogy mene­déket ad évente egy-egy fenyegetett írónak. A közeljövőben az al­gériai Mohammed Magani lesz a német főváros vendége, 1996-ra pedig Salman Rushdie pakisztáni származású angol írót hívta meg a tartomány kulturális minisztere. A színházi súgónő „hőstette". Veszélybe került nemrégen az argentínai Cordoba város színházában Shakespeare Windsori víg nők című vígjátékának esti előadása. Az első felvo­nást követő szünetben az egyik kulcsszereplő eperohamot ka­pott, a beugrásra előkészített színésznő viszont házon kívül volt. A helyzetet a súgónő mentette meg. Néhány jelenetet rögtönözve meggyőzte a rendezőt, hogy képes eljátszani a pótolhatatlan sze­repet. A rendező a kockázatot vállalva utasítást adott a súgónő beöltöztetésére, s a kissé hosszabbra nyúlt szünet után az előadás folytatódott. A súgónő lett az est hőse. Papképzés és szexualitás. A család intézményének jelenlegi mély válsága megköveteli, hogy a jövendő katolikus pa­pok választ tudjanak adni a családdal kapcsolatos minden problé­mára. Ennek érdekében a katolikus nevelés Kongregációja - a va­tikáni művelődési minisztérium - most elfogadott új papképzési iránymutatóiban szerepel, hogy a szemináriumokon a szexuális élet kérdéseivel foglalkozni kell. A jövőbeni papok akkor tudnak „emberi és keresztény érettséggel" segítséget nyújtani a csalá­doknak, ha tisztában vannak azok problémáival mind szociális té­ren, mind az egyéni etika terén: ismerik „a válás, a fogamzásgát­lás, az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés stb." kérdése­it - állapítja meg az elfogadott dokumentum. A Kongregáció út­mutatását minden nemzeti egyháznak a saját maga nyelvére „le­fordítva" kell megvalósítania. Minden papneveldében kell viszont olyan szakértőnek lennie, aki az ilyen problémákra szakosodott tanintézményben kapott szakirányú képzést. (Külföldi hírügynökségek és lapok alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents