Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám, kedd

[8J UJSZÓ RIPORT 1995. június 20. NYÁRIVESZELYEK Valutaüzérek és hamisítók A törvénytisztelő ember számára a nyár a szabadság, a kikapcsolódás Ideje, a kevésbé tisztességes szándékú egyének számára viszont épp az ellenkezőjét, a „munka", a nagy fogások időszakát jelenti. A nyitott ablakú lakások, az autókban hagyott tárgyak, a strandokon őrizetlenül heverő ruhadarabok és használati tárgyak magukra vonják a tolvajok figyelmét. De nem tétlenkednek a valutaüzérek, a „mozgó pénzváltók" sem. Hamis forintok Nincs pontos statisztika arról, hogy a valutaüzletek hány százalékát bonyolítják le feketén. A rendőrségi aktákból arra lehet következtetni, hogy nem kis hányadát. Ha csak a hamis pénzek előfordulását követjük nyomon, már akkor is eléggé megdöbbentő adatokkal találkozhatunk. Szlovákiában a legtöbb hamisítvány előfordulását az 1991-es és 1992-es években regisztrálták, történetesen a felülbélyegzett szövetségi korona idején. A korona hamisításával ugyan kevesen próbálkoztak, a bélyegekével viszont annál többen. Természetesen a hamis bélyegekkel ellátott, egyébként valódi papírpénzek is hamisnak számítottak. lószínűséggel Svájcban állították elő. Ez az ügy még nincs lezárva. Enyhe büntetés A hamis bankjegyek rendszerint kisebb tételekben kerülnek forgalomba. Általában gyanútlan emberek vásárolják általuk ismeretlen egyénektől annak reményében, hogy a banki árfolyamnál néhány százalékkal olcsóbban jutnak valutához. Ha jobb minőségű a hamisítvány, a vásárlók rendszerint csak akkor veszik észre, amikor egy bankban be szeretnék váltani, vagy éppenséggel egy áruházban fizetni óhajtanak vele. A hamis bankjeggyel fizetőnek tulajdonképpen még szerencséje is van, ha Szlovákiában bukik le, mivel e A szlovák korona megjelenésével a belföldi fizetőeszköz hamisítása drasztikusan lecsökkent. Ez elsősorban a jó minőségű bankjegyeknek, valamint annak a ténynek is köszönhető, hogy az új pénznemek forgalomba kerülése óta nem sok idő telt el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy ország hamis bankóit a leggyakrabban külföldön hozzák forgalomba, mivel belföldön jól ismerik azt az emberek. Ez utóbbival magyarázható az a tény is, hogy a hamis forintok előfordulását épp a Magyarországgal szomszédos államokban jelezték a leggyakrabban. Tavaly egy ízben például egymillió kétszázezer forint értékű hamis ezerforintossal, továbbá 85 ezer hamis amerikai dollárral és 70 ezer hamis német márkával bukott le egy terjesztő. A hamis forintokat nagy vaPrikier László felvétele téren meglehetősen liberális a szlovák jogrend. Akiről nem bizonyosodik be, hogy szándékosan használta a hamis fizetőeszközt, attól csupán elkobozzák a hamisítványokat, a rendőrség ismeretlen tettes ellen kezdeményez eljárást, a gyanútlan végfelhasználót viszont nem éri bántódás. Igaz, elvesztett pénzét aligha látja viszont. Más államok jogrendje - pl. a szomszédos Ausztriáé - sokkal szigorúbban rendelkezik a hamis bankjegyek tartásáról, forgalmazásáról és előállításáról. Többször előfordult, hogy külföldre készülő szlovák turisták a bank helyett az utcán váltottak valutát, amelyről csak kint, amikor fizetni akartak vele, derült ki, hogy hamis. A rendőri szervek az adott országban előzetes letartóztatásba helyezték a hamis bankjegyek terjesztésével vádolt egyéneket, akiket csak komoly pénzbírság kifizetése és néhány napos fogság után engedtek szabadon. Sőt a hamis pénzzel fizetőket az adott országból ki is tiltották. Szlovákiában egyébként a hamis pénz terjesztéséért maximum 2 év szabadságvesztés jár. Annak a bankjegyhamisítónak, aki azzal a céllal állítja elő a pénzt, hogy valódiként forgalomba is hozza, 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés jár. Bandákba verődve A nyári turistaforgalom idején egész bandák próbálják különféle praktikákkal bécsapni a nagyobb mennyiségű pénz beváltására hajlandóságot mutató áldozatokat. Jól bevált trükk: a vásárló szeme láttára átszámolják a befőttesgumival összefogott pénzköteget, majd egy rendőrségi ellenőrzést - esetleg más figyelemelterelő akciót - színlelve zsebrevágják a köteget. A „veszély" elmúltával a másik zsebből aztán előhúznak egy külsőleg hasonló, tartalmában azonban alaposan eltérő pénzköteget, ezt adják a vásárlónak, s egy pillanat alatt eltűnnek a helyszínről. A jóhiszemű „ügyfél" későn döbben rá: csupán a köteg alsó és felső darabja eredeti, a többi vagy hamisítvány, vagy jóval kisebb címletű pénz. Honnan lehet tudni, hogy egy bankjegy hamis? A hamisítványok nagy részét a laikus is felismerheti. Az eredeti bankjegyek speciális, kissé érdes, nem rojtozó papírból készülnek. Az élük még akkor sem fodrozódik, ha tartósabb ideig vannak forgalomban (talán a román lej kivételével). A hamis bankjegyek egyik ismérve éppen az, hogy túlságosan is finom papírból készülnek, ugyanis a színes fénymásolás annál tökéletesebb, minél finomabb a papír. Dollárok Irakból Az utóbbi időben forgalomba került bankjegyek fémszálat, víznyomatot tartalmaznak, ultraibolya-sugárzásra pedig kékesen fénylő mintázatot vagy számot mutatnak. így van ez például a szlovák és a német bankjegyeknél Is, ezzel szemben az amerikai dollárra a leírtak nem jellemzőek. Nyilván ennek tudható be, hogy a világ számtalan pontján próbálkoznak meg újra és újra hamis dollárok előállításával. Irak állítólag az Öböl-háború idején titkos kormányprogramot dolgozott ki a dollárhamisításról. Ennek következtében ma már gyanúsan sok és jó minőségű hamis USA-dollár van forgalomban. A fénymásolással készült hamisítványok tehát aránylag könnyen felismerhetők, viszont a komolyabb technológiával készültek már aligha. Azonban minden pénzintézetnek van olyan munkatársa, aki még a legjobb hamisítványt is 99 százalékos valószínűséggel kiszűri. Ha netán nem lenne biztos a dolgában, akkor a gyanús pénzt a Szlovák Nemzeti Bank központi bankjegyvizsgálójába küldi, ahol végérvényesen megállapítják, hogy valódi-e vagy hamis. KOSÁR DEZSŐ FÜLEK A választ nem tudom A füleki óvodai helyzet nem ismeretlen állandó olvasóink előtt, hiszen a Virág utcában történteket kezdettől fogva figyelemmel kísérjük. Megírtuk: április 28-án bekövetkezett az, amit a tanügyi hivatal régen tervezett, az alkalmazottak megkapták a felmondást. Dušan Španko, a tanügyi hivatal gazdasági osztályának vezetője személyesen vitte el a felmondásokat Fülekre. A takarítónőt nem találta az óvodában, hozzá szombaton este 9 órakor vitte el személyesen az elbocsátó levelet. A Virág utcai óvoda kapcsán legtöbbször a Štúr utcai óvoda került szóba. Nem véletlenül, hiszen felszereltségében és egyéb téren is ez a legnagyobb ilyen gyermekintézmény a városban. 1979 szeptemberében nyílt meg, akkor 7 csoport és egy bölcsődei rész működött benne. Az osztályok mellé korszerű konyha és mosoda épült. Jelenleg itt főznek például a Virág utcai óvodásoknak is, a mosoda pedig nemcsak a város óvodáit, hanem iskoláit is szolgálja. A Virág utcainak is ebbe az óvodába kellett volna beolvadnia. Tavaly úgy tervezték, hogy külön igazgatóság alatt működik majd a magyar tannyelvű óvoda és külön a mostani, a Kecskeméti Ilona által vezetett intézmény. Tulajdonképpen még március végén is integrációról lehetett hallani, csak április elején változott meg minden, és került szóba a felszámolás. Hogy miért, annak okait kutatva kerestük fel a változatosság kedvéért most a Štúr utcai óvodát. - Részünkről semmi akadálya az integrációnak - jelentette ki Kecskeméti Ilona igazgatónő. - Tulajdonképpen annyi üres férőhely van, hogy akár most azonnal el tudnánk helyezni a város összes óvodájának a látogatóját. Félgőzzel üzemelünk, összesen négy csoportunk van, ebből egy magyar. Tizenhat éve dolgozom a pályán, ebből négy éve igazgatóként, higgye el nekem, én lennék a legboldogabb, ha minden óvodába elegendő gyerek járna, mert tudom, mennyi előnyt jelent az a gyereknek, ha nem az iskolában, hanem már az óvodában beilleszkedhet a közösségbe. Nálunk rengeteg szülő kényszerül munkanélküli vagy szociális segélyből élni, nem engedheti meg magának, hogy óvodába járassa a gyermekét. Pedig a városban nem kevés azon gyermekek száma, akik már elérték az óvodáskort. Azt hiszem, kevés lenne a város óvodai kapacitása, ha minden gyereket járatnának a szülők. Az igazgatónő az elmúlt négy év alatt tizenhárom alkalmazottat volt kénytelen elbocsájtani. Közöttük olyanokat, akikkel csaknem együtt indultak a pályán. Mert, amikor elbocsátásról van szó, neki kell kijelölni, kinek címezze a tanügyi hivatal a felmondást, de abba nincs beleszólása, hogy kit helyeznek az óvodába. - Lelkileg nagyon megviseltek az elbocsájtások, talán csak most kezdem kiheverni, men tudom, hogy minden volt alkalmazottunknak sikerült újra munkát találnia. A Štúr utcai óvodában jelenleg nyolc pedagógus foglalkozik a 97 gyerekkel. A magyar csoportban két óvónő dolgozik, a gyerekek száma 25. Mind a magyar, mind a szlovák csoportokban tapasztalt óvónők foglalkoznak a gyerekekkel. - Korábban mindenki annak az üzemnek az óvodájába járathatta a gyermekét, ahol dolgozott. Csak néhány éwel ezelőtt adódott az a lehetőség, hogy mindenki oda vigye gyermekét, ahová akarja, például azén, men az közelebb van. Beiratkozási lapokat osztottunk ki a szülők között, amelyen feltüntethető, hogy magyar vagy szlovák csoportba kívánja-e járatni a gyermekét. Nálunk 24 szülő jelezte, hogy a magyar csoportban akarja elhelyezni. Ez meg is történt Azok a magyar szülők, akik úgy tervezik, hogy a gyermeküket szlovák iskolába íratják, azok már itt az óvodában is a szlovák csoportot választják. Akad néhány ilyen óvodásunk, bár azt mondhatom, hogy számuk elenyésző. Talán azért, mert a magyar csoportban is tartunk szlovák foglalkozásokat. Az igazgatónő őszintén beszélt a jelenlegi helyzetről, egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul. Nem rajtuk múlott a bevezetőben említett integráció. De nem is a Virág utcai peda gógusokon, sőt nem is a városon. Állítólag nem is a losonci tanügyi hivatalon. Hát akkor kin? Ez az, amit máig sem tudok. FARKAS OTTO A szerző felvétele Egyházi tanulmányi központ épül Deregnyőn Az Ung-vidéki Deregnyő községben a közelmúltban lebontották a volt református Iskolát. A helyén építkezés folyik: a református egyház tanulmányi központot épít. - Mi lesz a küldetése a létesítménynek? - kérdeztem Csorna László helyi lelkészt. - A tanulmányi központ létrehozására azért van szükség, mert érezzük, hogy az elmúlt rendszer következményeként az értékek általános válsága tapasztalható a társadalomban és az egyházban is. Rendszeres és átgondolt munkára van szükség a különböző'társadalmi csoportokban, a lelkészek, az ifjúság körében. Olyan munkára, amely egyrészt feltérképezi azokat a lelki és egyéb bajokat, amelyek megkötve tartják a társadalmat, ezen belül a magyar kisebbséget is, másrészt pedig olyan munkára, amely segítene a problémák megoldásában. A tanulmányi központ lényegében egy továbbképző intézmény, konferenciák, tanácskozások szervezésére szakosodó létesítmény. Továbbképző lelkészeknek, egyházi gondnokoknak, s szintúgy a pedagógusoknak, orvosoknak stb., vagyis mindazoknak, akik a környezetükben meghatározó szerepet töltenek be. • Úgy tudom, ilyen jellegű tanácskozások, konferenciák már voltak is itt, még a régi épületben. - Az Ungi Református Egyházmegye közgyűlése a deregnyői presbitériummal közösen 1991ben határozta el a tanulmányi központ létrehozását. Eddig körülbelül negyven összejövetelt, konferenciát tartottunk. Például a pedagógusoknak, orvosoknak, az ifjúságnak, lelkészeknek. Valóban, eddig a régi iskolában, vagy a templomban folytak a rendezvényeink. A korszerűsítésre már alkalmatlan iskolában az ellátás színvonalát nem lehetett emelni, nem volt mód a hallgatóság elszállásolására vagy étkeztetésére. Pedig a továbbképző tanfolyamokhoz, az elmélyült munkához ez is szükséges. Felmértük, hogy milyen objektumra lenne igény a rendszeres szellemi munkához, mennyien látogatnák a jövőben az időszerű témákkal foglalkozó tanfolyamokat. Megmutatkozott, hogy komolyak az elvárások, van igény a rendszeres művelődésre. Ennek alapján láttunk hozzá az építkezéshez. • Milyen anyagi forrásból? - Adakozásokból. Részben nyugat-európai egyházi szervezetektől és ottani családoktól kaptuk a munkák elkezdéséhez szükséges összeget. Egyházi létesítményről lévén szó, sokan segíthetnek és segítenek is. Az épület alapjai - egymillió korona értékben - már elkészültek. A terv szerint 1996 végére talán már olyan állapotban lesz az épület, hogy ott tarthatjuk az oktatási-művelődési rendezvényeinket. Hogy az ötven férőhelyes szállodai rész is elkészül-e addig, azt még nem tudom. Mindenesetre szeretnénk azt is minél előbb üzemeltetni. • Egy tanulmányi központba könyvtár is kell. - Természetesen erről sem feledkeztünk meg. A könyvtár, illetve a könyvállomány bővítését már elkezdtük. Nem titok, hogy nyugati segítséggel. Egy olyan többnyelvű könyvtár kialakítása a célunk, ahol nemcsak egyházi, illetve teológiai irodalom lenne, hanem sokféle szakirodalom is. • Segít a katolikus egyház is? - Az egyes konferenciákhoz hasonlóan ezt is együttműködve szervezzük. A katolikus egyház főleg erkölcsi téren segíti munkánkat, s ígérte, hogy a tanulmányi központ műszaki-anyagi berendezéséhez is hozzájárul. • Említette, hogy eddig mintegy negyven konferenciát szerveztek Deregnyőn. Melyik volt közülük a legrangosabb? - Nehéz sorrendet felállítani. Kétségtelenül a legszínvonalasabbak közé sorolható az április 30-i rendezvényünk: az európai protestáns lelkészegyesületek konferenciájának elnöksége tartotta itt soros ülését. Ez egyfajta előkonferenciája volt a szeptemberben Strasbourg mellett sorra kerülő európai protestáns találkozónak, amely a mindennapok etikájával fog foglalkozni. A deregnyői tanácskozás három nyelven folyt szlovákul, magyarul és németül. Külön érdekessége volt a találkozónak, hogy a 13 országból érkezett lelkészek ellátogattak a gyülekezetekbe is. így képet adtunk magunkról másoknak, s részben az Ung-vidék, a Bodrogköz és Nagymihály környékének magyar és szlovák anyanyelvű gyülekezetei is képet kaptak Nyugat-Európáról. • Ezek szerint tanulmányi intézetük egy nyitott intézet lesz? - Nyitott lesz a társadalom felé és más felekezetek felé is. Mert az egyik fő cél az egymásratalálás és az együttműködés elősegítése. • Tudtommal ilyen tanulmányi központ még nincs Szlovákiában. - Valóban nincs. Ezért szeretnénk, hajó példával szolgálna másoknak is. GAZDAG JÓZSEF