Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám, kedd

4 [

ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. június 20. ATOMKÍSÉRLETEK FELUJITASA Franciaország után az Egyesült Államok? Az amerikai védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok is fontolóra vette a föld alatti atomrobbantások felújítását. William Perry Kaliforniában újságírók előtt nyilatkozva azt állította, hogy tárcája már a napokban végérvényesen dönt az ügyben. MTI-hír Megfigyelők a Reuter szerint figyelmeztetnek arra, hogy a felújításról szóló amerikai elöntés a már tényként bejelentett franciával együtt végképp megakaszthatja a komoly eredményekkel kecsegtető nukleáris leszerelési folyamatot. Perry elmondta, hogy a minisztérium asztalán az üggyel kapcsolatban lehetőségek széles tárháza fekszik. A felújításról csak azután döntenek, hogy megvizsgálják, mennyi és milyen típusú kísérletre lenne szükség az amerikai atomarzenál ütőképességének fenntartásához. Perry szerint a további moratóriumtól a kísérletek teljes felújításáig bármi elképzelhető. A védelmi miniszter arról is beszélt, hogy a boszniai fegyverembargó feloldása súlyos emberi katasztrófához vezetne, és kiterjesztené a boszniai háborút Macedóniára és Horvátországra is. Az embargó felszámolása ugyanis az ENSZ-erők kivonásához vezetne - mutatott rá Perry -, és akkor senki nem maradna a volt Jugoszláviában, aki megakadályozná, hogy a harcok hevessége fokozódjon, területe pedig megnövekedjen. A hírügynökségi jelentések szerint miközben Perry beszélt, egy kis repülőgép körözött a sajtótájékoztató helyszíne fölött. Hirdetőszalagot húzott maga után, amelyen a következő felirat állt: Bosznia haldoklik, Perry. Oldjátok fel a fegyverembargót! Hódítások Akár tetszik, akár nem, a vasárnap befejeződött kétfordulós önkormányzati választások után Toulon, Orange, Marignane és megannyi kisebb település bekebelezésével Le Pen emberei ismét bebizonyították: Franciaországban számolni kell a szélsőjobbosok térnyerésével, előretörésével a politikai porondon. Innen hódítottak el ismét területeket a konzervatívoktól és a szocialistáktól, s csakis a nagypártok „kollaborációjának" köszönhető, hogy valódi nagy hódításuk elmaradt. A hagyományos pártok idejében észbe kaptak: a szocialisták az első fordulós eredmények ismeretében egyes városokban és községekben visszakozót fújtak, á konzervatívok mellé álltak, koalíciót alakítottak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy csökkentsék a Le Pent támogató veszélyes szélsőjobbosok győzelmi esélyeit. Ám közös erővel sem sikerült „megmenteni" Toulont, megszerezni Nizzát, ahol ugyancsak Le Pen leszármazottja ülhet a polgármesteri székbe. Az eredményeket összegezve jól szerepelt a konzervatív jobboldal, noha az elnökválasztásokat követő eufória után várt látványos siker elmaradt. A nagyvárosok többségében ők tudnak polgármestert állítani, megkaparintották a szocialisták egyik legnagyobb fellegvárát, Marseille-t is, viszont elvesztették Rouent, Grenoble-t és Tours-t, amelyek a szocialisták kezére kerültek. A „nagy nevek" ezúttal nem hoztak szerencsét a mérsékelt jobboldalnak, épp ellenkezőleg: Giscard d'Estaing volt államfő elveszítette Clermond-Ferrand-t, s Párizsban még az államfőként ünnepelt Chirac neve sem volt szavazatcsábító. Az időközben kiderült lakóház-eladási botrányok, amelyek Chirac polgármesterségének korába nyúlnak vissza, a konzervatívok 6 párizsi városkerületébe kerültek. Ezeket ugyancsak a baloldal kaparintotta meg, amelynek, úgy tűnik, most sikerült megtörni a kudarccal végződött választások sorozatát, s - mint ahogy a Le Figaro írta - „bebizonyította, hogy még mindig tud hódítani". Ami a választási sorozatokat illeti, ebből lassan kezd elege lenni a franciáknak. Nem is csoda, hiszen, pár hét leforgása alatt kétszer is két fordulóban szólították őket az urnák elé. Legutóbb már csak 69 százalékuk volt kapható a voksolásra. (urbán) Az ausztrál rendőrség vasárnap Canberrában több olyan tiltakozót tartóztatott le, aki egy franciaellenes tüntetés alatt megpróbált behatolni a francia nagykövetség épületébe. Az ausztrál fővárosban mintegy ötszázan tiltakoztak a francia kísérleti atomrobbantások felújítása ellen. Jacques Chirac francia elnök néhány napja jelentette be, hogy Párizs szeptember és 1996 májusa között nyolc föld alatti atomrobbantást hajt végre a Csendes-óceán déli részén, a polinéziai Mururoa korallzátonyon. Chirac bejelentése a kísérleti robbantások felújításáról felháborította az ausztrál közvéleményt, tüntetéseket váltott ki, többen a francia áruk bojkottjára szólították fel a lakosságot. Egy komikus megszervezte, hogy egy teherautónyi lótrágyát öntsenek a canberrai francia nagykövetség előtti útra. Az ausztrál kormány a Franciaországhoz fűződő védelmi kapcsolatok befagyasztásával válaszolt a kísérleti atomrobbantások felújítására. Az ausztrálok megtagadják az atomrobbantásokban részt vevő repülőgép üzemanyaggal történő ellátását. Közben a canberrai rendőrség megerősítette: a francia konzulátus épületét szándékosan gyújtották fel szombatra virradóra Perthben. MTI Csehország: Sztrájkhelyzet Prágai tudósítónktól Csehországban sztrájkhelyzet van: munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a vasutasok, a tanítók, az orvosok és az ostravai bányászok is. A szociális nyugtalanság alapvető oka klasszikus: elégedetlenség a bérekkel, mindnyájan nagyobb fizetést követelnek. A másik kiváltó ok viszont inkább térségünkre és korunkra jellemző: elégedetlenség az átalakulás folyamatával, konkrétan azzal, ahogy a kormányzat az adott terület problémáit kezeli. Tegnap délután még nem lehetett tudni, hogy holnapra virradó északa vajon valóban leállnak-e a vonatok vagy sem, hiszen az alkudozás a vasutasszakszervezetek és a kormányzat közt még folyamatban volt. Václav Klaus vasárnap azt a_ meglepő ajánlatot tette a szakszervezeti vezetőknek, hogy ha a vasutasok nem általános, de kisebb méretű, inkább szimbolikus sztrájkra változtatják felhívásukat, akkor készen áll három fontos követelésüket teljesíteni. Vagyis holnapig a kormány leváltaná a vasutak igazgatói tanácsát, s az új tanácsban a szakszervezetek is képviselve lennének; egy hónapon belúl új pályázatot ír ki a vasutak vezérigazgatói posztjára; és felülvizsgálja a vasutak átalakításának koncepcióját. A hét vasutas-szakszervezet közül öt még vasárnap méltányolta Klaus lépését, s az általános sztrájkfelhívást 24 órás figyelmeztető sztrájkra változtatta. Václav Klaus azonban lemondta a vasutas-szakszervezetekkel tegnapra tervezett találkozóját, miután a közlekedési miniszterrel megkezdett maratoni tárgyalások kudarccal végződtek. Hasonló módon, de egy későbbi időszakban, sztrájkkal fenyegetőznek a pedagógusok, az orvosok is. Ők is több pénzt szeretnének látni a hónap végén a borítékban, ugyanakkor változtatni kívánnak az adott terület kormányzati megítélésén, illetve a kormány hozzáállásán. Ugy vélik, a kormányzati koncepcióknak komoly hibáik vannak, s ezeket mielőbb el kell távolítani. A cseh kormánykoalíció, bár nem ért teljesen egyet a követelésekkel s az átalakítási elképzeléseit érintő bírálatokkal, éles viták után kompromisszumos megoldást s a két tárca alkalmazottainak béreinek 10 százalékos emelését javasolta. A pedagógusok és az orvosok nem elégedettek, s továbbra is tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba. Csehországban tehát sztrájkhelyzet alakult ki, ami egyértelműen a szociális feszültségek növekedését jelzi. Bár a nyílt konfliktusok még csak körvonalazódnak, egy-két tanulság máris levonható. Az első: az elvitathatatlan sikerek ellenére Csehországban is komoly gondokkal, feszültségekkel jár a gazdasági-társadalmi reform, melyeket Klausék propagandája egy évvel az újabb választások előtt már nem tud eltussolni, nem tud a szőnyeg alá söpörni. Megoldásuk szükségeltetik. Nyilvánvaló, hogy ez nem lesz könnyű. A kormánynak például döntenie kell, akarja-e továbbra is felügyelni a bérkiáramlást a közszolgálati szférában, vagy csökkenti a bérek ellenőrzését. A fokozottabb bérnövekedés nyilván nagyobb elégedettséget váltana ki, de nem kizárt, hogy ez az inflációt is meglódítaná. Ugyancsak nehéz megjósolni, hogy miként is viselkedik a cseh korona azután, hogy az ősszel valószínűleg - konvertibilissé válik. Talán az említett parlamenti választások közeledésének is szerepe van abban, hogy Klausék, akik korábban szinte rendszeresen lekicsinylően nyilatkoztak a szakszervezetekről, most, a nyílt konfliktusok kirobbanásának lehetősége láttán, korábbi állásfoglalásaikkal ellentétben, végül is hajlandók voltak a párbeszédre, a kompromisszumokra, a kölcsönösen kielégítő megoldások keresésére. Ez pedig a közeljövő szempontjából pozitív felismerés. KOKESJÁNOS , | NÉHÁNY SORBA

N 1

1, M

adridban tegnap egy spanyol rendőr életét vesztette, több járókelő pedig megsérült, amikor a belvárosi Plaza Callaóban, egy kulturális központ és két áruház tőszomszédságában felrobbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép. A rendőrség közölte, hogy a szakadár baszk szervezet, az ETA fél órával a robbanás előtt telefonhívásban figyelmeztetett a merényletre. A — izraeli jobboldali ellenzéki MZ párttömörülés második számú vezetője, David Levi bejelentette, hogy kilép a Likudból, és létrehozza saját mozgalmát. Közölte, hogy az 1996-os választásokon kormányfőnek jelölteti magát, s arra kérte híveit, hogy gyűjtsék össze az ehhez szükséges 50 ezer aláírást. A Likud megváltozott, már nem a mi házunk - hangsúlyozta. E

ddig legalább 41-en vesztették életüket a Banglades északkeleti részén pusztító árvíz miatt, 1,5 millió embert pedig az özönvíz elszigetelt a külvilágtól jelentette hétfőn a Reuter hírügynökség. A mentést akadályozza a heves eső és az erős szél, valamint az, hogy kevés a megfelelő . építésű hajó. A hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma még emelkedni fog. Arafat nem szándékozik böjtölni MTI-hír A PFSZ szóvivője cáfolta azt a hírt, miszerint Jasszer Arafat palesztin vezető csatlakozni szándékozik az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyok éhségsztrájkjához, melyet kiszabadításuk érdekében indítottak. „Arafat teljes mértékben támogatja a foglyok szabadon bocsátásának ügyét, de ennek bizonyításaként nincs szüksége arra, hogy betartsa a böjtöt" - közölte Marvan Kanafani. Előzőleg palesztin források közölték, hogy Arafat csatlakozni szándékozik az éhségsztrájkhoz, melyet a hét végén a dzseníni börtönben hétszáz fogoly kezdett. IRA-tömegsír Belfast mellett Az északír köztársasági terrorszervezet (IRA) kivégzőosztaga i na k mintegy 20 áldozatát rejti a Belfast környékén emelkedő, Black Mountain nevű elhagyatott domb - a Londonban ismertté vált értesülés állítólag a republikánus fegyveres csoport vezető köreitől származik. A tömegsírban a kiszivárogtatás szerint rendőrségi informátorok és olyan egyéb „árulók" földi maradványai nyugszanak, akik valamely más módon hívták ki maguk ellen az IRA életveszélyes haragját. A véres ulsteri terrorkampány negyed százada alatt eltűnt áldozatok hozzátartozói éppen a napokban tervezik útjára indítani kampányukat, amelynek célja a tetemek hollétének kiderítése. MTI LENGYELORSZÁG A joboldal jelöltet keres Míg pár hete az sem volt kizárt, hogy már augusztusban új elnököt választanak a lengyelek, az utóbbi napokban a varsói lapok egyetértenek abban, hogy november előtt semmiképpen sem kerülhet rá sor. Ennek ellenére már folyik a nem hivatalos választási kampány, hiszen pl. Walesa minden megnyilatkozása kortesbeszédnek tekinthető, s ugyanezt csinálja, nyugati stílusban, a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) fiatal vezetője, Kwasniewski is. Csak persze jobban, hiszen még a Walesának leginkább hízelgő felmérések is azt mutatják, hogy Kwasniewskire háromszor többen szavaznának. Tehát jelenleg ő, a baloldal közös jelöltje tekinthető a legesélyesebbnek. Ugyanakkor a felaprózott jobboldal vélhetően felismerte az abból fakadó veszélyt, hogy soraiból heten is a szorítóba akarnak lépni, s ezért az úgynevezett jobbközép konvent július 5-én dönti majd el, hogy ki lesz a közös jobboldali jelölt, aki eredményesen tudja felvenni a versenyt Kwasniewskivel. Megoszlanak arról is a vélemények, hogy ki legyen ez a közös jelölt. Szóba jöhet Adam Strzembosz, a legfelsőbb bíróság elnöke, Olszewski volt kormányfő, és az utóbbi időben egyre többet beszélnek egy nőről, Hanna Gronkiwicz-Waltzról, a nemzeti bank elnökasszonyáról. A jelenlegi államfőt szándékosan említem utoljára. Walesa természetesen szívesen lenne a közös jelölt, bár még mindig nem jelentette be hivatalosan indulási szándékát. Viszont a napokban kapott egy hatalmas pofont, amire talán nem is számított. Június 2. hetében a Szolidaritás gdanski kongresszusára azért ment el, hogy elnyerje e szakszervezet támogatását. Nos, a jelenlévők nem sorakoztak fel egyöntetűen Walesa mögé, bár megtapsolták a baloldali kormány elleni kirohanásait. Valószínűleg nem felejtették el neki, hogy ő verte szét a régi Szolidaritást, amelynek a mostani már csak az árnyéka. Krzaklewski, a Szolidaritás mostani elnöke meghirdette a programot: a Szolidaritás a szakszervezeti funkciók megtartása mellett váljon össztársadalmi kommunistaellenes mozgalommá. E cél érdekében Krzaklewski a jobboldali pártokat a Szent Katalin Konvenció keretében szeretné egyesíteni. A legfőbb feladatnak - amiben Walesával egyetértenek - a kormány megdöntését tekintik, amit a Szolidaritás a maga részéről meg is kezdett az utóbbi hetekben tapasztalt sztrájkokkal, tüntetésekkel. Kétséges e stratégia sikere. Ez a Szolidaritás már nem az a Szolidaritás. Már csak harmadannyi tagja van, mint az SLD-t támogató OPZZ szakszervezetnek. Távolról sincs akkora tömegbázisa, mint a „walesai" időkben, tehát egyáltalán nem valószínű, hogy megint meg lehet vele verni a kommunistákat, ahogyan azt Walesa kérte tőlük most Gdanskban. Azért is, mert ez a Szolidaritás egyelőre csak szakszervezet, s egyébként is nagyon furcsa képződmény. Egész intézményrendszerét felkínálta a jobboldali pártoknak a kampány idejére, ha azok ígéretet tesznek a Szolidaritás baloldali-liberális programjának megvalósítására. Az utóbbi hetekben is az a faramuci helyzet állt elő, hogy a Szolidaritás a baloldali kormány ellen tüntetett, egészen demagóg baloldali követeléseket hangoztatva. Tehát rossz a kormány, mert fékezi a piacgazdasági reformokat, de amint megpróbálkozik valamivel, azonnal tüntetünk ellene, a piacgazdasággal ellentétes igényeket hangoztatva. A lényeg, hogy a Szolidaritás programját, egyetlen valóban jobboldali párt sem vállalhatja fel. Bár ki tudja, mi lesz még az elkövetkező háromnégy hónapban. Kelet-Európában, és különösen ott, ahol a nagy játékos, Walesa is keveri a lapokat minden lehetséges. MALINAK ISTVÁN