Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-19 / 141. szám, hétfő

10| ÚJ SZÓ PUBLICIszTIKA - HIRDETÉS 1995. június 19. Feljelentik Kočnárt TA SR-hír A Szlovákiai Munkásszövetség Központi Tanácsa szombati besz­tercebányai ülésének határozata értelmében feljelentést tesz Mi­roslav Kočnár, a szövetség volt első alelnöke ellen - jelentette ki Ján Ľupták, a Munkásszövetség elnöke a tanácskozást követő saj­tóértekezleten. Azért, mert ha Mi­roslav Kočnár tudott a mun­kásszövetségi aláírási ívek állító­lagos hamisításáról, akkor be kel­lett volna jelentenie, illetve azért, mert mind a mai napig nem szá­molt el a központi tanácstól a vá­lasztási kampányra kapott pénz­zel. A Munkásszövetség feljelen­tésttesz bejelentési kötelezettség elmulasztása címén két volt tag­ja, Otília Karászová és Magdalé­na Kiszelicová ellen is. LIPIK Válságos a sofőr állapota TA SR-hír Mint ismeretes, a volt Jugoszlá­via területén működő ENSZ-erők szlovákiai hidászalakulatának csapatszállítója június 14-én köz­lekedési balesetet szenvedett. Az ügyet a szarajevói katonai rendőrség vizsgálja, és ebben részt vesz a szlovák hadsereg ve­zérkarának helyszínre érkezett bi­zottsága is. František Kašický, a szlovák vé­delmi minisztérium szóvivője sze­rint a hét sebesült közül négyet a Lipikben állomásozó hidászalaku­latnál ápolnak, a tábori kórházban ellátott következő sebesültet pe­dig még szombaton átszállították Lipikbe. Két katonát továbbra is a zágrábi kórházban ápolnak, az OT­64-es páncélozott csapatszállító sofőrjének állapota kezelőorvosa szerint kritikus, a műtét után sem nyerte vissza eszméletét. A másik itt ápolt sebesült már túl van az életveszélyen, gyógyulásához leg­alább három hónapnyi idő kell. Tisztújítás előtt (Folytatás az 1. oldalról) - Öt és fél év alatt nem lehet egy jól működő mozgalmat kiépíteni. A választmányi ülés előtti falugyűlé­sek, amelyeken az elnökség tagjai és jómagam is részt vettem, azt igazolják, hogy a mozgalomban megkezdett folyamat jó, csak ne­künk ügyelnünk, kell arra, hogy ne rontsuk el - jegyezte meg a tanács­kozáson Bugár Béla. (katócs) ľ ' II. kiadás lapzárta: 22.00 NAGYKAPOS: Az alternatív oktatás ellen tiltakoztak ÜJ Szó-tudósítás Az alternatív oktatási rend­szer bevezetése elleni tiltakozó nagygyűlést tartott tegnap Nagy­kaposon a Csemadok helyi szer­vezetének kezdeményezésére az Ung-vidéki régió magyar taní­tási nyelvű alap- és középiskolá­inak szülői munkaközössége. A városi művelődési házban meg­tartott összejövetelen a mintegy 700 szülő, nagyszülő mély felhá­borodását fejezte ki az oktatás­ügyi minisztériumnak e terveze­te ellen. - Nem engedjük az anyanyelvi oktatás megszünte­tését, gyermekeink más nyelven való oktatását. Iskoláinkat min­den lehető eszközzel megvéd­jük! Ne döntsenek mások he­lyettünk - hangsúlyozza többek között a nagygyűlés állásfoglalá­sa. A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége képviseleté­ben Dolník Erzsébet tájékoztat­ta a jelenlévőket a szövetség­nek a tervezett oktatási rend­szerrel kapcsolatos állásfoglalá­sáról, és teljes támogatásáról biztosította a szülőket és peda­gógusokat. (kat) A KOMÁROMI VI-OS BÁSTYA FELUJITASAERT Európa Nostra-díj Ú) Szó-tudósítás A hágai székhelyű Európa Nostra nemzetközi asszociáció oklevéllel ismerte el a komáromi Nádorvonal Vl-os számú erődjének felújítását. Az oklevél átadására, valamint az elisme­rést bizonyító dombormű leleple­zésére szombaton délután került sor a Vl-os bástya udvarában. Pásztor István, Komárom polgármestere a műemlékvé­delmi berkekben jelentős elis­merésnek számító oklevél át­adásával kapcsolatban el­mondta, hogy a díj nemcsak a szakszerű felújítást végző szakemberek munkájának az elismerése. Méltán lehet rá büszke minden komáromi pol­gár, hiszen az egyúttal a város­nak is szól. Katarína Košová, a Szlovák Műemlékvédelmi Inté­zet igazgatója arról szólt, hogy a szlovákiai műemlékvédelem­nek nincs szégyellnivalója, az intézet munkatársai követke­zetesen végzik a rekonstrukci­ókat. A szakszerű felújításokat többek között az Európa Nost­ra folyamatos elismerései bizo­nyítják. Az említett kormányok fölötti nemzetközi szervezet ugyanis ebben az évben három szlovákiai műemléket is a díja­zottak sorába emelt. A betléri kastély felújításáért emlékér­met, a tvrdošíni fatemplom és a komáromi Vl-os bástya re­konstrukciójáért pedig okleve­let adományozott. Az Európa Nostra által ado­mányozott oklevelet egy, a Vl­os bástya falán elhelyezett dombormű is jelképezi, melyet Angus Fowler, az Európa Nost­ra bírálóbizottságának tagja, Winkler Gábor, a Hungaria Nostra képviselője, valamint Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója kö­zösen leplezett le. A díjátadó ünnepség végén a vendégek megtekintették a Lapidáriu­mot, a Vl-os bástya körtermé­ben kialakított római kori kőtá­rat. (kosár) A HETEN DSZM-DBP találkozó? TA SR-hír Ólublón tartotta a hétvé­gén tanácskozását a De­mokratikus Baloldal Pártjá­nak Végrehajtó Bizottsága. Szombaton kiadott nyilat­kozatában leszögezi, hogy a DSZM-mel való találko­zót a politikai szubjektu­mok közötti szükséges pár­beszéd szerves részének tekinti. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a kormány­koalíció által érvényesített hatalomgyakorlási mód a DBP számára továbbra is elfogadhatatlan, tehát a DBP-nek nem érdeke, hogy a kormánykoalíció­ban való részvételről, illet­ve a köztársasági elnök el­távolításáról tárgyaljon. Kész olyan lépések kezde­ményezésére és támoga­tására, amelyek a bonyo­lult gazdasági és szociális problémákat oldanák meg. A DSZM-mel való talál­kozóra egyébként június 23-án kerülne sor, és a végrehajtó bizottság előze­tesen Peter Weisset, Pavol Kanist, Viliam Sopkót, Ro­bert Ficót és Juraj Hraškót jelölte ki a küldöttség tag­jaként. A végrehajtó bizottság nyilatkozatot fogadott el a privatizációról is, amely­ben többek között leszöge­zi, hogy a kormány nem teljesíti ígéretét, miszerint a vagyonjegyes privatizá­ció előfordulója július 1­jén megkezdődik, és hatá­rozottan tiltakozik az el­len, ahogy a kormány ha­zardíroz a lakosság bizal­mával. DSZM OV: Jóváhagyta az új vagyonjegyes privatizációs koncepciót TA SR-tudósítás A belpolitikai helyzet, illetve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 5. közgyűlése óta végrehajtott feladatok értéke­lésével és egyéb időszerű kér­dések megvitatásával foglalko­zott a DSZM Országos Választ­mánya szombaton a Varannói járásbeli Nová Keľčában tar­tott közgyűlésén. Ezen elfogad­ta a kormány által kidolgozott új vagyonjegyes privatizálási koncepciót, hangsúlyozva, hogy végre mindenkinek egy­forma esélye lesz a nemzeti va­gyonból való részesedésre. A belpolitikai helyzetről foly­tatott vitában a választmány élesen elítélte Michal Kováč ál­lamfőnek az osztrák Profil c. fo­lyóiratban június 12-én megje­lent nyilatkozatát, melyben is­mételten kétségbe vonta a szlovákiai demokratikus plura­lista rendszert. A választmány szerint az államfő ezzel ártott Szlovákiának, és újfent felszó­lította őt a lemondásra. Moszkva leállítja... (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvából való elutazása előtt Borisz Jelcin rendelte el a bugyon­novszki kórház ostromát - közölte még szombaton a kanadai Halifax­ban maga az orosz elnök. Jelcin el­mondta, hogy a döntést minden érintett miniszterrel közösen hozta meg elutazása előtt. Szombaton két alkalommal volt heves tűzpárbaj, s a máso­dik, több mint egyórás tűzpárbaj után délután ismét tárgyalások kezdődtek a terroristák és a vál­ságstáb képviselői között a tú­szok szabadon bocsátásáról. A terroristák a korábbi politi­kai követelések mellett újabba­kat is támasztottak, így azt köve­telték, hogy a Csecsenföldet át­szelő Rosztov-Baku útvonal mentén válasszák szét a cse­csen és az orosz csapatokat oly módon, hogy száz kilométerre kerüljenek egymástól. A pontosított adatok szerint 154 túsz szabadult ki szomba­ton, míg Jelcin orosz elnök a ka­nadai Halifaxban 157 túsz kisza­badulásáról beszélt. A helyszíni jelentések szerint az ablakok­ban fehér lepedőket lengető nők voltak láthatók, akik ezzel is kér­ték, hogy ne lőjenek a katonák. Jelcin lépésekre készül Borisz Jelcin tegnap reggel Kanadábóllvioszkvába hazatér­ve közölte: elsőként a bugyon­novszki túszdráma megoldásá­val, illetve annak kiderítésével foglalkozik majd, hogy miként következhetett be a tragédia, s megteszi a szükséges intézke­déseket is. Jelcin szavalt az orosz közszolgálati tévé idézte rendkívüli hírműsorában. Jelcint Viktor Csernomirgyin kormányfő fogadta a vnukovóí repülőtéren. Ugyanakkor egy időre elhalasz­tották a terroristák vezére, Ba­szajev és az orosz kormányfő, Csernomirgyin érdemi telefonos tárgyalását, amelyről előző éj­szaka született megállapodás. Baszajevnek és Csernomirgyin­nek azonban még a halasztás előtt rövid ideig sikerült beszél­nie egymással. Az Interfax jelen­tése szerint Csernomirgyin el akarta érni a túszok haladékta­lan szabadon engedését. Baszajev tagadja a kivégzéseket A közszolgálati tévé reggel részleteket mutatott Baszajev éjszakai bugyonnovszki sajtóér­tekezletéről. A Korán-idézettel díszített zöld fejpántot viselő Baszajev azt állította, hogy a kórházi túszok közül senkit sem végeztek ki. Elismerte viszont, hogy még szerdán agyonlöve­tett öt orosz katonát és rendőrt, illetve később még öt személyt, akiket a belügyi erők kintről küldtek a kórházba „kémkedési céllal". Közölte, hogy Dudajevvel nincs telefon-összeköttetése. Orosz küldöttség Bugyonnovszkba Moszkvai közlések szerint tegnap este Bugyonnovszkba készült az orosz kormány kül­döttsége, hogy a város kórházá­ban több száz túszt fogva tartó csecsen terroristákkal tárgyal­jon. Éjszaka nem folyt aktív har­ci tevékenység Csecsenföldön, ami arra utal, hogy Viktor Cser­nomirgyin kormányfő betartotta a túszejtőknek tett ígéretét. Az orosz kormány sajtószolgálata közleményben számolt be arról, hogy vasárnap délután a sztav­ropoli területen fekvő Bugyon­novszkba indult a tárgyalókül­döttség. Jurij Baturin, az orosz államfő nemzetbiztonsági taná­csadója megerősítette: a szö­vetségi biztonsági szolgálat már korábban is figyelmeztetett a bugyonuovszkihoz hasonló túszdrámák veszélyeire. Török cáfolat: Dudajev nem kért menedékjogot Dzsohar Dudajev csecsen ve­zető „politikai védelmet" kért Tö­rökországtól, s Ankara igent mondott - közölte szombaton a kanadai Halifaxban Borisz Jelcin orosz elnök, - Nem törődünk az­zal, hogy hova megy, mindaddig, amíg távol van, messze távol Oroszországtól" - mondta Jelcin. A török külügyminisztérium cáfolta, hogy Dzsohar Dudajev menedékjogot kért volna. Moszkva: biztonsági intézkedések A bugyonnovszki túszdráma nyomán a hét végén az orosz fővárosban még szigorúbb biz­tonsági intézkedéseket léptet­tek életbe: megszáporodtak az igazoltatások, szigorúbbá vált a gépjárművek és a csomagok el­lenőrzése a tömegközlekedési eszközöket igénybe vevők szá­mára. A Moszkvába bevezető utak mentén nem ritkán hosszabb sorokban állnak az igazoltatás miatt félreállított sze­mélygépkocsik. A naponta több millió ember által használt fővá­rosi metróban a rendőrök szin­tén ellenőrzik a gyanús, elsősor­ban a „kaukázusi külsejű" uta­sok iratait és csomagjait. Lapzártakor érkezett: Gyorshírben jelentette az ITAR­TASZSZ hírügynökség, hogy a cse­csenföldi hadműveletben részt­vevő orosz egységek főparancs­noka elrendelte a hadműveletek leállítását. A közép-európai idő szerint tegnap 18 órakor életbe lé­pett tűzszünet az orosz kormányfő és a túszejtő Baszajev egész na­pos telefonos alkudozásának az eredménye. SZEMINÁRIUM A KULTÚRÁRÓL Az állami támogatás pótolhatatlan UJ Szó-tudósítás Az európai kultúra fejlődé­sének irányai és lehetőségei címmel június 16-án és 17-én Pozsonyban a szlovák kor­mány kezdeményezésére az Európa Tanács szemináriumot rendezett az európai országok kulturális minisztereinek rész­vételével. A szemináriumon két konkrét javaslatot dolgoz­tak ki, melyet az ET az UNES­CO novemberi, párizsi konfe­renciáján terjeszt elő. A ren­dezvény zárónapján Ivan Hu­dec, Szlovákia kulturális mi­nisztere és Raymond Weber, az Európa Tanács Kulturális és Oktatásügyi Tanácsának igaz­gatója sajtótájékoztatót tartott a szeminárium eredményeiről. Mindketten kiemelték: először tartottak posztkommu­nista országban hasonló ren­dezvényt. Ivan Hudec pozití­van értékelte, hogy 43 európai ország képviseltette magát Po­zsonyban, még ha nem is vala­mennyi miniszteri szinten. To­vábbi pozitívum, hogy a szemi­náriumon nem „kis" és „nagy" kultúrákról esett szó, hiszen valamennyi nép kultúrája egyedi és összehasonlíthatat­lan, továbbá az is, hogy a nyu­gat- és kelet-európai kultúrák közeledésének lehetünk ta­núi, mindkét fél az együttműködés lehetséges módozatait keresi. A szeminárium központi té­mája az európai kultúra fejlődése volt, emellett szak­értői csoportok foglalkoztak a kultúra állami támogatásával kapcsolatos kérdésekkel, az európai identitástudattal, va­lamint a kultúra iránti keres­lettel és a kulturális kínálattal. A kultúra állami támogatott­sága rendkívül eltérő, s míg a fejlett nyugat-európai orszá­gok az állami támogatás növe­lését szorgalmazzák, addig ke­leten - ahol a változások előtt a kulturális tevékenységek tá­mogatottsága az állam ré­széről 100 százalékos volt ­éppen ennek az ellenkezője fi­gyelhető meg. Ennek a két tö­rekvésnek kellene találkoznia. Az állami támogatás szerepe pótolhatatlan a kultúra terüle­tén, a legfontosabb feladat megtalálni a magán- és állami támogatás ideális arányát. Ivan Hudec beszédében ki­emelte, nem csupán formális szemináriumot rendeztek Po­zsonyban, hiszen a két nap so­rán 125 hozzászólás hangzott el, tehát minden küldöttség el­mondhatta véleményét az egyes kérdésekről. (holop) CLINTON FIGYELMEZTETTE JELCINT Katonai erővel nem érhető el megoldás MTI-hír Bili Clinton amerikai elnök a he­tek halifaxi csúcsértekezletén is­mét leszögezte orosz partnere előtt, hogy megítélése szerint a csecsenföldi viszályra nincs kato­nai megoldás: az erőszak körforgá­sát meg kell törni, mert a tartós rendezést csak a politikai tárgyalá­sok biztosíthatják. A Hetek Cso­portjának korábban kinyilvánított álláspontjára utalva leszögezte azt is, hogy a csecsen fegyveresek túsz­ejtő terrorcselekedete ugyan­csak elfogadhatatlan, és sürgette a bugyonuovszki foglyok azonnali szabadon bocsátását.A kétoldalú találkozó elején az orosz elnök - a kép tanúsága szerint is - indulato­san beszélt a bugyonuovszki esetről, és Csecsenföldet a „nem­zetközi terrorizmus, a korrupció és a szervezett bűnözés központjá­nak" nevezte. - Nincs más válasz­tásunk, le kell számolnunk azok­kal a banditákkal - hangsúlyozta. Egy magas rangú amerikai kor­mánytisztviselő az eszmecserét követően elmondta, Borisz Jelcin nyomatékossá tette: Moszkva el­tökélt szándéka a békepartnersé­gi programban való részvételének kiteljesítése. Amerikai forrásokból jelezték: a munkavacsorán nagy teret szentel­tek azoknak a kérdéseknek,- hogy miképpen lehetne Oroszországot integrálni a nemzetközi kereske­delmi és pénzűéi rendszerbe.

Next

/
Thumbnails
Contents