Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-19 / 141. szám, hétfő

1995. június 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD Ú

J SZ

Ó [3] Szombaton Csicsón is megemlékeztek a gátszakadás harmincadik évfordulójáról. Az emlékműnél (jobb oldalon) több százan vettek részt a koszorúzáson, a vendégek között volt Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete és A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke, akit Prikler László felvételén láthatunk. MEGEMLÉKEZÉS PATON Ahol átszakadt a gát Új Szó-tudósitás A Komáromtól mintegy 15 kilométerre fekvő Pat községben is az 1965-ös árvízre emlékeztek az elmúlt hét szombatján. Rendezvényükön megjelentek azoknak a csehországi járásoknak a képviselői, amelyek vállalatai jócskán kivették, részüket a helyreállítási munkálatokból, és ugyanilyen jogcímen jelen voltak Prága keleti városkerületének képviselői. A vendégek közt volt Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád is, három évtizeddel ezélőtt mindkettőjük egyetemistaként mozgósította a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub és a prágai Ady Endre Diákkör tagjait, hogy mind többen segítsenek az árvízkárosultakon. Szabó Olga, Pat polgármestere a harminc évvel ezelőtt történtekre visszaemlékezve elmondta, hogy a Duna Pat határában 1965. június 15-én délelőtt fél kilenckor lépett ki medréből. Szemtanúk állítása szerint az 1954-es árvíz után megerősített gát előbb megemelkedett, majd szétszakadt. Másodpercenként mintegy 1200 köbméter víz folyt át a hiányzó töltés helyén, a hömpölygő, zavaros vízáradat már délre elérte a községet. Az árvíz 99 pati család fészkét teljesen tönkretette, 66 ház pedig jelentős károsodást szenvedett. A hirtelen jövő árhullám emberáldozatokat is követelt - egy gyermek és egy édesapa lelte halálát a habokban. A dunai árvízre emlékezve Pat község, a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, valamint a Csemadok képviselői megkoszorúzták az árvízkárosultak emlékére emelt pati emlékművet. Ezt követően afféle juniális részesei lehettek a patiak és a községbe látogató vendégek. Néptáncegyüttesek szórakoztatták a jelenlevőket, az öregfiúk futballban mérték össze tudásukat, és a kellemes napot utcabál zárta. (kosár) Vízért sorakozók közé csapódtak gránátok (Folytatás az 1.oldalról) a Szarajevó szerb negyedeit Paléval összekötő útvonalakat, a szerbek azonban rövid idő múltán visszaszorították a muzulmánokat. A harcokban elesettekről egyelőre nincsenek hírek. Szerb források szerint Szarajevó szerb negyedeiben 150 polgári személy sebesült meg az offenzíva kezdete óta. Szintén szerb források állítják, hogy a muzulmánoknak minden fronton nagy veszteségeik vannak. Nyugati hírügynökségek az áldozatok számát több százra becsülik. E tudósítás leadásakor érkezett az újabb borzalmas hír Szarajevóból: két gránát csapódott a vízért sorban álló polgárok közé Szarajevó Dobrinja nevű elővárosában. A robbanásban kilenc személy életét .vesztette, legalább tíz pedig megsérült. A Reuter hírügynökség szerint a becsapódás néhány perccel déli 12 óra előtt történt. Szarajevóban tegnap dél tájban hagyott alább először a lövöldözés az offenzíva kezdete óta, ezt a relatív nyugalmat igyekeztek kihasználni a polgárok arra, hogy ellássák magukat vízzel és élelemmel. Dobrinja a repülőtérhez közel fekvő, túlnyomórészt muzulmánok által lakott külvárosi negyed, a szerb tüzérség lőtávolságában van. GYARMATI JÓZSEF USA-KINA Válaszút előtt a kapcsolatok MTI-hír Egy hivatalos kínai kommentár szerint válaszúthoz érkezett az Egyesü It Ál la mok és Kína viszonya. Az Új Kína hírügynökség tegnapi hírmagyarázata azt állítja, hogy Washington veszélyes szakaszba terelte a kétoldalú kapcsolatokat Ü Teng-huj tajvani elnök egyesült államokbeli útjának engedélyezésével. A hivatalos hírügynökség szerint Kína most nem tehet egyebet, mint kivár, megfigyeli, mi Washington távolabbi célja. A kommentár egy nappal azután látott napvilágot, hogy Pekingben bejelentették: konzultációra hazarendelik az ország washingtoni nagykövetét. ROMANIA: MELLŐZIK A MAGYARSAG AKARATAT Külföldön tiltakoznak az oktatási törvény ellen MTI-hír A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) súlyosnak tartja azt a körülményt, hogy nem kapott választ oktatási törvénykezdeményezésére, amit közel félmillió aláíró támogatott, s a román hatalom részéről visszhang nélkül maradt az az elképzelése is, hogy folytassanak politikai párbeszédet a kisebbségi oktatásról - szögezte le az MTI bukaresti irodájába eljuttatott közlemény, amelyet Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök bocsátott ki, mivel a román parlament felsőházában nemrég elfogadott oktatási törvény korlátozásai miatti tiltakozásuk nem talált meghallgatásra. Az RMDSZ megítélése szerint a törvény nem felel meg sem a román alkotmánynak, sem az európai integrációs követelményeknek, men egyértelműen csorbítja a kisebbségi jogokat, amint azt más szervezetek - a romániai németek, vagy a szerbek is - kifejezésre juttatták. A romániai magyarság ezért nem fogadhatja el akaratának teljes mellőzését hangsúlyozza a közlemény és minden eszközt igénybe vesz a te dokumentum tudatja a nyilvánossággal, hogy tudomása szerint a most egyeztetendő román-magyar alapszerződésben mégis szerepelni fog az 1201-es ajánlás, ami a magyar és az RMDSZ-befolyás eredménye. Miután szóvá teszi a születő dokumentum néhány diplomatikus, kétértelmű megfogalmazását, így vélekedik: sajnálatos és megalázó a román parlament számára annak elfogadása, hogy az oktatási törvény kisebbségi fejezetét illesszék be az alapszerződés szövegébe. Gheorghe Funar szerint, mivel mindezek veszélyeztetik Románia területi épségét, a Román Nemzeti Egységpárt megújítja javaslatát: a parlamenti pártok tartsanak megbeszélést az alapszerződés kérdésében, amelyet különben az egységpártiak támogatnának, ha az összhangban áll a román alkotmánnyal és az európai dokumentumok szellemével. VAJDASAG: VESZELYES LENNE A VALASZTASI PARTHARC Párbeszédet kezd a VMDK és a VMSZ MTI-hír A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elmúlt hét végén megtartott első közgyűlésének résztvevői jóváhagyták az eddig érdekvédelmi szervezetként tevékenykedő tömörülés párttá alakulásáról szóló javaslatot. A 204 küldött elfogadta a VMSZ alapszabályát is, amely szerint a párt fő céljának a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletét, a magyarság kultúrájának és identitásának megőrzését, valamint a magyarság különböző csoportjai közötti kapcsolattartást tekinti. A program elfogadásáról szóló vita előtt Csubela Ferenc, a VMSZ elnöke értékelte a szervezet egyéves tevékenységét, s egyebek között elmondta: az érdekvédelmi szervezet létrehozására azért volt szükség, mert. át kellett vállalni a magyarság érdekvédelmét a baloldali befolyás alá került s párttá alakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségétől (VMDK). „Szövetségünket a történelmi pillanat kényszere, a vajdasági magyarok érdekvédelmének eredménytelensége, valamint a magyar értelmiség és politikai vezetés egy részének elégedetlensége hozta létre" - mondta az elnök. Csubela Ferenc hangsúlyozta: napjainkban is folyik a magyarság elleni diszkrimináció Jugoszláviában, s részben emiatt történhetett meg az, hogy néhány évtized alatt félmillióról 350 ezerre csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma. A VMSZ elnöke aláhúzta: a szerb vezetés kettős mércét alkalmaz a magyarság, illetve a határokon kívül élő szerbség elbírálásában, hiszen Belgrád támogatja a jugoszláv utódállamokon belüli egyes elszakadási szándékokat, azonban hallani sem akar a vajdasági magyarok autonómiatörekvéseiről. „Mi, azaz őseink sehonnan sehová sem telepedtek át, hanem a határok változtak meg, s így az ősi juss alapján követeljük mindazt, amit a jogállam alkotmánya deklarál" - mondta, majd hozzátette: a VMSZ olyan önredelkezés mellett tör lándzsát, amely lehetővé teszi a vajdasági magyarság jogainak legteljesebb biztosítását. A közgyűlésen több szerbiai és magyarországi párt is megjelent, a meghívott szervezetek közül csak a VMDK, a Szerbiai Szocialista Párt, valamint a Fidesz - MPP nem képviseltette magát. A legnagyobb figyelmet Nánád Csanák a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke keltette, aki kijelentette: pártja a Vajdaság autonómiája mellett száll síkra. A pártvezető közölte, a liga kész mindenkivel együttműködni, azt azonban nem hajlandó támogatni, hogy nemzetiségi elven alapuló autonómiákkal szétdarabolják a Vajdaságot. Csanák arra is felszólította a vajdasági magyarokat, hogy ne Budapesttől vagy Belgrádtól várjanak segítséget - hanem forduljanak vajdaságbelí szomszédaikhoz, akik szintén elfogadhatatlannak tartják Belgrád Vajdaság-politikáját. A VMSZ közgyűlésén Csubela Ferencet választották meg az érdekvédelmi szövetségből párttá alakult szervezet elnökévé. Az MTI értesülései szerint arról is elvi döntés született, hogy a VMSZ elfogadja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) által javasolt együttműködési ajánlatot, ám maga is tervezetet dolgoz ki majd a tárgyalásokra. A VMSZ illetékesei elfogadhatatlannak nevezték, hogy a VMDK csak „etikai kifogásai fenntartásával" hajlandó tárgyalni a VMSZszel. Sokan úgy vélekedtek, hogy a VMDK újonnan támadt tárgyalási kedvével azokat az eredményeket akarja elérni, amelyeket nem sikerült kicsikarni a VMSZ folyamatos támadásával. A VMSZ illetékesei ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy mindenképpen a párbeszédet szorgalmazzák, mivel úgy vélik, hogy a két szervezet esetleges választási pártharca súlyos károkat okozna a vajdasági magyarságnak. A párt vezetői azt is közölték, hogy a VMSZ azt szeretné, ha a választáson a két szervezet szövetségben indulna. IZRAELI KIVONULÁS Két felvonásban Az izraeli hadsereg november első felében vonulna ki négy észak-ciszjordániai városból, Dzsenínből, Nábluszból, Túl-Karmból és Kalkilijából, míg Rámalláhot és Betlehemet jövő májusban hagynák el az izraeli katonák - írta tegnap a Háárec című izraeli lap. Ilan Biran tábornok, a Ciszjordániát is felölelő katonai körzet parancsnoka ismertette a tervet Jichak Rabin kormányfővel. Jelezte azonban, hogy adminisztrációs problémák akadályozzák a ciszjordániai zsidó telepesek számára építendő, a palesztin városokat elkerülő biztonságos utak megépítését, ami késleltetheti a hadsereg áthelyezését. A palesztinok elfogadták azt az izraeli elképzelést, hogy a katonák két részletben, a választások előtt, illetve után vonulnak ki a ciszjordániai városokból, de követelik, hogy a július 1-jéig megkötendő megállapodásban rögzítsék a kivonás második szakaszának ütemtervét. MTI Nyikita Mihalkov Oscar-díjas orosz színész, filmrendező és forgatókönyvíró, valamint Arthur Hiller, az Amerikai Film- és Művészeti Akadémia elnöke, szintén hírneves rendező közösen kapták meg a prágai Arany Gólem nemzetközi filmfesztivál idei első évfolyamának legfontosabb, az életműért járó díját, az Arany Gólemet. Az ünnepélyes díjkiosztásra szombaton este került sor a prágai Kultúrpalotában. A zsűri további' négy Arany Gólemet is kiosztott. A versenyfilmek kategóriájában a nagydíjat a kínai Illatos fű című játékfilm kapta. A legjobb rendezés díját Christiene Carriere francia filmrendezőnő kapta Rosine című filmjéért. A legjobb női alakításért járó elismerést Alena Elsnerová kapta Pavel Hvizd Érdemrend című filmjében játszott szerepéért. A férfiak katePRAGAI FESZTIVALKEZDET: FELSIKER Díjosztás az Arany Gólemen góriájában ezt a díjat pedig Nikita Manojlovič kapta a Másvalaki Amerikája című filmben nyújtott alakításáért. A Moldva-parti metropolisban az idén első ízben megrendezett A-kategóriás nemzetközi filmfesztiválon 14 versenyfilmet vetítettek, s a kísérő rendezvényeken pedig számos világhírű filmcsillag is megjelent. Prágába látogatott például az amerikai Meryl Streep, Arthur Hiller, Alan Pakula, Denis Hooper, az orosz Nyikita Mihalkov, a francia Helen Mirren, a szlovák Božidara Turzonová. Az érdeklődők egyébként mintegy száz filmet láthattak. A rendezők szerint a prágai filmfesztivál első évfolyama, amely az idén a harmincadik évadjába lépő Karlovy Vary-i filmfesztivál ellenében kapta meg az A kategóriás minősítést, sikeres volt. A levetített filmek állítólag mintegy 75-80 százalékos látogatottságnak örvendtek, s elégedettek voltak a neves vendégek is. Meryl Streepet például fogadta Václav Havel cseh államfő is. A hiányosságokra egyelőre inkább a sajtó hívta fel a figyelmet. Prágai lapvélemények szerint a fesztiválkezdet egyelőre csupán félsiker, mégpedig úgy művészeti, mint szervezési szempontból is. Ha az Arany Gólem valóban át kívánja venni a Karlovy Vary-i fesztiváltól a stafétát, akkor a jövő évig sokat kell javulnia minden tekintetben. A lapok úgy látják, hogy erre a lehetőségek mind adva vannak, hiszen Prága kitűnő fesztiválhely. Előzetes becslések szerint a prágai fesztivál mintegy 80 millió koronába került, s az idén veszteséges lesz. A rendezők természetesen az első évfolyamtól nem vártak pénzügyi sikert, de hangsúlyozzák, hogy már a jövő évi kiegyensúlyozott költségvetéssel zárulhatna. Hozzáteszik, hogy a rendezésre is több lesz az idő. Karlovy Varyban a nemzetközi filmfesztivál június 30-án kezdődik, s július 8-ig tart. A legfrissebb hírek szerint, a korábbi jelentésekkel ellentétben, ismét gondok vannak a pénzügyek körül. Egyebek közt a Cseh Kulturális Minisztérium sem utalta át a korábban megígért támogatást. Pavel Tigrid miniszter azt nyilatkozta, hogy tárcája nem is ígérte meg a Karlovy Vary-i fesztivál támogatását. Állítólag több más támogató is lemondta a korábban már biztosra ígért pénzt. Mindezek ellenére a Jifí Bartoška cseh színész által vezetett alapítvány és rendezőbizottság bízik abban, hogy az idén sikeres lesz a fesztivál, s a tavalyi rendezési hibák már nem ismétlődnek meg. Számos csillag is megígérte, hogy ellátogat a neves cseh fürdővárosba. Köztük van például Gina Loiiobrigida és Mia Farrow. A fesztivál költségeit 40 millió koronára tervezték, ami a fele a prágai fesztiválköltségeknek. A két fesztivál rendezőbizottsága egyébként a napokban megegyezett abban, hogy jövőre már csak egy nemzetközi filmfesztivál lenne Csehországban. Várható, hogy ez a prágai Arany Gólem lesz, de végleges döntés még nincs az ügyben. A két fesztivál támogatóinak tábora ugyanis nagyjából egyenlő erőt képvisel, tehát nem nehéz előre látni, hogy újabb kemény viták lesznek. Nem titok ugyanis, hogy fesztiválügyben nemcsak filmekről, de komoly pénzösszegekről is szó van. KOKES JÁNOS bel- és külföldi fórumokon való tiltakozáshoz. Az RMDSZ egyben azt is kilátásba helyezi, hogy minden törvényes eszközzel fellép szándékai érvényesítéséért. Ezzel élesen szembehelyezkedve, a Román Nemzeti Egységpárt éppen azt hányja a román parlamentszemére, hogy a többségi érdekeket sértő, az RMDSZ szándékaival „összekacsintó" törvény született az oktatásról. A Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári szélsőséges polgármester jegyez-