Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-12 / 109. szám, péntek

4 j Ú

J SZÓ KÜLFÖLD 1995. május 16. Fegyverleadás vasárnapig A Palesztin Hatóság három nappal meghosszabbítva, vasárnapra halasztotta azt a határidőt, amikorra a Gáza-övezet lakosainak be kell szolgáltatniuk fegyvereiket közölte a palesztin igazságügyi „miniszter". „Hétfőtől mindenkit bíróság elé állítunk, aki jogtalanul tart magánál fegyvert. A büntetés hat hónaptól hét évig terjedő börtön lehet" - mondta. Arafat az április elején elkövetett gázai merényletek után rendelte el a fegyverek beszolgáltatását. A szélsőséges Hamász közölte, hogy nem tesz eleget Arafat utasításának. MTI Bili Clinton ikont vásárolt Bill Clinton amerikai elnök tegnap, Kijevbe utazása előtt váratlanul betért egy könyveket és művészeti tárgyakat árusító moszkvai üzletbe, ahol egy XVIII. század végéről származó ikont vásárolt 176 dollár értékben. A Clintont kisérő újságírók elmondták hogy az elnöki konvoj hirtelen megállt a Noví/ Arbaton lévő Könyvek Háza előtt, és Clinton feleségével együtt betért az üzletbe. MTI Die Presse mmmszBmw^m^mssm^Mimmmmm Mindig pikáns dolog, ha a magyarok és az osztrákok együtt csinálnak valamit - írja a Die Presse véleményrovatában Peter Krotký „Kéksisakos, puffer, paprika" című glosszájában. Különösen, mert ezúttal az együttműködés katonai. Az egykori k.u.k. fegyverbarátságot most Werner Fasslabend védelmi miniszter keltette ismét életre hivatali kollégájánál Budapesten tett látogatása alkalmával Az ügy mindenképpen pikáns: egy semleges ország, amely rövid ideje az Európai Unió tagja (Ausztria) és egy másik, amelyik nem sokkal ezelőttig még a Varsói Szerződéshez tartozott (Magyarország), most szövetkezik, hogy az ENSZ keretében két ellenséges NATO-tagország (Görögország és Törökország) frontjai közti ütközőként szolgáljon. Hogy a magyarok ehhez az együttműködéshez éppen Ausztriát választották, az nemcsak a régi barátságot tanúsítja, hanem azt is mutatja, hogy ENSZ-harcosaink tapasztalatait nagyra becsülik - állapítja meg a Die Presse. LENGYELORSZÁG A gondoskodó állam illúziója Lengyelországnak is szüksége lenne egy Bokros Lajosra - írja „A polish fiction - vagy a gondoskodó állam illúziója" című cikkében a népszerű lengyel magazin, a Wprost. A magyar pénzügyminiszter, illetve Horn Gyula szociálliberális kormánya ugyanis a költségvetési egyensúly helyrehozása érdekében döntő elhatározásra szánta rá magát, hozzákezdett a szociális juttatások évek óta halogatott megnyirbálásához. Nemrégiben a cseh kabinet is megkezdte a társadalombiztosítási rendszer reformját, Lengyelország mindeközben az elnökválasztási kampányra összpontosítja erejét, s fennáll a veszély, hogy jövőre már az 1997-es parlamenti választások járnak majd a törvényalkotók fejében véli a lap. A Wprost arra a közelmúltbeli közvélemény-kutatásra is felhívja a figyelmet, miszerint minden harmadik lengyel polgár úgy tartja, hogy az el

1 múlt tíz évben a legjobb életkörülményeket a népköztársaság utolsó, Rakowski vezette kabinetje biztosította. Öt évvel a társadalmi-gazdasági átalakulása után tehát az átlagemberek jelentős része még mindig az államtól várja a szociális garanciákat, és esze ágában sincs megszabadulni a gondoskodó állam illúziójától. A rendszerváltás óta csak nagyon kevesek tudatáig jutott el, hogy az államkassza egyszerűen nem képes elviselni a szociális védőháló fenntartásának költségeit. Leszek Balczerowicz, a lengyel sokkterápia bevezetője, a gazdasági reformok atyja szerint amennyiben a büdzsé jelenlegi bevételi és kiadási szerkezete változatlan marad, úgy lehetetlenné válik az 1997-es költségvetési terv kidolgozása. A technokrata közgazdász, aki ma a Szabadság Uniója elnevezésű liberális párt vezetője, mindamellett arra is rámutat, hogy Lengyelország a világ adókkal legjobban terhelt államai közé tartozik. Az elosztási rendszer ráadásul abszolút igazságtalan, mivel egy olyan vállalkozó, aki mondjuk egy évben 100 millió zloty adót fizet be, a jelenlegi rendelkezések szerint a legjobb esetben sem számíthat a hivatalos lengyel átlagfizetés 250 százalékát meghaladó nyugdíjra. Ilyen veszélyekkel fenyegető helyzetben miért késik még mindig az ellátó rendszerek reformja? A válasz egyszerű - írja a Wprost az országban szinte évente vannak választások, és senki sem akarja elveszíteni a 9 millió nyugdíjas és a 2,5 millió költségvetési szférában dolgozó közalkalmazott szavazatát. Kell tehát egy politikus, aki csakúgy, mint Magyarországon, hajlandó felvállalni a drasztikus intézkedéseket, előre tudván, hogy 2-3 év múlva jobbról és balról egyaránt támadva távoznia kell majd a politika színpadáról. Mert bármennyire nagy tettet hajt is végre, azt tudnia kell, hogy arról mindiggyorsan megfeledkeznek, aki a piszkos munkát mások helyett elvégzi - olvasható a magazinban. MTI-Panoráma Megoldani ugyan semmit nem sikerült, az IRA politikai képviselete és a brit kormány közötti első miniszteri szintű megbeszélés mégis hatalmas lépést jelentett a megbékélés felé vezető úton - így értékelték tegnap Londonban az előző nap Belfastban megtartott megbeszélést. Olyan emberek ültek tárgyalóasztalhoz, akik néhány évvel ezelőtt a tűzvonal két oldalán álltak. Az értékelések szerint a történelmi belfasti kézrázás után indokolt a derűlátás, annak ellenére, hogy szűk maradt a felek mozgástere, hiszen olyan kérdésekben követelnek egymástól engedményeket, amelyekben kevés helye van a kompromisszumnak. Nehezen képzelhető el a törvény által kirótt büntetésüket töltő IRA-terroristák szélnek eresztése, s nincs előrelépés az IRA lefegyverzése ügyében sem. Felvételünkön Michael Ancram brit államminiszter az újságírókat tájékoztatja a tárgyalások eredményeiről. Martinez levele Markónak Miguél-Angél Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének április 19-i, hozzá intézett levelére. Mint azRMDSZ szerda esti tájékoztatója közli, Martinez levelében biztosítja Markot arról, hogy az ET továbbra is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a romániai demokratikus átalakulás folyamatát, ezen belül a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését. Az RMDSZ-politikus a parlamenti közgyűlés elnökének romániai látogatása és a román sajtóban idézett kijelentései nyomán írt levelet Strasbourgba, s ebben kifejtette az RMDSZ álláspontját. Ezt követően került sor a parlamenti közgyűlés állásfoglalására az 1201-es ajánlás megerősítése és Románia „megfigyelésének" fenntartása mellett. Melescanu az alapszerződésről Teodor Melescanu román külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottságának strasbourgi ülése alkalmából lehetősége lesz bizonyos akadályok eltávolítására a román-magyar alapszerződés elől. Strasbourgba való elutazása előtt kijelentette: a kérdésről eddig Romániában, illetve Magyarországon kibontakozott viták jórészt érzelmi jellegűek voltak, és nem a szerződés tartalmát, hanem annak értelmezését tükrözték. A két fél jelenleg „komolyabb úton jár", arra törekszik, hogy megegyezzen a szerződésbe esetleg bekerülő utalások értelmezéséről. Ebben az összefüggésben Melescanu pozitív fejleménynek nevezte azt, hogy Horn Gyula az ET parlamenti közgyűlése előtt mondott beszédében hangsúlyozta: a magyar kormánynak nem áll szándékában az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségek kollektív jogait illető kérdések felvetése. A külügyminiszter hangsúlyozta: „Románia nem fogadta el, és soha nem is fogja elfogadni, hogy szerződésbe foglaljon olyan utalásokat, amelyeket úgy lehet értelmezni, mint egy etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó jog elismerését". MTI ECUADOR-PERU Ismét feszült a viszony Ismét feszültté vált a perui-ecuadori viszony azáltal, hogy a két ország határprovokációval vádolta meg egymást. A két állam februárban háborút vívott egymással egy vitatott határszakasz birtoklásáért. Egy magas rangú ecuadori katonai vezető azt állította, hogy perui katonák szivárogtak be ecuadori területre, és minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak. Korábban a limai kormány közölte: ecuadori katonák lépték át a határt, és támadást intéztek az egyik perui határőrőrs ellen. MTI OROSZ ELNÖKVÁLASZTÁS Jelcin később dönt MTI-hír Borisz Jelcin orosz államfő csak a választási törvény elfogadása után dönt arról, indul-e a jövő nyáron esedékes elnökválasztáson. Az elnök környezetéből származó információk szerint Jelcin a győzelem napi ünnepségen akarta bejelenteni indulását, de a csecsenföldi háború és a minden eddiginél alacsonyabb népszerűségi mutatója miatt elállt eredeti elképzelésétől. Sokat nyomhat a latban, hogyan szerepel majd a decemberi parlamenti választásokon a hatalmi pártnak nevezett „Házunk Oroszország" elnevezésű választási szövetség, amelyet Viktor Csernomirgyin kormányfő hivatalosan ma alakít meg. TENGERI INCIDENS Japán hajók orosz vizeken MTI-hír Hét japán halászhajó szerdán késő este másfél kilométernyire behatolt az orosz felségvizekre, a Szahalin déli részén lévő Anyiva-foktól mintegy harminc mérföldre délkeletre jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az orosz határőrség megállásra szólította fel őket, de ennek nem tettek eleget. Amikor az őrhajók két mérföldnyire (3,7 kilométer) megközelítették a halászhajókat, azok megfordultak, és visszatértek a japán vizekre. A japán halászhajók az orosz hatóságok engedélyével halásztak az orosz felségvizeken. Ezért sem érthető, hogy nem álltak meg a határőrök felszólítására, akiknek a nemzetközi halászati szabályok értelmében joguk lett volna átvizsgálni a hajókat. BANYASZERENCSETLENSEG DEL-AFRIKABAN halott? MTI-hir Feltehetően száz bányász vesztette életét szerdán este egy dél-afrikai aranybányában történt szerencsétlenség során. A bányában az egyik lift tartókábele leszakadt, és a szerkezet a benne lévő mozdonnyal együtt az 500 méterre alatta lévő, másik liftre zuhant, amely körülbelül száz bányászt szállított. A bányatársaság közleménye szerint a 2300 méter mélyen történt szerencsétlenség színhelyén a mentési munkálatok megkezdődtek, ám kevés a remény arra, hogy valakit életben találnak. McDonald's Szlovákiában is MTI-hír Még az idén legalább 35 újabb éttermet nyit Közép-Európában a világ legnagyobb gyorsbüféhálózata, a McDonald's. Az étteremlánc jelenleg 75 éttermet működtet a térségben - Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában -, s ez Jim Cantalupo, a cég nemzetközi részlegének vezetője számára „elképesztő slkersztorl". A további tervek szerint a McDonald's még az idén megvet) tábát Romániában és Szlovákiában is. A sikeres cég 15 ezer étterme naponta 29 millió embert szolgál ki a világon. Csúcskudarc Bár az ellentétek megmaradtak, a párbeszéd folytatódik - egy mondatban így lehetne értékelni a szerdai orosz-amerikai csúcstalálkozót. A három fő kérdéskör egyikében sem született áttörés, ám ezek a problémák olyan jelentősek, hogy egyik fél sem szánta rá magát a haragosdira. Nem is beszélve arról, hogysem azamerikai, sem az orosz elnöknek nem jött volna jól a látványos kudarc. Azok az idők pedig szerencsére régen elmúltak, amikor Moszkvában a Washingtonnal szembeni dacolás volt a divat - és fordítva. Kétségtelen, hogy a legkényesebb ügy, amely a csúcs napirendjén szerepelt, az a nagy nemzetközi megdöbbenést kiváltó csecsenföldi háború. Míg Clinton több ízben is nyomatékosan elismételte, hogy a harcoknak véget kell vetni, nem szabad megengedni az emberi jogok megsértésének olyan szembetűnő eseteit, mint amilyenekre a Kaukázusban sor került, Jelcin újra és újra azt ismételgette, hogy ez a háború belügy, a csecsenek provokálták ki, s Moszkva igazán kényszerhelyzetbe került. Biztosított arról, hogy ők sem akarnak mást, mint a harcok mielőbbi befejezését és a viszály tárgyalásos rendezését. Kijelentéseit ugyan újabb fegyveres incidensek kísérték, de a kezére játszott, hogy a csecsen vezetés nem tudta valóra váltani fenyegetőzését, nem volt ereje heves harcokat kirobbantani a győzelem napján, sem másnapján, így - Jelcin szerencséjére - a csecsen konfliktus csak amolyan kellemetlen háttérzajként kísérte az ötven vezető államférfi moszkvai tartózkodását és az orosz-amerikai csúcstalálkozót. Szuperkényes téma a két nagyhatalom viszonyában a NATO tervezett keleti bővítése is. Ez ügyben sem történt más, mint az, hogy mindkét fél elismételte változatlan álláspontját: Washington nem engedi, hogy Moszkva vétójogot követeljen magának, elvben helyesli a volt szocialista országok csatlakozását a védelmi szövetséghez, s helyesnek tartja a már körvonalazott menetrendet is. Moszkva pedig változatlanul úgy látja, hogy ez a terv veszélyezteti érdekeit és biztonságát. Eme jólnevelt hangnemben ismételgetett álláspontok hátterében pedig az áll, hogy az egyetlen szuperhatalom tisztában van vele: ha valakinek, hát neki van vétójoga. Míg a másik, a már csak alignagyhataiom nem képes és nem hajlandó beletörődni befolyási övezete jelentős leszűkülésébe, s legalább retorikájával megpróbálja elhitetni, hogy ereje teljében van. Harmadik országot, nevezetesen Iránt is érinti a csúcs további kényes kérdése: helyes-e, ha Oroszország nukleáris technológiát ad el az iszlám köztársaságnak? A Clinton-kormányzat szerint a válasz egyértelműen: nem. Moszkva viszont érthető módon nem annyira az ügy biztonsági, mint inkább anyagi vonatkozásaira összpontosít. Mellőzve minden diplomáciai csűréstcsavarást, egyszerűen arról van szó, hogy Moszkvának pénz kell, s azt ad el, amije van, s amire talál vevőt. Oroszországnak van nukleáris technológiája - most tekintsünk el a minőség feszegetésétől -, Iránnak pedig, nincs, de pénze van. Ennyi. A gazdag Egyesült Államok viszont megengedheti magának az aggodalmaskodást, hogy miért akar atomerőművet építeni egy olyan ország, amelynek bőven van olaja. Egyáltalán nem kizárt, a moszkvai vezetésben is felmerült a gyanú, hogy Irán elővette az „iszlám atombomba" gondolatát és tervét. Különben nehezen lehetne magyarázatot találni arra, miért egyezett bele Jelcin a csúcson abba, hogy nem szállítanak Teheránnak gázcentrifugát, s így kizárják a katonai célú felhasználást, vagyis a plutóniumtermelést. S tette ezt annak ellenére, hogy ez 500 millió dolláros üzlet elvesztését jelenti! Sőt Jelcin és Clinton megállapodtak, az Al Gore alelnök és Viktor Csernomirgyin kormányfő vezetésével tevékenykedő bizottság az egész reaktorüzlet minden egyes elemét alaposan átvizsgálja, leellenőrzi a szerződést, és olyan záradékokat épít bele, amelyek kizárnak mindennemű visszaélést Irán részéről. Moszkva ezzel sokat kockáztat. Mert lehet, hogy ez az eljárás megnyugtatja Washingtont, de feldühítheti az önérzetes Teheránt, és visszalép, lemondja az egész megrendelést. Ez benne van a pakliban, az oroszok azonban nyilván abban bíznak, hogy ha Irán nagyon akarja a nukleáris technológiát, akkor nincs sok választása: Nyugaton aligha kapna ilyet, s ha mégis, akkor nagyon drágán. Ez volt a csúcs lényege. Ehhez járult a sok látványos körítés, amely egy-két százalékkal javíthatja Jelcin tetszésindexét, de a népszerűtlenségi gödörből aligha rántja ki. Clintonnak nem sikerült igazán sarokba szorítania őt - majd magyarázkodhat odahaza. Vagyis ha valóban realista módon akarjuk megítélni ennek a csúcstalálkozónak ez eredményeit, akkor ki kell mondani: ilyenek nem is születtek. GÖRFÖL ZSUZSA