Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-12 / 109. szám, péntek

1995. május 1063. BELFÖLD - KÜLFÖLD új szó 3 j Autósok, figyelem! TA SR-tudósítás A pozsonyi Drutechna autó­szerviz szombaton 7.30-tól déli 12 óráig ingyenes szolgáltatá­sokkal várja az autótulajdono­sokat a Főrévi út 28 szám alatt. Többek közt elvégzik a reflektorok és a futóművek be­állítását, ellenőrzik a fékfolya­dékot, az akkumulátort és a tö­mítéseket. Az érdeklődők továb­bá engedményes áron vásárol­hatnak alkatrészeket a követ­kező autótípusokhoz; Zastava, Moszkvics 408 és 412, Fiat 127 és 128, valamint Chrysler 180. Az ingyenes szolgáltatáso­kat a biztonságosabb közleke­dés érdekében végzik az autó­szerviz alkalmazottai. Orbán Viktor Királyhelmecen ÚJ Szó-hír A FIDESZ-MPP országos el­nöke, Orbán Viktor or­szággyűlési képviselő tegnap a Bodrogköz központjában, Ki­rályhelmecen járt. Ellátogatott a városi egyetemre, majd esz­mecserét folytatott Pásztor Ist­ván királyhelmeci polgármes­terrel (a szlovákiai parlament képviselőjével), délután pedig a parlamentben a magyar koa­líciót alkotó pártok és mozgal­mak helyi szervezeteinek ve­zetőivel találkozott. (g-j) MPP-küldöttség járt Nagyváradon U) Szó-tudósítás A Szent László király halálá­nak 900. évfordulója alkalmá­ból Nagyváradon rendezett em­léknapon részt vett a Magyar Polgári Párt küldöttsége is. Visszaérkezése után a három fős csoport egyik tagjától, az MPP kassai elnökétől, Halász Györgytől kértünk rövid útjel­lemzést. - Solymos József és Pulen László kollégáimmal részt vet­tünk az emléktábla-avatáson és -szentelésen. Igen szép, színvo­nalas ünnepség volt. Azt kö­vetően eszmecserét folytattunk Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel, továbbá Templfi József római katolikus megyés püspökkel, valamint a további vendéglátónkkal, az RMDSZ Bihar megyei szerveze­tének Varga Gábor elnök vezet­te választmányával. (g-f) AMWAY: Sikeres fél év ÚJ Szó-tudósítás „Eredményes hat hónap áll mögöttünk" - nyilatkozta a ter­mékbemutatóval egybekötött tegnapi sajtótájékoztatóján Csá­nyi László, az Amway Szfovákia Kft. igazgatója. Tájékoztatása szerint a november 2-i indulás óta mintegy 30 000 személy kapcso­lódott be a különféle cikkek köz­vetlen forgalmazásába, illetve a Multi-Level Marketing rendszer, az értékesítési hálózat építésébe. A fiskális év lezárásáig, augusz­tus 8-áig a kereskedelmi forga­lom értéke várhatóan eléri a 300 millió koronát. Mint ismeretes, az amerikai cég az elmúlt esztendő végén 21 termékkel jelent meg a szlovákiai piacon; jelenleg 35 féle cikket forgalmaz. Meg kell jegyez­ni, hogy már nemcsak tisztítósze­rek, hanem kozmetika és autóá­polási vegyszerek is szerepelnek a kínálatban. Az Amway az év vé­géig további 6 termékkel szeret­né bővíteni a kínálatot. Az igazgató szerint az Amway szakemberei is látják, hogy más országokkal összehasonlítva Szlo­vákiában jóval kedvezőtlenebbek a vállalkozási lehetőségek. A legsi­keresebb itteni termékforgalma­zó, Szabó Sándor elmondta: a bo­nyodalmak ellenére „megy az üz­let"; ezt támasztották alá a 30 leg­eredményesebb hálózatépítő legutóbbi találkozóján is. A forgal­mazók övön aluli ütésként köny­velik el a kormányzatnak a regiszt­rációs pénztárgépek bevezeté­séről hozott döntését. Szerintük ezzel az állam további lépésttetta kisvállalkozói szféra felszámolása felé. Csányi László ezzel összefüg­gésben közölte: a pénztárgépek ügyében tárgyalásokat kívánnak folytatni az Amwayéhez hasonló rendszerrel működő többi szlová­kiai vállalattal, illetve az illetékes állami szervekkel. Szabó Sándor szerint a termékforgalmazók a banki pénzátutalási forma alkal­mazásával kerülhetik el a költsé­ges pénztárgépvásárlást. (mg) TEGNAP OLVASTUK Senki nem nyert, mindenki veszített Nem túl vidám hangulatban távoztak a kormány tagjai leg­utóbbi ülésükről, ami érthető is, hiszen a statisztikai hivatal fel­méréséből kiderült, a valóság szöges ellentéte annak, amit a kormány hangoztatott az ál­lamfő, a parlament, valamint önmaga népszerűségéről. Szlo­vákia polgárainak 48 százaléka bízik az államfőben, s ez az arány még azokban a demokra­tikus országokban is elfogadha­tó, ahol közvetlenül népszava­zással választják az elnököt. Vi­szont a parlamenttel szemben mutatkozó 53 százalékos bizal­matlanság jelzi, a választók másképp képzelték el képvi­selőiket. Ezek után Tárcák kép­viselő úr (DSZM) is kénytelen lesz megváltoztatni kijelentését Michal Kováéról, mely szerint, ha egy államfő népszerűsége 10 százalék alá csökken, ön­ként le kell mondania. A kormánynak viszont nincs sok dicsekednivalója, az 51 szá zalékos bizalmatlanság a 39 százalékos bizalommal szem­ben nem a polgárok elégedett­ségét mutatja. Érdemes áttekinteni a korábbi Mečiar-, majd Moravčík-kormány irányában táplált bizalom szám­szerű adatait is. Míg 1994. márci­us 11-én csak a lakosság 34 szá­zalékának bizalmát élvezte a kor­mány, a Moravčík-kabinetnek áp­rilis 8-án már 54, július 11-én pe­dig 52 százalékos volt a nép­szerűsége. Hasonlóan alakult a képviselők iránti bizalom is: a márciusi 29 százalék áprilisra 40, júliusra pedig 44 százalékra nőtt Az igazsághoz tartozik, hogy megválasztása óta most a legki­sebb Michal Kováč népszerűsé­ge, viszont az elmúlt egy évben mindössze 6 százalékkal csök­kent, és az sem kizárt, hogy a kormánykoalíció támadásainak köszönhetően ismét növekedik majd. A Mečiar-kormány az önállóság kihirdetése után 1993 januárjá­ban volt a legnépszerűbb (53 szá­zalék). Mindenesetre érdemes lesz figyelni, hogyan reagál majd a legutóbbi felmérés eredményei­re. Nem kizárt, hogy a gyenge eredményért magát a statisztikai hivatalt teszi felelőssé. (Rado Števčik, Pravda) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombat: 9 órakor jelentkezik a Hétről hétre című publiciszti­kai magazin, a szerkesztő So­mogyi Alfréd. A műsor első órá­jában belpolitikai összefoglaló ­parlament, magyar koalíciós ta­nács, ellenzéki pártok első ta­nácskozása. A második óra té­mája a pénz. Tanácsok a pénz­tárgépek bevezetéséhez; Piaci árusok és a pénztárgép; Mit tesznek pénzzé az emberek ­zálogházi riport: Egy pénzes em­ber, a bankár szakmáról; Ha én gazdag lennék - beszélgetés a két Tevjével: Bessenyei Ferenc­cel és Dráfi Mátyással. A harma­dik óra témája: kulturális ese­mények. A déli hírek után Pop mix, majd megismételjük a Néma Péter című hangjátékot. 14 órakor hí­rek, majd Helyesen szlovákul. 14.10-kor részleteket hallhatnak Presser Gábor és Sztevanovity Dusán Padlás című musicaljéből. 14.30-kor már elhangzott műso­rainkból válogatunk. 15.00-kor a zenei szerkesztő Annie Lennox új CD lemezét, a Medúsát mutatja be. 15.30-kor Szántó-vető-agrár­félóra. A szerkesztő Szarnák Mi­hály. A műsorban megszólal a ri­maszécsi mezőgazdasági szövet­kezet elnöke a transzformációról és a privatizációról. A vágkirályfai feltaláló bemutatja a síkfólia-fek­tető gépet. A nyugdíjas kertész a gyümölcsfák nemesítéséről be­szél. 16.05-től Köszöntő ­műsorzárásig. Vasárnap 9 órakor hírekkel in­dítjuk műsorunkat. A műsoraján­lat után a Világosság egyházi műsorban Lucskay András, bacskai református lelkész az élő vizet adó kutakról szól a hall­gatókhoz. .10 órakor a Kamasz­rádióban a deáki nagydiákok mondják el mikor és kihez őszin­ték, mérgesek, dühösek. A szer­kesztő: Gémesi Irén. 10.30 Anyanyelvünk. 10.35 Századok zenéje. Gabriel Faúré és J. Ch. Bach egy-egy műve hangzik el. A 11 órakor kezdődő Pedagógus­naplóban ismertetjük Albert Sándor elképzelését az iskola­központok létrehozásáról: Ho­gyan védjük ki a stresszt az isko­lában;: Új segédkönyv a pedagó­gusoknak; Néprajz az óvodában. A szerkesztő Tóth Erika. 11.30­kor nótacsokor. A déli hírek után 12 óra 10 perckor Bárdos Ág­nessel randevúzhatnak. Témái: Májusi beszélgetés Sünével és feleségével, Nagy Andreával - a szerelemről, a házasságról; Ivan Csonkin közlegény élete... filmle­vél; Hócsúnyácska és a 7 törpin­ce - bemutató a Gumidió Szín­házban; itt járt Cseh Tamás. 14.05 Cserkészhíradó. 14.15­kor kapcsoljuk a BBC magyar adását. 15 órakor Irodalmi mo­zaik. A szerkesztő Lacza Éva. 15.30 Hazai tájakon Méry Mar­git műsora, amelyben a hiedel­mekről és a boszorkányságról mesél a szirénfalvai Tóbiás Ist­ván és Jakab János. 16 óra 5-től műsorzárásig Köszöntő, hír­összefoglaló, sporthírek. -zj­KOMMENTÁRUNK Nyelvörvény „Amikor II. József császár 1791-ben a latiul, a Habsburg Birodalom ad­digi hivatalos nyelvét némettel helyettesítette, Budapest erre úgy reagált, hogy ... a magyart mint a „haza nyelvét" vezette be az iskolákba" - olvas­tam a nyilvánvalóan csak Matica-hű, botcsinálta jogszabály-előkészítők ál­tal megfogalmazott alapanyagokban, és néhány pillanatig még lélegezni is elfelejtettem ilyen tendenciózus butaság emésztésekor. Budapestről beszél­nek, amikor a Pest-Buda megjelölés is csak jóval később jött divatba? A magyar Országgyűlés, a Magyar Kamara, és egyáltalán az akkori magyar szervek székhelye Pozsony volt. A maticásokban nyilvánvalóan valamiféle belső lelki konfliktusokat okozna, ha az akkoriban még nem létező Buda­pest helyett Pozsonyt (PreSporkot) vádolták volna ilyen szlovákellenesként tálalt kezdeményezéssel (amelyet pedig már csak azéit sem lehet szlovákel­lenesként felfogni, mert a német hivatalos nyelv ellen irányult). Az úgy­mond nyelvtörvényhez csatolt történelmi áttekintésnek számos más meg­állapítását lehetne visszakézből cáfolni, de maradjunk csak annál, hogy az 1868-ban megjelent XLIV törvénycikk (a nemzetiségi egyenjogúság tár­gyában) a 19. századi Európában a leghaladóbb szellemiségű nemzetiség­védelmi jogszabály volt, és egyáltalán nem igaz, hogy Magyarország min­den egyes lakosát magyar nemzetiségű állampolgárrá nyilvánította. Az em­lített törvény bevezetőjében (azaz nem a paragrafusaiban) szögezték le. hogy „Magyarország összes honpolgárai ... egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja." Az idézett lörvény egyáltalán nem bántotta a nemzetiséghez való hova­tartozás jogát, sőt azt tételesen elismerve, és a nemzetiségi polgárok jogait a jelenlegi szlovákiai törvényeknél sokkalta nagylelkűbben szabályozva csak azt mondta ki, ami a 19. századi Európában egy elfogadott nonna volt; a politikai nemzet eszméjét. Az etnikai nemzet filozófiájával csak a husza­dik században találkozhatunk. Képtelenség lenne egy 1868-as törvénytől elvárni, hogy az a XX. századvégi emberjogi normáknak megfeleljen, de még ez. a törvény is szavatolni tudta például azt, hogy az állam a törvénye­ket szlovákul is kiadla (amit a magyarok ebben az országban még sohasem élhettek meg), és számos olyan kisebbségi nyelvhasználati jogot garantált, amelyet 1918 óta senki sem volt hajlandó biztosítani számunkra. Mindezeknek a történelmi előzményeknek nem kellene olyan nagy fi­gyelmet szentelni, ha ez. a törvénytervezet nem lenne kifejezetten revansis­ta. ha nem abból indulna ki, hogy a szlovákiai magyaroknak meg kell fizet­niük a Matica slovenská 1875. évi betiltásáért. A tegnap lapunkban nyilvánosságra hozott tervezet, és annak indoklásá­nak komolyabb elemzése után csak azt lehet megállapítani, hogy a Matica, egy Európában páratlan erejű nyelvi terrort kíván Szlovákiában bevezetni, és hogy mindez valójában csak a szlovákiai magyar kisebbség ellen irányul. Olyan törvény megszava/lalására törekszik, amelynek az európai jogállami­ság értelmezéséhez, egyáltalán semmi köze sem lenne. Törvénnyel akarják kikényszen'teni, hogy a szlovák államnyelvre mindenki feltekintsen; az. ál­lampolgári lojalitást a szerint akarják elbírálni, hogy ez. vagy az az állampol­gár bírja-e a szlovák nyelvel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az adott sze­mély megtartja-e a Szlovák Köztársaság törvényeit, dolgozik-e, befizeti-e az. adóját. Számos rendelkezés célozza a szlovákiai magyar sajtó, tömeg­kommunikálás felszámolását. így például; „a helyi televíziós és rádióállo­mások államnyelven közvetítik műsoraikat, és egyéb nyelveket már csak azután lehel használni, hogy az adott műsort államnyelven már közölték". Szlovákul kell megjelentetni a periodikus (napi, heti, havi) sajtót is. A más nyelvű sajtó kiadását állítólag külön lörvény, az utalás szerint a sajtótörvény szabályozza. Sajnos meg kell jegyezni, hogy a sajtótörvény nem szabályoz­za a kisebbségi sajtó kiadását, és éppen ezért, ha ilyen törvényt a parlament jóváhagyna, akkor a kisebbségi sajtó törvényen kívül kerülne. Egy további alapszabály lebontása mondja ki, hogy még az. alkalmi nyomtatványokat is államnyelven kell kiadni, és ezek csak szükség esetén tartalmazhatnak más nyelvű, azonos szöveget. Egy ilyen rendelkezés lehetetlenné tenné, hogy egy magyar rejtvényfüzetet adjanak ki Szlovákiában, mondjuk már csak azért is, inert ugyanazt a keresztrejtvényt egyszerűen lehetetlen szlovákul és magyarul is megjelentetni. A 7. alapelv lebontása pedig lehetetlenné tenné, hogy a nemzetiségi lapok hirdetéseket (és a közlésük révén pénzt) szerezze­nek, hiszen ezeket szlovákul kellene közölni. Az MKDM képviselői nyelvi imperializmusnak minősítették ezt a tör vénytervezetet. Alighanem nagyon visszafogták magukat, hiszen ez. csak állami terrorként működhet. Az állami terror megnyilvánulása lenne a ki­sebbségi nyelv eltörlésére irányuló szankciók alkalmazása, pontosabban a százezer koronáig terjedő bírság érvényesítése (utánanéztünk; az új nyelv­törvény szerint az Új Szót egyetlen egy számáért lehetne naponta egymillió koronás bírsággal sújtani). Na persze, az már ugye egy egészen más kérdés, hogy a világtörténelem tapasztalatai szerint az erőszak erőszakot vált ki, a tenor alkalmazása pedig csak terrorhoz vezet. Lehel, hogy valóban eire tö­rekszenek. FEKETE MARIAN UJ Szó-tudósítás VEZÉRKARI TANACSKOZAS MALACKYBAN A cél: kicsi, de profi hadsereg „Célunk a kicsi, de kitűnően kiképzett, vi­szonylag jól felszerelt és a jövőben hivatalossá váló hadsereg kialakítása" - je­lentette ki Jozef Tuchyňa vezérezredes, a Szlovák Hadsereg vezérkari főnöke tegnap Malackyban a ve­zérkari főnök nyilvánosság­gal való kapcsolattartását segítő tanácsának ülésén. A negyedévenként ülésező tanácsnak olyan személyi­ségek a tagjai, mint a Szlo­vák Televízió, a Szlovák Rá­dió, a Szlovák Sajtóügynök­ség elnökei, a Nemzeti Színház igazgatója, a Mati­ca slovenská elnöke, a Szlovákiai Helsinki Bizott­ság és a Szlovákiai Békéért és Emberi Jogokért Szövet­ség elnöke, a szlovákiai cserkészek főnöke, de So­kol érsek és a szlovák evangélikus egyház feje is tanácstag. Ján Husák nyu­galmazott tábornok, a Szlo­vákiai Antifasiszta' Ellenál­lók Szövetségének elnöke kihasználta az alkalmat, hogy Jozef Tuchyňának, To­máš Švec vezérkari szó­vivőnek, Martin Babjak ez­redesnek, a légibázis pa­rancsnokának, valamint Jo­zef Piovarči repülőezredes­nek átadja a Humanizmu­sért és Demokráciáért ki­tüntetést. Az ülés után a résztvevők számára légibe­mutatót tartottak a közeli Kuchyňa repülőtéren. Jozef Tuchyňa a hivatalos programon kívül azt is el­árulta, hogy szombaton Po­zsonyban osztrák és magyar kollégájával folytat megbe­széléseket. (gaál) Súlyos provokáció Elhagy a humorom. Ez már nem tréfa. Ha átélem és elképze­lem, amit Ferkók, Janko, Stanko és Vladko akar velünk tenni, da­dogni kezdek. Nemcsak magyarul, de szlovákul is és egyáltalán. S ha megvalósítják, teljesen elnémulok. Mert elnémítanak. Mind­annyiunkat. Az aranyidai úthengert eddig nem sikerült megállí­tani. Erőszakos, harsány, könyörtelen, primitív gépezet. A cse­hektől már korábban megszabadult, elsöpri a „hűtleneket", a másként gondolkodókat, a tehetségeseket, a szakmailag ráter­metteket - most megint rajtunk a sor. Az államnyelv-törvényterve­zetnek minden sorát áz itteni magyarság beolvasztása, megsem­misítése hevíti. Részleteiben fölösleges foglalkozni vele. Megvaló­sítása számos abszurd, megalázó és tragikomikus helyzetet vetít elő. És a sújtásaii Amíg egy közlekedési kihágást 100 koronával is meglehet úszni, addig a nyelvi vétség bírsága minimálisan 1000 korona, de lehet 100 000 is. Első elemistaként - magyar is­kola még nem lévén - 1 Kčs-t kellett fizetnünk minden magyar szóért. Hetekig a némák osztálya voltunk. 1948-ban. Az 1995-ős kihívás nemcsak bennünket, ideátkozott magyarokat, de a velünk békességben élő szlovákokat, és a bárhol élő magyarokat is szemérmetlenül provokálja. Az úthenger kormányosa, zsoviális mosoly kíséretében szinte mindent megígér és aláír, amit a civilizált világ joggal elvár tőle, itthon pedig a legveszélyesebb aknákat rakja le - szemrebbenés nélkül. Eszébe sem jut, hogy valamelyik felrobbanhat? Kockázatos és felelőtlen hataloméhség áldozatai lehetünk. Vagy már azok is vagyunk. És nemcsak mi! GÁLÁN GÉZA Névmágia Úgy tűnik, ebben az országban visszafelé halad az idő. Mert mit gondoljon az ember, ha az állam­nyelvről készülő törvény alapelve­inek tervezetében ilyen mazsolát talál: „a törvénynek tartalmaznia kell olyan rendelkezést, amely nyelvi elégtételt vesz az erősza­kos magyarosításért....akire vagy annak elődjére rákényszerítették nyilvánvalóan szlovák nevének a magyar helyesírását....joga legyen kérni nevének a szlovák nyelv tör­vényszerűségei szerinti térítés­mentes módosítását." Ismerős a szöveg, 1946-ban Is történelmi elégtétel kellett, akkor is volt visszatérési lehetőség a szlovákság kebelére, reszlovaki­zálásnak becézték az akciót. Most - legalábbis kilátásba he­lyezve - csak enyhébb formája éled újra, nem lesz jogfosztás, va­gyonelkobzás, deportálás, mind­össze a Gyurkovicsok, Szedlákok, Sesztákok, satöbbik névcseréje. Ki tudja, mi lesz az olyan vitatható nevek esetében, mint például Ko­vács, Sáfár, Árvay, Lipthay, Szepe­si vagy Zólyomi? Külön erre a cél­ra alakított névbíróság dönt majd, szakértők bevonásával, akik mé­ricskélni kezdik a vitatott név hor­dozójának koponyáját? És mi lesz vajon a Magvašikkal, Rezešekkel, Kalmanokkal - s hogy csak egyetlen betűnél üssem fel találomra a pozsonyi telefon­könyvet -a Sarkákkal, Sabokkal, Sarvašokkal, Segéňekkel, Se­gíňekkel, Segešekkel, Sekerešek­kel, Selešekkel, Sélešekkel, Se­nášikkal, Senešekkel, Sepšiekkel, Siládikkal, Silárdokkal, Síiešekkel, Solgaykkal, Šárkôzykkel, Šeregik­kel, Seresekkel, Serfőzőkkel, Síposokkal, Šókyakkal, Šoóšokkal és nagyszámú társaikkal? Ők, ugyebár, rendben vannak, hallgat­tak az új idők új szavára. Most már csak azon töprengek, vajon mi lesz a Hofbauerokkal és az Oberhauserokkal? -vojtek-

Next

/
Thumbnails
Contents