Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-10 / 107. szám, szerda

1995. május 10. RIPORT ÚJSZ Ó 9 I Mesterlövész a háztetőn Folyik a sajtókampány, amely ar­ról hivatott meggyőzni a szlovák közvéleményt, hogy egy magára valamit is adó állam létezni sem tud alternatív oktatás nélkül; ez amolyan tartóoszlopa, gyámpillére, ezen áll vagy bukik jóléte, stabilitá­sa, de még puszta egzisztencája is. Ki tudja, lehet,- hogy az unokáink máraztfogjáktanulniaz iskolában, hogy Csehszlovákia széthullását is az alternatív oktatás hiánya idézte elő. Az alternatív oktatás, persze, tisztán szakmai, pedagógiai kér­dés. Érdekes módon azonban épp a szakmai oldala az, amelyről egy­általán nem esik szó. Még egyetlen komoly, mélyreható elemzés, összehasonlító kimutatás sem lá­tott napvilágot, amely kétségtelen előnyeit bizonyítaná, annál több a reváns-szándékot rosszul leplező hivatkozgatás a magyarországi szlovákság oktatásügyi helyzetére. Az oktatási minisztérium szakmai érvek felsorakoztatása helyett e­leve eldöntött tényként kezeli az al­ternatív iskolák kérdését. A szlovák sajtót lapozgatva pedig néha már úgy tűnik, a szakmainál fontosabb az alternatív oktatás jogi vetülete. Aligha volt még a világon olyan ok­tatásügyi „újítás", amelyet a hata­lom annyira igyekezett volna parag­rafusokkal körülbástyázni, mint Szlovákiában az alternatív okta­tást. Ezt szolgálta az 542/1990 sz. törvény módosítása és - többek között - ezt kívánja szolgálni az ál­lamnyelvről készülő, nyelv­rendőrséggel fenyegető törvény is, amelynek tervezete kimondja: Szlovákia állami iskoláiban az okta­tás az állam nyelvén alapszik. Érde­kes kuriózum egy olyan oktatásü­gyi intézkedés, amelyet törvények parlamenti jóváhagyása előz meg. A paragrafusok úgy állják majd kö­rül az alternatív iskolákat, mint kommandóalakulat a házat, ahol egy veszélyes bűnöző rejtőzik. Nincs menekvés, még a háztetőn is mesterlövész hasal. És persze a sajtókampányból nem hiányozhat a klasszikus szo­cialista örökség, a fenyegető fel­hang sem: „Aki nem beszéli az ál­lamnyelvet, kirekeszti magát a tár­sadalomból. Ezt megakadályozan­dó, az állam integrációs té­nyezőként lép fel. Aki megkérdője­lezi, netán gyengíteni akarja ezt az integrációs politikát, az állam alap­vető funkcióját támadja, tehát des­tabilizáló elem, és mint ilyen, bün­tethető." Még ha bizonyos szlovák körök dédelgetett álmát, a köztár­saság védelméről szóló törvényt esetleg nem is sikerül tető alá hoz­ni, akad majd paragrafus, amelyet az alternatív oktatás ellen tiltakozó magyarok ellen be lehet vetni. Pa­ragrafus van elég, elvégre jogál­lamban élünk, minden törvényes keretek közt folyhat. Az persze, hogy jogilag bármi szentesíthető, elég, ha csak a zsidótörvényekre gondolunk, nem érv, ilyesmi csak destabilizáló elemek agyában for­dulhat meg. Talán már erre is van paragrafus. A sajtókampányhoz hozzátarto­zik a tények célzatos szelektálása, ferdítése is. Úgy állítani be a ki­sebbséget, mintha eleve ellensé­gesen viszonyulna a többség nyel­véhez, úgy tüntetni föl a magyar is­kolákat, mintha nem folyna köte­lezően az első elemitől szlovák nyelvoktatás. A nemzetközi doku­mentumok, nyugati oktatásügyi példák sajátosan egyéni értelme­zése ugyancsak tág teret nyújt az alternatív oktatás propagálására. Teszik ezt jogászok is, mint Ján Gá­bor, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, aki maga is részt vett nemzetközi kisebbségvédelmi do­kumentumok kidolgozásában. Ő a következőket nyilatkozta a Slo­venská republika c. napilapnak: „Ami az iskolákat illeti, az állami oktatásügy mindenütt a világon a hivatalos nyelven alapszik, a ki­sebbségi nyelv oktatása, vagy a ki­sebbségi nyelven való oktatás az állam lehetőségeinek keretein be­lül valósul meg, együtt a hivatalos nyelven való oktatással. Nálunk ez fordítva van. Vegyük a magyar ok­tatási nyelvű iskolákat - azokban következetesen az oktatás kizáró­lag a magyar nyelven alapszik, és az oktatást az állam biztosítja." Nos, nemzetközi kisebbségvé­delmi (!) dokumentumok kidolgo­zásában érdemeket szerzett szakember részéről egy ilyen állí­tás nem lehet tévedés. Ján Gábor célzatosan ferdít, amikor azt állít­ja, hogy az állami oktatás a vilá­gon mindenütt a hivatalos nyel­ven alapszik. Nehezen hihető ugyanis, hogy nem ismeri a belgi­umi, dániai és a dél-tiroli néme­tek, vagy a finnországi svédek ok­tatásügyi helyzetét, akik állami is­koláikban ugyanúgy anyanyelvü­kön tanulnak minden tantárgyat, kivéve a többség nyelvét, mint a Szlovákiái magyar oktatási nyelvű állami iskolák tanulói. A különbség csupán annyi, hogy az ottani többségnek eszébe sem jut gaz dasági, szociális, környezetvédel­mi és egyéb fontos problémáinak megoldása elé helyezve arra pa­zarolni az energiáit, hogy jogi ki­búvókat és érveket keressen ezen állapot megszüntetésére. Ján Gábor különös „feledé­kenységét" a felsorolt pozitív pél­dák elenyésző mennyiségével in­dokolhatja. Tény, hogy a többségi szemlélet, amely a kisebbséget púpnak érzi a hátán és mindent megtesz asszimilálásáért, évszá­zadok óta szinte semmit sem vál­tozott. S mivel alig van Európá­ban ország, amelynek ne lenne kisebbsége (számuk mindössze öt), nem csoda, hogy a nemzetkö­zi „kisebbségvédelmi" dokumen­tumokba egymással versengve iktatják be a kidolgozó felek az olyan kibúvó formulákat, mint például „az adott ország le­hetőségeinek és jogrendjének megfelelően", amelyek végered­ményben az illető többség kénye­kedvére szolgáltatják ki a kisebb­séget. Erre a statikus és etno­centrikus szemléletre jellemző, hogy az integráció szót asszimilá­ció jelentéssel használja, miköz­ben az integrációt csakis a ki­sebbségre nézve tartja köte­lezőnek, s kisebbségi oktatásügyi politikájában a gyermekek szá­mára pszichológiai, nyelvészeti, pedagógiai és szociológiai szem­pontból előnyösebb megoldást ­az anyanyelvű oktatást - politikai érvekkel utasítja el. Lehet, hogy ezen a területen is évszázadok kellenek majd a szemléletváltás­hoz, mint az emberi egyenjogú­ság, a rabszolgatartás, a jobbágy­ság vagy akár a heliocentrikus szemlélet kérdésében. Pedig a dolog teljesen egyszerű: aki nem érzi magát veszélyeztetettnek, az másokra nézve sem veszélyes. Aki azonban veszélyeztetettnek érzi magát, az előbb-utóbb kiszá­míthatatlanná válik, ha ugyan nem agresszívvá. Mindenesetre védekezik. Lehet, hogy az etno­centrikus Ján Gáborokat nemzet­közi dokumentumai kidolgozásá­ban részeltető Európa Tanács majd akkor kap észbe, és kezdi foltozgatni gondosan gyártott ki­sebbségvédelmi joghézagait, amikor már késő lesz. Kisebbsé­gek ugyanis vannak és lesznek. Elég, ha csak a Szovjetunió fel­bomlása következtében kisebb­ségivé vált több millió oroszra gondolunk... VOJTEK KATALIN Rozsnyó - elbocsátások után A magyar pedagógusok orszá­gos találkozóján mesterségesen kreált rozsnyói incidens és az azt követő megtorló intézkedések után felkerestük azokat, akiken „csattant az ostor". Tóth Sándor, a rozsnyói ma­gyar tannyelvű alapiskola tör­vényellenesen leváltott igazgató­ja április 19-től teljes óraszám­mal tanít az iskolában. Annak irányítását - megbízott ve­zetőként - Bareán Lászlóné igazgatóhelyettes végzi, miután az iskolatanács és a szülői szövetség vezetői április 24-én közölték Ján Leškóval, a rozs­nyói tanügyi hivatal igazgatójá­val, hogy az iskolaigazgatói posztra sem a rozsnyói tantestü­letből, sem máshonnan érkező személyt nem támogatnak. Tóth Sándor 1995. május 4-én kapta kézhez a rozsnyói tanügyi hivatal igazgatója által aláírásra küldött szerződést, amelyet Ján Leško úgy fogalmazott meg, mintha az április 3-iki törvénytelen elbo­csájtás közös megegyezés ered­ményeként jött volna létre. Árvay Istvánné, a tanügyi hiva­tal óvodákért felelős dolgozója május elejétől a rozsnyói déli la­kótelep óvodájába nyert besoro­lást, azzal a nagylelkű enged­ménnyel, hogy heti egy napot a hivatalban tölthet, mint az óvo­dák módszertanosa. Árvayné el­bocsájtása ellen egy Ján Leškó­nak címzett petícióban a járás 28 óvónője tiltakozott. A megtorlás nem kerülte el Erika Jančovičovát, a járási pe­dagógiai módszertani központ igazgatóját sem. Ő semmilyen engedményben nem részesült, Leško úr már be is ültette helyé­be egyik emberét. v Leško úr, úgy látszik, nem vál­lalja a döntéseivel való szembe­sülést. Nem jelent meg a falujá­ban azon a rendkívüli önkor­mányzati ülésen, amelyet a krasznahorkaváraljai szülők ké­résére a helyi képviselőcsoport hívott össze április 20-án. Nem jelentek meg a Demokratikus Baloldal Pártja - melynek Ján Leško is tagja - helyi képvi­selőcsportjának többi tagiai sem, meghiúsítva a tanácsko­zást. Maguk helyett egy terjedel­mes, a tényeket félremagyaráz­ni igyekvő, üres szólamokkal teli levelet küldtek. Mint Kraszna­horkaváralja polgármesterétől megtudtuk, a törvénnyel ellen­tétben a rendkívüli ülést nem is­mételték meg, de május 12-re összehívták az önkormányzat soros ülését. AMBRUS FERENC MÁSOK ÍRTÁK Törvényes kereteket meghaladó követelések Interjú Marián Kapustával, az oktatási minisztérium titkársá­gának vezetőjével • Hogyan viszonyul a komáro­mi nagygyűlés követelései­hez? Ezt az akcót úgy tekintem, mint a magyar politikai pártok ál­tal egyértelműen képviselt politi­ka folytatását. A komáromi nagygyűlés résztvevői által elfo­gadott nyilatkozat is világosan magán viseli ezen képviselők pe­csétjét. Már maga az elfogadott dokumentum neve is magáért beszél: a szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének ál­lásfoglalása. Sidó Zoltán, a nagygyűlés szervezője inkorrekt módon támadja minisztériu­munk vezetőségét, ám érvei in­kább az egészségügyi szakem­bereket késztethetik elgondol­kodásra. • Az emiitett állásfoglalás má­jus 15-ét jelöli meg a követelé­sek teljesítésének határideje­ként. Közülük sok épp az okta­tási minisztériumot érinti. A minisztérium visszautasít mindenfajta nyomást a nagygyűlés résztvevőinek ré­széről, mivel azok a pontok, amelyeknek május 15-ig való teljesítését követelik, nem ala­pulnak az egész problémakör megfelelő ismeretén. A követe­lések között szerepel pl. magyar kar kialakítása a nyitrai egyete­men, úgyszintén a magyar kö­zösség területi választott testü­letének létrehozása. Joggal tesszük fel a kérdést: mi is való­jában ez a választott testület? Bárhogy is nézzük ezeket a kö­veteléseket, úgy tűnik nekem, hogy ez a területi autonómia ki­alakítására irányuló világos kí­sérlet. Ami azonban a legsúlyo­sabb, a nyilatkozat szövege túl­lépte a törvényesség kereteit, és bűnvádi eljárás indítható. Az, hogy a nagygyűlés végén a ma­gyar himnuszt énekelték, csu­pán kiegészíti a nagygyűlésről alkotott képet. • Hogyan reagál a minisztéri­um a polgári engedetlenség kilátásba helyezésére? Duray ennek egyik példájaként a ­gyermekeknek a tanításról való hiányzását említette. - A minisztérium ebben az esetben is következetesen be­tartja, a megfelelő jogi normá­kat. Azt hiszem, a rozsnyói ügy­höz hasonló példák senkiben sem hagytak kétséget afelől, hogy a minisztérium nagyon eré­lyesen fog fellépni a munkafe­gyelem megsértésének bármely esetében. A Duray típusú politi­kusok is meggyőződhetnek ar­ról, hogy itt az államhatalom erélyesen fogja védelmezni az államalkotó nemzet jogait. • Melyek azok a követelések, amelyek esetében ön szerint számításba jöhet a kompro­misszumos megoldás le­hetősége? - Az alternatív oktatás kérdé­sében nem szándékszunk en­gedni, mivel benne foglaltatik a kormányprogramban. De párbe­szédre mindig volt itt lehetőség. Az oktatási minisztérium kéz­nyújtása azonban mindeddig nem talált teljes elfogadásra. ROBERT ČULEN Nový čas, 1995. 4. 26. * * * A fordító megjegyzése: Mari­án Kapusta tájékozottságára jel­lemző, hogy a Nyitrai Pedagógiai Főiskoláról mint egyetemről be­szél. Nem mintha a többi stim­melne. Kivéve persze a minisz­térium konfliktust szító harcias­ságára utaló mondatokat. Pedagógusnyár '95 1. Komárom, 1995. július 3-7. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program Kódszám 01 02 03 04 05 Program NYIK NYIK NYIK NYIK ÉKP Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 2. Rimaszombat, 1995. július 3-7. Óvodapedagógia Komplex Tolnai-módszer Kódszám Program Évfolyam 06 Óvodaped. óvónők 07 Tolnai-m. 1. 08 Tolnai-m. 2. 09 Tolnai-m. 3. 10 Tolnai-m. 4. 3. Kassa, 1995. július 3-7. Kódszám Program Évfolyam 11 Magyar nyelv és irodalom középiskola 1­12 Szlovák nyelv és irodalom középiskola 1­13 Mérnöktanár-továbbképzés szakiskolák 14 Számítástechnika 1. (alapfok, kezdőknek) nincs meghat. 15 Számítástechnika II. (T602 részletesen, Windows) nincs meghat. 16 Számítástechnika III. (AUTOCAD, ORCÁD) nincs meghat. 4. Deáki, 1995. július 9-15. Kódszám Program 17 Tanulási eredménymérés 18 Hatékony iskolavezető - hatékony iskola 19 Pedagógiai program készítése Kódszám Tantárgy, program Helyszín ELTE TFK, Budapest 52 magyar nyelv aug. 28. -szept. 1. 22 1-4. évf. tanítók Kirujfürdő Berzsenyi D„ 23 Magyar nyelv és irodalom Csíkszereda Szombathely 53 magy. ny. + irod. júl. 9-15. 24 Francia nyelv Arad J PTE BTK, Pécs 54 történelem aug. 4-15. 25 Matematika Sepsiszentgyörgy J PTE TTK, Pécs 55 földrajz aug. 4-15. 26 Fizika Sepsiszentgyörgy Bárczi G. Gyógyped., 27 Kémia Sepsiszentgyörgy Budapest 58 gyógypedagógia aug. 20-27. 28 Informatika Sepsiszentgyörgy Körösi Cs. S. TKF, 29 Történelem Nagyvárad Békéscsaba 59 magy. ny. + irod. jún. 23. - júl. 2. 30 Földrajz Nagyvárad 60 ped. pszichol. jún. 23. - júl. 2. 31 Biológia Szováta 61 informatika jún. 23. - júl. 2. 32 Lélektan Gyergyószentmiklós 62 művészeti nev. jún. 23. - júl. 2. 33 Műszaki szaknyelv Szentegyháza 63 történelem jún. 23. - júl. 2. 34 Osztályfőnöki tanfolyam Csíkszereda 2. Magyar Környezetvédelmi Egyesület Környezettudományi Ok­35 Ének-zene Székelyudvarhely tatóbázisa, Mátrafüred 1995. június 30. - július 8. 36 Rajz Szováta A program témái: neveléselmélet, magyar nyelv és irodalom, törté­37 Testnevelés Csíkszereda nelem, környezetvédelem ­természetismeret, terepgyakorlat, csil­Megjegyzés: Elegendő jelentkező esetén az utazás közösen, autó­busszal is lehetséges. C. MAGYARORSZÁGI TOVÁBBKÉPZÉSEK 1. A tanító- és tanárképző főiskolák és egyetemek által szervezett továbbképzések Intézmény Óvóképző FI, Hajdúböszörmény Óvóképző FI, Sopron Comenius TKF, Sárospatak Apáczai Cs. J. r Győr Kölcsey F. TKF, Debrecen Juhász Gy. TKF, Szeged Bessenyei Gy. TKF, Nyíregyháza 20 A tankönyvírás elméleti kérdései és gyakorlati lépései 21 A tanári hatékonyság fejlesztése (Gordon-féle T.E.T. tréning) B. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA, ERDÉLY Időpont: 1995. július 17-23. Kód Szak Időpont 38 óvóped. aug. 20. - szept. 2 39 óvóped. aug. 24-31. 40 tanító jún. 12-17. 41 tanító aug. 21-26. 42 tanító aug. 23-29. 43 magyar nyelv júl. 4-7. 44 biológia aug. 21-25. 45 ének aug. 21-25. 46 rajz aug. 21-25. 47 kémia aug. 21-25. 48 testnevelés aug. 21-25. 49 fizika aug. 21-25. 50 világirodalom aug. 21-25. 51 tanító (1-4.) aug. 21-25. lagászat, oktatástematikai - módszertani ajánlások. Óvodapedagógusok, tanítók és tanárok részére ajánljuk. A rendezvény kódszáma: 71 Minden esetben a résztvevő az útiköltségét fizeti, egyébként a tel­jes ellátást a szervezők biztosítják. Az SZMPSZ Országos Választmánya 1995. február 11-i ülésén a nyári továbbképzések részvételi díját - egységesen, minden ren­dezvényre - 200 Sk összegben határozta meg a Szövetség tagjai részére, a többi pedagógus 400 Sk-t fizet. Az így befolyt összeget hazai nyári egyetemeink kiadásainak fedezésére használjuk fel. A részvételi díjat csak a jelentkezés elfogadása után, a központi iroda által küldött postai utalványon kell befizetni. A jelentkezők kiválasz­tásának két legfontosabb szempontja a beérkezés sorrendje és az SZMPSZ-tagság. Bővebb felvilágosítást a 0819 4076-os telefonszá­mon nyújtunk. A jelentkezés módja: Az egyes programokra a központi iroda által kiadott „Pedagógus­nyár '95" elnevezésű jelentkezési lapon lehet jelentkezni, amely a központi irodában és a területi elnököknél szerezhető be, és szaba­don fénymásolható. Jelentkezési határidő: 1995. május 25. A jelentkezési lapokat az alábbi címre kell küldeni: SZMPSZ Központi Irodája, P. 0. BOX 100 Komárno 945 01 Hazai rendezvényeink közül csak azokat a programokat indítjuk, amelyekre elegendő jelentkező lesz. Ezén kérjük a kollégákat, időben jelentkezzenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents