Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-09 / 106. szám, kedd

1995. május 8. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 | Csecsenföldön nincs nyugalom MTI-hír Egy nappal' a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt a korábbinál'is hevesebb, halá­los áldozatok tucatjait követelő összecsapások zajlottak Cse­csenföldön. A folytatódó hábo­rú miatt Jelcin elnök várhatóan kénytelen lesz szembesülni a Moszkvába érkező nyugati ve­zetők korábbinál is határozot­tabb bírálataival. A szövetségi erők parancs­noksága szerint tizenkét alka­lommal lőtték Dzsohar Dudajev elnök fegyveresei az orosz állá­sokat, és támadtak három gép­kocsioszlopot is. Öt orosz kato­na életét vesztette, harminc pe­dig megsebesült. Az orosz vá­laszcsapások következtében 33 csecsen fegyveres vesztette életét. Groznijban a csecsenek tegnapra virradó éjszaka tá­madták a kerületi parancsnok­ságokat is, a kézifegyverek mellett állítólag aknavetőket is bevetettek. POLITIKAI BOMBA AZ RMDSZ-BEN Markó Béla: Alaptalanok a vádak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség marosvásárhelyi tanácskozása után Borbély Imre, a kolozsvári tisztújításnál ugyancsak az elnöki posztra pályázó másik RMDSZ-politikus szombaton váratlanul közzétett, őt személy szerint élesen támadó nyílt levelét „nagyon rossz ízű dolognak" nevezte. Az MTI tudósítójának nyilatkoz­va Markó megismételte: a maga számára azt fogadta meg, hogy óvakodni fog minősíteni a többi elnökjelöltet. „Ezt tanácsoltam volna Borbély Imrének is. Ha személyes problémái voltak, jobb lett volna, ha az SZKT zárt ülését kéri megtárgyalásukra." A szövet­ségi elnök rámutatott: „Az RMDSZ-ben már voltak példák ar­ra, hogy milyen rossz hatással jár az ilyen támadás, és mennyire rossz visszhangot kelt magában a közvéleményben is egymás le­járatásának a kísérlete". Borbély írásában olyan politi­kusként igyekezett beállítani Mar­kó Bélát, aki nem a radikális és a „mérsékelt" politizálás hívei, a két tábor között áll, hanem lénye­gében az egyik, a mérsékelt ol­dalt segíti gyakorlati politikájá­ban. Szemére vetette, hogy hall­gatott a Tőkés-ellenes belső táma­dás során, s őt tette felelőssé azért, mert nem jött létre az erdé­lyi magyarság „háromszintű auto­nómiája". A nyílt levélben foglalt vádakat alaptalannak minősítette a szö­vetségi elnök. Az SZKT marosvá­sárhelyi ülésén végzett munkáról szólva sajnálatosnak nevezte, hogy ezúttal is elmaradt az auto­nómiatervezetek tisztázása. Mint mondotta, már az előző hónapok­ban is tapasztalható volt, hogy el­húzódik a vita, és szükségesnek nevezte, hogy az ügyvezető elnök­kel megbeszélve operatív mód­szerttaláljanak a megoldásra. Kereskedelem-szabályozási együttműködés Az Európai Unió és az Egyesült Államok együttműködik abban, hogy az Atlanti-óceán egyik part­ján se vezethessenek újabb kereskedelmi konfliktusokhoz vagy gátakhoz a jövőben kimunkálan­dó szabályok és törvények - jelentette az AP-DJ a Wall Street Journal Europe című gazdasági na­pilapra hivatkozva. A megállapodással rendszeres kapcsolat létesül az Egyesült Államok és az Eúrópai Unió törvényhozói között, ami az egyik alapköve lehet a majdani transzatlanti szabadke­reskedelmi övezetnek - hangoztatták az EU részéről. Robbanás a zarándokok táborában Hatalmas robbanás rázta meg a szaúd-arábiai Mina közelében a muzulmán zarándokok elhe­lyezésére létesített egyik sátortábort. A robbanást követően tűz ütött ki. Két személy és egy rendőr a lángokban vesztette életét, sokan megsebesültek. Az AFP szemtanúkra támaszkodó be­számolója szerint nem tudni, hogy mi okozta a robbanást, valószínű, hogy az egyik sátorban gáz­palackok robbantak fel. A rendőrség több embert őrizetbe vett, és folytatja kihallgatásukat. A lán­gokban több ezer sátor elégett, megsemmisült egy rendőrőrs és egy elsősegélynyújtó helyiség, a robbanás idején szerencsére viszonylag kevesen tartózkodtak a táborban. SZEMÉLYI SZÁMLA A POSTABANKBAN Balázs úr elége­detlen volt bank­jának szoigálta­fásaival. Csalódása oly nagy volt, hogy hallani sem a­kart a bankodról. Ekkor még nem tudta, hogy ha a Postabankban nyit számlát, 5P -re fesz szert, melyekről ál­modni sem mert, pontos fizetés biztosítva példátlanul gazdag üzlethálózat (1 620 helyen) péntek nem záróra - szombaton is nyitva pénzt vehet tel 300 pénzkiadó automatából páratlanul előnyös kamat (6%) Ráadásul megnyerheti az 1000 és 100 000 korona közötti 100 díj egyikét Részletesebb felvilágosítást a postákon és a Postabank fiókjaiban és kirendeltségein szerezhet. > K llll ll V áclav Klaus cseh miniszterel­nök a cseh televíziónak nyi­latkozva támogatta Havel elnök pénteki döntését, hogy aláírás nél­kül visszaküldte a parlamentnek az egykori ellenállók jutalmazásá­ról szóló törvényt. Az április 20-án megszavazott jogszabály 100 ezer korona jutalmat ítél minden olyan, a második világháború fel­szabadító harcaiban helytállt cseh veteránnak, aki később nem vett részt a kommunista elnyomó in­tézkedésekben - a kommunista titkosszolgálat (ŠtB) ügynöke vagy besúgója, illetve a Népi Milíciák tagjaként. A ČTK hírügynökség a nyilatkozat kapcsán emlékeztet rá, hogy Klaus már korábban úgy vélte: „átgondolatlan és hibás do­log, egyfajta megkésett, forrada­lom utáni reakció" valaminek a ju­talmazását ahhoz kötni, hogy az il­lető személy mit cselekedett a rá­következő évtizedekben. K özép-európai Gazdatanács alakult a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák magángaz­dálkodókat tömörítő agrárképvi­seletek közreműködésével. Ez a független nonprofit érdekegyez­tető szervezet azért jött létre, mert az alapító szervezetek úgy ítélik meg: országaik agrárgazda­ságának problémái jórészt közö­sek, és ezeket lehetőleg együtt kell megoldani. A szervezet mega­lakulását tegnap Budapesten je­lentették be. A bukaresti Adevarul szerint a Tarom légitársaság Airbus gépeinek újabb problémái voltak az elmúlt napokban. Mint ismere­tes, március 31-én a Tarom egyik Airbus gépe közvetlenül felszállás után lezuhant. A szerencsétlen­ségnek 60 halálos áldozata volt. A lapjelentés szerint az Indiai-óceán fölé érve vissza kellett fordulnia a Tarom Bukarest-Újdelhi-Calcut­ta vonalon közlekedő járatának, mert az Arab-félsziget elhagyása után a fedélzeti tájékozódó beren­dezések felmondták a szolgálatot. A visszatérés során a pilóták földi tereppontok alapján, iránytűvel tá­jékozódtak, a számításokat papír­ral, ceruzával végezték. FRANCIAORSZAG: Korszakzárás Talán felocsúdott már a százezrektől hangos Párizs a vasárnap éjszakai mámorból. Ám ha nem, az sem csoda, hiszen a párizsiak, a franciák igazán nem szokványos választási hétvégét zártak, ha­nem vele együtt egy egész történelmi korszakot. Francois Mitter­rand 14 évig tartó elnökségének korszakát. A szocialista Mitterrand-t De Gaulle „tanítványa", Jacques Chirac váltja fel, aki harmadik nekifutásra elérte célját: az ötödik köztár­saság ötödik elnökeként bevonulhat az Elysée-palotába. A válasz­tók aránylag alacsony részvételi aránya, a Le Pen-féle szélsőjobbo­sok többségének távolmaradása ellenére kiütötte az elnökválasz­tás első fordulójának baloldali győztesét, Lionel Jospint. Bár a szo­cialista párti rivális szakított a mitterrand-i szocializmussal, s tuda­tosítva a váltás szükségességét, a szociáldemokraták kabátjába és - talán vesztére - a szerény politikus szerepébe bújt, hogy meg­próbálja vonzóbbá tenni a baloldal politikáját. Pártja sorozatos ku­darcai után képtelen volt utat nyitni magának az elnöki palotába. Ehhez a majd 47,4 százalékos eredmény kevésnek bizonyult. Kér­déses, mi volt a meghatározó a másik oldalon. A program vagy a személyiség? A franciák többsége végleg le akart számolni a szoci­alizmussal, ez volt a döntő, a jobboldali programnál meghatáro­zóbb tényező, ám legalább ennyire fontos volt az elnökjelölt sze­mélyisége is. Chirac ráérzett arra, hogy most kell ringbe szállnia, a franciák most akarnak olyan erős kezű, harcias kedvű, tapasztalt és merész politikust, aki nem riad vissza a mélyreható beavatkozá­soktól. Kampánya során Chirac sok ígéretet tett. Ezért riválisai - köztük az ellenfélből lett választási szövetséges, Balladur kormányfő is ­gyakran mondták „demagógnak", hiszen furcsának és ellentmon­dásosnak tűnt, hogy a konzervatív politikus a kiadások csökkenté­sével párhuzamosan a szociális problémák megoldását forszírozza. Nos, most Chiracon a sor. Hamarosan a tettek mezejére kell lépnie, be kell váltania választási ígéreteit, különben népszerűsége zuha­násszerűen fog csökkenni - vélik az első francia kommentárok. Nem lesz könnyű feladat a munkahelyteremtés, a végzős fiata­lok, kiskereskedők, iparosok, parasztok mindennapi gondjainak megoldása, a bűnözés megfékezése Franciaországban, amelynek ismét „a szabadság, az egyenlőség és a testvériség" országává kell válnia. De Chirac új módszerekkel kívánja orvosolni a bajokat, hogy ezek pontosan milyenek, azt jelenleg nyilván csak ő tudja. Céljai megvalósításában mindenesetre nem lesz hiánya támoga­tókban, hiszen megfelelő hátszélre számíthat a parlamentből s a hamarosan újonnan alakuló kormányból, amelynek élére várható­an ajelenlegi külügyminiszter, Chirac egyik legfőbb híve, Alain Jup­pé kerül. A nagy váltást követően persze felmerül az Európa-politika kér­dése is: vajon miféle változást hoz ezen a téren az új elnök, akiről köztudott, hogy csak hosszas morfondírozás után békélt meg a maastrichti szerződéssel, s még kampány idején felvetette az 1996-os konferencia eredményeinek elfogadásáról szóló népsza­vazás lehetőségét? A választások utáni első nyilatkozatában újból megpengette a nemzeti húrokat, ám, mintegy kissé enyhítve a fé­lelmeket, kijelentette: Franciaországnak nagyobb szerephez kell jutnia az unión belül. Európa vezetői egy nappal a választás után máris kifaggathatták Chiracot, aki a tegnapi párizsi győzelem napi ünnepségeken Mitterrand oldalán jelent meg. URBÁN GABRIELLA Párizsi ünnepségek Látványos ünnepséggel emlé­kezett meg tegnap Párizs a II. vi­lágháború európai befejezésé­nek ötvenedik évfordulójáról. A Diadalívnél tartott ünnepségen Francois Mitterrand államfő ol­dalán vasárnap megválasztott utóda, Jacques Chirac foglalt he­lyet. Az Egyesült Államok nevé­ben Al Gore alelnök vett részt az eseményen, Nagy-Britanniát Fü löp herceg, a királynő férje és Major miniszterelnök, Németor­szágot Roman Herzog államfő és Kohl kancellár, Oroszországot pedig Csernomirgyin miniszterel­nök képviselte. Ott volt Michal Kováč szlovák köztársasági el­nök, valamint Göncz Árpád ma­gyar államfő is. A díszszemle első látványossá­gaként a világszerte ismert Pat­rouille de France gépei húztak el a levegőben, nemzeti színű csíko­kat hagyva maguk mögött. Ez­után nyolcvan dzsip vonult be a térre a részt vevő államok zászlói­val, majd a szárazföldi csapatok menete következett: 23 katonai iskola, illetve ezred képviseleté­ben összesen 2500 ember vonult el az ünneplők előtt. A rendez­vényt díszebéd követte, amelyet Francois Mitterrand adott a meg­hívott államok képviselői számá­ra az Elysée-palotában. Ezt kö­vetően, a kora délutáni órákban befejeződött a párizsi megemlé­kezés: az állam- és kormányfők egy része máris továbbutazott Moszkvába, a győzelem napi ün­nepségek befejező állomására, maga Mitterrand pedig Berlinbe indult, ahol tegnap délután szin­tén megemlékezést tartottak. PORTRÉ Chirac, az új francia elnök POSTOVA BANKA A francia politikai élet egyik leg­nagyobb alakja - ezt a címet még ellenfelei sem tagadják meg Jacques Chiractól, az új francia el­nöktől, s majdnem két évtizeden át a gaulleista RPR vezetőjétől, aki idén, 62 éves korában, 1981 és 1988 után immár harmadszor szállt harcba az államfői poszt megszerzéséért. Chirac 1932 na vemberében született Párizsban. A híres francia közigazgatási iskolán, az ENA-n diplomázott, majd alhad­nagyként részt vett az algériai há­borúban is. Mozgalmas politikai pályája - 1962-ben kezdődik, ami­kor Georges Pompidou későbbi el­nök felfigyel rá, s munkatársi posz­tot. ad neki. 1967-ben nem­zetgyűlési képviselővé választják, s ugyanebben az évben államtitkár­ként bekerül a kormányba. A pálya következő állomásaként külön­böző miniszteri posztokat tölt be. 1974-ben pedig a frissen megvá­lasztott államfő, Giscard D'Estaing miniszterelnökké nevezi ki. 1976­ban távozik erről a posztról, 1977­ben kerül a párizsi polgármester tisztségébe, 1986 és 1988 között a Matignon-palota lakója lehetett, ám ez az „együttélés" számos súr­lódást hozott, s végül Chirac 1988­ban elbukott Mitterrand-nal szem­ben az elnökválasztáson. Bár 1993-ban, a francia jobboldal újabb választási győzelme után is­mét nyitva állt előtte az út a minisz­terelnöki székhez, de ehelyett tel­jes energiájával a két év múlva esedékes elnökválasztásra készült - nem eredménytelenül. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents