Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-06 / 104. szám, szombat

1995. május 6. ÉRDEKESSÉG ÚJ SZ Ó \ 51 Lukrécia becsülete 3500 ÉVE KEZDŐDÖTT ES MA IS TART A rúzs diadala az igazán csókálló rúzs. Mert legszebb blúzunkat, hanem ar­nemcsak arról van szó, hogy ról is, hogy az árulkodó rúzs­szeleburdi öltözés-vetkőzés nyomok már túl sok problémát közben nehogy tönkre tegyük a okoztak... Piócalakoma Emberemlékezet óta a szép­séget és az erotikát szimboli­zálják a vörös ajkak. Kegyes csalásként már a sumérok is az ajakfestéshez folyamodtak. Az is köztudott, hogy az egyip­tomiaknál valóságos szépség­kultusz tombolt, amiből a száj­festés sem maradt ki. A höl­gyek vasoxid és okker festék keverékét használták a szépít­kezéshez. Az ókori Görögor­szágban más volt a szokás: itt a férfiak kiváltsága volt a száj­festés - meg a prostituáltaké. A különböző rossz ízű és gyak­ran az egészségre is káros fes­tékanyag használatának a henna elterjedése vetett véget. Viszont a ma ismert rúzs őse nem olyan régen, alig több mint egy évszázada született, pontosan 1883-ban. Egy pári­zsi - hát persze, hogy párizsi! ­illatszerész állította elő az első rudacskát, amelynek összeté­telét ma úgy olvassuk, mint va­lami receptet egy szakács­könyvből: Végy egy kis vajat, méhviaszt és adj hozzá egy kis feketeszőlő-magot... A kis piros dolog alakja miatt a Saucisses, vagyis a virsli nevet kapta, de funkciója miatt Erósz csodála­tos rudacskájának is nevezték. Az első nő, aki a nyilvánosság előtt festett ajkakkal jelent Az emberi viselkedés tanul­mányozása során a pszicholó­gusok egyre nagyobb figyel­met szentelnek a beszédün­ket folyamatosan kísérő gesz­tusok értelmezésének. Véle­ményük szerint ez már önma­gábanjs egy információt közlő nyelvrendszer, melynek a ver­bális kommunikációval szem­beni nagy előnye, hogy nehéz vele hazudni. Fejtsük meg partnerünk mozdulatait, hogy azután még pontosabb képet alkothassunk róla. Jó tudni például, hogy azok az emberek, akik nyitott te­nyérrel tárgyalnak, nem titko­lóznak, készek a velünk való együttműködésre. Ugyanak­kor, aki a kezét eldugja, nem őszinte. Ha a beszélőnek a te­nyere felfelé néz, ez egyetértést jelent, ha felfelé, valószínűleg más véleményen van. Előfor­meg és elindította a rúzs dia­dalútját, az Sarah Bemard szí­nésznő volt. A mozgalmas 20-as évek ben a nők egyre öntudatosab­bak lettek, s a rúzs vad vörös színének köszönhetően a száj lett a női arc legvonzóbb pont­ja. Elisabeth Arden és Elena Rubinstein voltak az első üzlet­asszonyok, akik a szájfesték­kel betörtek a piacra. A rúzs jól alkalmazkodott a reklámok és a filmek által sugallt, ép­pen aktuális nőideál hangsú­lyozásához is. A 30-as évek­ben a tűzpiros, de keskeny aj­kak voltak divatban, meg az olyan titokzatos „végzet asszonyai", mint Greta Garbó és Marlene Dietrich. Az 50-es években a telt ajkak hódítot­tak - gondoljunk csak Rita Hayworthre vagy Marilyn Mon­roe-ra. Ebben az időben kapta a rúzs mai alakját, ekkor szüle­tett meg a forgó csomagolás ötlete. S ekkor lettek divatosak a gyermekien durcás ajkak, olyanok, mint amilyenekkel Brigitte Bárdot hódított. A 70­es években úgy tűnt, hogy a hippik szakadt divatjának tér­hódításával a rúzsnak is befel­legzik. Ám nemcsak hippik él­tek ebben a korban, hanem dúlhat azonban az is, hogy csak pillanatnyi izgalmát pró­bálja leplezni. Amikor pedig a tenyerét maga felé fordítja, ez jelbeszéddel előadva annyit tesz, hogy a szívén viseli azt, amit mond. A született szónok vagy dip­lomata keze állandóan kézfo­gásra áll. A mellkas előtt összekulcsolt kéz korlátot je­lez, akik ezt a tartást veszik fel, bizalmatlanok, nehéz ve­lük dűlőre jutni. Ha viszont va­laki összefont kézzel ül, akkor ez a dolgokhoz való negatív hozzáállásának kifejezője. Az ujjhegyek összeérintésével al­kotott tetőforma erős önbiza­lomra, az adott szituációban való felsőbbrendűségi érzésre utal. Vigyázat, az illető lehet arrogáns! Aki a kezével az ar­cához nyúl vagy akörül matat, esetleg eltakarja a száját, az tetszeni vágyó, ápolt lányok, asszonyok is, akik tisztában voltak vele, miként hatnak a rúzsos ajkak a férfiakra, s le nem mondtak volna erről sem­milyen lila elméletek miatt ­azokat meghagyták a hippik­nek. A 80-as években már az számított sikeres nőnek, aki karriert csinált. Ehhez pedig ­mint tudjuk - nem elegendőek a jó képességek, a kiváló bizo­nyítványok, megfelelő ajánlá­sok. Csak az a nő törhet az él­re, akinek önbizalma van, s ezt a megjelenése is sugározza. S ehhez a vonzó külsőhöz a jól megválasztott rúzsra is szük­ség van. Napjainkban természetesen már senki sem kételkedik ab­ban, hogy az a bizonyos párizsi illatszerész pótolhatatlan szol­gálatot tett az emberiségnek. Ma már azt valljuk, hogy a rúzs­nak nemcsak csókra csábító­nak kell lennie: a jó rúzs ápol és eltakar. Leplezi a kis szép­séghibákat vagy a szájra vonz­za a tekintetet, s így feledteti a jellegtelen szemet vagy a ke­vésbé vonzó nózit. Ám egyre fontosabb igény, hogy ápoljon is, ha már ilyen szennyezett környezetben vagyunk kényte­lenek élni. Amivel még tartozik nekünk a kozmetikai ipar, az bizonytalan. Az orr megérinté­se kétkedés, jelzés arról, hogy a beszélő feltételezése sze­rint ön vagy nem mond igazat, vagy valamit titkol. A kéz tehát maga a meg­hosszabbított gondolat, an­nak motorikus kifejezője. Ér­demes azonban a lábra is fi­gyelni. A szorosan keresztbe tett láb védekezést jelent. Aki így áll vagy ül, hiába moso­lyog, mozdulata elárulja, hogy John Winter százados, az ame­rikai haditengerészet helikopter­pilótája virginiai otthonában bar­kácsolgatott, jegygyűrűje beakadt egy szögbe, amitől leszakadt az egyik ujja. Akkor még nem gon­dolta, hogy testrészét a piócák fogják megmenteni. Az észak-virginiai Reston kór­házban hat óra hosszat tartott a műtét, amelynek során a mikro­sebész, Bruce M. Freedman dok­tor úgy varrta-illesztette vissza Winter százados ujját, hogy min­den egyes hajszálér a korábbi he­lyére került. Harminchat órával később azonban a pilóta vissza­varrt gyűrűsujja sötétedő, már­már feketébe hajló bíborszínűre változott. A mikrosebész ettől eleve tar­tott, ezért előre piócákat rendelt. Ezeket egymás után tették rá a visszavarrt ujjra, amelynek színe erre hamarosan halvány rózsa­színűre váltott. A pilóta még egy hétig a kórházban maradt és az ujján etette a kis dögöket, ame­lyek húsz perc alatt képesek a testük tömegének tízszeresét ki­tevő vért felszívni. Ezzel csökken­zavarban van. Minél görcsö­sebb a kötés, annál nagyobb a belső feszültség. Ha a be­szélő egyik lábát a másikra akasztja, kellemetlenül érzi magát vagy haragszik. Lezse­ren keresztbe tett láb maga­biztosság, merev testtartás egyenlő félénkség. Laza, elen­gedett mozdulatok ezzel szemben elégedettséget su­gallnak. (A Vlasta alapján) tik az át- vagy visszaültetett test­részben fellépő nyomást, s a test nem veti ki a transzplantátumot. A latinul hirudo medicinalisnak nevezett orvosi piócákat koráb­ban is alkalmazták a gyógyászat­ban, főként magas vérnyomás el­len. A plasztikai sebészetben, az át- és visszaültetett testrészek „befogadása" érdekében azon­ban csak a közelmúltban kezdték használni őket. Freedmant, aki az Egyesült Államokban ennek az el­járásnak egyik úttörője, gyakran emlegetik úgy, hogy „Észak-Virgi­nia piócakirálya". Tavaly egyébként már 5000 esetben alkalmaztak így piócákat Amerikában ujjak, fülek, lábujjak, fejbőrök, ajkak, orrok és más le­szakított testrészek sebészeti visszaültetésénél. Még azt is pon­tosan tudják, hogy tavaly 65 ezer piócát rendeltek a kórházak. Ez egyébként egyáltalán nem költsé­ges mulatság, hiszen egy piócát mindössze 7 dollárért bocsáta­nak rendelkezésre a tenyésztők, ami igazán elenyésző összeg ma­gához a műtét kórházi költségé­hez képest. MN Az ókori római hagyomány és köztudat úgy emlékezett, hogy a hajdani királyok uralma azért bu­kott el, és a köztársaság azért született meg, mert egy szégyen­telen királyfi illetlenül viselkedett egy tisztességére sokat adó úri­asszonnyal szemben. így mondja el Titus Livius, a halhatatlan latin történetíró, és másfél ezer évvel később, Shakespeare is a „Lucre­tia meggyalázása" című elbeszélő költeményében. Talán így is tör­tént, mindenesetre példa arra, hogy a tiltott szerelmi vágynak po­litikai következményei is lehet­nek. Rómának kezdetben hét ki­rálya volt, az utolsót, Tarquiniust már életében is „Suberbusnak", azaz „Gőgösnek" nevezték. Az ő fia, Sextus csapongó, sőt kicsa­pongó természetű ifjú ember volt. A királyi családnak rokona volt Tarquinius Collatinus, tekintélyes tagja a szenátusnak. Felesége, Lukrécia pedig nagyon szép asszony. Sextus persze őt is meg­kívánta. A tiszta erkölcsű, kényes ízlésű asszony felháborodottan utasította vissza. Mire a heves fia­talember - amikor a férj éppen a szenátus ülésén vett részt - tőrrel a kezében berontott a hálószobá­ba, és meggyalázta a szép asszonyt, majd diadalmas neve­téssel elrohant. Az asszony a fér­jéért küldött, aki jött is, és vele Ju­nius Brutus, a rettenthetetlen hírű államférfi és vezér. (Nem tévesz­tendő össze Lucius Brutusszal, aki évszázadokkal később Julius Caesar egyik gyilkosa volt.) Lukré­cia kezében tőrt tartva mondta el, mi történt, s hogy tisztességes nő nem viselheti el ezt a gyalázatot. A bosszú a férfiaké - mondta, majd szíven szúrta magát, s holtan ha­nyatlott a földre. Brutus odalé­pett, kihúzta a véres tőrt Lukrécia szívéből, és megesküdött, hogy az egész királyi családon és az egész királyságon bosszulja meg Lukré­cia és a női nem megbecsteleníté­sét. A gyászoló férj - a királyi csa­lád rokona - és ott lévő barátai­nak mindegyike az előre nyújtott tőrre tette a kezét, megfogadván, hogy addig nem nyugszik, amíg Rómában királyság van. Kivonul­tak az utcára, és közölték a nép­pel az egész Rómát sértő tettet. S a nép tódult utánuk a királyi palo­ta felé. Mögöttük Brutus fegyvere­sei. Tarquinius Suberbus elfutott a népharag elől, és sohasem tér­hetett vissza. Idősebbik fiát, Arun­sot maga Brutus szúrta le. Sex­tust agyonverte a nép. Róma pe­dig megszüntette a királyságot, [gy tudjuk. HEGEDŰS GÉZA TV-magazin Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA Impotens legyek Valamennyi legyet kipusztítani lehetetlen. Ha viszont a hímneműeket megfosztják férfiasságuktól, szaporodá­suk megszűnik. Kétszázmillió dolláros költséggel és húsz­éves munkával ezt sikerült elérniük a japán tudósok­nak a szigetek mezőgazdaságát komolyan fenyegető dinnyelegyekkel. Csak Nyikolaj Leszkov orosz író hőse, a kancsal és balkezes tulai mesterember volt képes megpatkolni a bol­hát. A légy sebészeti kiherélé­se ugyanilyen mesébe illő tett lenne. A japán tudósok vi­szont tömeges méretekben megvalósították azt, amivel amerikai kollégáik sokáig kí­sérleteztek, de eredménytele­nül: kobaltbesugárzással ste­rilizálták a dinnyelegyek (myo­pardalis pardalina) lárváit. Az így felnövő legyecskék pontosan olyanok, mint keze­letlen társaik, azzal az apró különbséggel, hogy nem képe­sek szaporodni. S mert a japá­nok sem időt, sem költséget nem kíméltek (két évtizeden át minden héten 150 millió sterilizált legyecskét engedtek ki a természetbe), az „eu­nuch" legyek lassan-lassan ki­szorították a párzásra felajzot­takat. Az eredmény annyira sike­res, hogy messze földről - Taj­vanról, Guamról, Dél-Koreá­ból, Thaiföldről - tódulnak a biológusok, a mezőgazdasági szakemberek a japán Okinava szigetére tapasztalatért, s bol­dogan térnek haza. Őket nem vetik alá kobalt­besugárzásnak... M-p Bajor Imre nősül! Konok és elszánt - tartják róla. Tizenhét éve­sen bejelentette szüleinek: színész lesz, ha a fene fenét eszik is. Az lett, csak a népszerűség váratott magára. Ami igaz, Fortuna istenasszonynak nem könnyítette meg a dolgát. Bajor született függet­len, s már akkor szabadúszó volt, amikor még a kutya sem ismerte. De tisztában volt képességei­vel és biztos volt benne, hogy a siker be fog követ­kezni. A magánéletében is jópofa, örökké viccelődő, heccelődő Bajorból Oli úr, a Szomszédok című te­leregény bűbájosán pösze fodrásza csinált orszá­gos hírű sztárt. Meglendült a szekér, rengeteget játszik, járja a vidéket, a Rádiókabaré állandó sze­replője. Sosem titkolta, hogy szereti az italt és a nőket, de - egyedül él. Nem sokáig. A 38 éves színész nemrég rendezőként is debütált, Békés­csabán rendezte az Én és a kisöcsém című da­rabot. Úgy két hete kezdett Pest-szerte terjedni a hír: Bajor Békéscsabán nagy boldogan azt me­sélte, rövidesen megnősül, sőt apa lesz. Az ara, Hámori Eszter ugyanis már kismama. Róla annyit kell tudni, hogy 27 éves, Gór Nagy Mária színitanodájában végzett, s első igazi nagy sze­repét a Nemzeti Színházban kapta Csehov Cse­resznyéskert című darabjában. Az egzotikus szépség vörös hajú, arca szeplős - de még nem igazán ismert. Annál inkább a hangja, ugyanis rengeteget szinkronizál. Könnyen lehet, hogy mire ezek a sorok eljutnak az olvasóhoz, Bajor Imre már nősszerelmes lesz. Mert bár fél évvel ezelőtt még esze ágában sem volt nősülni, most állandó eufórikus állapotban leledzik, s meg sem próbálja leplezni óriási boldogságát - állít­ják a csabai pletykák. KÉZZEL. LÁBBAL NEM LEHET HAZUDNI Árulkodó jelek

Next

/
Thumbnails
Contents