Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-06 / 104. szám, szombat
jrtfv ARTPRtess NasrndiS&mtatév-káŕ 1995. máfas 12 -M. Dfáözíödás és diu-at— — üztfe,t&ötői nap n(y>u.s 13, Ű87S/92533 SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Szombat, 1995. május 6. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 104. szám Lövés a főpróbán ÚJ Szó-információ Tegnap hajnalban, a mai katonai díszszemle főpróbáján egy ittas gépkocsivezető okozott gondot a szervezőknek. Autójával a lezárt útszakaszra akart hajtani, amikor azonban a rendőrjárőrök ebben megakadályozták, veszélyeztette őket, és kárt okozott szolgálati gépkocsijukban. A garázdálkodásnak egy, a kerékre irányzott pisztolylövés vetett véget. A 40 éves rendbontó vérében 1,6 ezrelék alkoholt találtak. (ov) Tábornokok kinevezése TA SR-hír Michal Kováč államfő a kormány javaslatára, a fasizmus felett aratott győzelem 50. évfordulója tiszteletére Ján Sitek védelmi miniszter jelenlétében a pozsonyi Vár reprezentációs termében tegnap nyugállományba vonult ezredeseket nevezett ki vezérőrnagyokká. Ján Bábine, Ernest Bielik, Július Drozda, Mikuláš Grofčík, Rudolf Husár, Ladislav Pittner, Ivan Schwarz és Karol Schwarz mellett in memoriam Pavol Gajdoši, Jakub Hluchýt és Jozef Tóthot is tábornoki rangra emelte. Klaus tudtával TA SR-hír - A Szlovákiával kötött fizetési egyezmény megszűnéséről vagy meghagyásáról a cseh kormány Václav Klaus miniszterelnök jelenlétében is tárgyalt. Többé-kevésbé kihasználtam a miniszterelnökhelyettesi pozíciómból eredő jogomat, és a kormány szerdai ülésének első pontjává tettem a klíringegyezmény felmondásáról szóló javaslatot - nyilatkozta tegnap Ivan Kočárník cseh miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a klíringegyezmény felmondása nem önkényes döntés eredménye, hanem a szlovák féllel tavaly július óta folytatott sikertelen tárgyalások, valamint a részletes elemzések eredménye. TÖRVÉNYTELEN ELJÁRÁS A TORVENYHOZASBAN Bizalmatlanság az államfővel szemben Uj Szó-tudósítás Zárt ülésen tárgyalta tegnap a szlovák törvényhozás a Szlovák Információs Szolgálatot felügyelő parlamenti vizsgálóbizottság jelentését. Államtitokra hivatkozva a tanácskozáson részt vevő honatyákkal sorra aláíratták a titoktartási kötelezettséget, s az újságírókat - biztos ami biztos - be sem engedték a törvényhozás épületébe. A SZISZ-bizottság jelentésére hivatkozva Vít'azoslav Móric (SZNP) bizalmatlansági indítványt terjesztett be Michal Kováč államfővel szemben. A kormánypárti többség erejénél fogva keresztülvitte, hogy sor kerüljön az indítványról való szavazásra. 80 honatya az indítványt megszavazta, 40-en ellene szavaztak, egy pedig tartózkodott. A magyar koalíció képviselői tiltakozásuk jeléül kivonultak a teremből, és nem vettek részt a szavazáson. ték, amelyből hiányoztak a konkrétumok és a bizonyítékok. Több (ellenzéki) jogász honatya véleménye szerint a SZISZ-bizottság észrevételei még bírósági vagy ügyészségi eljárásban sem lennének vizsgálhatóak. Csodálkozásukat fejezték ki többen is, hogy a parlamenti ülést titkosnak nyilvánították, s magát a tanácskozást nevetségesen kínos színjátéknak nevezték. A kormánypárti honatyák - Jozef Tarčákot (DSZM) kivéve - elzárkóztak attól, hogy nyilatkozzanak a sajtónak. Tarčák viszont kijelentette: személy szerint megszavazná Michal Kováč köztársasági elnök leváltását is. A titoktartásra kötelezett honatyák nem árultak el konkrétumokat a vizsgálóbizottságjelentéséből. Annyit viszont elmondtak, hogy két-három megfogalmazáson kívül kizárólag ismert dolgokat tartalmazott, amelyeket Vladimír Mečiar kormányfő vagy néhány politikustársa a parlamentben, esetleg más nyilvános fórumon már elmondott. Az a néhány „újdonság" is legfeljebb szolgálati titoknak minősíthető, nem pedig államtitoknak erősítette meg egymástői függetlenül több ellenzéki képviselő. A jelentést általánosnak minősítetA SZISZ-bizottság jelentését előadó Igor Urban (DSZM) az újságírók előtt megerősítette, hogy Vít'azoslav Móric nemzeti párti képviselő, az államfői hivatal egykori munkatársa, és a köztársasági elnök tanácsadója terjesztette be a Michal Kováčcsal szembeni bizalmatlansági indítványt. Móric ezt a tényt a sajtó képviselői előtt cáfolta. No commenttel hárította el az újságírói kérdéseket Milan Sečanský (DSZM) is - a kormánypártiak közül egyedül ő nem szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, a titkos szavazás során tartózkodott. Vladimír Mečiar kormányfő nem vett részt a parlamenti ülésen, viszont több honatya látta személyi testőreit, sőt magát a miniszterelnököt is a törvényhozás épületében. Kabinetjének több tagja viszont végigülte a zárt tanácskozást. Az ellenzéki képviselők furcsállották, hogy Jozef Straňáknak (DSZM) írógéppel írt vitafelszólalása volt, ahhoz a SZISZ-jelentéshez, amelyet néhány perccel korábban olvastak fel. (Folytatás a 2. oldalon) Vajon meddig bírja türelemmel? Prikler László felvétele Királyi ünnepség Kassán Ha valaki a hét végén Kassán, a Szent Erzsébet dóm és a színház környékén, netán másutt, a hangulatos belvárosban évszázadokkal ezelőtt viselt öltözékekben sétáló egyénekkel, illetve csoportokkal találkozik, lovagok párviadalára lesz figyelmes, kézművesek utcai műhelyeibe botlik, esetleg táncosok és zenészek csábítják vigadalomra, vagy egymással békésen kijövő „kurucok és labancok" invitálják őt is maguk közé, illetve a felújított színházba az Aida ünnepi előadására, az ne lepődjön meg. Nem, nem tért vissza a régi korok divatja, S az idő kereke sem kezdett visszafelé forogni. Kassa a Város Napjai című változatos rendezvénysorozattal emlékeztet a régi időkre, s tiszteleg gazdag múltja előtt. Azért éppen most, mert Nagy Lajos király 626 évvel ezelőtt, 1369. május 6-án adományozta az akkori Magyarország Buda utáni második legjelentősebb, legrangosabb városának, Kassának az első címert - kinyilvánítva ezzel is tiszteletét a hozzá, de különösen apjához, Károly Róberthez hű kassai polgárok iránt. A történelmi feljegyzések szerint Kassa volt az első város, amely a különböző privilégiumok mellett címen is kapott a királytól. Az idők folyamán e jelképet „korszerűsítették", s változott maga a város is, mint minden más település a világon. Reméljük, a címer marad. Napjaink „privilégiumaként" pedig a kassai tömegközlekedési járművek ma ingyen szállítják az utasokat, s a helyi múzeumokban sem fizetnek belépőt a látogatók. Mi tagadás, a mai helyzetben sok embernek ez is felér egy királyi jutalommal... (gazdag) A HORVÁT KÜLÜGYMINISZTER INVITALASA Bátran (vagy a bátrak?) utazzanak az Adriához UJ Szó-tudósítás Mindössze 33 és fél órán át tartott a sikeres horvát hadművelet a Nyugat-Szlavóniában élő szerbek ellen, tudtuk meg első kézből Mate Granictól, aki tegnap rövid sajtóértekezleten foglalta össze másfélnapos pozsonyi tárgyalásainak eredményeit. Granic, aki miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter egy személyben, hozzáfűzte: a horvátok nem válaszoltak egyetlen provokációra, még a Zágráb elleni támadásokra sem. Elmondása szerint a horvát fél kész tárgyalni a szerbekkel, de számításba sem jöhet a területi autonómia. A horvát politikus szerint Zágráb a konfliktus békés rendezését tartja kívánatosnak, valamint - megfogalmazása szerint - „az ország reintegrációját". (Folytatás a 2. oldalon) Napsütéses idő lesz holnap, így jósolják a meteorológusok. Pihenésre, szunyókálásra, családi sétára vagy hétvégi házba, kertbe csábító. Vajon van-e ember ebben az országban, aki mindennapjainkat sokféle gonddal, bizonytalansággal borzoló világunkban ne vágyna legalább néhány órás kikapcsolódásra, ne érezné azt, amit egy lengyel íróember szellemesen megfogalmazott: Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni... És hát holnap, ugye, vasárnap. Hiszem, hogy sok ezer hazai magyar hívő nem pihenéssel tölti majd az idejét, hanem útrakel, és ismét eljön Komáromba. Kisebbségi létünk szempontjából halálos bűn, végzetes hiba lenne itt és most a tétlenkedés vagy a csüggedés, mert sötét felhők gyülekeznek fejünk fölött. Mert iskoláinkat, templomainkat akarják elorozni tőlünk, anyanyelvünk használatától, alapvető emberi jogaink érvényesítésének leNe hagyjuk a templomot hetőségeitől szeretnének megfosztani bennünket. Végiglapoztam az Új Szó áprilisi számait: szinte nem is volt olyan nap, amikor ne közöltünk volna újabb és újabb riasztó hírt a mostani parlamenti többség és az államhatalom birtoklásának tudatától még inkább begőzölt, egyre gátlástalanabb politikai, kulturális diktátorok rombolásairól, sötét terveiről. Nincs már hova hátrálnunk. Ha feladjuk iskoláinkat, templomainkat, kimondjuk önmagunk, magyarságunk fölött a halálos ítéletet. Bevégeztetett, mert gyermekeinknek, unokáinknak nem lesz hol magyar verset, magyar imát tanulniuk. Legfeljebb odahaza, később már ott sem... Döbbenetes a hatalom cinizmusa, minden észérvet, értelmes ellenvéleményt lehengerlő pöffeszkedése. Felháborító, hogy mekkora vehemenciává/ és arroganciával iparkodik múlt századbeli nemzetállami eszméket vastörvényekkel ránk erőszakolni. Miközben bennünket kiáltanak ki bűnbaknak, nacionalistának. Holott ők sértenek - és egyre vérlázítóbban - jogot. Mi pedig csupán védjük jogainkat. Demokratikus Szlovákiában szeretnénk élni, ezt az országot szeretnénk ezután is hazánknak tekinteni. Ám köztudottan haza csak ott van, ahol jog is van. Senki sem vitatja egyetlen szlovák nemzetiségű állampolgár jogát, hogy bárhol ebben az országban anyanyelvén taníttathassa a gyermekét, így imádkozhasson bármelyik templomban, s így értesse meg magát a közéletben. Alapvető joga a szülőnek az is, hogy szabadon megválaszthassa: milyen tanítási nyelvű iskolába íratja gyermekét, milyen nyelvű egyházi szertartáson vesz részt. Aki viszont magyar iskola és magyar keresztelő, esküvő, temetés, mise mellett döntött, legyen lehetősége ezt a jogát gyakorolnia. Elsősorban szülőföldjén, íehetőlog lakóhelyén is. Két hete életveszélybe került oktatási és művelődési intézményeink megmaradása és gyarapodása érdekében hallattuk szavunkat. Holnap magyar papi hivatásokért, szlovákiai magyar püspökségért, templomainkért imádkozunk. A keresztény értékrendnek megfelelő hittel, elszántsággal. Illetékesek évek óta figyelmeztetnek arra, hogy nincs megoldva a szlovákiai magyar papképzés, egyre több egyházi közösség magyar lelkipásztor nélkül marad. Akadnak ugyan jószándékú szlovák papok, akik dicséretes igyekezetükben törve ugyan, de magyarul is hirdetik Isten igéjét, ám mégsem ez a megoldás, hiszen a Szentszék szerte a világon azt szorgalmazza, hogy a hívőknek legyen lehetősége anyanyelven egyházi szertartásokat hallgatni, anyanyelven kommunikálni lelkipásztorával. A szlovákiai magyar hívőket miért fosztják meg egyre több helyen ezeknek az alapvető jogainak a gyakorlásától? Nem elegendő minderről csak beszélni, csak sopánkodni. Végre cselekedni kell, úgy is, hogy elmegyünk Komáromba, részvételünkkel nyomatékot adva senkit sem sértő igényeinknek. Napsütéses idö lesz holnap. És derűsebb lesz a vasárnap, ha sokan, nagyon sokan ott leszünk Komáromban. SZILVÁSSY JÓZSEF