Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-06 / 104. szám, szombat

1 2 | ÚJSZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. május 6. Bizalmatlanság az államfővel szemben BALKANI VALSAG Kezdődik a végelszámolás 50. ÉVFORDULÓ Az államfő beszéd e TA SR-hír A második világháború befeje­zésének 50. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségek előestéjén Michal Kováč államfő rádióbeszédben foglalta össze gondolatait a felszabadulásról, a fasizmus legyőzéséről. Többek kö­zött leszögezte: - A hitleri náciz musról szerzett keserű tapaszta­latainkat azért említem, mert az utóbbi időben, sőt e jubileumi év­ben is, olyan megdöbbentő han­gokat hallani nálunk, amelyek kü­lönböző okoknál fogva megpró bálják a náci Németországgal együttműködők szerepét kiemel­ni. Nem lehet az emberiség elleni bűnöket igazolni - bárki is követte el azokat. Ezért nem lehetünk kö­zömbösek az ilyen megnyilvánulá­sok iránt, akkor sem, ha a társa­dalomban kezdetben csupán kis csoportok teszik ezt. Bili Clinton amerikai elnök le velet küldött Michal Kováč köztár sasági elnöknek abból az alka­lomból, hogy Szlovákia e napok ban rendezi meg az ország felsza­badulásának 50. évfordulója al­kalmából tartott központi ünnep­ségeket. A levélben sajnálkozását fejezte ki, hogy nem vehet részt személyesen az ünnepségen. Immár hét napja akadályoz­zák a Pozsony-Bergszlovák-oszt­rák határátkelőhely forgalmát a használtautó-kereskedők. Május elsejétől Szlovéniában útadót kötelesek fizetni a szlováki­ai teherfuvarozók, valamint az au­tóbuszok vezetői. Az előbbiek 15 tonnáig tonnakilométerenként 0,032 amerikai dollárt, 15 tonna felett 0,041 dollárt; az autóbuszok esetében (30 férőhelyig) 0,032 dollár, 30 ülés felett 0,041 dollár a kilométerenkénti tarifa. TA SR (a Večierka mögött) - óvoda igazgatósága értesíti a szülőket, hogy 1995. május 10-ig beíra­tás folyik az óvoda magyar anya­nyelvű osztályába! K-67 * * * PRIVÁT - súkromný podnik Nagy Karol, Mliečany 24, 929 01 Dun. Streda cégjelzésű pecsét 1995. május 5-étől érvénytelen, mivel eltulajdonították. Érvény­telen továbbá a cég elnevezésé­vel feltüntetett megrendelő blokkunk is. K-82 (Folytatás az 1. oldalról) A kormánypárti többség által megszavazott határozat egye­bek között kimondja, hogy a szlovák titkosszolgálat több költ­ségvetési előírást megszegett. Túllépte a törvényből eredő ha­táskörét is, figyeltette az SZK al­kotmányos tényezőit, parlamen­ti pártjait, s minderről az államfő tudott. A parlament ezért meg­Hírmagyarázat ÚJ Szó-összefoglalás Michal Kováč köztársasági elnök tegnap este a Szlovák Te­levízióban beolvasta nyilatkoza­tát a parlamentben történtekkel kapcsolatban. Egyebek között leszögezte: A bizalmatlanság megszavazása az alkotmánnyal ellentétes, vagyis alkotmányel­lenes. Éppen ezért e lépés sem­mire sem kötelezi az elnököt, semminemű jogi súlya nincs. Sajnálatos, hogy az alkotmány­ellenes szavazás a hazai és a külföldi közvélemény szemében dehonesztálja a képviselők egy Ú) Szó-tudósítás Václav Havel cseh köztársa­sági elnököt Jozef Šedovič, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke azzal vádolta meg, hogy „idegen hatalmak szószólója", amit meglátása szerint többek között az is bizonyít, hogy Havel volt az első, aki nyilvánosan kifejtette: Oroszország nem lehet a NATO tagja. Az ilyen „radikális nézete­ket" az SZNP alelnöke szerint rendszerint a szóvivők mondják ki. Nem volt hajlandó egyér­telmű választ adni arra a kér­désre, hogy szerinte Havel el­nök mely idegen hatalmak szol­vonta a bizalmát az államfőtől. (E lépés jogi következményeiről lásd hírmagyarázatunkat.) Igor Urban azt állította, hogy a tit­kosszolgálat több külső munka­társsal, így a kormányhivatal dolgozóival is figyeltette a mi­niszterelnököt, és ezeket később jutalomként felvették a SZISZ kötelékébe. (gágyor) részét. Mindez éppen akkor tör­ténik, amikor Szlovákia és az egész világ a fasizmus felett ara­tott győzelem 50. évfordulójára készül. Michal Kováč hangsúlyozta: nem enged a politikai nyomás­nak, nem engedi, hogy alkotmány­ellenes lépésekkel késztes­sék meghátrálásra, és nem en­gedi, hogy a demokrácia és a jog csorbát szenvedjen. Egyben kér­te az állampolgárokat, hogy ez az ízléstelen, alkotmányellenes lépés ne zavarja meg őket a fa sizmus feletti győzelem megün­neplésében. gálatában áll. Az Új Szó azon kérdésére, hogy mennyire tartja elképzelhetőnek egy olyan Oroszországnak a NATO-tagsá­gát, amely a csecsenek ellen folytat háborút, Šedovič ismét kitérő választ adott, mondván, ennyire mélyrehatóan ő a témá­val nem foglalkozott. Ján Slota pártelnök bejelen­tette, pártjának képviselői nem fogják támogatni a Büntető Tör­vénykönyv novelláját, amely el­törölné a vesztegető büntet­hetőségét, és nem fogja támo­gatni az egyik összeférhetetlen­ségi törvénytervezetet sem, mi­vel egyik sem mondja ki, hogy a A napi információk akaratla­nul is kizökkenthetik az ér­deklődőt, elterelve figyelmét a lényegesről. Ezúttal mindenkép­pen napi hírnek kívánkozik Se­se//csétnikvajda kijelentése, mi­szerint Milosevics elnök elárulta a szerb érdekeket: „Háborúba vezette a népet, felfegyverezte és az össz-szerb államok egyesíté­sét ígérte neki, most pedig cser benhagyta". A szélsőséges naci­onalista vezér szerint Milosevics tudott arról, hogy a horvátok tá­madni készülnek Nyugat-Szlavó­niában, de nem tett ellene sem­mit, így „nyakig süllyedt az áru­lásba". Ehhez már csak azt kell hoz­záadni, hogy a kollektív gondol­kodást helyettesítő Belgrádi Te­levízió esti híradója a minap a szlavóniai összecsapásokért Knint tette felelőssé, keményen elítélte a polgári célpontok ellen elkövetett megtorlást (Zágrábot több rakétatalálat érte), végül helyt adott azon vélemények­nek, hogy a krajinai (horvátor­szági) szerbeknek el kell fogad­niuk a felkínált autonómiát, mert többre nem számíthatnak. Nos, ami most történt, nevez­hető ugyan árulásnak, még in­kább azonban a realitások meg­Megegyezés Izrael és a PFSZ megegyezett az önkormányzatnak a Jordán nyugati partvidékére történő ki­terjesztéséről szóló szerződés vá­zában - közölte tegnap Szaeb Erakat palesztin önkormányzati „miniszter". A megegyezés rész­leteinek ismertetése nélkül biza­kodva nyilatkozott annak a július 1-jei határidőnek a betartásáról, amelyet a két fél a tárgyalások befejezésére szabott. MTI képviselőnek csak egy fizetése lehet. Slota ugyanakkor abban reménykedik: az államvédelmi törvény helyett előterjesztett Büntető Törvénykönyv-módosí­tást a szlovák parlament június­ban vitatja meg és hagyja jóvá. A szlovák-magyar alapszerződés­sel kapcsolatban pedig elmond­ta, valóban tárgyalnak Mečia­rékkal, de „ugye, mi Szlovák Nemzeti Párt vagyunk ...", azaz az alapszerződés ratifikálását elutasítják. Az SZNP egyébként csatlakozik a nácizmus és a fa­sizmus fölötti győzelem megün­nepléséhez. (fekete) értésének, ami egyszersmind a nemzeti álmok szertefoszlását is jelenti. Tito 1980-ban halt meg, Jugoszlávia pedig kilenc évvel később. Milosevicsék Ju­goszlávia kereteiben nem látták megoldhatónak a szerb kérdést, ezért azt szétrobbantották, s a nemzetek önrendelékezési jogá­ra alapozva hirdették meg a Nagy-Szerbia eszméjét. Ez idéz­te elő aztán Szlovénia, Horvátor­szág, Bosznia-Hercegovina és Macedónia elszakadását. Ellen­lépésként a horvátországi és a boszniai szerbek kikiáltották sa­ját köztársaságaikat és elfoglal­ták Horvátország területének egyharmad részét, Bosznia-Her­cegovinának pedig több mint kétharmadát. Azóta végül is tart az állóháború, a frontvonalak nem változtak - az egyetlen ki­vétel a mostani horvát előrenyo­mulás Nyugat-Szalvóniában. Időközben a nemzetközi közös­ség Boszniát illetően három bé­ketervvel állt elő, kettőt a szer­bek utasítottak el, egyet pedig a bosnyákok. Milosevics mindhár­mat elfogadta, mert belátta: a győzelmi sorozat tovább nem folytatható, a szerbek egyesíté­se ebben a szakaszban nem va­lósítható meg, egyelőre a hor­vátországi szerbek számára az MTI-tudósítás A kormánytöbbség részét alko­tó Nagy-Románia Párt elnöke, Cor­neliu Vadim Tudortegnapi sajtóér­tekezletén felszólította a külön­böző román titkosszolgálatokat, hogy tájékoztassák a közvéle­ményt, kik állnak ama román poli­tikusok mögött, akik Strasbourg­ban az Európa Tanács 1201-es ajánlásának elfogadása mellett szavaztak, illetve azt Romániában támogatják. Az államügyészség­nek C. V. Tudor szerint sürgősség­gel vádat kellene emelni ama ro­mán politikusok ellen, akik Iliescu elnököt az ügyben a nemzeti érde­kek elárulásával vádolták. Jan Olszewski egykori lengyel miniszterelnök tegnap bejelentet­te, hogy hajlandó indulni az idén esedékes elnökválasztáson, ha a jobboldali erők jelölik őt, s támoga­tásukról biztosítják. Választási programjának közzéppontjába a politikus az elmúlt hat év hibáinak kiigazítását helyezné, véleménye szerint ugyanis Lengyelországban szükség van az állam szerkezeté­autonómia, a boszniai szerbe­ket illetően pedig az önállóság a maximum. Milesevics és Karadzsics útjai így szétváltak. De ne feledjük: Kis-Jugoszlávia mindeddig nem ismerte el Horvátország és Bosznia-Hercegovina önálló ál­lamiságát, mert ebben az eset­ben megkérdőjeleződik a né­hány éve tartó háború jogossá­ga, s ekkor az ellenzék joggal kérdezhetne rá, mi értelme volt az eddigi áldozatvállalásnak. Tény: a szerbek megnyerték a háborút, de eredeti céljukat nem érték el. A várakozás taktikájá­ban bíztak, hogy az idő múlása majd előbb-utóbb szentesíti a (harctéren kialakult) helyzetet. A horvátok minapi akciója ezt a számítást látszik keresztülhúzni. Belgrád érzi, hogy megrekedt, s igyekszik menteni a menthetőt. Az értelmes kiegyezéshez azon­ban rá kellene venni valahogyan a boszniai és a horvátországi szerbeket is, akik e pillanatban nem tudnak mihez kezdeni ma­gukra maradottságuk félelmével és hatalmas mennyiségű fegyve­rükkel. Mégis, az egyensúly mint­ha most kezdene helyreállni, minden veszélyével együtt. SINKOVITS PÉTER, Zenta A szélsőséges nyilatkozatairól ismert nacionalista politikus kije­lentette, hogy „borzalommal tölti el Adrian Severinnek, a Demokra­ta Párt képviselőjének Strasbv urgban elkövetett hazaárulása" ­mármint az 1201-es ajánlás meg­szavazása és az, hogy támogatta Románia további megfigyelését, „monitorizálását" a vállalt kötele­zettségek teljesítését illetően. Ami Miguel Angel Maninezt, az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlésé­nek elnökét illeti, a román politi­kus szerint „a rá gyakorolt nyo­más következtében 180 fokban megváltoztatta álláspontját, és ezáltal gyakorlatilag kompromit­tálta politikai pályafutását". nek megváltoztatására, a kor­mányzati struktúra reformjára, va­lamint a gazdaságpolitika újragon­dolására - beleértve az ipart, a mezőgazdaságot és a társadalom­biztosítási rendszert is. Olszewski egyetért azokkal, akik szerint a je­lenlegi baloldali többségű parla­mentet fel kell oszlatni, mivel az nem képviseli arányosan a lengyel politikai élet összetételét. MOSZKVA Nem lesz sértődés Borisz Jelcin orosz elnök és Bili Clinton moszkvai találkozója so­rán megállapodást ír alá az euró­pai biztonságról, amely érinti a NATO és Oroszország viszonyát, illetve a NATO keleti irányú kiter­jesztését. Ezt Dmitrij Rjurikov, Jelcin elnök külpolitikai tanácsa­dója jelentette be tegnap esti moszkvai sajtóértekezletén. El­mondta, hogy a csúcson szó lesz a NATO és Oroszország viszonyá­ról. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem okoz majd vitát, amire" biztosíték a két ország partneri vi­szonya. A tanácsadó kiemelte, hogy Oroszország és az észak-at­lanti szövetség nem tekinti ellen­ségnek egymást. Moszkva meg­értéssel és minden sértődöttség nélkül veszi tudomásul - mondta a tanácsadó ha a május 9-ei győzelem napi ünnepségen ren­dezendő katonai díszszemlén nem vesz részt valamely külföldi küldöttség. MTI II. kiadás Lapzárta: 22.00 Közművelődési fórum Losoncon Ú] Szó-tudósítás Közművelődési fórumot tartottak tegnap Loson­con, a Vigadó épületében. A Csemadok Losonci Te­rületi Választmánya által megrendezett tanácsko­zás elsődleges célja kulturális és oktatási helyze­tünk felmérése, valamint a kulturális intézménye­ink működtetéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtése. Különböző javaslatok hangzottak el az előadók részéről - dr. Máté László, a Csemadok Országos Választmányának titkára, Galcsík Károly, a Csemadok Losonci Területi Választmányának tit­kára és dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapít­vány igazgatója, aki Budapestről érkezett akik igyekeztek kiemelni a gazdasági és kulturális regio­nalizálódás előnyeit, valamint azt, hogy az alapít­ványrendszerek mennyiben segíthetnek a közművelődés terén. A fórum szervezői felkérték a tanácskozáson megjelent polgármestereket, hogy lehetőségeikhez mérten anyagilag támogassák az Ipolymenti Palóc Alapítványt, amelynek célja a pa­lóc régió egységének, történelmi örökségének mégőrzése, a nemzeti oktatásügy, a kultúra és az ezzel összefüggő településfejlesztési programok anyagi támogatása. (farkas) Halálbüntetés bármi áron? ČTK-tudósítás A szlovák igazságügy-mi nisztérium nem zárja ki an­nak a lehetőségét, hogy új­ra bevezetik a halálbünte­tést, mégpedig annak elle­nére, hogy az Európa Tanács állásfoglalása ezt határo­zottan ellenzi. „A halálbün­tetés beépítése Szlovákia jogrendjébe annak ellenére lehetséges, hogy az az Eu­rópa Tanács véleményével ellentétes. Viszont nem tud­juk megítélni, milyen követ­kezményekkel járna e lépés Szlovákia és az Európa Ta­nács viszonyában, mivel a nemzetközi dokumentu­mokból eredő ez irányú kö­telezettségeket figyelembe vettük és az alkotmányba is beépítettük - nyilatkozta Jarmila Karasová, a tárca szóvivője. Bátran (vagy a bátrak?) utazzanak az Adriához (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezlet további részébe Juraj Schenk külügyminiszter és horvát tárgya­lópartnere együttes igyekezettel azt bi­zonygatták, hogy a nyári turisztikai idény­ben bárki bátran felkeresheti Isztriát, a dalmát tengerpartot, mert a horvát fél az adriai partszakasz teljes hosszában sza­vatolni tudja a turisták biztonságát az üdülőhelyeken. Azt is mindketten több íz­ben hangsúlyozták, hogy a Horvátország­ban élő szlovákok, illetve a Szlovákiában élő horvátok a híd szerepét töltik be, és a két kormány támogatja fejlődésüket. Juraj Schenk egyébként a tárgyaláso­kat rendkívül építő szelleműnek minősí­tette és hangsúlyozta: a két fél a megtár­gyalt kérdésekben egyetértett. E bevezető után alig maradt idő az újság­írói kérdésekre, mindössze kettőt tehettek fel a sajtó szép számban megjelent képvi­selői. Az egyik érthetően Vladiszlav Jovano­vics belgrádi külügyminiszter szerdai po­zsonyi villámlátogatását firtatta. Az előzete­sen be nem jelentett szerbiai vizitről csak annyit tudhattunk meg Juraj Schenktől, hogy ez nem hivatalos konzultáció volt. Jo­vanovics azért járt Pozsonyban, mert Szlo­vákiát aggasztja a Horvátország körül kiala­kult helyzet, és érdeke, hogy a közelében zajló konfliktus békés eszközökkel ren­deződjön, a nemzetközi jog normái alap­ján. A szlovák külügyminiszter ugyanakkor azt nem árulta el, hogy ha tényleg mind­össze erről volt szó, akkor miért kellett ti­tokban tartania a tárgyalások tényét. Tegnap egyébként két szlovák-horvát megállapodást írtak alá. Egyiket a közúti te­her-és személyszállításról, a másikat pedig a kulturális együttműködésről kötötték. Ma­te Granic tegnap találkozott Vladimír Mečiar kormányfővel, majd Ivan Gašparo­vič parlamenti házelnöknél járt, a koraesti órákban történt elutazása előtt pedigfogad­ta őt Michal Kováč államfő is. (p. vonyik) A ČTK jelentése szerint Granic elismer­te, hogy tárgyalásai a szlovák fegyverek vásárlásának lehetőségét is érintették, hi­szen Horvátország most modernizálja hadseregét. A szlovák külügyminiszter vi­szont határozottan cáfolta, hogy katonai megállapodást kötöttek volna. í RÖVIDEN A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 106. cikke szerint a szlo­vák parlament a köztársasági elnököt akkor hívhatja vissza tisztsé­géből, ha ő az állam szuverenitása és területi integritása ellen irá­nyuló vagy az ország demokratikus alkotmányos berendezkedésé­nek felszámolására irányuló tevékenységet folytat. Az alkotmány to­vábbi rendelkezései szerint a visszahívásra irányuló javaslatot leg­alább 76 képviselőnek kellene előterjesztenie, és a köztársasági el­nök visszahívásához legalább 90 parlamenti képviselő szavazatára lenne szükség. A köztársasági elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról az Alkotmány nem rendelkezik, és mivel a parlament az államhatalom csúcsszervének minősül, vonatkozik rá az Alkotmány 2. cikkének második bekezdése is, amely kimondja: „Az állami szer­vek csak az alkotmány alapján, az általa adott keretekben, illetve a törvény által megállapított mértékben és módon járhatnak el." Ép­pen ezért, ha a parlament úgymond bizalmatlanságot nyilvánít az államfővel szemben, akkor legalábbis alkotmánysértő túlkapást kö­vet el, mivel erre sehol sem kapott meghatalmazást. (fekete) Michal Kováč nyilatkozata 1 A Vágsellyei - MŠ J. Palárika A SZLOVÁK NEMZETIEK SZERINT Havel idegen hatalmakat szolgál, TUDOR TERVE AZ 1201-ES KAPCSÁN Leleplezni az „árulókat" Olszewski belevág

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents