Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-04 / 102. szám, csütörtök
í 4 j ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. május 4. I A — egykori amerikai hadifogt\L lyok felkutatására alakult amerikai-orosz vegyes bizottság arra a megállapításra jutott, hogy nem támasztja alá megbízható bizonyíték azt a feltételezést, amely szerint a vietnami háború alatt amerikai hadifoglyokat információszerzés céljából a Szovjetunióba szállítottak. A testület nyilvánosságra hozott előzetes jelentése ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokkal kiterjedtebb és alaposabb kutatásra volna szükség a teljes igazság feltárásához. Hosszú idő óta tartják magukat azok a megerősítetlen feltételezések, amelyek szerint az Indokínában hadifogságba esett amerikai katonák közül jó néhányat a Szovjetunióba hurcoltak, hogy kikérdezzék őket az amerikai katonai technológiáról, azonban a bizottság semmiféle kézzelfogható bizonyítékra nem bukkant ezeknek az állításoknak az alátámasztására. Jt _ osztrák államfő biztosította Albániát, hogy országa segíti Tiranát az európai intézmények felé vezető úton. Thomas Klestil egynapos keddi tiranai látogatása után leszögezte, hogy Bécs támogatja Albánia teljes jogú tagságát az Európa Tanácsban, és azt is, hogy az ország társulási egyezményt kössön az Európai Unióval — jelentette a UPI. Klestil Alois Mock külügyminiszterrel és osztrák üzletemberek egy csoportjával látogatott Albániába, ahol többek között - Sali Berisha államfővel találkozott. M egkezdte a nyomozást a dél-afrikai rendőrség annak kiderítésére, ki vagy kik adták le a lövéseket hétfőn a Durban közelében lévő umlazi stadionban, Nelson Mandela dél-afrikai elnök beszéde alatt. Mint ismeretes, az elnököt páncélozott gépkocsin sikerült sértetlenül kimenekíteni a stadionból, majd helikopteren Durbanban található rezidenciájára szállították. A harminc lövés, amely Mandela május elsejei ünnepi beszédét követően eldördült, az államfő életét nem veszélyeztette — a hatóságok szerint nem ő volt a célpont —, de hat személy megsebesült. A rendőrség 69 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki olyan információt közöl, amely elősegíti a tettesek kézre kerítését. A Nobel-díjakkal járó anyagi elismerés mértéke az idén minden eddiginél nagyobb lesz, így az 1995-ös kitüntetések leendő tulajdonosai 7,2 millió svéd koronával (986 ezer amerikai dollár) lesznek gazdagabbak. Tavaly három százalékkal kevesebbet, azaz 7 millió svéd koronát osztottak szét ágazatonként a Nobel-díjasok között. A Nobel Alapítvány 1995-ben összesen 36 millió svéd koronát (4,9 millió amerikai dollárt) oszt szét. A dijak összege az alapítvány vagyonából származó profit emelkedésével arányosan nő. OROSZ-IRANI REAKTORUGYLET Moszkva is megihatja a levét MTI-hírek A washingtoni külügyminisztérium szóvivője nyitva hagyta a lehetőséget az előtt, hogy az Egyesült Államok esetleg visszatartja az Oroszországnak nyújtott támogatását, ha Moszkva legalább annyit nem tesz meg, hogy lenyesegeti Iránnal megkötött reaktorügyletének legveszélyesebb vonatkozásait. Nick Burns közölte, hogy a megállapodás sorsa nagyon is élénk vitatéma a két ország között, és szakértői szinten most is folynak az egyeztető tárgyalások. Bonn: Elutasító reagálás A Teherán elsőszámú külkereskedelmi partnerének számító Németország gyakorlatilag elutasítóan reagált az amerikai elnöknek az Irán elleni kereskedelmi embargót meghirdető hétfői bejelentésére. A kormányszóvivő közlése szerint a bonni kabinet csak akkor foglalkozik az üggyel, ha konkrét és hivatalos megkeresés érkezik Washingtonból. A német kormány az ügyről tárgyalni fog az Európai Unió tagállamaival — mondta Peter Hausmann szóvivő. Günter Rexrodt gazdasági miniszter szerint a Bili Clinton által meghirdetett kereskedelmi embargó nem célravezető módszer. - Osztjuk az amerikai vezetés aggodalmát a terrorizmus és a szélsőséges moz galmak iráni támogatását illetően, de nem lenne szerencsés a teheráni vezetés sarokba szorítása mondta Rexrodt, és a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta. Meggyőződése szerint csak ez vezethet az iráni politika megváltozásához. London: Hűvös fogadtatás Hűvös fogadtatásra lelt Londonban az Irán ellen foganatosítandó amerikai megszorító intézTájékoztatása szerint az orosz fél beleegyezett, hogy felülvizsgálja az ügylet egyik legvitatottabb vetületét, nevezetesen azt az állítólagos ígéretet, hogy Moszkva az atombomba alapanyagaként szolgáló urán dúsítására alkalmas gázcentrifugát is szállít a két reaktor mellé. A megállapodáshoz fűzött ajánlat a közelmúltban jutott Washington tudomására, tetézve az ügylet miatt már amúgy is nyugtalanná vált amerikai kormány dühvel vegyes aggodalmát. A külügyi szóvivő hangoztatta, hogy az orosz-iráni nukleáris együttműködés minden bizonnyal meghatározó eleme lesz az atomfegyvergyártó ké pesség megszerzésére irányuló teheráni törekvéseknek, következésképpen a reaktormegállapodás „továbbra is fontos kérdésként szerepel az amerikai-orosz viszony napirendjén". Burns hozzáfűzte: inkább nem bocsátkozik jóslásokba, hogy milyen lépés várható az Egyesült Államok részéről, ha Oroszország legalább a dúsító berendezést nem tartja vissza. Reményét fejezte ki, hogy Moszkvában alaposan megfontolják a dolgot. kedések gondolata. Washington leghűbb európai szövetségese — a külügy- és a kereskedelmi minisztériumból származó hírek szerint — nem kívánja követni az amerikai példát, s legalábbis az ipari hatalmak júniusi hetes csúcstalálkozójáig nem óhajt változtatni az iszlám köztársasághoz fűződő kapcsolatain. A Foreign Office nem hivatalos véleménye szerint a szigetország osztja az atomfegyverek elterjedésével, a közelkeleti békefolyamattal és a terrorizmussal kapcsolatos amerikai aggodalmakat, ám valószerűtlen elgondolásnak tartja, hogy a teheráni kormány körülbástyázása tilalmakkal valamit is változtatna az iráni rendszer sajátosságain. Párizs: Kétkedés Kétkedéssel nyilatkozott Alain Juppé francia külügyminiszter az amerikai kormányzat által bejelentett, a korábbiaknál jóval szigorúbb Irán-ellenes szankciókról. A francia vezetés nem hisz az egyoldalú embargókban, bár osztja Washington számos, Iránnal kapcsolatos aggodalmát, mondta, utalva a Teheránt terrorizmussal, atomfegyverkezéssel, illetve a közel-keleti békefolyamat akadályozásával vádoló véleményekre. — Éppen ezért tartjuk fenn Teheránnal a kritikai jellegű párbeszédet — tette hozzá. Richard Duqué, a francia külügyi szóvivő nyíltan kijelentette: a párizsi vezetés pillanatnyilag nem látja, hogy milyen alapon csatlakozhatna az Irán elleni szankciókhoz. Mint ismeretes, Washington sürgeti szövetségeseit lépése követésére. A FREEDOM HOUSE JELENTESE Rájár a rúd a médiákra Tavaly 31 országban a korábbinál korlátozottabb méretű lett a sajtószabadság - állítja a Freedom House nevű, New York-i székhelyű emberi jogi szervezet jelentése, amelyet a sajtószabadság nemzetközi napjának alkalmából készítettek. A jelentés szerint az elmúlt ötnegyed év során 143 újságíró lett gyilkosság áldozata, és a gyilkosságok több mint fele három országban, Ruandában, Algériában és Oroszországban történt. A jelentés 187 országot vizsgált, és úgy ítélte meg, hogy közülük 63-ban csaknem teljes a sajtószabadság. 63 országban részlegesnek, 61-ben pedig súlyosan korlátozottnak minősítették a sajtó szabadságát. Ez utóbbiak közül 31 országban tavaly szigorítottak a média, ellenőrzésén. A legszigorúbban a Freedom House szerint Mianmarban (Burma), Kubában, Észak-Koreában, Tádzsikisztánban és Irakban ellenőrzik a sajtót. Bush cáfol A bukaresti Adévarul hasábjain George Bush volt amerikai elnök — akí a hét végén tett rövid látogatást a román fővárosban — határozottan cáfolta azt a legendát, hogy Mihail G orbacsowal 1989 decemberében lezajlott máltai csúcstalálkozóján, nem sokkal a romániai fordulat előtt hozták azokat a határozatokat, amelyek „megpecsételték Nlcolae Ceausescu sorsát", A rornán diktátort az 1989 decemberében, á máltai csúcstalálkozó után kirobbant romániai események során feleségével együtt elfogták, sommás perben halálra ttétték és kivégezték. MTI Jospin (balról) és Chirac sorsdöntő tévévitája a vasárnapi elnökválasztás előtt. CHIRAC ÉS JOSPIN TÉVÉVITÁJA Kiegyenlített és unalmas Kiegyenlített és — a korábbi hasonló rendezvényektől eltérően — minden agresszivitás nélküli vitát folytatott kedden késő este a francia elnökválasztás két jelöltje, a szocialista Lionel Jospin, illetve a jobboldalt képviselő s a voksolás nagy esélyesének számító Jacques Chirac. MTI-hír A két politikus több mint két órán át magyarázta a tévénézők előtt saját programját, illetve az ellenfél szándékainak ellentmondásosságát, de a vita mindvégig igen udvarias hangnemben folyt, személyes támadások, szenvedélyes kijelentések nélkül, néha bizony az adatok tengerébe fulladva: sok franciaországi megfigyelő egyenesen unalmasnak minősítette az összecsapást. Annyi bizonyos, hogy Chirac — aki Jospinnél rosszabb vitázó hírében állt, s tartott is a kamerák előtti megmérettetéstől — nem követett el olyan hibát, ami szavazók nagyobb tömegeinek elpártolását vonhatná magával: márpedig ezzel hatalmas lépést tett a megválasztás felé vezető úton. A vitában Jospin állást foglalt a jelenleg hétéves államfői periódus ötévesre szűkítése mellett, támogatta a munkaidő hosszának heti 39 óráról 37 órára csökkentését, s megerősítette, hogy megválasztása esetén leállítaná a privatizálásokat. Chirac a mandátum lerövidítését „elvben" nem ellenezte, de elhamarkodottnak mondta az erről folytatandó vita mostani kirobbantását, a munkaidő rövidítése helyett pedig a részmunkaidős foglalkoztatás bővítését szorgalmazta. A vita zárásaként Lionel Jos pin azzal érvelt, hogy ő a jövő, a modernség, nem pedig a múlt felé forduló elnökséget akar, s az európai építés terén azt az irányvonalat akarja folytatni, amelyet Francois Mitterrand és Jacques De/ors követett. Jacques Chirac viszont élesen bírálta a szocialista kormányzást, amelyet szerinte a „nyomor szétosztása" jellemzett, s azt a kérdést tette fel a nézőknek: Francois Mitterrand 14 éves elnöksége után valóban egy újabb hétéves szocialista elnökséget akarnak-e. Erre vasárnap, az elnökválasztás második, döntő fordulójában születik majd mega válasz. OLASZORSZÁG 12 nap, kemping, teljes ellátás. Választható kirándulások: Capri, Pompeji, Vezúv, Nápoly, helyi vásár, Róma, Firenze, Ára: 5 590 koronáig SPANYOLORSZÁG 12 nap, panzió, félpanzió. Választható kirándulások: Peniscola, aqvapark, helyi piacok, Monaco, Pisa, Firenze. Ára: 6990 koronáig GÖRÖGORSZÁG 'CíL l \ 10 nap, panzió, teljes ellátás. rlCtOUr riasztható kirándulások: Meteorák, Dionüszosz, Szaloniki. Ára: 6 990 koronáig KÖRUTAZÁSOK (ISKOLAI KIRÁNDULÁSOK IS): 5-7 napra: OLASZORSZÁG, BEN1UX ÁtiAMOK, FRANCIAORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, NAGY-BRITANNIA. ÁRA: 2 890 koronától. Az árba beletartozik: közlekedést díj, szállás, étkezés, idegenvezető. REPÜIÖUTAK: GÖRÖGORSZÁG, AMERIKA, EGYIPTOM, TÖRÖKORSZÁG. BÚVÁRTANFOLYAMOK -ENGEDÉLY MEGSZERZÉSÉVEL: OIASZORSZÁG 9.17-töl9.28-ig. Tájékoztatás és jelentkezés: Telefon: 07/764121 (13 órától 17 óráig), tel./fax: 07/726513 (8 ólától 16óráig) EÖRSI MATYAS A NEPSZABADSAGNAK: Szavazást az 1201-es ajánlásról! Az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésén részt vett magyar képviselőcsoportnak alapvető szerepe volt abban, hogy a testület megerősítette a kisebbségijogokról rendelkező 1201-es ajánlást, amelyet pár nappal korábban - Miguel Ángel Martinez ET-parlamenti elnökre hivatkozva - vezető román politikusok lényegében érvénytelennek nyilvánítottak. Strasbourgból hazatérte után erről nyilatkozott a Népszabadságnak Eörsi Mátyás, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. - Mint emlékezetes, a parlamenti közgyűlés előtt két héttel Martinez közgyűlési elnök Romániában járt, ahol Kolozsváron díszdoktorrá avatták. Ott kérdezték az 1201-es ajánlásról. Amikor pár nappal később Romániában jártam, már minden román politikus Martinez úrnak azt a kijelentését visszhangozta nekem, hogy az 1201-es ajánlás halott. Több mint meglepő, hiszen a magyar-szlovák alapszerződés létrejötte után Martinez úr strasbourgi találkozónkon üdvözölte az aláírást, márpedig e dokumentum egyik sarkköve éppen az 1201-es ajánlás. • Az Európa Tanácsban milyen visszhangot váltott ki az ominózus nyilatkozat? - A közgyűlési elnök kolozsvári nyilatkozata meghökkenést keltett Strasbourgban is. Először azért,, mert egy „élő" dokumentumot aposztrofált. Másrészt pedig közismert, hogy a közgyűlés elnökének a közgyűlés álláspontját kell képviselnie. Mindezt nyilván Martinez úr is érezte; érték bizonyos bírálatok is. Mindenesetre a közgyűlés elején tartott egy sajtótájékoztatót, ahol a Romániában általa elmondottakkal szemben azt fejtette ki, hogy az 1201-es ajánlás nagyon is él. • Hogyan lett ebből hivatalos közgyűlési megerősítés? Éppen , a parlamenti közgyűlés napirendjén szerepelt a Columberg-jelentés, amely az ET-tagállamok vállalásainak monitoringjárói szól. Ehhez készült aztán egy módosító indítvány, amelyet magyar, angol, német, osztrák képviselők terjesztettek elő. Ez kimondja, hogy a jövőben a monitoringrendszernek a régi és az új tagállamok esetében egyaránt ki kell terjednie az 1201-es ajánlás teljesítésének vizsgálatára. Vagyis a közgyűlés ily módon újólag megerősítette a szóban forgó ajánlást. • Volt érdemi vita a megerősítést illetően? - Lényegi vita nem volt, a közgyűlés ebben a kérdésben egyetértett. Az 1201-es ajánlás megerősítését Martinez úr is támogatta, tehát az ő korábbi kijelentéseivel sem kellett konfrontálni, ami megkönnyítette a közép-európai térség stabilitását szilárdító megoldás megszületését. • Ez ügyben szó volt egy parlamenti deklaráció elfogadásáról is. - Ezt magam készítettem el. A nyilatkozat üdvözli a magyar-szlovák alapszerződés megkötését, különös tekintettel az 1201-es ajánlás szerepeltetésére. Az okmányt minden eddigi parlamenti deklarációnál többen, hozzávetőleg hetvenen írták alá, s ez jelenlegi formájában is a parlamenti közgyűlés hivatalos dokumentuma. De be szeretném vinni a politikai bizottságon keresztül a közgyűlés elé is, hogy erről a kérdésről hivatalos szavazás is legyen. • Mekkora szerepe volt végül is a magyar képviselőcsoportnak az 1201-es strasbourgi megerősítésében? - Azt hiszem, ez a szerepe bízvást alapvetőnek nevezhető. Teng vegetál? Kína legbefolyásosabb politikusa, az agg Teng Hsziao-ping már csak vegetál, gyakorlatilag öntudatlan állapotban van. Ezt közölte tegnap a veterán vezetőt ápoló orvosokra hivatkozva a DPA német hírügynökséggel egy kínai forrás. A 90 esztendős Teng közvetlen környezetéből származó másik közlés szerint viszont a politikus — állapota ellenére — nincs közvetlen életveszélyben. Pekingi házából mégis kórházba kellett szállítani, ahol mesterségesen táplálják. A korszerű felszerelésekkel ellátott, képzett személyzettel dolgozó gyógyintézetben a szükséges kezelést könnyebben tudják nyújtani számára, mint otthonában. A politikust a kínai újév után, február elején szállították először kórházba, azóta kétszer ismét hazavitték, legutóbb viszont mintegy két hete újra kórházba került.