Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-25 / 120. szám, csütörtök

i 8 I ÚJSZÓ MINDENNAPI BUNUGYEINK 1995. május 25. Előzzük meg a betörőket! Persze nem úgy, hogy mi tö­rünk be, hanem oly módon, hogy őket próbáljuk megakadá­lyozni „munkájukban". Mert az elmúlt években rohamosan emelkedett a betörések, a va­gyon ellen elkövetett bűncse­lekmények száma. Amíg 1989­ben Szlovákia területén 6218 betöréses lopást jegyeztek fel, addig az elmúlt évben már kö­zel ötvenezerre tehető azoknak az eseteknek a száma, ahol ilyen jellegű bűncselekményt követtek el. Bevallott és közzé tett adatok szerint a rendőrség­nek ezekből az elmúlt két év­ben kb. 25 százalékát, tehát minden negyedik esetet sike­rültfelderíteni. A szinte mindenkit fenyegető betörések számának ug­rásszerű növekedése magával hozta a hatékony megelőzés és védekezés szükségességét. Nálunk is megjelentek az olyan biztonsági rendszerek, amelyek használata szinte kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki egy korszerű rendszerrel ellátott helyre behatoljon, és onnan zsákmánnyal távozzon. Ilyen például a svájci érdekeltségű Fittich Rates cég által forgalma­zott, a mozgást infrasugarakkal érzékelő biztonsági berende­zés. A cégnek Rozsnyón is működik kirendeltsége. Ennek egyik munkatársától, Pavol Po­točný mérnöktől aziránt ér­deklődtünk, mennyire haté­kony, tehát mennyire óvja és védi értékeinket ez a biztonsá­gi rendszer. - Megelégedéssel mondha­tom, hogy ott, ahol Rozsnyón és környékén a mi rendszerünk működik, még nem volt sikeres betörés. Fontosnak tartom el­mondani azt is, hogy készüléke­inkhez többéves jótállást nyúj­tunk. • Ki az, kik azok, akik igénybe veszik az Önök szolgálatait? - Ügyfeleink kilétét, adatait diszkréten kezeljük. Eddig - ter­mészetesen ezek jellegéből adódóan - pénz- és közintéz­mények, múzeumok biztonsági hálózatát építettük ki, de sok vállalkozó, üzletemberés csalá­di ház tulajdonosa is kihasznál­ta már szolgálatainkat. Jelsza­vunk: munkánkkal segítsük pol­gártársainkat. Szívesen me­gyünk bárkihez - cégünk ingye­nes tanácsokat, felméréseket végez bármilyen épületen, üzle­ten, irodán kívül és belül. A Fittich Rates által forgalma­zott biztonsági berendezések korszerű típusa az, amelyik be­hatolás esetén szirénával jelez, de a szakemberek véleménye szerint ennél még hatékonyabb az a rendszer, amelyik közvetle­nül a rendőrség által ellenőrzött központi pultra van rákapcsol­va. 1991-től Rozsnyón is műkö­dik ilyen berendezés. Milyenek ebbéli tapasztalataik? - kér­deztük a rozsnyói rendőrőrs fe­lelős munkatársát, Tibor Barna őrnagyot. - A RIMI központi ve­zérlőpult, amit Amerikában is eredményesen használnak, s jelenleg Szlovákia hat városá­ban üzemel. Természetesen nálunk is bevált. A különböző létesítményekben felszerelt biz­tonsági berendezések egy több ponton biztosított állandó vo­nallal vannak a pultra rákötve. Napi 24 órán át tartó ügyelet keretében egy jól kiképzett csa­pat figyeli a számítógépes rend­szeren keresztül működő háló­zatot. így állandó információk­kal rendelkezünk minden bizto­sított létesítményről. Az elmúlt évek példáival bizonyítható, hogy egy-egy kijelzés során em­bereink nagyon gyorsan a hely­színre érkeznek, és ezáltal sok­kal több bűncselekményt képe­sek felderíteni. Állíthatom, hogy ez az elektromos biztonsági rendszer nagyon hatékony. Fontos lenne, hogy, a biztosító­társaságok jobban odafigyelje­nek ezek terjesztésére, s job­ban támogassák a vállalkozó­kat és intézményeket ezek be­építésében. Rozsnyón felkerestük a Szlo­vák Biztosító helyi kirendeltsé­gének igazgatóját, Jozef Buko­vič mérnököt, hogy megtudjuk, milyen a kapcsolatuk a bizton­sági rendszerek használóival. • Igazgató úr, mind a tulajdo­nos, mind a biztosítótársa­ság érdeke, hogy minél keve­sebb betörés, lopás történ­jen. Van-e lehetőségük arra, hogy anyagilag támogassák a korszerű vagyonvédelmi biztonsági berendezések al­kalmazását? - Biztosítónk nyitott az ilyen jellegű kérések előtt, tehát megvan a lehetőség arra is, hogy átvállaljuk a rendszerek beszerelésével kapcsolatos anyagi költségek egy részét. Tesszük ezt azért is, mert a gya­korlat igazolja, hogy ahol ez a rendszer működik, ott a betöré­seknél csak elenyésző nagysá­gú kár keletkezik. • Milyen feltételekhez kötött az önök támogatása, és mi­lyen lehet ennek a nagysá­ga? - Számunkra nagyon fontos az, hogy mennyire megbízható a kliensünk, és milyen nagy az általa biztosított vagyon. Mi a beszerelési költségeket egé­szen nyolcvan százalékig meg tudjuk téríteni. Az elmúlt évek­ben itt, Rozsnyón és környékén kb. 20 ilyen biztonsági rendszer beépítését segítettük átlag 50 százalékos hozzájárulással. Sokan a korszerű külföldi va­gyonvédelmi biztonsági beren­dezések magas beszerelési és fenntartási költségei miatt egy­szerűen képtelenek ezeket a hatékony rendszereket meg­rendelni. Amint a rozsnyói Fit­tich Rates cég képviselőjétől megtudtuk, ők gondos felmé­rés után minden létesítményre egyedi beszerelési javaslatot, il­letve árajánlatot készítenek. Egy helyi vendéglátói-pari egységben kérésünkre elmond­ták, hogy ennek az infrasuga­ras, saját adókészülékkel a rendőrségi vezérlőpultra csatla­koztatott vagyonvédelmi rend­szernek a beszerelése kb. 35 ezer koronába került, s ennek a rendőrség számlájára térítendő szolgáltatási díja havi 400 koro­na. Mindenképpen jó előre gon­dolni, tervezni, s aki komoly ér­tékekkel rendelkezik, annak csak azt tudjuk ajánlani,vagyo­nát kellőképpen biztosítsa be. AMBRUS FERENC „Sósavas" mániákus Belgrádban Furcsa mániákus után nyomoz már napok óta - egyelőre sikertelenül - a belgrádi rendőrség. Az ismeretlen savval támad a fővá­ros utcáin sétáló fiatal lányokra. Az utóbbi na­pokban több lány jelentkezett a főváros külön­böző pontjain az egészségügyi állomásokon ugyanazokkal a panaszokkal: valaki hátulról le­öntötte vagy befújta a deréktájukat valamilyen folyadékkal, amely szétmarta a ruhájukat, majd felsebezte a bőrüket is, első és másodfo­kú égési sebeket okozva. A folyadék pontos összetételének szakértői megállapítása még nem történt meg, de minden bizonnyal sósav­ról van szó. Egyik áldozat például elpanaszolta, hogy délután fél kettő tájban sétált Belgrád központjában, amikor egyszer csak érezte, hogy valami marja a hátát. Hátranyúlt, és vala­milyen ragadós és fekete folyadékot tapintott ki, amely kisvártatva felmarta a bőrét is. A meg­támadott lányok nem ismerik egymást, ami ki­zárja annak a lehetőségét, hogy esetleg együtt ültek bele valamibe, vagy támaszkodtak neki valaminek, és valószínűleg azt is, hogy a tettes esetleg közös ismerősük lenne. Borzalmas orák Horrorfilmbe illő jelenetek játszód­tak le a közelmúltban Soltvadkerten. Négy, emberi mivoltából kivetkőzött férfi előbb megbecstelenítette^ fiatal­asszonyt, majd baltával rátámadt an­nak élettársára, mert a nő nem akarta visszavonni a fiatalemberek ellen tett vallomását. Minden egy állítólagos hétezerforin­tostartozás miatt kezdődött. Erőszakkal, borotvával A 30 esztendős P. István, a 20 éves P. József, a 24 éves P. Sándor - mind­hárman kiskőrösi lakosok valamint negyedik társuk, a 21 éves, soltvad­kerti illetőségű Ny. Zoltán e tartozás miatt kapták el az utcán a 27 esz­tendős H. Imrénét. Erőszakkal egy solt­vadkerti lakásba cipelték, ahol bántal­mazták, majd erőszakkal mind a né­gyen közösültek a fiatalasszonnyal. Ezt követően haját és szemé­remszőrzetét leborotválták, végül a megbecstelenített asszonyt elenged­ték. Történt mindez vasárnap délután. A fiatalasszony hétfőn feljelentést tett a rendőrségen a „négyek bandája" el­len, akiket azonnal be is gyűjtöttek a rendőrök. A P. testvérek jól tudták, hogy H.-né élettársa is őrizetben van, így amint rács mögé kerülnek, megin­dult az ilyenkor szokásos „börtöntáv­író". Veszélyes ígéretek Az élettársnak, Ny. Györgynek autót és pénzt ajánlottak, ha rábírja az asszonyt, vonja vissza feljelentését. El­lenkező esetben kilátásba helyeztek sokkal szigorúbb eljárást is, mint amit H.-néval szemben elkövettek. A déli órákban szabadították az előzetesből Ny. Györgyöt, akit élettár­sa várt a rendőrség előtt. A szabadulás örömére természetesen első útjuk a kocsmába vezetett, ahol némi alko holt eregettek le Gyuri szabadulása örömére. Hogy ezután mi történt, azt dr. Balogh Zoltán századostól, a Kiskőrösi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől tudtuk meg: - Amikor Ny. György és élettársa ha­zaindultak a kocsmából, az ivó előtt a P. család szabadlábon levő tagjai vár­ták őket. Fenyegetőleg közeledtek fe­léjük, ezért Ny. és H.-né a közeli rendőrségre menekültek, ahol beje­lentést tettek arról is, hogy P.-ék meg­zsarolták őket. Azaz ha visszavonják a feljelentést, úgy a már említett javak­ban lesz részük, ám ha nem, akkor is kapnak valamit... Miután a jegyzőkönyvezés alatt a P. család eltá­vozott, Ny.-ék is hazatértek. Karóval jöttek Nem sokáig maradt nyugtuk, mert az őrizetbe vett Ny. Zoltán édesanyja, valamint a rokonság több tagja karó­val és baltával felszerelkezve érkezett Ny. György házához. A férfiak Ny. Györgyre, míg az őrizetes húga H.-néra támadt, miközben azt ordították, vonja vissza a feljelentést az asszony, illetve a férfi álljon a sarkára, s vonassa vissza élettársával a feljelentést. Miu­tán baltával megsebesítették Ny. ar­cát, az élettársak'futásban kerestek menedéket, s ismét a rendőrségre ro­hantak. Bejelentették a történteket, ami után Ny. Józsefnét is őrizetbe vet­te a rendőrség. A Kiskőrösi Rendőrkapitányságon a „négyek" ellen erőszakos közösülés bűntette miatt folyik az eljárás, míg Ny. Józsefné ügyét - hamis tanúzásra rá­bírás miatt - illetékességből átadták a Szegedi Ügyészség Nyomozó Hivatalá­nak. Zürich az új Mekka? Mármint a kábítószeresek Mekká­ja? Hollandia után, úgy tűnik, most ebbe a városba gyűlnek egész Euró­pából, sőt az egész világból a narkó­sok. Ideális viszonyokat találhatnak maguknak a város közepén levő Platzspitzen. A fák alatt, a füvön fekszenek, „re­pülnek" vagy éppen haldokolnak a kábítószer rabjai. A helybeliek által nagy ívben elkerült parkban szerte­szét hevernek az injekcióstűk. Na­ponta több száz ember, főleg fiatal, érkezik ide külföldről, hiszen itt egé­szen nyíltan hódolhat szenvedélyé­nek. A parkban jótékonysági szerveze­tek is „fészkelnek"; van például olyan személy, aki gumikesztyűs kezében (AIDS-veszély!) oxigénpalackot szo­rongat. Ha valaki „túladagolna", talán sikerül életben tartania, míg megér­kezik a mentő. A közelben áll egy kiszolgált autó­busz, ahol orvos is ügyel. Van szociá­lis munkás, aki ígéri, munkát is talál azoknak, akik hozzá fordulnak. Kü­lönféle egyházak jótékonysági akciók keretében hetente kétszer szendvi­cseket, forró teát és ruhát osztanak. A Platzspitz lakói sápadtak, bőrük átlátszó, némelyik valóságos élőha­lott benyomását kelti. Amikor leszállt az éjszaka, jönnek a stricik olyan lá­nyokat keresni, akik egyetlen adagért bármire képesek. A prostitúció min­dennapos itt, amint a bűnözés is. A városban a lopások, rablások legalább 50 százalékát a narkósok követik el. A lopott holmik iránt ér­deklődő orgazdák is erre a térre jön­nek; itt olcsón juthatnak áruhoz. A Platzspitzen nemegyszer felbukkan­nak kétségbeesett szülők, akik itt re­mélik megtalálni hazulról elszökött gyermekeiket. Bizony gyakran távoli országokból is jönnek, és hetekig kö­röznek, ácsorognak, figyelnek - vár­nak. A rendőrség nem avatkozik be a té­ren folyó dolgokba - ez szóba sem jö­het. Különféle társadalmi, egyházi szervezetek lépnek fel a narkósok vé­delmében, és igyekeznek gyógyítani őket. Mindegyiküket betegnek tekin­tik - azt is, aki lop, rabol.. (u) A serdületlen rabló Kázmér még egy évig azt csinál, amit akar. Kora miatt nem büntet­hető. Pedig már volna miért. Leg­utóbb a BRFK akció osztályának 3­as csoportja fogta el, miután órák­kal korábban kirabolt egy gyereket. Amilyen kicsi, olyan zsivány - jel­lemzik a ferencvárosi járőrök, akik korábban már tetten érték autólo­páson. A poroszkáló nyugati kocsi­ban az tűnt fel nekik, hogy hiába meresztik a szemüket, nem látják a sofőrjét. A rejtély megfejtése Káz­mér volt, aki addigra már több száz méterre elevickélt a verdával. Eb­ben az sem zavarta, hogy ha ki akart látni a szélvédőn, akkor a kor­mányba kapaszkodva félig ülő, félig álló helyzetbe kellett tornásznia ma gát. Még 13 éves sem volt, így di­csekvésnek hangzó vallomása után akkor is büntetlenül távozhatott. Aznap a Boráros téri aluljáróban lófrált. Délután kettőkor kiszúrta magának az épp telefonáló 13 éves A. G.-t. Mögé lépett, és kirántotta a készülékből a kissrác telefonkártyá­ját. Aztán közölte: egy húszasért visszaadja. Kortársánál viszont egy peták sem volt, ezért Kázmér szem­mel leltárt készített áldozata értéke­iről, majd a fiú Casio márkájú karó­ráját követelte. A srác először nem akarta odaadni, ezért kétszer mell­be vágta, majd megfenyegette: megöli, ha nem adja oda az óráját. A. G.-t úgy nevelték a szülei, hogy ilyen esetben inkább az érték vesszen, semmint neki baja essen. Az erőszaktól egyébként is megret­tent, így inkább odaadta az óráját, majd remegve tűrte, míg Kázmér át­nézi a táskáját, és a ceruzáit, tollait is magához veszi. Úgy ment el a Mester utca felé, hogy a telefonkár­tyát sem adta vissza. Áldozata megrettenve sietett ha­za, aztán édesanyjával együtt felje­lentést tett a IX. Kerületi Rendőrka­pitányságon. A délután kettő körül történt rablásról öt óra körül értesí­tették a BRFK akció osztályát. Bár három óra alatt a legforróbb nyom is tökéletesen kihűl, a 3-as csoport munkatársai megkísérelték a lehe­tetlent: tanúkat lelni a tett helyszíne körül. No meg: hátha ismét arra ser­tepertél az ifjonc rabló, akiről áldo­zata viszonylag jó személyleírást adott. A Boráros téri aluljáróban nem jártak szerencsével, de a Mester ut­ca és a Halier utca sarkán meglel­ték Kázmért, aki némi közönnyel, de annál nagyobb kíváncsisággal vi­selte az ezt követő eljárást. Most sem kertelt, mindent szépen beis­mert, még azt is elmondta, kiknek adta ajándékba az elrabolt órát, te­lefonkártyát, így áldozata kára is megtérült. Kázmér pedig a hatósági ejnye­bejnye után a BRFK Vizsgálati Főosztályáról a törvényeknek meg­felelően távozhatott a szüleivel. Még egy éve van, amíg büntetle­nül azt csinál, amit akar. Zsaru KIVEGEZTEK A LAJOSMIZSEI GAZDAT Álarcos fegyveresek öltek Álarcos fegyveresek végezték ki Lajosmizse tanyavilágában J. Fe­renc (48 éves) gazdálkodót. Felte­hetően ketten támadták meg a gaz­dát este 18 óra után, majd való­színűleg lefűrészelt csövű vadász­puskából sörétes lőszert eresztet­tek a férfiba. Ugyanerre a sorsra ju­tott hatalmas bobtail kutyája is. A felesége szerencsére Győrben volt aznap éjjel, és úgy tervezték, hogy a férfi is vele tart, ő azonban ­mivel mintegy kétmillió forint volt náluk - a tanyában maradt a pénz­zel. A támadás miatt éjszaka gép­pisztolyos rendőrök lezárták a főbb utakat a környéken, sőt Kecskemé­ten is, de sajnos, sikertelenül. J. szomszédasszonya a rablógyil­kosokat tetten érte a támadás so­rán: kezét, lábát összekötözték, de meghagyták életét. Megelőzően es­te fél hét felé két lövést hallott oda­átról. Előbb arra gondolt, hogy a va­dászok a kutyáit gyilkolják, még ki is kiáltott az út felé a sötétben. Majd kisvártatva elindult, hogyJ. kazánját megrakja. A kivilágított udvaron érte tetten a két gyilkost, pont akkor, amikor egyikük szuszogva cibálta a házba a majd 130 kilós holttestet. Elképesztő szerencséje volt a már nyugdíjas K.-nénak, hogy őt életben hagyták. Ellenben a két álarcos dur­ván közrefogta és megkötözte. Mi­közben a bokrok közé húzták, látta, hogy mindkettőjüknél van fegyver. Lefűrészelt csövű vadászpuska az egyik, pisztoly a másik támadó kezé­ben. Távozásuk előtt még meg is fe­nyegették: egy órán keresztül nem mozdulhat. Ám alig nyelte el a két alakot a köd, amikor az asszonynak sikerült meglazítania a gumicsiz­más lábain a köteleket, és futott ha­záig teljes erőből. A férjével lélek­szakadva indultak a lajosmizsei őrsre, majd onnét egy járőr derítette fel, mi történt. Az éjszakai ügyeletes orvos a ház­ban, hasra fektetve találta meg az elölről meglőtt J. Ferencet. Már ha­lott volt. A hátán a számtalan kime­neti seb árulkodott arról, hogy való­színűleg söréttel vagy „manipulált" sörétes patronnal lőtték le. A budapesti J. Ferenc 1993. de­cemberében egy kecskeméti férfitől vette meg az Alsólajos 404. számú birtokot. Bár szemmel láthatóan vá­rosi ember volt, mégis gazdálkodni akart. Többen a környéken úgy tud­ják, hogy több millió forint hitelt vett fel, amit beruházott. Volt, aki 20 mil­lióról, más 100 millióról beszélt. A' pénzből gombát termesztett, pró­bálkozott egy vágóhíd beindításá­val, majd zöldséget, dinnyét termelt nagyban. Lajosmizséről alkalmazott embereket, nyáron egyszerre 20-25 munkást is. Köztük cigány szárrna­zásúakat. Egyikkel-másikkal össze is zördült, ha úgy vélte, nem megfe­lelően dolgozott. A nyomozás során azután olyan információkat is beszereztek a rendőrök, hogy J.-nek kapcsolata le­hetett az olajüzlettel. Azt, hogy en­nek köze van-e a gyilkossághoz, még nem sikerült igazolni. Jóllehet mindenki előtt ismert, Bács-Kiskun az ország legnagyobb olajszőkítő „üzeme". Az azonban bizonyos, hogy J. tanyáján nem folyt olajszőkí­tés. A nyomozás egészen biztosan ér­dekes fordulatokat is hozhat majd ebben az ügyben. (Pandúr)

Next

/
Thumbnails
Contents