Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-24 / 119. szám, szerda

i 1158 I ÚJSZÓ MINDENNAPI BUNUGYEINK 1995. május 25. OROSZ VÁLASZTASI TÖRVÉNY Hivatalos az elnöki vétó MTI-hír Borisz Jelcin tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy megvétózta a duma által a múlt hónapban elfogadott tör­vényt, amely a parlamenti választások­ra vonatkozik. Jelcin Ivan Ribkin házelnököt levél­ben értesítette döntéséről. A hivatalos indoklásban Jelcin megismételte már korábban közölt kifogásait, így azt, hogy a törvény értelmében a képviselők felét választanák egyéni választókerületek ben, a másik felét pártlistán. Jelcin sze­rint ez a rendszer ugyanis a jórészt moszkvai központú pártoknak kedvez­ne, nem veszi figyelembe kellőképpen a föderáció tagjainak érdekeit. Jelcin ezért javasolta, hogy a 450 képviselő kétharmadát - azaz 300 képviselőt ­válasszák meg egyéni választókerüle­tekben, 150-et pedig pártlistán. Az ál­lamfő ugyancsak javasolta, hogy a vá­lasztások érvényességéhez 50 százalé­kos részvételre legyen szükség. Moszkvai megfigyelők szerint az el­nöki vétó nyomán növekedhet a szem­benállás a törvényhozás és az elnök kö­zött. A törvény elfogadásának elhúzó­dása nyomán ugyanis kérdésessé válik, hogy sikerül-e a választási törvény alap­ján, az alkotmányban előírt időben megtartani az elnökválasztást. Egyes vélemények szerint törvény hiányában az elnök is kiírhatja a szavazást, ez azonban növelné a belpolitikai feszült­séget a választásokig hátralévő hóna­pokban. SUddeuTsctieZeiTuny Magyarországnak alapvető érdeke a jószomszédi kapcsola­tok kialakítása és a ma­gyar-szlovák alapszerződés eb­be az irányba tett hatalmas lé­pés - nyilatkozta Horn Gyula magyar kormányfő a Süddeuts che Zeitungnak. A legnagyobb példányszámú német politikai napilap tegnapi számának Ma­gyarországról szóló mellékleté ben a miniszter elnök elenged­hetetlennek mondta a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit és reményét fejezte ki, hogy a lakosság idővel belátja ezek in­dokoltságát. „A magyar-szlovák alap­szerződésnél a kormánynak, eddig példa nélkül álló módon, sikerült elérnie, hogy egy állam közi szerződésben rögzítsék az európai kisebbségi jogok és előírások megvalósítását" ­mondta a miniszterelnök. Majd a szerződés elleni tiltakozó meg­mozdulásokkal kapcsolatban ki­fejtette: minden kormánynak elsőrendű feladata, hogy na­gyobb távlatokban gondolkod­jon, mint az átlagpolgár. A kor­mány az ország érdekét tartotta szem előtt, azt, hogy jószomszé­di viszony kialakítására van szükség - mondta. Az ország gazdasági helyzetét érintő kérdéseire válaszolva a miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van a külföldiek tőke­befektetéseire, külföldi cégek magyarországi letelepülésére, de ezekre csak akkor lehet szá­mítani, ha sikerül az ország pénzügyi helyzetét stabilizálni. A kormánynak ez lebegett a sze­me előtt, amikor márciusban meghozta a valóban szigorú ta­karékossági intézkedéseket. KARABAH Örményország nem tárgyal Örményország felfüggesztette részvételét az EBESZ égisze alatt Karabah jövőjéről folyó tár gyalásokon - jelentette be a jereváni külügymi­nisztérium tegnap kiadott nyilatkozata. A döntés annak a merényletnek a következménye, amellyel vasárnap ismét - két év alatt kilencedik alkalommal - felrobbantották azt a vezetéket, amely Grúzián keresztül biztosítja Örményország földgázellátását. A dokumentum „az azeri kormány ügynökeit" vádolja a merénylet végrehajtásával. Vardan Oszkanjan örmény külügyminiszter-helyettes ki­jelentette, hogy a tárgyalások megszakadásáért a teljes felelősség Azerbajdzsánt terheli. Ankara kártérítést fizet? MTI-hír Törökország kész kiegyen­líteni a kurd felkelők elleni észak-iraki offenzíva alatt az iraki állampolgároknak oko­zott kisebb anyagi károkat. Ezt jelentette tegnap a U Pl hírügynökség egy török kül­ügyminisztériumi forrásra hi­vatkozva. „Ki fogjuk terjeszte­ni a pénzügyi segítségnyúj­tást azokra az Észak-Irakban lakó polgárokra, akik igényt tartanak a hat héten át folyta­tott hadművelet alatt keletke­zett veszteségeik megtéríté­sére" - közölte a külügyi for­rás, akit a UPI nem nevezett meg. „Ankara nagyon vigyá­zott arra, hogy polgári szemé­lyeknek ne okozzon károkat, a hadművelet során mégis keletkeztek kisebb vesztesé­gek, amiért humanitárius se­gélyekkel fogjuk kárpótolni a lakosokat" - tette hozzá a for­rás. * * * Süleyman Demirel török ál­lamfő az angol nyelvű Daily News című napilap hétfői szá­mában kijelentette: Törökor­szágnak nincs más választá­sa, mint a kurd szeparatisták késedelem nélküli megsem­misítése, a Nyugatnak pedig nem kellene lehetetlen felté­teleket támasztania Törökor­szággal szemben annak fejé­ben, hogy Ankara megőriz­hesse helyét az európai klub­ban. Annak az európai felfo­gásnak, amellyel egybemos­sák a terrorizmust és a kurd kérdést, nincs más célja, mint Törökországot zsákutcá­ba vezetni - szögezte le az ál­lamfő. Közben a Hürriyet című tö­rök napilap azt jelentette, hogy a török hadsereg egysé­gei hétfőn a szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK) geril­láinak üldözése közben ismét behatoltak Észak-Irakba. A lap hírét török katonai forrá­sok cáfolták. Walesa tekintélyét rombolta A lengyel államfő és a miniszterelnök között lezaj­lott legutóbbi viták Lech Walesa társadalmi támoga­tottságának ártottak a legtöbbet - derül ki a CBOS közvélemény-kutató intézet jelentéséből. A felmérés szerint Józef Oleksy és kormánya megítélését a konf­liktusok csak csekély mértékben befolyásolták. Az or­szág külpolitikájának meghatározása, illetve a lengyel állam reprezentatív külföldi képviselete körül kirob­bant heves politikai csatározásban az államfő a meg­kérdezettek túlnyomó többsége szerint tovább rom­bolta tekintélyét, ellenkező véleményt mindössze 5 százalék képviselt. Egy másik felmérés szerint a kor­mány népszerűsége májusban 5 százalékkal esett vissza, ám a kabinet egyértelmű támogatói még min­digtöbben vannak, mint határozott ellenzői, a társada­lom 51 százaléka elégedett azzal, hogy Oleksy ül a kormányfői székben. W­-i.*. . > 4 k , Az izraeli kormány bukásától tartva felfüggesztette az 53 hektárnyi kelet­jeruzsálemi földre vonatkozó kisajátítást. Az első palesztin, illetve arab re­agálások visszafogottak, de az izraeli döntés következtében elhalasztották a kisajátítások megvitatására szombatra Marokkóba tervezett arab mini­csúcsot Felvételünkön: Simon Peresz külügyminiszter a parlamentben je­lentette be a földkisajátítási terv befagyasztását. OKLAHOMAI MERENYLET Gyanúsított szabadlábon Egy amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy feltétel nélkül szabadon bocsátja James Ni­cholst, akit azzal gyanúsítottak, hogy köze van az Oklahoma City­ben egy hónapja elkövetett rob­bantásos merénylethez. A bíróság határozata értelmében a 41 esz­tendős farmert barátja és szom­szédja, egy michigani farmer őrize­tére bízták. Eddig csupán Nichols öccsét, Terryt és barátját, Timothy McVe­igh­1 vették őrizetbe a merénylet­ben való bűnrészesség gyanújá­val. Jamest egy hónapig tartották vizsgálati fogságban. Azzal vádol­ták, hogy öccsével és McVeigh-jel 1992 óta kisebb robbanószerke­zeteket készített, tárolt és robban­tott fel farmján. Ezeknek a robban­tásoknak azonban nincs közvetlen közük a 167 áldozatot követelő oklahomai merénylethez. Tegnap egyébként Oklahoma Cityben lerombolták a felrobban­tott épület állva maradt részét, he­lyén újat építenek majd. MTI Albánia kitántorog Albánia 3,5 millió lakosának immár tíz százaléka vándo­rolt ki - közölték első alkalommal a tiranai hatóságok. A célországok elsősorban Görögország és Olaszország. Dél­Albániában a lakosság 16 százatéka menekült külföldre a szegénység és a nyomasztó gazdasági gondok elől - írja a DPA. Albánia Európa legszegényebb, de a lakosság korcso­portok szerinti összetételét tekintve egyben a legfiatalabb országa is. Az átlagéletkor 26,5 év. MTI-Panoráma A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó közvetlen formá­ban reagálni-azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint Borisz Jelcin orosz elnök teheráni látogatásra készül. Michael McCurry azonban áttétele­sen emiékeztetett az amerikai ál­láspontra, amely szerint Washing ton aggodalommal követi nyomon az orosz-iráni kapcsolatok alaku­lását. Borisz Jelcin iráni útjának a terve egy teheráni lapban jelent meg. B ili Clinton amerikai elnök júni­us 14-én Washingtonban ta­lálkozik az Európai Unió vezetőivel - jelentették be a Fehér Házban. Clinton ez alkalommal találkozik először hivatalosan Jacques Chi­rac francia államfővel, aki egyben az Európa Tanács soros elnöke. A közlemény szerint az amerikai és a francia elnök külön találkozón vi­tatja majd meg a „ közös ér­deklődésre számot tartó kérdése­ket". Warren Christopher amerikai külügyminiszter viszont Európába utazik a jövő héten. Először a hol­landiai Noordwijkban részt vesz a NATO tagországok tavaszi minisz­teri értekezletén, majd Portugáliá­ba és Spanyolországba utazik to­vább. Az amerikai diplomácia ve­zetőjének madridi tárgyalásain elsősorban az európai biztonság kérdéseiről és a közel-keleti béke­folyamatról lesz szó. W ashington kész segítséget nyújtani Grúziának fegyve­res erői fejlesztéséhez. Ez azonban nem jelenthet versenyt Oroszor­szággal. Mindezt John Shalikashvi­li tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke jelentette ki Tbilisziben, Eduard Sevardnadze grúz ál­lamfővel folytatott megbeszélései után. Sevardnadze a maga ré­széről aláhúzta az orosz-grúz ka­tonai együttműködés fontosságát. Ám jelezte, csak akkor ír alá meg­állapodást Moszkvával, ha az Ab­háziéban békéltető tevékenységet folytató orosz erők aktívan segíte­nek a menekültek hazatérésében. C sien Csi-csen kínai külügymi­niszter tegnap magához ké­rette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, és kormánya „hang­súlyozott tiltakozásának" adott hangot amiatt, hogy Washington engedélyezte a tajvani elnök ame­rikai magán látogatását. A pakisztáni Mohadzsir Kaumi Mozgalom (MQM) fegyveres tagjai hétfőn összetűztek Karacsi kikötőváros utcáin a kivezényelt rendőrökkel: legkevesebb 23 sze­mély meghalt, 40en megsebesül­tek. Rendőrségi források szerint a biztonsági erők öt emberét gyilkol­ták meg az ellenzéki fegyveresek. Az áldozatokat megkötözve talál­ták, ami kivégzésre utal - írta az AP. Nyolc embert őrizetbe vettek, ám ellenük nem kezdeményeztek bűnvádi eljárást. Száz illetlen üzlet Teheránban MTI-hír Az Iráni rendőrség több mint 100 üzletet zárt be Te­heránban, mert azok vétet­tek az Iszlám erkölcsi törvé­nyei ellen. A Kayhan című Iráni napi­lap beszámolója szerint azok az üzletek követtek el tör­vénysértést, amelyek a kira­katban helyeztek el női alsó­neműt vagy átlátszó csoma­golásban árusították azt, to­vábbá amelyekben férfi alkal­mazottak kínáltak női fehér­neműt és kozmetikumokat. Több boltot pedig azért zár­tak be, mert nyugati nyelvű feliratokat találtak. A rendőrség összesen 1500 üz­letet ellenőrzött, 1000 bolt kapott írásbeli figyelmezte­tést. Ami jó Európának, jó Romániának is... MTI-hír Nicolae Vacaroiu román mi­niszterelnök és Teodor Meles­canu külügyminiszter hétfőn este többórás találkozón kér­te a kormánytöbbség három pártjának támogatását több olyan nemzetközi egyezmény­hez való csatlakozáshoz, amelyek, mint hangsúlyozták, szükségesek Románia euró­pai integrálódásához. Az éjfélkor véget ért megbe­szélés után a Szociális De­mokrácia Pártja, a kormány vezető ereje nevében Adrian Nastase ügyvezető elnök, a Román Nemzeti Egységpárt nevében Valér Suian alelnök, a Nagy-Románia Párt nevé­ben Corneliu Vadom Tudor el­nök különböző árnyalatokkal készségüket nyilvánították a szóban forgó, az emberi jo­gokra, a helyi autonómiára, a kisebbségi nyelvekre és okta­tásra vonatkozó európai egyezmények ratifikálásának parlamenti támogatására. A kormánytöbbség negyedik résztvevője, a Szocialista Munka Pártja - amely a négy­párti együttműködés kiegé­szítő jegyzőkönyvét sem írta még alá - nem vett részt a ta­lálkozón. A tanácskozás megelőzte azt az ülést, amelyen a kor­mány véglegesíti a szóban forgó nemzetközi egyezmé­nyek ratifikálására vonatkozó javaslatát, amelyet ezután a parlament elé terjesztenek. Adrian Nastase a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy ezeknek az egyezményeknek a támogatása nem jelent ne­hézséget, mivel megfelelnek a romániai gyakorlatnak, és ezek révén Románia termé­szetes módon kapcsolódik az európai normákhoz. „Nem folytathatunk nemzeti elszi­getelődés i politikát, politi­kánk a nemzeti önazonosság európai integrációját szorgal­mazza ". Suian óvatosabb megfogal­mazása szerint a három párt véleménye a lényeges problé­mákat illetően vagy azonos, vagy igen közel áll egymás­hoz, de ő is hangsúlyozta, hogy a cél minél hamarabb in­tegrálni Romániát az európai demokratikus struktúrákba. Corneliu Vadim Tudor máig kért gondolkodási időt, de le­szögezte, hogy pártja elvben egyetért e dokumentumokkal, mivel ,,ami jó Európának, jó Romániának is". BUKAREST Védekezik a rendőrség A román rendőrség sajtóosztálya közleményben utasította el az Amnesty International Romániát több tekintetben élesen bíráló jelentését, és azt hangoz­tatta, hogy az abban a homoszexuálisokkal, a letar­tóztatásban lévő személyekkel és a cigányokkal szemben elkövetett jogsértésekről szóló közlések azt mutatják: az Amnesty International „egyoldalúan, tel­jesen szubjektív módon" tájékozódott és „nyilvánvaló­an nem ismeri a romániai realitásokat". A rendőrség közleménye leszögezi: A homoszexuálisokkal kapcso­latban a rendőrség csak olyan esetekben indított bűnügyi eljárást, amikor közbotrányt okoztak, ami a román törvény szerint bűntett - tehát nem egy­szerűen szexuális hajlamaik miatt. A rendőri egysé­geknél letartóztatásban lévő személyek - a román törvényekben és a vonatkozó nemzetközi normákban előírt - minden jogot élveznek, beleértve a jogi és or­vosi segítségre való jogot. A letartóztatásban lévő személyek bántalmazására vonatkozó híresztelések nek semmiféle reális alapja nine s. A cigányok tekinte­tében a román rendőrség gyorsan fellépett azoknak a konfliktusoknak a megelőzéséért és megszüntetésé­ért, amelyekben szerepet játszottak, különösen tár sadalomellenes magatartásuk nyomán, meghozva a törvényes intézkedéseket az összes bűnösök ellen, akár cigányok voltak, akár románok. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents