Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-24 / 119. szám, szerda

VELEMENY ÚJ SZ Ó \ 5 \ VISSZHANG Sértődésekkel i, VÁLASZ OLVASÓINKNAK Tudatlanság? semmire sem megyünk A Vasárnap 1995. május 14-i számában jelent meg Emlékna­punk című írásom, amely május 15-ét, a tavaly meghirdetett Szlovákiai Magyarság Emléknapját volt hivatott köszönteni. Az Új Szó 1995. május 16-i számában Dusza István reagált az írásra. Megvallom, magam nem óhajtottam válaszolni írásá­ra, egyrészt bokros teendőim miatt sem igen volt rá időm, másrészt nem tartom a legszerencsésebbnek, hogy napjaink­ban tollforgatóink személyes jellegű vitákra fecséreljék ener­giáikat. Tekintettel azonban arra, hogy az írás a Szlovákiai Magyarság Emléknapja meghirdetésének körülményeit és a parlamenti képviselők tevékenységét is támadja, több oldal­ról jött felkérésnek engedelmeskedve, röviden válaszolok rá. K. I. R.: A férjemmel 35 éve élek házasságban, négy közös gyermekünk született. Mielőtt feleségül vett, volt már egy házasságon kívül született lánya, akit a férjem törvényesen elismert, és rendszeresen fizetett rá. Ezen kívül semmiféle kapcsolat nem volt az apa és a lánya között. A lány sem erőltette a kapcsolatot, mert ugye egy apának névnapja és születésnapja is van, de ő ezeket figyelmen kívül hagyta. A lány az édesanyja vezetéknevét viselte, amíg férjhez nem ment. Mi 1976-ban építettünk egy családi házat, és ezzel kapcsolatban volna egy kérdésem. Örökölhet-e a férjem lá­nya bármit is, annak ellenére, amit a fentiekben említet­tem? A férjem véleménye az, hogy a lányának nine s joga örökölni, mivel nem az ő vezetéknevét viseli. Nézetem sze­rint viszont ha egyszer elismerte a sajátjának, ugyanolyan jogai vannak, mint a négy közös gyermekünknek. A férjem, sajnos, nem hajlandó ebben az ügyben valamit tenni. Nyíl­tan kinevet, és tudatlannak tart. Kérem, adjanak tanácsot, mitévő legyek. 1995. május 24. A BÖNGÉSZŐ nyertese Játékunkra ismét rengeteg megfejtés érkezett. A helyes vá­laszt beküldők közül tegnap Mik­lósi Péter, a VASÁRNAP vezető szerkesztője közjegyző jelenlété­ben sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Mihály Péter sídi olva­sónknak küldjük. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Szklabo­nyán. KÖZLEMÉNYEK Ma este 19 órakor falugyűlés lesz Fámádon abból az alkalom­ból, hogy a községben megala­kult az Együttélés helyi szerveze­te. A találkozón részt vesz Duray Miklós, az Együttélés elnöke. A rendezők minden érdeklődőt szeretettelvárnak. K-87 * * * ASzlovákiai MagyarTársadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága tisztelet­tel fordul minden olvasóhoz, hogy lehetőségeiknek megfelelően tá­mogassák a gyermek- és ifjúsági kórusok immár hagyományos fesztiválját. Szívesen elfogadunk pénzadományt, de ajándékokat is kórusaink részére. Kérjük, hogy a pénzadományokat a következő bankszámlára küldjék: Slov. št. sporiteľňa Mestská pobočka Bra­tislava, filiálka Suché Mýto č. 19., číslo účtu: 459 655-019. Az aján­dékokat, kérjük, a címünkre küld­jék el: SZMZT, Nám. • 1. mája 10-12,815 57 Bratislava. Köszönjük a segítséget és a támogatást! * * * Felhívjuk a ligetfaluiak figyel­mét (és másokét is), hogy addig, amíg megoldódik a magyar mise Ligetfaluban, Szunyogdiban minden vasárnap 11 órakor van magyar nyelvű szentmise, aho­va könnyen eljuthatnak a 21-es autóbusszal. * * * A Kárpát-medence kisebbségi magyar stúdiói II. pozsonyi talál­kozójának keretében, 1995. május 26-án, 18.30 órai kezdet­tel az egyházkarcsai kultúrház­ban nyilvános rádiófelvételre ke­rül sor. Fellépnek: Béres Ferenc, Lipcsei Edit, Bognár Sándorné és Fürst Pál nótaénekesek, Ba­nyák István és népi zenekara, Sztrecskó Rudolf humorista és a találkozó külföldi vendégei, köz­tük Ungvár, Temesvár, Kolozs­vár, Marosvásárhely, Bukarest, Szabadka, Eszék, Újvidék és Lendva, valamint a londoni BBC képviselői. A rendhagyó élményt nyújtó találkozóra szeretettel meghívjuk Egyházkarcsa és kör­nyéke lakosságát. Dusza István írásában lényegé­ben négy dolgot kifogásol. Az első: miért május 15-ét tettük meg a Szlovákiai Magyarság Emléknapjává, miért Esterházy János tettéhez, nem személyé­hez kapcsoltuk az ünnepet? Megismétlem: Esterházy 1942-ben, olyan közegben sza­vazott egyedüliként a szlovák parlamentben a zsidókat meg­bélyegző törvény ellen, amikor kevesen voltak Európában, akik hasonló tettet mertek volna vál­lalni. Mi máig a másokkal szem­beni gyűlölet elleni megnyilvá­nulást látjuk e tettben, s azt vál­tozatlanul tiszteletre méltónak tartjuk. Szándékosan nem akar­tunk személyhez kötni egy ilyen ünnepet, tekintettel arra, hogy a történelmi személyiségek nagy része támadható valamilyen megfontolások alapján. Ezzel kapcsolatban engedtessék meg visszautalnom a tavalyi, nem minden vonatkozásában kor Rudolf Filkus (Demokratikus Unió): A külföldi tőkebeáramlás csökkenése összefüggésbe hoz­ható a politikai helyzettel. A bel­politika történései csökkentik Szlovákia tőkevonzó erejét, s ha nem jön létre megegyezés a bot­rányokat okozó ügyekben, a tőke­beáramlás tovább csökkenhet. A világon csak egyetlen ország léte­zik, ahol egyszerre építik a piac­gazdaságot és a totalitárius politi­kai rendszert, ez pedig Chile. A pi­acgazdaság nem jöhet létre de­mokratikus elvek nélkül. Ha a gazdaságban demokratikus mód­szerek szerint akarunk eljárni, nem tehetjük az ellenkezőjét a rekt módon megvalósult Ester­házy-vitára. A másság megbé­lyegzésével szemben felemelt kéz igaza viszont szerintünk örök érvényű. A második kérdés: kivel vitat­tuk meg döntésünket? Sokak­kal, több szlovákiai magyar ér­telmiségivel. Tény, hogy Dusza István nem volt közöttük, de ezért nem kellene meg­sértődnie. Az is tény, hogy más javaslatok is születtek, amelyek főleg a második világháború utáni kitelepítésekhez kapcso­lódtak. Újra elmondom: mi he­lyesnek tartjuk azt, ha községe­ink lakosai megemlékeznek ezekről az eseményekről is, s te­lepüléseinken helyi emléknapo­kat tartanak. Mi azonban egy olyan központi emléknap létre­hozatalában gondolkodtunk, amely nem a szenvedő magyar közösség képét villantja fel, s amelyet felemelt fővel ünnepel­hetünk meg 10-20 év múlva is. politikai életben. Nálunk viszont éppen ez történik. A hatalom összpontosítása ellentétben áll azzal, amit a gazdaságban szeret­nénk elérni. Szlovákiában a kül­földi tőke kicsi, ezért nem hiszem, hogy a jelenlegi növekedéscsök­kenést természetes folyamatként kéne felfognunk a gazdasági áta­lakítás első éveiben mutatkozott növekedéssel szemben. Ladislav Lysák (DSZM): Egé­szében véve elégedetlen vagyok a külföldi tőke jelenlétének ará­nyával Szlovákiában, viszont úgy gondolom, az igazi növekedés csak most következik. A Szlová­kia lejáratására tett lépések el­Továbbra sem tettünk le arról a tervünkről, hogy a második vi­lágháborút követő meghurcolá­sok emlékére központi emlék­parkot hozzunk létre, ahol a ki­engesztelődés napján jöhet­nénk össze minden évben. A harmadik, éles kérdés: való­ban kemény szavakkal illettem azokat, akik érzésem szerint dur­va módon támadták az emlék­nap meghonosításával kapcso­latos igyekezetünket. Félreértés ne essék, most sem a mundé­runk becsületét akarom csupán védeni, hanem fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy 1990 óta a szlovákiai magyar politiku­sok egy maroknyi csoportja olyan tevékenységet igyekszik tudatosan folytatni, amely egyik kiemelt céljának tartja a szlová­kiai magyarság közösséggé való erősebb összekovácsolását. Az Emléknap meghirdetése is elsősorban ezt a célt szolgálja. S bizony megismétlem: károsnak tartom azokat a megnyilvánulá­sokat, amelyek ezt az igyekeze­tet gátolni akarják. A negyedik kategóriába tarto­zó, személyes jellegű kitételekre nem fogok reagálni. Én minden olyan vitát, amely az igazság ke­resését célozza, támogatni fo­gok. Az öncélú, személyes indít­tatású megnyilvánulásoktól azonban a jövőben is igyekszem távol tartani magam. CSÁKY PÁL lenére, melyek a külföldi befek­tetőkben bizalmatlanságot kelt­hettek, a gazdaság meglepő eredményeket ért el. A külföldi tőke beáramlásának csökkenés sét az első negyedévben vélet­lennek tartom, ez csak egy átme­neti állapot, most jelentős növe­kedésnek kell következnie. Ked­vező hatással lehet Szlovákia jó hitelminősítése is. Az átmeneti csökkenést az is okozhatta, hogy folyamatban van néhány je­lentős infrastrukturális beruhá­zási terv átértékelése. Nem hi­szem, hogy a tőkebeáramlás lanyhulása szoros összefüggés­ben lenne azzal, ami most törté­nik a belpolitikában. A növeke­dés már a második negyedév­ben bekövetkezhet, de az év vé­géig biztosan. Én személy szerint optimista vagyok. (Pravda, tv) Önnek van igaza, habár nem hisszük, hogy ezt megnyugtató­nak tartaná. A házasságon kívül született gyermekek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a házasságban született gyerme­kek. így például a szüleikkel szemben joguk van tartásra, és persze joguk van arra is, hogy a szüleik után örököljenek. Ha a férje annak idején a sajátjának ismerte el a gyermeket, és éve­ken át fizette a tartásdíjat, akkor ez a házasságkötésük előtt szü­letett gyermek a törvény előtt ugyanolyan öröklési joggal ren­delkezik, mint az önök házas­ságából származó gyermekek. Jo­gi szempontból teljesen mind­egy, tartottak-e valamilyen kap­csolatot, ragaszkodott-e az apa ahhoz, hogy láthassa vagy talál­kozhasson a lányával, megaján­Az esti órákban, magasan a horizont felett található a Herku­les csillagkép és benne az M13­mal jelölt gömbhalmaz, amely a legszebb égitestek közé tartozik az északi égbolton. A gömbhal­maz megjelölés elég találó, mi­vel a halmaz csillagai majdnem szabályos gömb alakban cso­portosulnak egymás „hegyén­hátán". A csillaghalmaz kb. fél­millió csillagot tartalmaz, 149 fényév átmérőjű területen (kb. 149 000 000 000 000 km). Ez olyan nagy sűrűséget jelent, hogy egy ilyen halmazban elég gyakoriak a csillagütközések. A halmaz csillagai a legöregebb galaktikus objektumok csoport­jába tartoznak, több tízmilliárd évesek, és velük együtt maga a csillaghalmaz is. Az M13 derült, csillagos éj­szakán szabad szemmel is könnyen megtalálható a csillag­dékozták-e egymást a születés­és névnapok alkalmából, és ugyanúgy nincs jelentősége an­nak sem, kinek a vezetéknevét viselte (végül is a lányoknál, nőknél a vezetéknév egy vi­szonylag ideiglenesnek tekint­hető azonosítási ismérv). Arra a kérdésre, hogy ön mit tehet ebben a helyzetben, őszin­tén szólva nem tudunk válaszol­ni. Sőt a levelében ismertetett helyzetben gyakorlatilag a férjé­nek sincs lehetősége arra, hogy kitagadja a lányát az örök­ségből. Egy jól megfogalmazott végrendelettel esetleg csök­kentheti a neki járó örökrészt, mégpedig az úgynevezett köte­lesrészre, amely a felnőtt leszár­mazók esetében a törvényes örökrész háromnegyede. (fekete) M13 A Herkules csillagkép kép nyugati felében, két csillag fogságában. Természetesen „csak" egy halvány ködpamacs­nak látszik, de már egy közepes távcsőben is szépen előtűnnek a perem csillagai, és egy kisebb távcsővel sem probléma megta­lálni. A mellékelt ábrán a Herku­les csillagkép és benne a gömb­halmaz látható. MÉHES OTTÓ TEGNAP OLVASTUK Következmény vagy véletlen? A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1995 első negyedévében Szlovákiába a külföldi tőkebeáramlás 398 millió koronával növekedett. Ez csupán 2,4 százalékos nö­vekedést jelent, ami minden eddiginél alacsonyabb. Csillaghalmaz a Herkulesben AHOGY ÉN LÁTOM A gyűlölködés gyümölcse Kis hazánkban minden előfordulhat. Még az is, hogy nem kallódnak el azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a rendőrség vasárnap délután fel­vett a nagyszombati szurkolók viselt dolgairól, és végül is bíró­ság elé állítják azokat, akik szlo­vák nemzeti öntudattól vezérel­ve Úszornál kirugdosták a moz­gó vonatból a békésen hazafelé tartó magyar fiatalokat. És tet­ték ezt két vasúti rendőr szeme láttára. Ha lesz bírósági tárgyalás az ügyből, véleményem szerint nem csak a nagyszombati ran­dalírozók vágott kővel, sörösü­veggel, könnygáz-spray-jel táma­dó főkolomposait kellene a vádlottak padjára állítani. Azok­nak is ott lenne a helye, akik ha­zafias felbuzdulásukban törté­nelemkönyvek, hordószónokla­tok, újságcikkek révén olyan lég­körtteremtettek, hogy ilyen eset előfordulhatott. Négy országos napilap fek­szik előttem az íróasztalon, és akárhogy is keresem bennük az esetről szóló tudósítást, csak egyetlenegyben, a Sme című lapban fedeztem fel tárgyilagos hangvételű írást. Kétségtelen, hogy ez a konf­liktus nem olyan jellegű, amely belekívánkozna a „nemzeti kira­katba". Különösen most, amikor az államalkotók legbuzgóbbjai fél kezüket adnák azért, hogy ja­vuljon a Szlovák Köztársaság nemzetközi megítélése. A nacionalizmus hulláma már többször magasra csapott az utóbbi öt esztendő alatt, és elke­seredésemben már magam is többször leírtam, kimondtam: itt, Bécstől délre és keletre meg sem érdemeljük a demokráciát. Aki 1995-ben „Maďari za Du­naj"-t kiált, vagy kiáltat, az való­ban csak arra méltó, hogy valaki mindig megmondja neki: a te cselekvési szabadságod csak ettől eddig terjed, és nem to­vább. Tehát elcsattant Csallóköz­ben az első nemzeti ihletésű kocsmai pofon, amelynek veszé­lyeiről a jobb érzésű újságírók annyit cikkeztek úgy 1990 őszén, az akkori nyelvtörvényvi­ta táján. A „pofozkodókat" politi­kusok, kultúrmunkások meg nemzeti történészek és beger­jedt újságírók importálták a Csallóközbe, és óriási szerencse mind a szlovákok, mind a szlo­vákiai magyarok számára, hogy az esetből nem lett tömegvere­kedés. Ez beláthatatlan következmé­nyekkel járt volna. Még szerencse a nagy sze­rencsétlenségben, hogy vona­ton történt az eset, és nem vala­melyik kocsma tájékán. Isme­rem a fajtámat. Mi béketűrők vagyunk, de ha valaki túllép egy bizonyos határt, attól sem ria­dunk vissza, hogy - költőien szólva - kiegyenesítsük a ka­szát, és vasvilla után nézzünk, meg kapát ragadjunk. A tettesek jelleméről mindent elárul, hogy többszörös túlerő tudatában támadtak rá a békés fiatalokra. A csőcselék mindig is így tett. így tettek a Hlinka Gárda tagjai, így a nyilasok, így a német fasiszta pribékek is. A szlovákiai törvényességről és a közbiztonságunkról pedig az árul el sokat, hogy amit a garáz­dák tettek, azt két vasúti rendőr figyelte. Az újságok általában a fiatal­korú bűnelkövetők fényképein takarják le feketével az arc leg­jellegzetesebb vonásait. Újab­ban már a főbenjáró bűnök el­követőit a bíróságra előállító börtönőrök vonásait is felis­merhetetlenné teszik az újsá­gokban megjelent fényképe­ken. Szlovákiai specialitás, hogy az úszori eset egyik le­fényképezett áldozata is jobb­nak látta anonimitásban ma­radni. Ezt én úgy értelmezem, hogy nem a bűnözőknek kell félniük, hanem a kárvallottak­nak. Ez közérzetünkről, biztonság­érzetünkről árul el legtöbbet. Az egyik kormánypárt vezető politikusa - Vít'azoslav Móric, a Szlovák Nemzeti Párt díszelnö­ke - szállóigévé vált szavai vol­tak ezek: „Bebizonyítjuk, hogy itt mi vagyunk az urak!" Az a harminc nagyszombati fi­atalember vasárnap délután e tételt gyakorlatban is bizonyítani akarta. Valószínűleg mindannyi­an azt gondolják, hőstettet kö­vettek el. Egy nagy humanista, még a háború előtt, ezt üzente Hitler­nek, amikor a Führer hőstet­tekre buzdította a nemzetet: •„ Szerencsétlen nemzet az, amelyiknek hősökre van szük sége". Már most mit gondoljak az olyan hősökről, mint amilyene­ket Nagyszombat adott a múlt vasárnap délután a szlovák ha­zának? TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents