Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-24 / 119. szám, szerda

1995. május 19. BELFOLD - KÜLFÖLD új sz ó 3 I TAKSONY VISSZAKÉRI OSI NEVET Vasárnap népszavazás Helyi népszavazással döntenek a taksonyi lakosok vasárnap ar­ról, visszakapja-e ez az 1820 lakosú, Galánta melletti falu az ere­deti nevét, hogy legalább a hivatalos megnevezés, Matuškovo mellett feltüntethessék a község névtábláján a Taksony nevet is. Papp Lajos' polgármestertől megtudtuk: a helyi képviselő-testü­let március 27-ei ülésén döntött úgy, hogy május 28-án megrende­zik a népszavazást. A múlt hét keddjén beindult a kampány: a he­lyi hangszórón naponta, magyar és szlovák nyelven szólítják fel a falu lakosait a szavazásra, vala­mint szórólapokkal is tájékoztatják őket. A lakosság 65 százaléka ma­gyar, csaknem 35 százalék szlo­vák nemzetiségű, s hét cseh lako­sa is van Taksonynak. A szavazás­ra jogosultak száma 1456. Ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen, legalább a lakosság felének részt kell vennie a szavazáson, ahhoz pedig, hogy a szavazás eredmé­nyes legyen, a résztvevők legalább 80 százalékának igent kell mon­dania. Néhány éve az önkormányzat felállította a - helyi vállalkozók ál­tal bérmentesen elkészített - ma­gyar névtáblákat, de miután a ki­sebbségi helységnév-megjelö­lésről kiadott törvény függeléké­ben nem szerepel a falu, az útkar­bantartó vállalat leszerelte a ma­gyar nyelvű táblákat. - Most törvényes úton aka­runk eljárni, a törvény ugyanis hagyott egy kiskaput: népszava­zással kérhetjük az ősi nevet, és mi élni szeretnénk ezzel a jo­gunkkal - indokolta az önkor­mányzat döntését a polgármes­ter. - Csak a lakosoktól függ, hogy sikeres lesz-e az akció. Re­mélem, minden magyar ajkú la­kos elmegy szavazni, és bízom abban, hogy szlovák polgártársa­ink sem szerveznek ellenkam­pányt. Előre megmondhatom, hogy én igennel szavazok. A szavazásra vasárnap reggel hét és este tíz óra között kerül sor a taksonyi művelődési ház előcsar­nokában. (gaál) Duray visszavonta a Horn Gyula címére tett kijelentését ÚJ Szó-tudósítás Duray Miklós, az EGYÜTTELES el­nöke mozgalma tegnapi sajtóérte­kezletén üdvözölte, hogy a magyar parlament megkezdte a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifiká­lásának vitáját, ugyanakkor nyugta­lanítónak nevezte, hogy Szlovákiá­ban erre nem létezik egyértelmű akarat. Visszatért Horn Gyula ma­gyar kormányfő alapszerződéssel kapcsolatos múlt heti, a Duna Tele­víziónak adott nyilatkozatára is, mellyel összefüggésben pártja leg­utóbbi sajtóértekezletén megje­gyezte: a magyar miniszterelnök va­lószínűleg ittas állapotban nyilatko­zott. Duray bevallotta, következteté­se megalapozatlan volt, mivel az csupán a szlovákiai hírforrásokon alapult, s ezek - mint utólag kide­rült - az eredetitől eltérő kontextus­ban és összefüggésben adták vissza a miniszterelnök szavait. ­Azóta sikerült megszereznünk Horn miniszterelnök úr nyilatkozatának pontos szövegét. Ennek alapján megállapítottuk, hogy Szlovákiában a Duna Tv-nek adott interjújával kapcsolatban dezinformációkra ke­rült sor, s ezek a mi állásfoglalásun­kat is befolyásolták. Egyértelműen el kell mondani, a magyar szö­vegből kiderül, hogy Horn miniszter­elnök úr más összefüggésben be­szélt, mint ahogy azt Szlovákiában értelmezték. Reagálásunk tehát jo­gosulatlan és aránytalan volt - szö­gezte le. Fontosnak tartotta azon­ban elmondani azt is, hogy nem osztják Horn Gyula optimista állás­pontját, mely szerint minden rend­ben van az alapszerződés körül, mi­vel Szlovákiában olyan törvény­előkészületek folynak, amelyek ellenkeznek az alapszerződés szel­lemével. Duka Zólyomi Arpád alelnök az Együttélés nevében élesen elítélte az államigazgatásban zajló kiterjedt tisztogatásokat, melyeket egyér­telműen politikai érdekek vezérel­nek. Rámutatott: a tisztogatás elér­te az oktatásügyet is. - Alighogy életbe lépett az 542. sz. antidemok­ratikus törvénymódosítás, Eva Slav­kovská miniszter beindította a tan­ügyi igazgatók leváltásának első hullámát. Információink szerint mind a 43 tanügyi igazgató leváltá­sára sor kerül. Duka Zólyomi felhá­borítónak tartja, hogy Szlovákia déli járásaiban új tanügyi igazgató csak az lehet, aki tagja vagy legalább szimpatizánsa a Szlovák Nemzeti Pártnak. Az Együttélés politikusa bejelentette azt is, az államigazga­tás vezető pozícióiban egyetlen ma­gyar nemzetiségű személy sem ma­radt. (horváth) VAROSOK UNIÓJA A kulturális örökség védelmében Új Szó-tudósítás A környezet és a kulturális örök­ség védelme volt a Szlovákiai Vá­rosok Uniója tegnapi sajtóértekez­letének fő témája. Marián Minaro­vič, az unió elnöke elmondta: a szövetség egy újabb ajánlatot kül­dött a nyugat-európai pénzintéze­tek pályázatára, amelyben példá­ul alternatív energiaforrások, kör nyezetkímélő közlekedési formák kihasználására (pl. Losonc és Trencsén esetében) vagy a hegy­háti vízkészletek feljavítására ki­dolgozott tervek megvalósításá­hoz szeretnének támogatást sze­rezni. Leon Sokolovský docens a Szlo­vákia területén a 8-9. századtól létrejött különböző közigazgatási felosztásokat ismertette, bizonyí­tandó, hogy a történelmi, kulturális örökség megőrzését a területi fel­osztással közös koncepcióban ér­demes csak vizsgálni, és erre a megyerendszer a legmegfelelőbb forma. A több mint 2700 szlovákiai település közül csaknem mind­egyiknek a központja a középkor­ból való, az országban 92 törvénye­sen védett történelmi települési zó­na van, ebből 17 városi, 10 pedig népi építészeti rezerváció, 65 tele­pülési műemlékvédelmi zóna. A többi történelmi településközpont veszélyben van, és azok megmen­tését a városok uniója az új műem­lékvédelmi törvények megalkotá­sában látja. A történelmi település­központokhoz hasonló felmérést dolgoztak ki a szlovákiai kastélyok és kúriák helyzetéről, és rámutat­tak, hogy azok csak külföldi tőke bevonásával menthetők meg, a külföldi tőke azonban csak oda jön, ahol megfelelő infrastruktúra is létezik. (gaál) Már ma kapható a ifósárnap A tartalomból: • Ki késlelteti a kielégítést? Kosár Dezső riportja az ekeli magángazdák harcá­ról a szövetkezettel • Mit ér az író, ha magyar? Dénes György írása • Volt híd, nincs híd. Lesz híd? S. Forgon Szilvia riportja a máig csonka párkányi Mária Valéria hídról Állótaps Miklósi Péter tereferéje a Bécsben vendégsze­replő Marosvásárhelyi Nemzeti Színházról • Remény a romokban Péterfi Szonya riportja Licéről, ahol a kábítószere­zésből gyógyulni kívánók találtak új otthonra • Tüzes apáca Szabó G. László beszélgetése Olasz Ágival • Szigetlakók Zsilka László riportja az értelmi fogyatékosok nyá­rasdi intézetéről • Mellékletünk sok érdekességgel, részletes tévé­és rádióműsor-melléklettel Turistacsalogató Horvátországba ÚJ Szó-tudósítás A horvát tengerpart nem rejteget több ve­szélyt más európai turistaközpontoknál. Az Iszt­riai-félsziget és Makarska közötti térségben mindenhol biztonságban érezheti magát az odalátogató. Mindez a zágrábi idegenforgalmi miniszterhelyettes tegnapi sajtóértekezletén hangzott el. Marian Bulat azért látogatott Po­zsonyba, hogy közvetítsen a turistaforgalom fel­lendítése ügyében. A miniszterhelyettes szavai szerint a dubrov­niki repülőtér ellen mintegy másfél hónappal ezelőtt végrehajtott szerb támadásnak az volt a célja, hogy elriassza az európaiakat a horvát tengerparttól. A fegyveres akció után sok euró­pai utazási iroda mondta le a nyárra tervezett horvátországi üdüléseket. Bulat közölte, . a szerb támadás megközelítőleg 500 millió dollá­ros kárt okozott Horvátországnak. (A zágrábi kormány az idén egyébként csaknem 2 milliárd dolláros bevétellel számolt az idegenforgalom­ból.) Ami az utazási irodák jelenleg érvényes árait illeti, a miniszterhelyettes hangsúlyozta: csökkentésükre nem kerül sor, de kormánya támogatást, szubvenciókat nyújt a tengerparti turistaforgalom fellendítése érdekében, (mg) A ratifikálás bizonyítja a szándékok komolyságát (Folytatás az 1. oldalról) zsony másként értelmezi. Amikor ez röviddel az aláírás előtt kiderült, vissza kellett volna lépni az aktustól - vélte Csóti György. Az MSZP vezérszónoklatát ketten mondták el Jakab Róbertné - a ma­gyarországi szlovákság ismert sze­mélyisége - azt hangsúlyozta, hogy az alapszerződést két egyenlő fél kö­tötte. - Ideje lenne félretenni a türel­metlenséget, az egymás iránti bizal­matlanságot, és ki kellene mondani, hogy megbékélést akarunk, ehhez pedig erősítsük meg az alap­szerződést - hangoztatta a szocialis­ta képviselő. A magyar Or­szággyűlésnek nincs oka ma kétel­kedni a szlovák parlament, a pozso­nyi kormány jó szándékában és tisz­tességében. A vitában is szóba ho­zott, Szlovákiában tervezett törvény­módosításokra utalva pedig azt je­gyezte meg: ez nem történhet titok­ban, Pozsony pedig Európa szeme láttára nem rúgja fel az alap­szerződést. Frakciótársa, Bársony András fontosnak tartotta felszólalásába beleszőni, hogy a külpolitikát nem a magyar parlament falai között kelle­ne csinálni, hanem inkább nemzet­közi fórumokon. Arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy Magyarországon az el­múlt öt esztendőben nem született meg az a törvény, amely biztosítja a kisebbségek parlamenti képvisele­tét. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy az alapszerződés kapkodva és elsietve született meg, a magyar kormány nem vette figyelembe a valós helyze­tet, elfeledkezett arról, hogy mi tör­tént a múltban, és mi történik jelen­leg is Szlovákiában. A dokumentum alkalmatlan a benne foglalt célok el­érésére, hiszen már az aláírását kö­vetően megkezdődött a különböző passzusok értelmezése és a jegy­zékváltás a két ország között. Az alapszerződés legnagyobb hibája az, hogy nem esik benne szó Tria­nonról, ismét csak Szlovákia, és nem a magyarság érzékenységét ve­szik figyelembe. A dokumentum szö­vegezése felületes, aláíróinak mint­ha fogalma sem volna arról, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok mennyit szenvedtek. Az FKGP azt ja­vasolja, hogy hozzanak létre egy kö­zépeurópai konferenciát, amely le­hetőségetadna a régió kisebbségei­nek a közreműködésre sorsuk kiala­kításában. Ezt a tanácskozássoroza­tot a térség fővárosaiban felváltva le­hetne megrendezni. A képvi­selő asszony leszögezte azt is, hogy az FKGP nem támogatja a ratifiká­lást. Surján László (KDNP) úgy véleke­dett: a magyar-szlovák alap­szerződéssel a kormány azt akarta elkendőzni, hogy a kabinetnek nin­csen cselekvési programja, amely a szomszédos országokkal való meg­békélést szorgalmazná, és külhoni megítélése is jelentősen romlott. A szerződés előnye, hogy kiderül belőle: Magyarország nem konfron­tálódásra, hanem megbékélésre tö­rekszik. A dokumentumot ezért fo­gadta örömmel Európa. A szerződésnek azonban sok súlyos hibája van, látható az is, hogy nem bírja a szlovák kormánypártok támo­gatásáL Felvetődik a kérdés, hogy Pozsony akart-e mást, mint „párizsi tapsokat". A kereszténydemokrata szónok leszögezte, hogy Horn és Mečiar becsapta Európát, amikor azt sugallták: a két ország, a két nép közeledik egymáshoz. A kabinetnek lépéseket kell tennie az elkobzott magyar javak visszaadásáért, a kár pótlásért és a beneši dekrétumok el­törléséért. Surján László leszögezte, hogy a KDNP nem támogatja az alapszerződést, mivel az nem segíti a két ország vitáinak rendezését. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az alapszerződés máris növelte az ins­tabilitást a magyar-szlovák viszony­ban. A dokumentum a szlovák bel­politikában olyan ütőkártya lesz, amelynek alapján meg lehet majd nyirbálni a kisebbségi jogokat. Az alapszerződés mögül hiányzik az igazi együttműködési akarat és az erkölcsi fedezet, ezt mutatják az ér­telmezési viták és a Szlovákiában történtek. Az alapszerződésnek az­után kellett volna megszületnie, hogy részmegállapodások jöttek lét­re a két ország között; így valóban fátylat lehetett volna borítani a múlt­ra. - Horn Gyula és Vladimír Mečiar együttműködése nem két ország, hanem két rokon mentalitás bratyi­zása - tette hozzá Németh Zsolt. Hi­ba volt az 1201-es ajánlást egy fél­mondattal kiegészíteni, mert az le­hetőséget kínál a benne foglaltak megkerülésére. A képviselő végül bejelentette, hogy a Fidesz egysége­sen elutasítja az alapszerződést. A vezérszónokok után elsőként a szabaddemokrata Mészáros István László emelkedett szólásra. Az alap­szerződésben szereplő 1201-es ajánlás kapcsán a képviselő úgy vél­te: a magyar külpolitikának nem kel­lene vitába bocsátkoznia az egyéni és a kollektív jogokról, egyértelmű ugyanis: ahol a kisebbségek több­ségben vannak, ott joguk van önkor­mányzatokat alakítani. A képviselő szerint nemzetközi színtéren gyakor latiasabban kellene közelíteni a ki­sebbségek ügyéhez, könnyebb ugyanis megértetni, hogy olyan gon­dokról van szó: járhat-e magyar isko­lába a gyerek, vagy hogy ki lehet-e tenni a falvakban magyar nyelvű táblákat. Kétperces hozzászólások egész sorát váltotta ki a szabadde­mokrata honatya felszólalása. A magyar-szlovák alapszerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját végül elnapolták. Elnapolásakor még 14-en jelezték hozzászólási szándékukat. ROMAN ELISMERES A MECIAREK NEMZETISEGI POLITIKAJANAK Megtalálta zsák a foltját MTI-tudósítás A Vocea Romaniei román kor­mánylaptegnapi száma a nemzeti kisebbségek kezelésének Szlová­kiában a magyar-szlovák alap­szerződés aláírását követő gyakor­latát olyan tapasztalatnak minősí­ti, amely hasznos lehet Románia számára, és „olyan értékes euró­pai precedenst szolgáltat, amelyre Bukarest is hivatkozhat". A cikkíró Dórin Reichel különö­sen az új kulturális miniszter, Eva Slavkovská kinevezését és az álta­la hozott intézkedéseket, így a ma­gyar kisebbségek kulturális tevé­kenységéhez nyújtott támogatás megszüntetését méltatja, kiemel­ve, hogy a Csemadokot és a szlo­vákiai magyar publikációkat tevé­kenységük megszűnésének ve­szélyefenyegeti. Reichel idézi azt a pozsonyi állásfoglalást, hogy „Szlo­vákia nem pénzelheti a magyar ki­sebbségnek az állam feldarabolá­sára irányuló erőfeszítését". A cikkíró beszámol arról, hogy a szlovák kormány „drasztikus intéz­kedéseket hozott az oktatás kere­tén belül megnyilvánuló magyar provokációk ellen". Bevezetik az úgynevezett alternatív oktatást, és ­emeli ki felkiáltójellel a román kor­mánylap - „a tantárgyak többségét szlovák nyelven fogják előadni!" A cikk bevezető részében a szerző a magyar-szlovák alap­szerződés aláírását követő polémi­ákra utalva leszögezte: a szerződés tehát nem jelent törté­nelmi megbékélést. A Mečiar-kor­mány lépései a szerző szerint az ál­lam és magyar állampolgárai kö­zötti viszony tisztázására, az összes szlovák állampolgár tör­vény előtti egyenlőségének helyre­állítására irányulnak. NEMETORSZAG Vége a túszdrámának A német rendőrség egyik kom­mandója tegnap véget vetett a több mint ötven órán át tartó túsz­drámának. A két fegyenc az alsó­szászországi Celle városának fegy­házában vasárnap reggel kerített hatalmába egy börtönőrt. Egész nap tartó alkudozás után este a tússzal és 200 ezer márkával el­hagyhatták a börtönt, de a rendőrség mindvégig a nyomuk­ban volt. A két mindenre elszánt bűnöző AIDS-fertőzött, rendszeres kábítószer-fogyasztó, és mind­kettőjüknek még több mint tíz éves börtönbüntetés van hátra. Tegnap délelőtt Osnabrückben egy kom­mandó tagjai néhány másodperc leforgása alatt kiszabadították a túszt, és elfogták a bűnözőket, akik az utolsó órákban már a fáradtság­tól vagy a kábítószertől egyre kiszá­míthatatlanabbul viselkedtek. A forgalommal szemben, illetve a jár­dán autóztak, és szórták ki a pénzt az autó ablakán. MTI 10 000 koronás májusi játék szerelmespárok Ki a másik? Trisztán Csongor f L v Z \ f Ü V N x V D 1 0 J Hívja a 097255791 4-es Hívja a 0972557915-ös számot! számot j 1 perc ára 31,60 korona (HEA-val)

Next

/
Thumbnails
Contents