Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-17 / 113. szám, szerda

[4)

ÚJSZÔ KÜLFÖLD 1995. május 17. OROSZ E LN Q KVA LASZTAS Gorbacsov indul CTK-hír Gorbacsov az archívfelvételen a tokiói Disneyland egyik figurájával ráz kezet. Vajon időszerű lesz-e a gratuláció a jövő májusi elnökválasztás után? Gorbacsov a napokban egy szentpétervári szimpóziumon vett részt Anatolij Szobcsaknak, a város polgármesterének a társaságában. Szobcsak a peresztrojka hősének nevezte Gorbacsovot, s üdvözölte indulási szándékát az elnökválasztáson, de rögtön hozzáfűzte: jómaga nem őt fogja támogatni. Ezt Gorbacsovnak is a tudomására hoztam, jelentette ki az egykori reformpolitikus, aki nem indul az elnökválasztáson. Szerinte a Szovjetunió már a múlté, s most Oroszország jövőjéről van szó, ezért új módszerekre és új arcokra van szükség. Michail Gorbacsov indul a jövő tavasszal esedékes orosz elnökválasztáson. Ezt a végérvényes elhatározását erősítette meg abban az interjúban, amelyet a bécsi Der Standardnak adott. Igen, jelöltetem magam, felelte a Szovjetunió utolsó államfője arra a kérdésre, eldöntötte-e már véglegesen, hogy beszáll-e a ringbe az államfői posztért. Gorba-csov korábban több ízben tett utalást arra, hogy esetleg megpályázza ezt a tisztséget, de mindig hozzátette, hogy elhatározása még nem végleges. NEMET RENDOROK TULKAPASAI Bántalmazzák a külföldieket Az Amnesty International — az emberi jogok megsértését figyelő nemzetközi szervezet — Bonnban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a német rendőrség 1992 januárja és 1995 márciusa között 70 esetben bánt „kegyetlenül, embertelenül, az emberi méltóságot semmibe véve" Németországban élő külföldi nemzetiségű letartóztatottakkal. MTI-hír Az AFP Michael C. Butiért, az Amnesty International titkárságának munkatársát idézi, aki szerint a nemzetközi szervezet abból indul ki: bár 70 ilyen eset jutott a tudomására, a foglyokkal való durva bánásmód szinte mindenhol azonos módon nyilvánult meg, tehát feltételezhető, hogy „nem csak elszigetelt esetekről van szó". Elsősorban a berlini rendőrség brutalitásáról számol be a jelentés: a letartóztatottakat ütötték, verték, csizmával rugdosták, két esetben kínvallatásnak vetették alá, megakadályozták, hogy kapcsolatba lépjenek családtagjaikkal és megtagadták tőlük az orvosi kezelést. Az Amnesty International szerint a jelentésben szereplő túlkapások nem összeegyeztethetők a német jogi normákkal sem, mégis csak egyetlen esetben vonták felelősségre a rendőrség alkalmazottját. Az ellenben többször előfordult, hogy a sértett hiába tett feljelentést, sőt ellene indult eljárás „a hatósággal szemben tanúsított ellenállás" miatt. WASHINGTON SÜRGETNI FOGJA Akadozó a zsidók kárpótlása A Zsidó Világkongresszus (WJC) szóvivőjének közlése szerint az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú diplomatát küld a közép- és kelet-európai országokba, hogy a helyi kormányokat a „náci és a kommunista hatóságok által elkobzott zsidó vagyonért való kárpótlásra ösztönözze". A szóvivő hozzáfűzte, hogy a minisztérium értesítette a szervezetet: Stuart Eizenstat, az Európai Unióhoz akkreditált amerikai nagykövet a héten elsőként Magyarországot és Lengyelországot fogja felkeresni, hogy a kérdéskörről folytatott párbeszédnek lendületet adjon. kat, hogy az ügyben tanúsított magatartásuk „gyakorlati következményekkel járhat" az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataikra. Tizenhárom országot említettek név szerint: Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Fehéroroszországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Moldovát, Oroszországot, Romániát, Szlovákiát és Ukrajnát. MTI-hír Sajtóértesülések szerint a kongresszus nyolc kiemelkedő személyisége — köztük Newt Gingrich házelnök és Robert Dole szenátor — a múlt hónapban levelet írt Warren Christopher külügyminiszternek, felvetve a kártalanítás akadozó folyamatát. A levélben figyelmeztették a közép- és kelet-európai országoA külügyminisztérium törvénykezési ügyekért felelős államtit

r kár-helyettese, Wendy Sherman a napokban kelt válaszlevelében tájékoztatta a honatyákat Stuart Eizenstat útjáról, megjegyezve: a diplomata különleges megbízatása az lesz, hogy „bátorítsa a zsidó közösségtől és másoktól elkobzott vagyon megfelelő visszatérítését vagy az érte való kárpótlást". A kormánytisztviselő elismerte, hogy az érintett országok és népek számára kényes ügyről van szó, ám levele szerint a sebek gyógyítása „nem igazolhatja a cselekvés hiányát, éppen ezért sürgetni fogjuk szóban forgó a kormányokat a kérdés megfelelő módon történő, megkülönböztetéstől mentes megoldására". Tiltakozások a kínai robbantás miatt Új-Zéland és Kanada is elítélte Kína hétfőn végrehajtott kísérleti atomrobbantását. A wellingtoni kormány tegnap hangsúlyozta, hogy Kínának, mint nagyhatalomnak és az ENSZ BT állandó tagjának, nagyobb felelősséget kellene tanúsítania. A kanadai vezetés felszólította Pekinget, hogy ne hagyja abba nukleáris leszerelési programját — jelentette a Reuter és az AFP. Don McKinnon új-zélandi külügyminiszter közölte, hogy országa üzenetet küld Pekingnek, amelyben hevesen tiltakozik a Lop Nór kísérleti telepen hétfőn végrehajtott föld alatti atomrobbantás miatt. Kazahsztán felszólította Kínát, hogy állítsa le kísérleti atomrobbantásait — jelentette a Reuter., Kína földalatti atomrobbantást hajtott végre hétfőn feltehetően a Lop Nór,kísérleti telepen, amely csak néhány száz kilométerre fekszik a kazah határtól. Felszólítjuk a kínai kormányt, hogy szüntessen meg mindenféle nukleáris kísérletet és csatlakozMTI-hírek André Ouellet kanadai külügyminiszter szerint a kínai atomkísérlet nyilvánvalóan árt a bizalom légkörének, amely végül lehetővé tette, hogy az atomsorompószerződést meghatározatlan időre meghosszabbítsák. Kína is aláírta a szerződés megújítását, s azóta alig telt el három nap — emlékeztetett Ouellet. zon az atomrobbantások tilalmához, amelyet Kína kivételével minden atomhatalom meghirdetett, mondta Vjacseszlav Gizzatov kazah külügyminiszter-helyettes. A szintén atomhatalomnak számító Kazahsztán lemondott a kísérleti atomrobbantásokról szemipalatyinszki telepén, miután 1991-ben elszakadt a Szovjetuniótól. Véleményünk szerint mindenhol, mindenfajta kísérleti robbantást le kell állítani — nyilatkozta Gizzatov. — Lop Nór túl közel van hozzánk. A kazah emberek ezt meg fogják szenvedni — tette hozzá. Kazah környezetvédők szerint az októberben végrehajtott legutóbbi kínai kísérleti atomrobbantás után a kínai-kazah határ közelében fekvő Almatiban növekedett a sugárzás szintje. CLINTON TANÁCSADÓJA AZ ATOMSTOPRÓL Üres ígéretekkel nem sokra megyünk Az atomsorompó-szerződés örök időkre történt meghosszabbítását követően az amerikai kormányzat elsődleges célkitűzései közé sorolja a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltását a jövő év vége előtt. Thomas Graham, az amerikai elnök leszerelési és fegyverzetellenőrzési tanácsadója a The New York Timesben megjelent nyilatkozatában ismertette azokat a főbb feladatokat, amelyek Washington atomleszerelési törekvéseinek a középpontjában fognak állni a következő években. A feladatok között az első helyen említette a robbantási kísérletek teljes és általános betiltását 1996 vége előtt. Utalt rá, hogy az Egyesült Államok önkéntes alapon 1993 júliusa óta nem hajtott végre robbantást. Fontos célkitűzésnek minősítette az atomtöltetekhez szükséges hasadóanyagok — plutónium és dúMTI-hír A szakértő kiemelte, hogy reményei szerint az atomsorompószerződés New York-i felülvizsgálati értekezletén született határozat, amelyben a nukleáris hatalmak elkötelezték magukat különböző leszerelési lépések megtétele mellett, hozzá fog járulni az amerikai célok eléréséhez. sított urán — katonai célú gyártásának a leállítását. Thomas Graham harmadikként az Egyesült Államok és Oroszország atomeszközeit kétharmaddal csökkentő START-II szerződés mielőbbi ratifikálását említette; az egyezményt még sem az orosz duma, sem az amerikai kongresszus nem hagyta jóvá. Végrehajtása esetén mindkét hatalom csupán 3500-3500 atomtöltettel rendelkezhetne. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok végső célja az atomfegyverektől mentes világ megteremtése, „ám rövid távon teljesíthetetlen, üresen csengő ígéretekkel nem lehet fokozni a nemzetközi biztonságot, sem előrelendíteni a leszerelés ügyét". PLUTONIUMUGY Kohlt mégsem avatták be MTI-hír A német titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke cáfolta ažt a neki tulajdonított kijelentést, miszerint Kohl kancellár is előre tudott a müncheni plutóniumcsempészetről. Wolfgang Zeitlmann bizottsági elnök közölte: ő soha senkinek, így a berlini lapnak sem mondott olyant, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő államminiszter a kancellárt előre tájékoztatta volna a plutóniumcsempészet titkosszolgálati előkészületeiről. Helmut Kohl kancellárt csak a három csempész tavaly augusztus tizediki letartóztatása után tájékoztatták az ügyről, mondta a CSU képviselője. Peter Hausmann kormányszóvivő közölte, hogy ellenzéki politikusok felszólításai ellenére a kancellár nem készül semmiféle állásfoglalásra az ügyben. — A ma összeülő parlamenti vizsgálóbizottság feladata a történtek kiderítése. A vizsgálat befejezéséig a kormány nem kívánja kommentálni a különböző értesüléseket — mondta a szóvivő. GRACSOV PEKINGBEN Fegyverüzletről tárgyal MTI-hír Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tárgyalást folytatott Pekingben kínai kollégájával, Cse Hao-tiennel — jelentette a tegnapi kínai sajtó. Kínai részről semmit sem közöltek az eszmecsere tartalmáról, de Gracsov még Kínába indulása előtt elmondta Moszkvában: fegyvereladásokról és a katonai együttműködés egyéb területeiről kíván megbeszélést folytatni ötnapos hivatalos látogatásán. Pekingi diplomáciai források szerint főleg azt a kínai óhajt vitatták meg, hogy a távol-keleti ország licenc alapján gyártani szeretné az orosz Szuhoj 27-es harci repülőgépeket. Hírek szerint Moszkva nem zárkózik el a kívánság teljesítése elől, de szeretné, ha Peking előbb megvenne 100-150 készre gyártott darabot ebből a géptípusból. Tavaly novemberben megállapodásjött létre Moszkva és Peking között négy dízelmeghajtású orosz tengeralattjáró Kínának történő eladásáról. Diplomáciai források szerint Gracsov látogatásán szó lesz eme alku megva^ lósításának részleteiről is. ROMÁN ÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGRÓL A NATO-ba csak Erdéllyel együtt R adu Timofte, a román kormány vezető pártjának szenátor a egy sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy Magyarország „csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", s arról is beszélt, hogy lehetségesnek tart egy fegyveres konfliktust a két ország között. A Szociális Demokrácia Romániai Pártjához tartozó politikus, aki a szenátus védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, az ASIS hírügynökségnek nyilatkozott. Kijelentéseit a Jurnalul National ismertette. A szenátor a NATO kibővítésének perspektíváiról szóló okfejtésben többek között abbeli véleményének adott hangot, hogy „a Visegrádi Szerződés (sic) halva született. Ez a négy ország csak maga akart belépni a NATO-ba. Csak hát látják, a nagy probléma az, hogy Magyarország csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba". A hírügynökség kérdésére, hogy milyen esélye van Magyarországnak a NATO-tagságra, ameddig kapcsolatai Romániával rosszak, a szenátor így felelt: „A NATO-ba való belépés egyik feltétele, hogy annak az országnak, amely ezt kéri, jó kapcsolatai legyenek a szomszédokkal. Márpedig Magyarországnak nincsenek jó kapcsolatai szomszédaival". Egy további, a két ország közötti fegyveres konfliktus lehetőségét tudakoló kérdésre válaszolva a román szenátus védelmi bizottságának elnöke így nyilatkozott: „Három hónapja még nem hittem, hogy Románia és Magyarország között bármiféle vitával kapcsolatban fegyveres konfliktusig juthatunk. Rájöttem (azóta), hogy ez a feltételezés (a fegyveres konfliktus) valós, ha visszavonják a kéksisakosokat Horvátországból és ha a háború ebben az országban kiterjed... Miután Horvátország megtámadta a szerb enklávékat, Magyarország nagy katonai erőket vont össze ennek az országnak a határain, szerintem azért, hogy támogassa a horvátokat. Ha a háború általánossá válna, Románia esetleg nem vonhatná ki magát. Mi több, ha egy ilyen helyzetben új román-magyar etnikumközi incidensekre kerülne sor, a konfliktus könnyen kiterjedhetne" — mondotta a román kormánypárti politikus. Két argentin híresség ölelkezik. A futballpályák csillaga, Die go Maradona gratulál Carlos Menem elnöknek újraválasztásához.