Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-16 / 112. szám, kedd

M ÚJ SZÓ SZÜLŐFÖLD 1995. május 16. OVAR Újjászületett kisfalu Dombokkal övezett kis te­lepülés Óvár a Nagykürtö­st járásban. Benkocs Irma már a második megbízatá­si időszakban látja el a polgármesteri teendőket. Nem kis érdeme van ab­ban, hogy szinte újjászüle­tett a község az elmúlt évek során. Több mint egymillió koronát igényelt a csatornázás és az utca­rendezés. A legnagyobb eredmény az 1-4. osztá­lyos kisiskola beindulása volt. Az előzményekről a polgármester asszony el­mondta: - Községünkben 1976-ig működött a kisiskola, amelyet a körzetesítés első hullámában megszüntettek, és így a gyere­kek a bussai alapiskolába jár­tak. Az épület óvodaként szol­gált tovább. A rendszerváltást követően éltünk a kínálkozó le­hetőséggel, és kérvényeztük az egyházi iskola megnyitását. Az iskola épületét a tanítólakással együtt felújítottuk, és tavaly szeptemberben megnyitotta ka­puit a Szent Erzsébetről elneve­zett egyházi iskola, amelyben Cseri Hajnalka oktatja a gyere­keket. • Más esemény is történt a község életében... - Igen, orvosi rendelővel is gazdagodott a település. A szö­vetkezet hatlakásos társashá­zában rendeztük be. A körzeti orvos januárban kezdte meg a rendelést, heti két alkalommal. Tervünkben szerepel nőgyó­gyászati és gyermekorvosi ren­delő, sőt gyógyszertár kialakí­tása is. • Mit terveznek még az elkö­vetkező időszakban? - A hatvanas években épült művelődési házunk már régen megérett a korszerűsítésre. Emellett több kisebb feladat is vár ránk. Idén 75Ô éve annak, hogy az első írásos emlék szól a településről. Erről méltókép­pen szeretnénk megemlékez­ni. A falu főterén akarjuk felállí­tani a hősök emlékművét, és képeslap is készül majd a köz­ségről. Az óvári látogatás arról is meggyőzött bennünket, hogy a közhiedelemmel ellentétben a kis települések sorsa sem re­ménytelen, és hogy kis faluban is véghezvihetők nagy dolgok. Szinte hihetetlen, hogy ebben a 360 lakosú községben alig van munkanélküli. BODZSÁR GYULA TORNAIJA Van főellenőr A tornaijai városi önkormányzat április 27-én tartott ülésén a helybeli pártszervezetek és a városi hivatal szempontjából is fontos kérdésekben kellett dönteniük a testület tagjainak. Már hosszabb ideje húzódik a város határában lévő ásvány­vízforrás hasznosításának az ügye. A megoldással néhány hónapja a pozsonyi Sorieco cég je­lentkezett: Tornaija és Sajógömör térségében szeretne meg­építeni ásványvizet palackozó üzemet. Zárószakaszukhoz ér­keztek a város és a cég között folyó tárgyalások, s ezzel kap­csolatban határozat is született az ülésen. A tanácskozás másik fontos kérdése a városi hivatal új főellenőrének a megválasztása volt. Az önkormányzat által kiírt pályázatra öten jelentkeztek. A testület 23 megjelent tagja titkos szavazással döntött Bálint Edvin mellett, s meg­bízta a február 23-án megüresedett főeílenőri állás betölté­sével. Tornaija önkormányzata megszavazta azt az anyagi hozzá­járulást, mely az ismert felhívás nyomán a Csemadok területi titkárságai által szervezett idei rendezvények megvalósítását segítheti. (ambrus) Targa Super 5 EC - szelektív posztemergens gramlnlcld, amely hatékonyan irtja o cukorrépában és egyéb széleslevelű kultúrnövényekben található fűgyomokat. Minden termesztő, aki 1995.január 1-je és október 31-e között legalább 401 TARGA SUPER 5 EC készít­ményt vásárol, az a Nichimen Corporation társas­ágtól ajándékot - fényképezőgépet - kap. A TARGA SUPER 5 EC graminicid előnyös áron megvásárolható a senicai ALCHEM áruelosztó központjában (tel.: 0802/2703, 4817) vagy Szlo­vákia egész területén a helyi forgalmazóknál. CÍM: NICHIMEN Corporation, Tajovskóho 84 941 31 Dvory nad Žltavou teľ/fax: 0817/964 59 vkgm J Megjelent a GHÝMES EGYÜTTES legújabb kazettája. Gyerekeknek és felnőtteknek. Megrendelőlap Megrendelem a Ghýmes együttes BENNÜNK VAN A KUTYAVÉR című kazettáját példányban. Név: Cím: A kazettát utánvéttel küldjük. Ára 130 korona + postaköltség. Cím: Ghýmes együttes, Svätoplukova 1, 903 01 SENEC TAJTI Templom épül Február elején fa­lugyűlést hívott össze Tajti önkormányzata, amelyen egyebek mellett felmerült az a lakossági kérdés, hogy mikor lesz végre a község­nek temploma. Mint arról a közelmúltban egy másik té­ma kapcsán említést tet­tünk, a falu lakossága egyet már épített: Cereddel közösen, de az a templom a trianoni határmódosítás után az országhatár túlol­dalára került. A hívek most Egyházasbástra járnak is­tentiszteletre. Mint azt Pál Ferdinánd, Tajti polgármestere el­mondta, a háború után az ország társadalmi beállí­tottsága, az elmúlt öt év­ben pedig a falu anyagi helyzete nem engedte meg az építkezés megkezdését. A község tulajdonképpen csak most jutott el oda, hogy megvalósíthatja a la­kosság régi vágyát, felépít­hetik a falu saját templo­mát. - Nem táplálunk hiú re­ményeket - mondta a pol­gármester. - Tudjuk, hogy a templomépítésben csak magunkra számíthatunk. Külső segítségre nem. Ha netán kapunk, elfogadjuk, men szívesen veszünk mindenféle anyagi és er­kölcsi támogatást. Mivel az említett fa­lugyűlésen nem jelent meg a felnőtt lakosság 50 százaléka, az elfogadott határozat nem volt érvé­nyes. A községi hivatalban kérdőívet sokszorosítot­tak, szétosztották a falu­ban, minden család egy­egy lapot kapott. A kiosz­tott 230 darab kérdőívből 175 vándorolt vissza az önkormányzathoz, abból 169 lapon a templomépí­tés mellett foglaltak állást a családok. A faluban 14 tagú kuratórium alakult, amelynek bejegyeztetése most folyik. Tehát Tajti a kérdést el­döntötte, s mivel a rozsnyói püspök még nem tud a le­endő építkezésről, a köz­ségből a napokban egy kül­döttség keresi fel Eduard Kojnokot, hogy tájékoztas­sa a polgárok döntéséről, és egyben megkérje őt, ad­ja beleegyezését az építke­zés megkezdésébe. (farkas) ZSELIZ Folklórfesztivál - a Csemadok nélkül A tavalyi, meglehetősen rossz visszhangú Zselizi Népművé­szeti Fesztivál után úgy tűnik, idén elállnak a rendezvény megszervezésétől. - Nem bánják, hogy egy országos ren­dezvénnyel szegényebb lesz a város? - kérdeztük Dobro­vický László polgármestertől. Tudom, a Csemadok elsősorban bennünket hibáztat a rendezvény kudarcáért, pedig nem mi voltunk a főszervezők. A rendezvény propagálása leg­alább annyira kötelessége volt a főszervezőnek, mint a házigaz­dának. Szerintünk a folklór már nem vonzza annyira az embere­ket, ezért a fesztivált könnyebb hangvételű, szórakoztató jellegű műsorokkal kell vonzóvá tenni. Ahogyan azt Gombaszögön is csinálják. Sajnos, bennünket nem hallgattak meg. De nem es­tünk pánikba amiatt, hogy a Csemadok „kivonult" Zselizről. Június 10-én megszervezzük a magunk nemzetközi folklórfesz­tiválját, amelyen a hagyó 1 mányőrző néptánccsoportok mellett a szórakoztató előadá­sok is helyet kapnak. • Hogyan halad az Eszter­házy-kastély restaurálása? - A kastély 1992 novemberé­ben került a város tulajdonába. A 18,5 millió koronát igénylő restaurálás már folyik, eddig mintegy 10 milliót fordítottunk a tervezett javításokra; az állam 3,5 millió koronával támogatta a felújítást. A munkálatokat sze­retnénk 1997-ig befejezni, hogy a kastélyban két alkalommal is zenetanárként működő Franz Schubert születésének kétszá­zadik évfordulóját méltóképpen megünnepelhessük. A bécsi Schubert Alapítvány szintén je­lezte, hogy hajlandó támogatni a restaurálást, és számítunk a Pro Slovakiára is. 0 Mit tartalmaz a város idei költségvetése? - Abban az időszakban, ami­kor a növekvő kiadások mellett csökken a város költségvetése, ráadásul a bevételi források is bizonytalanok, meglehetősen nehéz beszélni az idei fejleszté­sekről. Tavaly még 32 milliós be­vétellel számolhattunk, idén ­többek között a mintegy 1,3 mil­lió koronával kisebb állami tá­mogatás következtében - leg­feljebb 29 millió koronás bevé­telre számíthatunk. Arra is csak abban az esetben, ha sikerül meggyorsítanunk az ingatlanel­adásokat. • Zseliz utcáit már jó ideje a Tornaija i * 1 f Óvár / I «J Nagykapos \ A Tajti Zseliz NAGYKAPOS Kantonrendszer Szlovákiában? A városok és községek társulása és a kormány második csorba-tói találkozóján Bodnár Tibor, Nagykapos polgár­mestere a külföldi kapcsolatok szekciójának tagjaként vett részt a külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon. Az ott szerzett tapasztalatait összefoglalva elmondta: szerin­te a korábbi találkozókhoz képest a legutóbbi konstruktí­vabbá vált. Úgy érezte, hogy az államvezetés már komo­lyan veszi őket. - Sikerült eloszlatnunk a kételyeket, hogy a Kárpátok Eurorégió ugyan nem telje­sen jogszerűen jött létre, en­nek ellenére semmilyen po­litikai cél nincs mögötte, és kimondottan a határ menti kapcsolatok élénkítésére szolgál. A kormányhoz olyan megalapozatlan informáci­ók is eljutottak, melyek sze­rint a Kárpátok Eurorégió ál­lítólag közös tévéadó működtetését, tankönyvek kiadását tervezi. Hangsú­lyoztuk, hogy az önkormány­zatokról szóló törvénybe mi­előbb be kell építeni a kül­kapcsolatok ápolásával összefüggő hatásköröket, így a jövőben megelőznénk a magánkezdeményezése­ket és a gyanúsítgatásokat. A törvénytervezetet a kor­mánynak augusztus végéig kell elkészítenie. Megállapodtak, hogy a külügyminisztérium folya­matosan tájékoztatja a tár­sulást, és konzultál vele az önkormányzatokat érintő bi­laterális kapcsolatok felvé­teléről, kiépítéséről. A külön­böző nemzetközi progra­mokba, szervezetekbe való bekapcsolódás lehetősége­iről is tájékoztatják a szerve­zetet. Ezzel összefüggésben Bodnár Tibor megemlítette, hogy meg kell tanulniuk jó programokat készíteni, ame­lyekkel komoly pénzössze­geket nyerhetnének egy-egy pályázaton, és ebben Ma­gyarország példakép lehet. - A kormány a mi régiónk­ról is tájékozódott, jogi szempontból nincs kifogása ellene, mivel mi önkormány­zati szinten szerveződtünk, és kizárólag a gazdasági szférát érintve építjük kap­csolatainkat a Sátoraljaúj­hely -Nagykapos-Ungvár háromszögben. A megbeszélésen szó esett az ország területi-köz­igazgatási felosztásáról is. Mivel a városok és községek társulása érdekvédelmi szervezet, döntési jogkör nélkül, így nem dolgozhatja ki a területi felosztás kon­cepcióját, viszont feltétlenül véleményezi. A régió szem­pontjából az volna a legideá­lisabb, ha visszaállítanák a hatvanas évek előtti négy já­rást: Tőketerebes, Gálszécs, Királyhelmec és Nagykapos székhellyel. A polgármester szerint figyelembe kellene venni a történelmi, etnikai és gazdasági szempontokat. Ezzel együtt a társulás a szo­ciális ügyek, a vállalkozások és az oktatás esetében is szívesen venné a hatáskö­rök önkormányzatokra tör­ténő átruházását, de csak akkor, ha ez jogi és pénz­ügyi szempontból egyaránt tisztázott lesz. Ez a megol­dás nem az ország felosztá­sát, hanem olyan, a Nyuga­ton régen bevált módszer al­kalmazását jelentené, mely­nek alapja a kantonszerű önkormányzati rendszer működtetése. D. VARGA LÁSZLÓ gázvezetéknek kiásott ár­kok „ékesítik". Mikorra vár­ható a gázművesítés befeje­zése? - A kivitelező vállalat kor­rekt hozzáállásának köszön­hetően remélhetőleg már nem sokáig lesznek láthatók az ár­kok. Egyébként a hálózat le­fektetésére már több mint húsz éve vártunk, de csak 1993-ban kezdhettük el. 18,5 millió koronás hitelt kellett fel­vennünk, s a kivitelező - hogy a munkát ne kelljen leállítani kamatmentesen további négy milliót bocsát a rendelke­zésünkre. A földmunkák elvég­zésében a mezőgazdasági szö­vetkezet, valamint az állami gazdaság is segít, amely hoz­závetőlegesen 3 millió koro­nás ingatlanadó-hátralékát törleszti ily módon. (A szerző felvétele) 0 Hogyan halad a lakások el­adása? - Ha jók az értesüléseim, ak­kor a Lévai járásban nálunk kezdődött el elsőként a lakásela­dás. Ötszáz lakásból tavaly 40­45 kelt el, s bevételünk elérte a 700 ezer koronát. Könnyen ki­számítható, hogy a lakásokért ­a törvény értelmében - szinte jelképes összegeket kértünk. Elsősorban azok jelentkeznek, akik kevesebb lakásból álló, ré­gebbi bérházakban laknak. Ami a folyamat felgyorsítását illeti, örülnénk, ha valamelyest libera­lizálódna a törvény. A bevételek­re ugyanis nagy szükségünk van. 0 Milyen benyomásokkal tért haza a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának eper­jesi közgyűléséről? - Feltétlenül pozitívumnak tartom, hogy a kormánytagjai is megjelentek, és hajlandók vol­tak tárgyalni. Á miniszterelnök részéről több ígéret is elhang­zott... Az iskolák és óvodák körül meglehetősen sok a tisztázatlan kérdés. A kormány szívesen megszabadulna az említett in­tézményektől, csakhát a szüksé­ges támogatást nem hajlandó megadni. Hiába kapnánk példá­ul egy óvodásra havi 500 koro­nástámogatást, ha egy gyermek teljes óvodai ellátása havonta 2800 koronába kerül. Ennyire mostoha feltételek mellett pe­dig egyik város vagy község sem vállalhatja át az oktatási intéz­mények működtetését. KOSÁR DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents