Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-10 / 84. szám, hétfő

IS '' oLOTO - POKER o NYEREMÉNYEK 20-200 000 Sk-ig EGY SORSJEGYEN KÉT ESÉLY A NYERÉSRE TÖBB SZÁZ 10 000 koronás NYEREMÉNY JÁTÉKÁVAL A SZLOVÁK HUMANITÁRIUS TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATJA SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Hétfő, 1995. április 10. Ara 4 korona XLVIII. évfolyam, 84. szám Buchenwaldi megemlékezés MTI-tudósítás Egykori foglyok és a felszaba­dító amerikai csapatok veterán­jainak részvételével emlékeztek meg tegnap Buchenwaldban az egykori náci koncentrációs tá­bor felszabadulásának ötvene­dik évfordulójáról. A Weimar melletti Ettersberg hegyen a fasiszták 1937-ben nyi­tották meg a lágert, amelyben az 1945. április 11-ei felszabadulá­sig több mint 56 ezer zsidó, kom­munista, keresztény és cigány lel­te halálát. A tábor fennmaradt épületeiben szombaton megnyi­tották az eddiginél gazdagabb és tartalmilag átalakított kiállítást, amely immár nemcsak a munkás­mozgalmi ellenállóknak, hanem az üldözöttek minden csoportjá­nak emléket állít. Felavatták a fa­sizmus cigány áldozatainak első németországi emlékművét is. A központi ünnepségen Bern­hard Vogel, Türingia tartomány miniszterelnöke hangsúlyozta: a fasiszták által elkövetett ember­telenségek soha nem mehetnek feledésbe, s a németeknek ma is vállalniuk kell ezt a múltat. TANÁCSKOZOTT A CSEMADOK ORSZÁGOS VALASZTMANYA Kényszerű átszervezés és nyílt állásfoglalás A Csemadok, vagyis a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség Országos Választmánya szomba­ton Pozsonyban jóváhagyta a szövetség tavalyi gazdálkodá­sáról szóló jelentést és intézkedéseket fogadott el az alkal­mazotti struktúra módosítására. Jóváhagyta az országos választmány felhívását, amelyet a szlovákiai magyarság ro­vására hozott oktatási és kulturális megszorító intézkedé­sek ellen fogalmaztak meg. Ehhez kapcsolódóan döntött a fórum arról is, hogy a Csemadok társszervezője, tagsága pedig aktív résztvevője lesz az április 22-i komáromi, a ma­gyar nemzeti kisebbség kultúráját és oktatásügyét ve­szélyeztető intézkedések ellen tiltakozó nagygyűlésnek. Uj Szó-tudósítás A Csemadok pozsonyi székhá­zában megtartott tanácskozást Szabó Rezső alelnök nyitotta meg és vezette. Bauer Győző, az országos választmány elnöke beszámolójában a Csemadok költségvetési támogatásának drasztikus csökkentéséről szólt. Történt ez annak ellenére, hogy Szlovákiában a kultúra állami támogatása meghaladja a tava­lyi összeget. Mindeddig csupán a költségvetési provizóriumból juttatott 1,6 millió koronát utal­ták át, amit az első negyedév­ben keletkezett tartozások kifi­zetésére fordítottak. Bár az or­szágos rendezvényekre még ta­valy októberben benyújtották a költségvetési igényt, a napok­ban rohammunkában újra elő kellett készíteni, mert a Pro Slo­vakia alapítványnál pályáznak a szükséges pénzösszegért. Mivel magyar tagja nincs a kuratóri­umnak, bizonytalan a döntés ki­menetele. (Folytatás a 2. oldalon) Megbeszélés az elnökségi asztalnál Prikler László felvétele Megállapodás a vízmegosztásról TA SR- és MTI-hír A szlovák és a magyar fél szombaton Pozsonyban meg­állapodott az ideiglenes dunai vízmegosztásról, amely azt eredményezi, hogy a Szigetköz vízpótlása biztosított. Ennek értelmében Szlovákia másodpercenként 400 köbméter vi­zetjuttat a Duna régi medrébe, továbbá másodpercenként 43 köbmétert a Mosoni-Dunába is. Az erről szóló egyezményt szlovák részről Dominik Ko­cinger kormánybiztos, magyar részről Torzsa István kül­ügyminiszteri biztos írta alá. A siker annak köszönhető, hogy mindkét ország kormányfője sürgette a megállapo­dást. Kocinger szerint a szerződés tervezete a holnapi kormányülés elé kerül. „Az 1843-as folyamkilométernél megépül a fenékgát, mégpedig a szlovák fél által két év­vel ezelőtt meghatározott műszaki paraméterek szerint. A magyar fél vállalta, hogy a fenékgátat a saját költségén építi meg, és ha eljön az ideje, kész finanszírozni a fenék­gát elbontását is" - nyilatkozta Torzsa István. A Duna ré­gi medrébe a magyar fél sürgetésére Szlovákia már teg­naptól megkezdte a víz átadását. S LOTA E K JAVASLATANAK VISSZHANGJA Legyünk bátrak! A Szlovák Nemzeti Párt új büntetőjogi rendelkezések terveze­tét dolgozta ki. Ha ezt az indítványt a törvényhozás elfogad­ná, akkor például az a személy, aki az alkotmányos rendet veszélyeztető vagy az ország védelmi képességét, netán ön­állóságát gyengítő akciókon vesz részt, 1-5 évig terjedő sza­badságvesztésre számíthatna. Az értelmi szerzőket és szer­vezőket, Illetve felbújtókat 8-12 évig terjedő szabadságvesz­téssel sújthatnák. Megkérdeztük a magyar pártok vezetőit, hogy mi a véleményük Slotáék módosító javaslatairól. UJ Szó-Információ A. Nagy László, az MPP elnö­ke: - Nyíltan és világosan ki kell mondani, hogy Szlovákiában a legutóbbi parlamenti választá­sok óta ellenforradalom zajlik. Azokat a vívmányokat számol­ják fel a hatalmon lévő erők, amelyeket 1989 után az emberi szabadságjogok megvalósulá­saként könyvelhettünk el. Ide tartozik a szabad véleménynyil­vánítás joga is, melyet Ján Slota a büntetőtörvény módosításával akar korlátozni. Ez a törvényja­vaslat azon törvények közé il­leszkedik, amelyek 1994. no­vember 3-ról 4-ére virradóra szü­lettek meg. Ezek, mint tudjuk, nemcsak az általános emberi jogok, nemcsak a szlovák és a szlovákiai magyar ellenzéki pár­tok, nemcsak a szlovákiai ma­gyar oktatásügy ellen irányul­nak, hanem minden ellen, ami az emberi szabadság jel­képe Szlovákiában. Biztatás­ként annyit mondhatok, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Ötéves a VMDK Újvidéki munkatársunktól Fennállásának ötödik évfor­dulóját ünnepelte meg szom­baton a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Az óbersei kultúrotthonban meg­tartott ünnepi összejövetelen Ágoston András, a szervezet el­nöke beszélt az elmúlt öt év eredményeiről, azt követően Glatz Ferenc budapesti akadé­mikus tartott előadást A ki­sebbségi kérdés és az autonó­mia címmel. 1990. március 31-e, a VMDK megalakulásának dátu­ma történelmi fordulópontot je­lentett a vajdasági magyarok életében, mert amióta kisebb­ségi sorba jutottak, sohasem szerepelhettek önálló politikai tényezőként - mondta ünnepi beszédében Ágoston András. Kifejtette, két körülmény ját­szott közre abban, hogy a vaj­dasági magyarok létrehozhat­ták független, vertikálisan szerveződő politikai szerveze­tüket: a kommunista rendszer széthullása és a nemzetálla­mok kialakulása ebben a tér­ségben. A VMDK felfutását Ágoston azzal magyarázta, hogy a szervezet nemzeti de­mokrata, alapjában véve pol­gári értékrendet vállalt, más­részt a vajdasági magyarok kö­rében mindig is volt igény a po­litikai védelemre és az érdek­képviseletre. A VMDK vállalta a struktúrájában megnyilvánuló eszmei sokszínűséget és a pol­gári demokrácia legszigorúbb mércéit, ezzel szerezte politi­kai tekintélyét - mondta Ágos­ton, majd kiemelte, hogy a vaj­dasági magyarság most már tudja: közösségi léte és a nem­zeti identitás megőrzését szol­gáló autonómia, valamint a polgári értékrenden kialakuló (Folytatás a 2. oldalon) Az Első Szlovák Befektetési Társaság Rt. (PSIS, a.s.) a Pénz­ügyminisztérium 1995. április 5-én kelt leveléből értesült a mi­nisztérium azon döntéséről, hogy elvették tőle a befektetési és részesedési alapok kezelési jogát. Az elnökség minden jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy ezt a döntést anulálja, s az eset végleges tisztázásáig nem ad ki semmilyen nyilatkozatot. Valamennyi (700 000) ügyfelünket egyénileg tájékoztatjuk. Az Első Szlovák Befektetési Társaság Rt. elnöksége SZEMINÁRIUM A KÖZÖSSÉGI JOGOKRÓL Jó képviseletek kellenek Érdekes előadások és izgalmas viták keretében ütköztet­ték a közösségi jogokkal kapcsolatos álláspontjalkat pén­teken és szombaton Csölösztőn az Együttélés és a Magyar Polgári Párt által szervezett nemzetközi szeminárium részt­vevői, melyet a hazai és külföldi szakértők mellett Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet is megtisztelt Jelenlétével. A két párt a Liberális Internacionálé megfigyelő tagjainak minőségében vállalta el a rendezvény házigazdájának sze­repét. Duray Miklós, az Együttélés elnöke reményét fejezte ki, hogy a szeminárium előrelépést hoz a téma világosabb meghatározásában és a közös fellépés kialakításában. Uj Szó-tudósítás A felszólalások középpontjá­ban az a kérdés állt, hogy kielé­gítő-e a közösségi jogok nemzet­közi szinten történő prezentálá­sa. Eörsi Mátyás, a magyar páriá­ment külügyi bizottságának elnö­ke, a Szabad Demokraták Szö­vetségének képviselője úgy véle­kedett: a nemzetközi fórumokon uralkodó bonyolult helyzet elle­nére a nemzetközi dokumentu­mok kollektív jogokról szóló passzusaiban egyértelmű előre­haladást lehet tapasztalni. Ru­dolf Chmeľ, a Szlovák Külügyi Társaság tagja szerint elsődleges a többség-kisebbség viszonyá­nak megoldása. Szlovákiában ebben - nézete szerint - a legna­gyobb szerepe a Demokratikus Uniónak és a Demokratikus Bal­oldal Pártjának lehetne. Rámuta­tott ugyanakkor arra, tekintettel a közhangulatra, egyik párt sem hajlandó tárgyalni a Magyar Koa­lícióval, ami Chmeľ szerint je­lentősen megnehezíti a problé­ma kezelését. Peter Zajac, a Polgári Kezdeményezések Állan­dó Konferenciája képviseletében (Folytatás a 2. oldalon) 3 no VIM AKÉ'SYMBOLY V JEOMM POKUSE = 1VÝHHA ISICKHH] zAjazd SOSSSnoSk GSDSOS: zoo.ooosk ® 3D 9)100 sk MMH 100.000 SK m aB a so sk BBOSffi) ío.ooo sk T "7? 7? 20 Sk IOTO-POKMR

Next

/
Thumbnails
Contents