Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-10 / 84. szám, hétfő

i 10 J ÚJSZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. április 13. KASSAI VASMŰ Személycserék U] Szó-hír Kassán már hónapok óta rebesgették, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. élén, illetve annak elöljáróságában személycserék várhatók. A részvénytársaság ellenőrző tanácsa a múlt hét péntekén napirendre tűzte ezt a kérdést, és titkos szavazással döntött a vezetőség új összetételéről. Az eddigi elnök-igazgató, Peter Hrinko helyébe a korábbi alelnök, Ján Smerek került. Távozott két alelnök - Ferdinánd Petrák és Vladimír Balaník. Helyükbe új embereket választottak. Az irányításért mostantól Ladislav Drábik elnökhelyettes felel, a pénzügyi helyettes Ján Valenčík lett, az elnök kereskedelmi helyettese Ivan Lacko, a stratégiai ágazat élén pedig Ladislav Matusák áll. (g-f) A hatalom halmozása A kormánykoalíció akaratából nem olyan törvények születtek, amelyek Szlovákia állampolgárainak életét könnyítenék, hanem olyanok, amelyek a koalíció hatalmát növelik - állapítja meg a Demokratikus Unió képviselői klubjának állásfoglalása, amelyet szombaton tettek közzé. A hatalom kizárólágos birtoklásának konkrét példája a hírszerző szolgálat kézbe kaparintása. „Ez a szolgálat, 1989 novembere óta először, egyetlen politikai csoport kezébe került". Megpróbálták antidemokratikusan manipulálni a parlament 6. ülését is, amelynek legkézenfekvőbb példája Augustín Marián Húskának, a parlament alelnökének az ellenzéket korlátozó döntése volt. A DU az alkotmánybírósághoz fordul, mivel az állami szervekről szóló törvény túl nagy hatalmat ad az államtitkároknak, ami ellenkezik az alkotmánnyal. (TA SR A sajtó és a jog A sajtó helyzetével, a médiák adózási feltételeivel foglalkozott az a pozsonyi nemzetközi szeminárium, amelyet a Független Újságírók Központja szervezett. A rendezvényen elhangzott: míg Nyugaton a tulajdonosi viszonyok, a lapkiadókban a vagyoni részesedés jogilag pontosan szabályozott, addig Szlovákiában e téren tökéletlen a legiszlatíva. A médiák területén az EU tagállamaiban 0-5 százalék között mozog az általános forgalmi adó, ezzel szemben nálunk ez 6 százalékos. Éppen ezért a honi kiadók üdvözölnék, ha mi is közelítenénk az EU átlagához. (TASR) II. kiadás Lapzárta: 22.00 Legyünk bátrak! (Folytatás az 1. oldalról) a múlt héten kiderült: ez a hatalom nem örök életű. A munkásszövetségben már megindult a pártszakadás, s másutt is megmutatkoztak az ellentétek. Bár a jóslásoktól tartózkodni szoktam, ezúttal kijelentem, nem hiszem, hogy ez a kormánykoalíció megéli a következő év elejét, mivel belső ellentétei addigra szétfeszítik. Ennek azonban feltételei vannak. A szülőknek tiltakozniuk kell, ha támadják iskoláinkat, s ha megalapozottság nélkül menesztik azok igazgatóit. Tiltakozni kell akkor is, ha a munkahelyeken bizalomnak örvendő, köztiszteletben álló vezetőket menesztenek indoklás nélkül, vagy mondvacsinált okok alapján. Nyilvánossá kell tenni minden demokráciaellenes lépést. Ez a helyzet némileg hasonlít ahhoz, amit 1989 előttről ismerünk. Ebben a helyzetben bátornak kell lennünk. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Ez a kormánykoalíció többször bebizonyította, hogy nem tiszteli á demokratikus alapelveket, ráadásul többségükkel nincs is tisztában. Amennyiben a Szlovák Nemzeti Párt és koalíciós partnerei úgy gondolják, hogy ezzel a törvénymódosítással elhallgattathatják a Magyar Koalíciót, nagyot tévednek. Tévednek azonban akkor is, ha azt hiszik, hogy e törvényjavaslatnak az elfogadása nemzetközi visszhang nélkül maradna és az ország javát szolgálná. Tartalma ugyanis egyrészt az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményével és a szlovák-magyar alapszerződéssel, másrészt valamennyi emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi dokumentummal ellenkezik. Elfogadásának következménye Szlovákia nemzetközi elszigetelődése lenne. Remélem, hogy a koalíció többi tagja ezt idejében tudatosítja. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Nem tartom furcsának, hogy az SZNP ilyen indítványt tesz, hiszen ez a párt volt az, amely korábban a köztársaság védelméről szóló törvényt kezdeményezte. Nézetünk szerint ezt nem lehet egyszerűen a túlhevített patriotizmus következményének tekinteni, hanem látni kell benne a politikumot is. Az SZNP számára mindenki elfogadhatatlan, aki eltérő véleményt képvisel. Már a föderáció utolsó éveiben is azzal fenyegetőztek, hogy az önálló Szlovákiában politikailag, illetve bűnvádilag mindenkit felelősségre vonnak, aki nem támogatta egyértelműen az önállósági törekvéseket. Úgy vélem, ha ezt a módosító javaslatot valóban a parlament elé terjesztik, az politikai erőpróbát jelent majd a kormánykoalíció számá . ra. A koalíció felvilágosultabb része ugyanis pontosan tudja, hogy egy ilyen törvényjavaslat beterjesztése, ne adj' Isten elfogadása, további szög lehetne a jelenlegi politikai hatalom koporsójába. Amennyiben mégis elfogadnák, az sokak számára teljes kiszolgáltatottságot jelentene, mivel a szólásszabadságnak egy olyan közvetett korlátozásátteremtené meg, amelyre a plurális demokráciákban nincs példa. Ha az SZNP megvalósítja célkitűzését, azzal Szlovákia európai jövője kérdőjeleződik meg. Ha ehhez hozzávesszük a Szlovák Információs Szolgálat kézbentartását a kormánykoalíció által, és ha ehhez hozzájárulna a kormányprogramban szereplő ún. nemzeti gárda és civil fegyveres erők megszervezése is, olyan helyzet alakulna ki, mintha egy katonai junta uralkodna az országban. A törvényeket gyakorlatilag megfosztanák érvényüktől. (horváth) Elveszett (DIK-es) illúziók A sors iróniája, hogy vasárnap délben, a Lépések című televíziós vitaműsor keretében a munkásszövetségi Ján Ľupták egyik pártbelije (egyébként privatizációs miniszter) jelentette be: előfordulhat, hogy a vagyonjegyes privatizáció második hullámában esetenként úgy alakul a helyzet, hogy majd 1000 koronát sem érnek az egy főre eső részvények, amelyeket, ugye, egyfajta kárpótlásként is értelmezhetünk azért, hogy a szocializmus évtizedei alatt ugyan keveset fizettek a dolgozónak, de felépítettük a nehéz- és könnyűipart. Amelyet most éppen privatizálunk. Persze, igaz, kimondatlanul ezért is van kit hibáztatnunk. Természetesen a cseheket, akik rákényszerítették Szlovákiára is ezt a módszert. Kezdetben vala Klaus alapkoncepciója, amelynek értelmében a DIK-es privatizáció dominált volna. Az ország kettévált, és megtorpant a vagyon magánosítása, majd 1994 márciusában, a Moravčíkkormány hatalomra kerülése után ismét mintha beindult volna. Bejelentették, hogy 70 milliárdnál nem lehet kisebb a vagyonjegyesen privatizálandó üzemek értéke. Később, Mečiar harmadik kormányzása kezdetén ezt „lealkudták" 60 milliárdra. Tegnap azonban már 40 milliárdról beszélt a privatizációs miniszter. Ami annyit jelent, hogy 1000 MIK-re nemzetiesített DIK-pont átlagos értéke 12 000 korona lesz. Akárhogy csűrték-csavarták is a dolgot a minisztériumi emberek, bejelentéseik alapján csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy nagyon hoppon maradnak a „kárpótlásra" várók. Magyarán szólva: csak az ocsu jutott nekik. De még ezt is átrostálják, hogy annak java is az oly sokat emlegetett vállalati menedzsmenté legyen. Mindent megmagyaráztak a kerekasztal kormánypárti felén ülők, csak egyet nem: hogyan sikerült a cseheknek diadalra vinniük a vagyonjegyes magánosítást, és hogyan tudták ugyanezt ennyire elzülleszteni Mečiar nemzeti közgazdászai. (tm) Vállalkozók vészhelyzetben TA SR-tudósítás A szombati iglói tiltakozó nagygyűlés egy megmozdulási hullám kezdete lehet, s ha kéréseink nem találnak visszhangra, akkor április 18-án Rózsahegyen, majd két héttel később Nyitrán is nagygyűlést tartunk. Azt akarjuk, hogy a kormány tudatosítsa, ez nem egyetlen politikai tömörülés akciója, hanem a különböző régiók vállalkozóinak tiltakozása - jelentette ki Pavol Prokopoviő, az Iparosok, Vállalkozók és Magángazdák Uniójának elnöke szombaton Iglón. A rendkívüli adóterhek miatt, szerinte, országos viszonylatban március 15-ig mintegy 30 ezren adták vissza vállalkozói engedélyüket, másrészt egyre kevesebb az újonnan kiváltott engedélyek száma. A tiltakozó nagygyűlésen a résztvevők erélyesen kikeltek az elektronikus pénztárgépek bevezetése ellen. Sokak szerint a gyors ütemű bevezetés mögött leplezett üzleti érdekek húzódnak. Több lépcsőben kellene bevezetni a pénztárgépeket, mégpedig úgy, hogy 1995. július 1től csak a havonta 1 millió korona forgalom felett teljesítő üzletekben alkalmaznák, és 1997 első felében terjedne ki a kötelezettség valamennyi érintettre. ÉSZAK-IRAKI KURD FRONT Súlyos összecsapás Kurd lázadókkal csaptak össze tegnap a török kormánycsapatok Észak-Irakban. A török invázió kezdete óta történt legnagyobb összecsapásban harminc felkelő és négy kormánykatona vesztette életét. Az AP szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) immár 399 tagja és 40 kormánykatona halt meg Észak-Irakban. Ankara Törökország területén belül is fokozta a hajtóvadászatot a PKK-partizánok ellen. Bitlis és Tunceli tartományokban nagyszabású katonai akciók folynak, és ide telepítik át az Észak-Irakból kivont egységeket is. A Franciországban tartózkodó Erdal Inönü külügyminiszter tegnap Alain Juppével, a francia diplomácia vezetőjével tartott találkozóját követően kijelentette: a török csapatok kivonásának dátumát akkor teszik közzé, amikor a katonai akció befejeződött. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes ma háromnapos látogatásra Ankarába érkezik, mivel Washington egyre jobban nyugtalankodik a kurd hadjárat elhúzódása és a polgári áldozatok számának növekedése miatt. MTI ORVOSI VELEMENY A TAROM-BALESETROL A becsapódás okozta a haláleseteket Egy belga orvos, aki megvizsgálta a Tarom román légitársaság március 31-én lezuhant Airbus típusú gépén utazott személyek holttestét, szombaton cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az utasok a levegőben bekövetkezett robbanás során vesztették volna életüket. - A holttestek legtöbbjének megvizsgálása után elmondhatom, hogy az utasok a talajba történt becsapódáskor vesztették életüket - közölte Marcel Roman a BRTN belga televíziónak nyilatkozva. Elio di Rupo belga közlekedési miniszter csütörtökön kijelentette: nincs bizonyíték arra, hogy a Tarom Bukarestből Brüsszelbe tartó járatának katasztrófáját pokolgép vagy terrorista támadás okozta volna - emlékeztetett a Reuter. Az utóbbi napok számtalan bombariadója után szombaton este újból robbantással fenyegette meg a bukaresti Otopeni nemzetközi repülőteret egy névtelen telefonáló. A bombariadó ezúttal is vaklárma volt, ám megzavarta az Airbus-gép belga áldozatai földi maradványainak hazaszállítási gyászszertartását. Már a TAROM-gép katasztrófáját megelőzően is se szeri, se száma volt a repülőterek, bírósági épületek, kórházak és újságszerkesztőségek elleni telefonos fenyegetéseknek. Az Airbus lezuhanása óta azonban alig múlik el nap anélkül, hogy hamis bombariadó ne zavarná meg a két bukaresti repülőtér működését. A hatóságok lelki terrorról beszélnek, a parlamentben pedig folyamatban van a fenyegető telefonálók megbüntetésének szigorítására vonatkozó törvénytervezet vitája. MTI Ötéves a VMDK (Folytatás az 1. oldalról) társadalmi szerkezet egyaránt fontos politikai erő, amely a vajdasági magyarság számára távlatokat nyit. A VMDK az autonómiáért harcol, s aki támogatja ezt az autonómiát, annak helye van a szervezetben, mondta Ágoston, de hozzáfűzte: a többi magyar szervezetnek nincs kialakított politikai koncepciója és az autonómiára vonatkozó elképzeléseket nem támogatják. Glatz Ferenc az ünnepségen elhangzott előadásában kiemelte: ez a térség évszázadokon át küszködött a nemzetiségi problémákkal. Ezeket többé nem lehet határkiigazításokkal, kitelepítésekkel, asszimilációs folyamatok serkentésével megoldani, hanem az állam keretein belül egy demokratikus, egyéni és a helyi közösség kollektív jogait biztosító kisebbségi politikával. Az ünneplő VMDK-t köszöntötte Rózsa András, Göncz Árpád magyar köztárasági elnök megbízottja, Lábody László, aki Horn Gyula miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, továbbá a hazai és magyarországi politikai pártok képviselői. A VMDK üdvözlő távira rot kapott Kovács László magyar külügyminisztertől, Tabajdi Csaba államtitkártól, Tóth János helyettes államtitkártól, továbbá Romániából Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől, Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől, Szlovákiából Bugár Bélától, az MKDM elnökétől és másoktól. GYARMATI JÓZSEF Kényszerű átszervezés és... (Folytatás az 1. oldalról) A megszorító intézkedések és az állami támogatás elmaradása miatt az Országos Választmány és a Területi Választmányok titkárságainak működési és alkalmazotti struktúráját is át kell szervezni. Az elnöki helyzetjelentést követő vitában e kényszerű lépés kapcsán csaptak össze a vélemények. Két, egymástól filozófiájában eltérő álláspontot ütköztettek a felszólalók. Az elnökségi az alapszabály szellemében a Csemadok szakmai munkáját sok esetben intézményes kereteket pótolva irányító szakmai társaságok szerepét is.megszerette volna őrizni, a területi választmányok munkáját segítve ezzel. A másik álláspont szerint, amelyet a múlt héten megtartott területi választmányi titkári tanácskozáson fogadtak el, a szakmai társaságok munkáját szervező alkalmazottak státuszának teljes megszüntetését, az országos választmány titkárságának leépítését és a területi választmányi titkárságokon dolgozók számának emelését szerették volna. A heves vitát követő szavazás során végül is egyfajta kompromisszumos megoldás született. így az OV titkárságának 12 alkalmazotja lesz, közöttük a munkaköri átszervezések után megmaradó szakmai társaságok 3 titkárával, a TV titkárságokon pedig 18 státusz marad. Másik sarkalatos kérdése volt a vitának az igen radikálisan megváltozott politikai és társadalmi helyzetben való tájékozódási irány. Az OV tagjaiként is tevékeny parlamenti képviselők, valamint politikusok közül Duka Zólyomi Árpád, Rózsa Ernő és Dobos László is az átpolitizálódást sürgették. Érvelve azzal, hogy a Csemadok megőrizte ugyan kulturális és társadalmi szervezetként a jellegét, de ez ma már kevés. Valamifajta egységet sürgetve szeretnék, ha a Csemadok lehetőséget adna - Dobos Lászlóra utalva - az erők koncentrálására. Ennek szellemében össze kellene vonni a sajtót, az alapítványokat, és a cselekvést meghatározó kulturális parlamentet is meg kellene alapítani. Voltak olyan felszólalók, közöttük Csicsay Alajos és Kolár Péter, akik az átpolitizálódás helyett a mindennapok szülői, pedagógusi, újságírói, értelmiségi tevékenységére építő, a Csemadok tudatosabb, szakmailag megalapozottabb, a magyar iskolákkal létesítendő szoros kapcsolatokra építő jövőjét vázolták fel. Elfogadta az OV a tagsági díjak új rendszerét, aminek alapján 10 és 25 korona lesz a legalacsonyabb tagdíj, de bevezetik az ún. támogatói bélyegeket, amelyeket azok vásárolhatnak meg, akik nagyobb összegekkel szeretnék támogatni a szövetség alapszervezeteit. Jóváhagyott a választmány egy levéltervezetet, amelyben tiltakoznak az oktatási miniszternél Tóth Sándor, a rozsnyói magyar iskola igazgatójának törvénytelen leváltása ellen. Végezetül megvitatták és elfogadták a Csemadok Országos Választmányának Felhívását, amelyben a magyar nemzeti kisebbséggel szemben hozott intézkedések ellen tiltakoznak. (Ennek szövegét lapunk 5. oldalán közöljük.) Döntöttek arról is, hogy a kulturális szövetség társrendezője lesz az április 22-i komáromi nagygyűlésnek. (d-n) Jó képviseletek kellenek (Folytatás az 1. oldalról) a kisebbségi jogok fejlődésének rendszerváltást követő időszakát elemezte. Kijelentette, hogy a szlovák alkotmányban a kisebbségi jogok tekintetében nem sikerült a maximumot biztosítani. Nézete szerint az alkotmány preambuluma joggal keltheti a nemzeti kisebbségek tagjaiban azt az érzést, hogy nem egyenrangú állampolgárai Szlovákiának. Öllős László az MPP szakértőjeként felvázolta, hogy a felvilágosodás óta milyen hatások és viták alapján formálódott ki a szóban forgó problémakör. A rendezvény résztvevői számára egyetlen cél volt az irányadó, mégpedig az, hogy a nyugat-európai és kelet-európai közvélemény elfogadja, hogy a kisebbségeknek joguk van részt venni az őket érintő döntéshozatalban. Ehhez azonban a kisebbségeknek képviseleti szervre van szükségük, amely közösségi véleményüket megfogalmazza. A jelenlévők többsége egyetértett abban, hogy erre a kisebbségi önkormányzati rendszer teljes mértékben alkalmas lenne. A résztvevők szombaton lefektették a szeminárium záródokumentumának alapelveit, s megegyeztek abban, hogy legkésőbb április 22-ig megfogalmazzák a határozatot, majd beterjesztik a Liberális Internacionálé végrehajtó bizottsága elé. (horváth) IZLANDI VALASZTAS A konzervatívok visszaestek Hajszálnyi többséggel a hatalmon lévő konzervatív-szociáldemokrata szövetség nyerte meg a szombati izlandi parlamenti választást. A hivatalos végeredmény szerint a kormánykoalíció két pártja 32-t szerzett meg a 64 parlamenti mandátumból. Tovább erősítette pozícióját a legerősebb ellenzéki erő, a liberális Haladó Párt, amely 15 képviselői helyet szerzett meg. A szocialista Népi Szövetség 9 képviselői helyhezjutott. David Oddson kormányfő a választási eredmények ismeretében azt mondta, hogy mindenekelőtt a szociáldemokratákkal kíván tárgyalni a koalíció folytatásáról, de nem zárta ki egy más összetételű kormány felállításának lehetőségét sem, például a liberálisok részvételével. A DPA szerint elméletileg nem zárható ki egy balközép kormány megalakulása sem a liberálisok vezetésével. MTI