Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-06 / 81. szám, csütörtök

1995. április 6. VELEMENY ÚJ sz ó HA Surányi törekvések Kommüniké £ KOMMENTÁRUNK Az úgymond kommüniké szóve­gével kapcsolatban sok minden el­mondható - így például az, hogy néhány elvbarát, ha összejön, nemigen szokott .kommünikét' ki­adni még akkor sem, ha mások emberi jogai ellen kívánnak ágál­ni. A korábbi, az 1990. március 3-1 (első) surányi nyilatkozattal, és az 1993. április 4h II. memorandum­mal összehasonlítva ezt az új pamflettet észrevehető némi ter­minológiai csíszolódás. Újabban már nem beszélnek a köztársaság védelméről szóló törvényről, ha­nem valamiféle alkotmányvédelmi törvény elfogpdásának szükséges­ségét vetik fel <persze, ugyanarról van szó, és ráadásul egy jogállam­ban minden egyes jogszabálynak az alkotmányból kell kiindulnia, az alkotmányt kell védenie, mert el­lenkező esetben az alkotmánybí­róság hatályon kívül helyezi). Merőben új fogalom viszont az al­ternatív ratifikálás, amelyről az embernek valahogy az alternatív oktatás jut az eszébe. A nemzetkö­zi jog ilyen fogalmat nem ismer. Ugyanakkor nem lehet észre nem venni, hogy a surányi nyilatkozat tartalmának jelentős része a ma­gyar-szlovák alapszerződés ellen irányul. Amennyiben a Szlovák Köztársaság komolyan veszi az alapszerződést, és annak a ki­sebbségi jogokról szóló rendelke­zéseit. akkor a szlovák parlament nem fogadhat el olyan államnyelvi törvényt, amely megfelelne a Mati­ca és a surányi elvbaráti találko­zón résztvevők elvárásainak Ugyanígy nem lehet olyan területi beosztási törvényt elfogadni, amely az úgymond vertikális (függőleges) elvet követné, és olyan közigazgatási egységeket alakitana ki, amelyekben a szlová­kok mindenütt többségbe kerülné­nek. Ez ugyanis még a surányi ta­lálkozón részt vevő Dusán Slobod­nik szerint is ellentétben állna az­zal az 120l-es ajánlással, amelyet az alapszerződés értelmében a Szlovák Köztársaságnak jogi köte­lezettségként kellene alkalmaz­nia. Az alternativ ratifikálás előtt tel­jesítendő követelmények minden­képpen arra irányulnak, hogy a szlovák parlamentben ne kerül­hessen sor az alapszerződés ratifi­kálására. Nehezen képzelhető el ugyanis olyan ágazati (miniszteri?) intézkedés, amely magyarországi egyházi, levéltári vagy múzeumi vagyoni államosítana a Szlovák Köztársaság javára. Ezt még hazai viszonylatban sem teszi lehetővé az a szlovák alkotmány, amelynek védelméről a surányiak törvényt kívánnak hozatni. Azt sem igen tu­dom elképzelni, milyen törvényes intézkedéssel kívánják megakadá­lyozni, hogy a többségében ma­gyarlakta községekben, városok­ban Kossuth Lajosnak, Petőfinek szobrot emeljenek legyes szlovák radikálisok szerint ők lennének azok szlovák származású nemzet­árulók, akiknek nem szabad szob­rot emelni). Nem értem azt sem, hogyan lehet az 1944. október 19­e előtti Magyarországot fasisztá­nak tekinteni, hiszen ott egészen a német megszállásig többpártrend­szer, és nem olyan fasiszta totali­tárius egypárti rendszer uralko­dott, mint például a Szlovák Állam­ban, amelynek államfőjét háborús bűnösként elitélték ugyan, de főként az utóbbi időben mind töb­ben magasztalják érdemeit - em­lékművekkel és kiállításokkal is. Zavaros vagdalkozásnak tűnik a legutóbbi surányi közlemény. Ju­bileumi találkozóról beszél, holott az első surányi memorandum ötö­dik évfordulója egy hónappal ezelőtt volt. A helyhatósági válasz­tásokkal kapcsolatos törvénnyel kapcsolatos módosításról szólva valójában ugyanazt követeli, amit a magyar pártok képviselői akar­tak a parlamentben átültetni. Nem lehet tudni, milyen szervezettel szemben akarnak vizsgálatot kez­deményezni, mert olyan társulás, amelyről említést tesznek, egy­szerűen nem létezik. Államnyelvről szóló törvényt követel, de a francia eredetű .kommüniké" címet hasz­nálja. A nyelvezete pedig olyan, hogy ez már valóban felveti a szlo­vák nyelv védelméről szóló törvény szükségességét. FEKETE MARIAN a dél-szlovákiai szlovákok találkozói aláíróinak jubileumi találkozójáról UNITED PHILHARMONIC ORCHESTRA Évadzáró koncert Ismét Pozsonyban szerepel a nemzetközi United Philharmo­nic Orchestra, amelynek egyben ez lesz az évadzáró koncertje a szlovák fővárosban. Az április 8-án, szombaton a Szlovák Rá­dió nagytermében este hét órakor kezdődő hangverseny műso­rán Sibelius Karélia szvitje, Sosztakovícs V. szimfóniája és Ha­csaturjan népszerű Hegedűversenye szerepel. Az utóbbi szólis­tája Benjamin Schmidt osztrák hegedűművész lesz. A pozsonyi osztrák nagykövetség támogatásával rendezett koncert ezúttal is ingyenes, a belépés szabad, az adományozni kívánók tetszőleges összeggel járulhatnak hozzá a pozsonyi Szent Er­zsébet Onkológiai Intézet betegeinek gyógyításához. A zenekar áprilisban Ausztriában koncertezik, többek között a patinás bécsi Konzerthaus Mozart-termében ad hangver­senyt. Az SZK nyelvileg vegyes te­rülete helyzetének, valamint a dél-szlovákiai szlovákok hét hivatalos találkozójának ered­ményeit értékelve, most a lét­rejöttük ötödik évfordulója al­kalmából kénytelenek va­gyunk megállapítani, hogy az eddigi kormányok és az SZK Nemzeti Tanácsának alapvető politikai lépései ezen a terüle­ten de facto megteremtették a kulturális és oktatásügyi au­tonómia valamennyi feltéte­lét, és az úgynevezett Tábla­törvény és az Anyakönyvi Tör­vény elfogadásával, illetve a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításának elvetésével megalapították az úgynevezett hivatali autonó­miát mint az SZK magyar nem­zetiségű állampolgárai terüle­ti autonómiájának hírnökét. Öt év után a mai kormány az első olyan kormány a szu­verén SZK-ban, amely megkü­lönböztetett hozzáállást tanú­sít a szlovák identitás revitali­zálásához (felélesztéséhez, újjáélesztéséhez) az SZK nyelvileg vegyes területén, és amelynek szándékában áll, hogy a többségi államalkotó nemzet szükségletei és a nemzetiségi kisebbségek tag­jai közötti viszonyt kiegyensú­lyozottan és hatékonyan ren­dezze. A magyar politikai szubjektumok továbbra is e közeg destabilizálására, az in­dulatok szítására, a nemzeti­ségi követelések aránytalan növelésére, az egész problé­makör politizálására és a nemzetközi struktúrákra való megengedhetetlen befolyásra törekednek, ami nézetünk szerint ellentétben áll az al­kotmányossággal, a köztár­saság integritásával és társa­dalmi stabilitásával, megren­geti a közvéleményt és az itt élő szlovákokban a létbizony­talanság érzetét kelti. Ezért ismételten kérjük a kormányt és az SZK Nemzeti Tanácsát: - mihamarább fogadják el az SZK Nemzeti Tanácsának az államnyelvről szóló törvé­nyét, - módosítsák az SZK NT helyhatósági választásokról szóló törvényét mégpedig az arányosság elvével összhang­ban, - fogadják el az SZK terüle­ti beosztásáról szóló törvényt a vertikális elvvel összhang­ban, - fogadjanak el törvénye­rejű intézkedést az állami in­tegritás veszélyeztetése ellen, például az SZK Alkotmányá­nak védelméről szóló tör­vényt, - még az 1995-ös év első felében dolgozzák ki és hoz­zák nyilvánosságra azokat a kormányintézkedéseket, ame­lyek az emiitett területen élő szlovákok sokoldalú szükség­leteinek a kielégítését szol­gálnák, - vizsgálják ki a Dél-szlová­kiai Városok és Falvak Társu­lásának a területi autonómiá­val kapcsolatos szándékait, mivel ezek ellentétben állnak az alkotmányossággal, az SZK integritásával és az államhatá­rok sérthetetlenségével, és nyújtsanak magyarázatot a szlovák közvéleménynek e lé­pések törvényességéről. A magyar-szlovák alap­szerződéssel kapcsolatos ál­láspontunk abból indul ki, hogy ezt a szerződést a parla­ment még nem ratifikálta. En­nek ellenére nem fogadjuk el a szerződés és rendelkezései­nek bármiféle olyan értelme­zését, amely a kisebbségek területi autonómiájára való bármiféle kollektív jogát ala­pozná meg. Az esetleges ratifikálás előtt ezért kérjük a kormány és az SZK Nemzeti Tanácsát: - fogadják el a fent említett törvényeket a belföldi törvény­hozás megszilárdításának szellemében, - ágazati intézkedéssel ren­dezni a Magyar Köztársaság levéltári, múzeumi, képtári és egyházi gyűjteményeiben levő történelmi emlékek visszaho­zatalát az SZK-ba, és ugyanígy törvényerejű intézkedéssel gátat szabni olyan em­lékművek felállításának, ame­lyek a szlovákok egykori és a Horthy-féle fasiszta magyaror­szági asszimilálásának szind­rómáját idézik elő. (...) Abban az esetben, ha a kor­mány eltér a programnyilatko­zatától, további megfelelő lé­péseket választunk a legalap­vetőbb polgári és nemzeti jo­gaink védelmére. Hisszük, hogy ilyen lépések­re nem leszünk rákényszerít­ve. Nagysurány, 1995.április 4. Aláírók: Eva Garajová, Érsek­újvár; Zdenka Anettová, Ko­márom: Andrej Strycek, Kosút; Stanislav Bajaník, Dunaszer­dahely; Jozef Steiner, Nagysu­rány 1 Botrányok tanulsága Régóta rebesgették, de úgy tűnik, valóban beindult a sze­zon - egyre több befektetési alapban történnek komoly vál­tozások, sőt már az első botrányoknak is tanúi lehettünk. Elsőként nem más, mint a legnagyobb, a VÜB Kupón ke­rült reflektorfénybe. Ennek részvényesei nyugodtak lehet­nek. a japán Nomura ugsan eg\ klasszikus tökepiaci speku­lációval, jókora haszonra szert téve elvitte a befektetési alap egyharmadát, de a VÜB Kupón még így is a legnagyobb ma­radt és az egy részvényre eső érték sem csökkent A sort a besztercebányai PSIPS folytatta, ahol sajnos másképp fest a dolog. Részvényesei azonban maguknak keresték a bajt, legalábbis azzal, hogy elhitték, egy év múlva hús/ezer koro­na útheti a markukat. Márpedig kétszázezer ember felült en­nek a csábitasnak. így most az orszäg második legnagyobb befektetési alapja rúgja az utolsókat Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, pontosan mi iniatt vonta be a pénzügymi­nisztérium a PSIPS működési engedélyét, de ha hinni lehet a híreknek, a kérdést ma íg> kell feltennünk: maradt-e egyál­talán elosztandó vagyon az egykoron húszezer koronára vá­gyó részvényesek számára'' Harmadik példaként álljon itt a „tíz nagy" következő tagjának, a Slov couponnak az esete. Ezzel kapcsolatban kiderült, az alap részvényeinek hónapo­kig tapasztalt magas árfolyamát és rendkívüli likviditását (forgalmát) az váltotta ki, hogy több befektetői csoport egy­mással vetélkedve eszeveszett iramban felvásárolta a piacon megjelenő SC-részvényeket. A versenyfutás győztesét végül is a március elejei közgyűlés telte egyértelművé, ami persze különféle változásokat vont maga után az irányltószervek­ben. Arra ma még nehéz választ adni, hogy emiatt aggódni uk kell-e a kisrészvényeseknek, az viszont biztos, az új ke­zelőnek gyorsan tisztáznia kellene azokat a kétségekel. ame­lyeket a vezetésből kiszorított másik csoport tagjai vetettek fel az alap működésével kapcsolatban. Ezek az ügyek nagyon jó alapot szolgáltathatnak a jelen­legi kormánykoalíció számára a vagyonjegyes privatizáció elleni támadásra. Az ez.zel foglalkozó legmagasabb tisztség­viselő, Jozef Maguía, pénzügy-minisztériumi államtitkár vi­szont kénytelen lesz azt is számításba venni, hogy az. állami felügyelet vezetőjeként a PSIPS és a többi hasonló alap el­lenőrzésével épp neki kelleti volna idejében elejét venni a botrányoknak. Jóindulatú hozzáállás esetéhen azonban a la­pasztalatokból okulva módosítani kellene a törvényi szabá­lyozást. A tőkepiaci szakértők szerinl Nyugaton is botrá­nyok sorozatának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a hiá­nyosságokat fokozatosan kiküszöbölve olajozollá tegyék a gazdaság legfinomabb gépezetének működését. Számunkra mindebből az a legfontosabb, hogy az. elmúlt hónapok törté­nései alapján mindenképpen meg kell teremleni a kisrészvé­nyesek védelmének eszközeit. Erre már csak azért is szük­ség van. mert a PSIPS :éhez hasonló, gyakorlatilag esélyte­len ígéretekben csalódottak az egész, tőkepiac iránt elveszt­hetik a bizalmukat, és ezzel nem csak az egyén, hanem az ország is károsodik. TUBA LAJOS PRO VITATE Nemcsak egyéneknek úl Szó-hír A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom kezdemé­nyezi a Pro vitate (A helytállá­sért) díj alapszabályának meg­változtatását. Mint arról Bo­gár Béla elnök és Bárdos Gyu­la szóvivő tájékoztatták lapun­kat, szeretnék elérni, hogy a törvényhozás magyar parla­menti képviselői által alapított díjat ne csak személyeknek, hanem csoportoknak is oda­ítélhessék - ám ehhez meg kell változtatni az alapsza­bályt. A kérdést szeretnék mi­hamarabb megvitatni az MKDM és az Együttélés képvi­selői frakciójában. 0. A. AHOGY ÉN LÁTOM i Noha nagyon unom már a televí­ziót, mert rabolja az időmet, a leglé­nyegesebb dolgokról sunyi módon elvonja a figyelmemet, ezúttal na­gyon egyetértek Ján LangoS képvi­selővel abban, hogy a parlament ülésein - kerül amibe kerül - be kell kapcsolni a kamerákat. Hadd lássák a dolgozó tömegek, hogyan gyártják honatyáink és -leányaink a tőrvényt. Persze így is csak a jég hegy csúcsán zajló eseményekről szerzünk tudomást és legfeljebb a szónok stílusa, agresszivitása vagy szolid okfejtése alapján alkotha­tunk képet a politikai folyamatok lé­nyegéről. De azért ez is több a sem­minél. Ján Lángos, akt a rendszerváltás után évekig szövetségi belügymi­niszter volt. így az állam működésé­nek diszkrétebb, a piepsz által ke­vésbé ismert vonatkozásaival is kö­zelről megismerkedett, jól tudja mi­ért szorgalmazza a telviziós kőzveti­A többség diktatúrája tést. A törvényhozás 6. ülésén a tit­kosszolgálatokról szóló ama tőr­vény is napirendre kerül, amelyet a köztársaság elnöke nem volt haj­landó aláírni. A jogszabály közel­jóvőbeni sorsához nem fér kétség: biztosra vehető, hogy ez a tőrvény­hozás ugyanügy megszavazza mint először. És az is biztosra vehető, hogy a törvény ezt követően az Al­kotmánybíróság asztalára kerül. Ugyanis ahogy a titkosszolgálat (SIS) igazgatója kinevezéséről ren­delkezik. az egyértelműen ellenté­tes mind az ellenőrzés, mind a jog­államiság alapelveivel. Az el­lenőrzésnek ugyanis az a legfőbb alapelve, hogy: az önkontroll - nem ellenőrzés. A jogállamisággal pedig azért áll hadilábon a Meciar-kor­mány által módosított törvény, mert a titkosszolgálat elnökének köztár­sasági elnök, illetve parlament álta­li beszámoltatása teljesen illuzóri­kussá válna. A végrehajtó hatalom azt figyeltethetne meg a titkosszol­gálattal. akit jónak lát. és saját ér­dekeinek megfelelően használhat­ná fel a megfigyelési eredménye­ket. Az eddigi szabályozás értelmé­ben a miniszterelnök előterjesztése alapján az államfő nevezte ki a tit­kosszolgálat főnökét. Vladimír Meciar ezt a jogot most ki akarja venni Michal Kovád kezéből, és úgy módosíttatta a SIS-ről szóló tör vényt, hogy a kormányjavaslatára a miniszterelnök nevezhesse ki a tit­kosszolgálat igazgatóját. Mivel a kormánykoalíció (mint minden működőképes koalíció a világon) parlamenti többséggel rendelkezik. formálisan semmi akadálya nincs az elképzelés megvalósításának. Az alkotmány szellemével viszont szöges ellentétben áll e törekvés. A vak is látja, hogy a titkosszolgálat parlament általi reális ellenőrzésé­nek lehetetlenné tétele egy jelentős lépés lenne a miniszterelnöki hata­lom korlátlanná válása félé vezető ütőn. Még az olyan jól működő de­mokráciákban. mint amilyen az Egyesült Államok, a Német Szövetsé­gi Köztársaság vagy Nagy-Britannia is hatalmas botrányok, parlamenti viharok törnek ki néha a titkosszol­gálati machinációk körül, és ezek­nek a botrányoknak középpontjában rendszerint a végrehajtó hatalom áll. Nem egy miniszterelnök bukott már meg Nyugat-Európában is amiatt hogy kiderült: visszaélt a titkosszol­gálatban rejlő lehetőségekkel. Telje­sen indokolt tehát, hogy nálunk ­alig több mint öt éwel a diktatúra legyőzése után - a demokrácia mel­lett elkötelezett politikusok fölöttébb gyanakodva szemlélik Vladimír Meőiarnak ilyen irányú törekvéseit. A parlamentáris demokráciákra az jellemző, hogy az a politikai irányzat kerül hatalomra, amelyik többséget tudhat maga mögött A többség dik­tatúrája túlburjánzásának elkerülé­sét elsősorban a hatalmi ágak (tőr­vényhozó. végrehajtó és bírói hata­lom) különválasztása szavatolja. Meciarnak a november 4-i akciójával a törvényhozásban úgyszólván telje­sen sikerült kiiktatni az ellenzéket. Néhány héten belül az is kiderül, hogy a titkosszolgálatokról szóló tör­vény alkotmánybírósági felülbírálás­ra továbbítása után milyen trükköt alkalmaz hatalmának teljesen part­talanná tételére. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents