Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-06 / 81. szám, csütörtök

1995. április 6. VELEMENY ÚJ sz

ó HA Surányi törekvések Kommüniké £ KOMMENTÁRUNK Az úgymond kommüniké szóvegével kapcsolatban sok minden elmondható - így például az, hogy néhány elvbarát, ha összejön, nemigen szokott .kommünikét' kiadni még akkor sem, ha mások emberi jogai ellen kívánnak ágálni. A korábbi, az 1990. március 3-1 (első) surányi nyilatkozattal, és az 1993. április 4h II. memorandummal összehasonlítva ezt az új pamflettet észrevehető némi terminológiai csíszolódás. Újabban már nem beszélnek a köztársaság védelméről szóló törvényről, hanem valamiféle alkotmányvédelmi törvény elfogpdásának szükségességét vetik fel <persze, ugyanarról van szó, és ráadásul egy jogállamban minden egyes jogszabálynak az alkotmányból kell kiindulnia, az alkotmányt kell védenie, mert ellenkező esetben az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi). Merőben új fogalom viszont az alternatív ratifikálás, amelyről az embernek valahogy az alternatív oktatás jut az eszébe. A nemzetközi jog ilyen fogalmat nem ismer. Ugyanakkor nem lehet észre nem venni, hogy a surányi nyilatkozat tartalmának jelentős része a magyar-szlovák alapszerződés ellen irányul. Amennyiben a Szlovák Köztársaság komolyan veszi az alapszerződést, és annak a kisebbségi jogokról szóló rendelkezéseit. akkor a szlovák parlament nem fogadhat el olyan államnyelvi törvényt, amely megfelelne a Matica és a surányi elvbaráti találkozón résztvevők elvárásainak Ugyanígy nem lehet olyan területi beosztási törvényt elfogadni, amely az úgymond vertikális (függőleges) elvet követné, és olyan közigazgatási egységeket alakitana ki, amelyekben a szlovákok mindenütt többségbe kerülnének. Ez ugyanis még a surányi találkozón részt vevő Dusán Slobodnik szerint is ellentétben állna azzal az 120l-es ajánlással, amelyet az alapszerződés értelmében a Szlovák Köztársaságnak jogi kötelezettségként kellene alkalmaznia. Az alternativ ratifikálás előtt teljesítendő követelmények mindenképpen arra irányulnak, hogy a szlovák parlamentben ne kerülhessen sor az alapszerződés ratifikálására. Nehezen képzelhető el ugyanis olyan ágazati (miniszteri?) intézkedés, amely magyarországi egyházi, levéltári vagy múzeumi vagyoni államosítana a Szlovák Köztársaság javára. Ezt még hazai viszonylatban sem teszi lehetővé az a szlovák alkotmány, amelynek védelméről a surányiak törvényt kívánnak hozatni. Azt sem igen tudom elképzelni, milyen törvényes intézkedéssel kívánják megakadályozni, hogy a többségében magyarlakta községekben, városokban Kossuth Lajosnak, Petőfinek szobrot emeljenek legyes szlovák radikálisok szerint ők lennének azok szlovák származású nemzetárulók, akiknek nem szabad szobrot emelni). Nem értem azt sem, hogyan lehet az 1944. október 19e előtti Magyarországot fasisztának tekinteni, hiszen ott egészen a német megszállásig többpártrendszer, és nem olyan fasiszta totalitárius egypárti rendszer uralkodott, mint például a Szlovák Államban, amelynek államfőjét háborús bűnösként elitélték ugyan, de főként az utóbbi időben mind többen magasztalják érdemeit - emlékművekkel és kiállításokkal is. Zavaros vagdalkozásnak tűnik a legutóbbi surányi közlemény. Jubileumi találkozóról beszél, holott az első surányi memorandum ötödik évfordulója egy hónappal ezelőtt volt. A helyhatósági választásokkal kapcsolatos törvénnyel kapcsolatos módosításról szólva valójában ugyanazt követeli, amit a magyar pártok képviselői akartak a parlamentben átültetni. Nem lehet tudni, milyen szervezettel szemben akarnak vizsgálatot kezdeményezni, mert olyan társulás, amelyről említést tesznek, egyszerűen nem létezik. Államnyelvről szóló törvényt követel, de a francia eredetű .kommüniké" címet használja. A nyelvezete pedig olyan, hogy ez már valóban felveti a szlovák nyelv védelméről szóló törvény szükségességét. FEKETE MARIAN a dél-szlovákiai szlovákok találkozói aláíróinak jubileumi találkozójáról UNITED PHILHARMONIC ORCHESTRA Évadzáró koncert Ismét Pozsonyban szerepel a nemzetközi United Philharmonic Orchestra, amelynek egyben ez lesz az évadzáró koncertje a szlovák fővárosban. Az április 8-án, szombaton a Szlovák Rádió nagytermében este hét órakor kezdődő hangverseny műsorán Sibelius Karélia szvitje, Sosztakovícs V. szimfóniája és Hacsaturjan népszerű Hegedűversenye szerepel. Az utóbbi szólistája Benjamin Schmidt osztrák hegedűművész lesz. A pozsonyi osztrák nagykövetség támogatásával rendezett koncert ezúttal is ingyenes, a belépés szabad, az adományozni kívánók tetszőleges összeggel járulhatnak hozzá a pozsonyi Szent Erzsébet Onkológiai Intézet betegeinek gyógyításához. A zenekar áprilisban Ausztriában koncertezik, többek között a patinás bécsi Konzerthaus Mozart-termében ad hangversenyt. Az SZK nyelvileg vegyes területe helyzetének, valamint a dél-szlovákiai szlovákok hét hivatalos találkozójának eredményeit értékelve, most a létrejöttük ötödik évfordulója alkalmából kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az eddigi kormányok és az SZK Nemzeti Tanácsának alapvető politikai lépései ezen a területen de facto megteremtették a kulturális és oktatásügyi autonómia valamennyi feltételét, és az úgynevezett Táblatörvény és az Anyakönyvi Törvény elfogadásával, illetve a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításának elvetésével megalapították az úgynevezett hivatali autonómiát mint az SZK magyar nemzetiségű állampolgárai területi autonómiájának hírnökét. Öt év után a mai kormány az első olyan kormány a szuverén SZK-ban, amely megkülönböztetett hozzáállást tanúsít a szlovák identitás revitalizálásához (felélesztéséhez, újjáélesztéséhez) az SZK nyelvileg vegyes területén, és amelynek szándékában áll, hogy a többségi államalkotó nemzet szükségletei és a nemzetiségi kisebbségek tagjai közötti viszonyt kiegyensúlyozottan és hatékonyan rendezze. A magyar politikai szubjektumok továbbra is e közeg destabilizálására, az indulatok szítására, a nemzetiségi követelések aránytalan növelésére, az egész problémakör politizálására és a nemzetközi struktúrákra való megengedhetetlen befolyásra törekednek, ami nézetünk szerint ellentétben áll az alkotmányossággal, a köztársaság integritásával és társadalmi stabilitásával, megrengeti a közvéleményt és az itt élő szlovákokban a létbizonytalanság érzetét kelti. Ezért ismételten kérjük a kormányt és az SZK Nemzeti Tanácsát: - mihamarább fogadják el az SZK Nemzeti Tanácsának az államnyelvről szóló törvényét, - módosítsák az SZK NT helyhatósági választásokról szóló törvényét mégpedig az arányosság elvével összhangban, - fogadják el az SZK területi beosztásáról szóló törvényt a vertikális elvvel összhangban, - fogadjanak el törvényerejű intézkedést az állami integritás veszélyeztetése ellen, például az SZK Alkotmányának védelméről szóló törvényt, - még az 1995-ös év első felében dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra azokat a kormányintézkedéseket, amelyek az emiitett területen élő szlovákok sokoldalú szükségleteinek a kielégítését szolgálnák, - vizsgálják ki a Dél-szlovákiai Városok és Falvak Társulásának a területi autonómiával kapcsolatos szándékait, mivel ezek ellentétben állnak az alkotmányossággal, az SZK integritásával és az államhatárok sérthetetlenségével, és nyújtsanak magyarázatot a szlovák közvéleménynek e lépések törvényességéről. A magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatos álláspontunk abból indul ki, hogy ezt a szerződést a parlament még nem ratifikálta. Ennek ellenére nem fogadjuk el a szerződés és rendelkezéseinek bármiféle olyan értelmezését, amely a kisebbségek területi autonómiájára való bármiféle kollektív jogát alapozná meg. Az esetleges ratifikálás előtt ezért kérjük a kormány és az SZK Nemzeti Tanácsát: - fogadják el a fent említett törvényeket a belföldi törvényhozás megszilárdításának szellemében, - ágazati intézkedéssel rendezni a Magyar Köztársaság levéltári, múzeumi, képtári és egyházi gyűjteményeiben levő történelmi emlékek visszahozatalát az SZK-ba, és ugyanígy törvényerejű intézkedéssel gátat szabni olyan emlékművek felállításának, amelyek a szlovákok egykori és a Horthy-féle fasiszta magyarországi asszimilálásának szindrómáját idézik elő. (...) Abban az esetben, ha a kormány eltér a programnyilatkozatától, további megfelelő lépéseket választunk a legalapvetőbb polgári és nemzeti jogaink védelmére. Hisszük, hogy ilyen lépésekre nem leszünk rákényszerítve. Nagysurány, 1995.április 4. Aláírók: Eva Garajová, Érsekújvár; Zdenka Anettová, Komárom: Andrej Strycek, Kosút; Stanislav Bajaník, Dunaszerdahely; Jozef Steiner, Nagysurány 1 Botrányok tanulsága Régóta rebesgették, de úgy tűnik, valóban beindult a szezon - egyre több befektetési alapban történnek komoly változások, sőt már az első botrányoknak is tanúi lehettünk. Elsőként nem más, mint a legnagyobb, a VÜB Kupón került reflektorfénybe. Ennek részvényesei nyugodtak lehetnek. a japán Nomura ugsan eg\ klasszikus tökepiaci spekulációval, jókora haszonra szert téve elvitte a befektetési alap egyharmadát, de a VÜB Kupón még így is a legnagyobb maradt és az egy részvényre eső érték sem csökkent A sort a besztercebányai PSIPS folytatta, ahol sajnos másképp fest a dolog. Részvényesei azonban maguknak keresték a bajt, legalábbis azzal, hogy elhitték, egy év múlva hús/ezer korona útheti a markukat. Márpedig kétszázezer ember felült ennek a csábitasnak. így most az orszäg második legnagyobb befektetési alapja rúgja az utolsókat Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, pontosan mi iniatt vonta be a pénzügyminisztérium a PSIPS működési engedélyét, de ha hinni lehet a híreknek, a kérdést ma íg> kell feltennünk: maradt-e egyáltalán elosztandó vagyon az egykoron húszezer koronára vágyó részvényesek számára'' Harmadik példaként álljon itt a „tíz nagy" következő tagjának, a Slov couponnak az esete. Ezzel kapcsolatban kiderült, az alap részvényeinek hónapokig tapasztalt magas árfolyamát és rendkívüli likviditását (forgalmát) az váltotta ki, hogy több befektetői csoport egymással vetélkedve eszeveszett iramban felvásárolta a piacon megjelenő SC-részvényeket. A versenyfutás győztesét végül is a március elejei közgyűlés telte egyértelművé, ami persze különféle változásokat vont maga után az irányltószervekben. Arra ma még nehéz választ adni, hogy emiatt aggódni uk kell-e a kisrészvényeseknek, az viszont biztos, az új kezelőnek gyorsan tisztáznia kellene azokat a kétségekel. amelyeket a vezetésből kiszorított másik csoport tagjai vetettek fel az alap működésével kapcsolatban. Ezek az ügyek nagyon jó alapot szolgáltathatnak a jelenlegi kormánykoalíció számára a vagyonjegyes privatizáció elleni támadásra. Az ez.zel foglalkozó legmagasabb tisztségviselő, Jozef Maguía, pénzügy-minisztériumi államtitkár viszont kénytelen lesz azt is számításba venni, hogy az. állami felügyelet vezetőjeként a PSIPS és a többi hasonló alap ellenőrzésével épp neki kelleti volna idejében elejét venni a botrányoknak. Jóindulatú hozzáállás esetéhen azonban a lapasztalatokból okulva módosítani kellene a törvényi szabályozást. A tőkepiaci szakértők szerinl Nyugaton is botrányok sorozatának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a hiányosságokat fokozatosan kiküszöbölve olajozollá tegyék a gazdaság legfinomabb gépezetének működését. Számunkra mindebből az a legfontosabb, hogy az. elmúlt hónapok történései alapján mindenképpen meg kell teremleni a kisrészvényesek védelmének eszközeit. Erre már csak azért is szükség van. mert a PSIPS

:éhez hasonló, gyakorlatilag esélytelen ígéretekben csalódottak az egész, tőkepiac iránt elveszthetik a bizalmukat, és ezzel nem csak az egyén, hanem az ország is károsodik. TUBA LAJOS PRO VITATE Nemcsak egyéneknek úl Szó-hír A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kezdeményezi a Pro vitate (A helytállásért) díj alapszabályának megváltoztatását. Mint arról Bogár Béla elnök és Bárdos Gyula szóvivő tájékoztatták lapunkat, szeretnék elérni, hogy a törvényhozás magyar parlamenti képviselői által alapított díjat ne csak személyeknek, hanem csoportoknak is odaítélhessék - ám ehhez meg kell változtatni az alapszabályt. A kérdést szeretnék mihamarabb megvitatni az MKDM és az Együttélés képviselői frakciójában. 0. A. AHOGY ÉN LÁTOM i Noha nagyon unom már a televíziót, mert rabolja az időmet, a leglényegesebb dolgokról sunyi módon elvonja a figyelmemet, ezúttal nagyon egyetértek Ján LangoS képviselővel abban, hogy a parlament ülésein - kerül amibe kerül - be kell kapcsolni a kamerákat. Hadd lássák a dolgozó tömegek, hogyan gyártják honatyáink és -leányaink a tőrvényt. Persze így is csak a jég hegy csúcsán zajló eseményekről szerzünk tudomást és legfeljebb a szónok stílusa, agresszivitása vagy szolid okfejtése alapján alkothatunk képet a politikai folyamatok lényegéről. De azért ez is több a semminél. Ján Lángos, akt a rendszerváltás után évekig szövetségi belügyminiszter volt. így az állam működésének diszkrétebb, a piepsz által kevésbé ismert vonatkozásaival is közelről megismerkedett, jól tudja miért szorgalmazza a telviziós kőzvetiA többség diktatúrája tést. A törvényhozás 6. ülésén a titkosszolgálatokról szóló ama tőrvény is napirendre kerül, amelyet a köztársaság elnöke nem volt hajlandó aláírni. A jogszabály közeljóvőbeni sorsához nem fér kétség: biztosra vehető, hogy ez a tőrvényhozás ugyanügy megszavazza mint először. És az is biztosra vehető, hogy a törvény ezt követően az Alkotmánybíróság asztalára kerül. Ugyanis ahogy a titkosszolgálat (SIS) igazgatója kinevezéséről rendelkezik. az egyértelműen ellentétes mind az ellenőrzés, mind a jogállamiság alapelveivel. Az ellenőrzésnek ugyanis az a legfőbb alapelve, hogy: az önkontroll - nem ellenőrzés. A jogállamisággal pedig azért áll hadilábon a Meciar-kormány által módosított törvény, mert a titkosszolgálat elnökének köztársasági elnök, illetve parlament általi beszámoltatása teljesen illuzórikussá válna. A végrehajtó hatalom azt figyeltethetne meg a titkosszolgálattal. akit jónak lát. és saját érdekeinek megfelelően használhatná fel a megfigyelési eredményeket. Az eddigi szabályozás értelmében a miniszterelnök előterjesztése alapján az államfő nevezte ki a titkosszolgálat főnökét. Vladimír Meciar ezt a jogot most ki akarja venni Michal Kovád kezéből, és úgy módosíttatta a SIS-ről szóló tör vényt, hogy a kormányjavaslatára a miniszterelnök nevezhesse ki a titkosszolgálat igazgatóját. Mivel a kormánykoalíció (mint minden működőképes koalíció a világon) parlamenti többséggel rendelkezik. formálisan semmi akadálya nincs az elképzelés megvalósításának. Az alkotmány szellemével viszont szöges ellentétben áll e törekvés. A vak is látja, hogy a titkosszolgálat parlament általi reális ellenőrzésének lehetetlenné tétele egy jelentős lépés lenne a miniszterelnöki hatalom korlátlanná válása félé vezető ütőn. Még az olyan jól működő demokráciákban. mint amilyen az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság vagy Nagy-Britannia is hatalmas botrányok, parlamenti viharok törnek ki néha a titkosszolgálati machinációk körül, és ezeknek a botrányoknak középpontjában rendszerint a végrehajtó hatalom áll. Nem egy miniszterelnök bukott már meg Nyugat-Európában is amiatt hogy kiderült: visszaélt a titkosszolgálatban rejlő lehetőségekkel. Teljesen indokolt tehát, hogy nálunk alig több mint öt éwel a diktatúra legyőzése után - a demokrácia mellett elkötelezett politikusok fölöttébb gyanakodva szemlélik Vladimír Meőiarnak ilyen irányú törekvéseit. A parlamentáris demokráciákra az jellemző, hogy az a politikai irányzat kerül hatalomra, amelyik többséget tudhat maga mögött A többség diktatúrája túlburjánzásának elkerülését elsősorban a hatalmi ágak (tőrvényhozó. végrehajtó és bírói hatalom) különválasztása szavatolja. Meciarnak a november 4-i akciójával a törvényhozásban úgyszólván teljesen sikerült kiiktatni az ellenzéket. Néhány héten belül az is kiderül, hogy a titkosszolgálatokról szóló törvény alkotmánybírósági felülbírálásra továbbítása után milyen trükköt alkalmaz hatalmának teljesen parttalanná tételére. TÓTH MIHÁLY