Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-05 / 80. szám, szerda

KUlFOLö 1935. április 5. A szovjet titkosszolgálat 1970-ig egy magdeburgi zárt területen tartotta eltemetve Hitler földi maradványait, majd 1970-ben elégette a megmaradt csontokát - írta titkos szovjet iratokra hivatkozva a Der Spiegel. A német hírmagazin megszerezte a másolatát annak a szigorúan titkos szovjet iratnak, amelyben Juríj Andropov, a KGB akkori főnöke 1970-ben kézzel írt levélben tájékoztatta Brezsnyev főtitkárt, hogy 1946-ban a szovjet titkosszolgálat, a KGB által használt területen temette el Hitler, felesége Eva Braun, Goebbets, valamint felesége és gyermekeik földi maradványait. „Mivel ezt a területet most átadjuk a német hatóságoknak, célszerű lenne szigorú titoktartás mellett a tetemeket eltávolítani és elégetni" - írta Andropov. A szovjet vezetők jóváhagyták a tervet, és április ötödikére virradóra végre is hajtották. A jegyzőkönyv szerint a hamvakat szétszórták. Mivel Sztálin nem hitt Hitler halálában, számtalan ellenőrzés, vizsgálat történt. Az iratok szerint amikor a szovjetek megtalálták a náci diktátor elégett holttestét, alaposan megvizsgálták, eltemették, de később exhumálták, és újabb vizsgálatokat végeztek. A Führer egyik testőre, egy SS-adjutánsa, egy komornyikja, a főpilótája, valamint a fogorvosának a segédje került a szovjetek kezébe. Valamennyiüket a KGB moszkvai börtönébe szállították. Mindnyájan állították, hogy Hitler halott, de a Führer öngyilkosságának részleteit illetően eltértek a vallomások. JAPAN SZEKTA Újabb razziák Újabb razziákat hajtott végre tegnap a japán rendőrség a tokiói metrón történt tömeges gázmérgezéssel gyanúsítható AUM Sinrikjo szekta két létesítményében. A rajtaütések célpontja ezúttal a szekta Tomidzava városban lévő egyik ingatlana, valamint egy vele kapcsolatban álló vállalat tulajdonát képező naganoharai épület volt. A nyomozók gyanították, hogy ezeken a helyeken is a metrón a levegőbe került ideggáz, a szarin előállításához szükséges alapanyagokat tárol a szekta. Szarint eddig az AUM egyetlen telepén sem találtak, rábukkantak már viszont csaknem minden szükséges alapanyagára, és számos más közvetett bizonyíték is arra utal, hogy a szekta valóban előállított ilyen ideggázt. MTI Claes ismét dolgozik Willy Claes NATO-főtitkár hétfőn ismét munkába állt, és ma több hetes szünet után ismét elérhető lesz a sajtó számára is - közölték a szövetség brüsszeli központjában. Claes a múlt héten influenza miatt kénytelen volt lemondani több hivatalos programot, így egyebek között egy régebbről tervbe vett ankarai és athéni látogatást is el kellett halasztania. Tekintve, hogy kényszerű távolléte időben egybeesett a személye elleni támadásokkal, egyes kommentátorok hajlottak arra, hogy visszavonulása mögött egyfajta „diplomáciai betegséget" sejtessenek. MTI A BURUNDI MÉSZÁRLÁS MERLEGE: Több száz halott MTl-Jelentés Burundi kormánycsapatok és tuszi fegyveresek mintegy 400 hutut főként nőket és gyerekeket - mészároltak le a múlt héten az ország északi részén. Ezt a Reuterjelentette diplomáciai forrásokra és segélyszervezetek munkatársainak közlésére hivatkozva. A korábbi államfő, Ndadaye elnök 1993-as meggyilkolása óta igazi háború folyik Burundiban: ez azonban nem a két népcsoportot, a hútukat és a tuszikat, hanem a demokrácia és a diktatúra híveit állítja szembe egymással - nyilatkozott a La Croix l'Événement című francia napilap tegnapi számában Sylvestre Ntibantuaganya burundi köztársasági elnök. A hutu politikus elismerte, hogy saját népcsoportjában is vannak szélsőséges erők, amelyek diktatúrát akarnak, s akik a tuszi fegyveresekhez hasonlóan részt vettek az elmúlt hetek fegyveres összecsapásaiban. Most a legfontosabb feladatnak az újabb erőszakos akciók megakadályozását nevezte, s azt, hogy rávegyék az otthonukból elmenekült több tízezer embert a visszatérésre. Ami a hadsereget illeti (amelyet a legtöbb megfigyelő a tuszi szélsőségesek támogatásával vádol), Ntibantuaganya rámutatott: a hadseregnek semlegesnek kell maradnia, a végrehajtó hatalom parancsait kell követnie, s nem válhat egyfajta „ellenhatalommá". Kozirev a Közel-Keletről és a leszerelésről Oroszország fel kívánja használni a politikai párbeszéd és a csendes diplomácia eszközeit, hogy előmozdítsa a közel-keleti békefolyamatot - jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közel-keleti körútjáról hazatérőben. Az ITAR-TASZSZ tegnapi jelentése szerint Kozirev úgy ítéli meg, „Izraelnek ki kell nyilvánítani, hogy kész kivonulni a megszállt területekről, Szíriának pedig teljes békét - ideértve a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok felvételét - kell ígérnie a zsidó államnak". Az iráni-orosz atomreaktor-ügylettel kapcsolatban visszautasította, hogy országára bárki is nyomást gyakorolhasson. A májusra tervezett orosz-amerikai csúcs egyik központi kérdésének nevezte a nukleáris fegyverek leszerelését: a rakétavédelmi rendszerekről szóló megállapodás betartását, a START-2 szerződés ratifikálását és a leszerelést folytató harmadik START-megállapodás aláírását. Emlékeztetett: felelőtlen hangok a világűrbe telepítendő nukleáris ütőerő létrehozását sürgetik, szerinte ennek megvalósítása aláásná az atomfegyverek leszerelésének folyamatát. Algéria: Megöltek egy tévériportert Rendőröknek álcázott iszlámista terroristák tegnap meggyilkoltak egy algériai tévériportert. A támadók elvágták áldozatuk torkát. Algériában az iszlámisták és a kormányerők véres háborújában 3 év alatt 35-40 újságírót gyilkoltak meg. Gyójtóbombát hatástalanítottak Belfastban A jelenleg étteremként működő belfasti kastélyban gyújtóbombát hatástalanítottak - jelentette az AFP. Az IRA által tavaly szeptember elsején meghirdetett tűzszünet óta ez volt a hatodik alkalom, hogy pokolgépet találtak és hatástalanítottak Észak-Írországban. MTI Oswald meséje: amerikai rejtély Lee Harvey Oswald soha semmit nem tudott eltalálni, ahányszor csak vadászni hívták... John Kennedy elnök állítólagos gyilkosa még ahhoz sem értett, hogy miként kell üzemeltetni egy rövidhullámú rádió adó-vevőt - vagy befűzni a filmet a fényképezőgépbe. Mindezt azok a KGB-tisztek állítják, akik 1959-ben feladatul kapták, hogy azonnal vegyék megfigyelés alá Oswaldot, mihelyt megérkezik a Szovjetunióba. Oswald Moszkvában és Minszkben élt három éven át, és csak 1962-ben tért vissza az USA-ba. Több mint harminc év elteltével a volt szovjet kémszolgálat ügynökei Norman Mailernek, a világhírű írónak tárták fel megbízatásuk részleteit. Cáfolták, hogy valamikor is megpróbálták volna beszervezni a népszerű amerikai elnök feltételezett gyilkosát. Azt is elmondták, hogy a szovjet kémszervezetnek nem volt semmiféle előzetes tudomása arról, hogy Oswaldnak megfordult volna a fejében a Kennedy elleni merénylet. A „Meztelenek és holtak," „Az éjszaka hadai" és „A hóhér dala" című, világsikert aratott alkotások Pulitzer-díjas szerzője hat hónapot töltött Moszkvában és Minszkben, hogy megírja a dallasi rendőrkapitányság alagsorában hasba lőtt Lee Harvey Oswald történetét. A könyv májusban fog megjelenni „Oswald meséje: amerikai rejtély" címmel. A The New Yorker magazin legfrissebb számában hosszú részletet közölt az írásból, egyebek között idézve a KGBtisztek visszaemlékezéseit. Egyébként a napokban tették közzé az FBI páncélszekrényeiben a Kennedy-gyilkosságról őrzött titkos iratok újabb csokrát. Az egyik iratból kiderül, hogy nem sokkal a dallasi eset után Fidel Castro kubai vezető az USA Kommunista Pártja egyik vezetőjének (az FBI beépített emberének) elmondta: pontosan rekonstruálták a merényletet, és rájöttek, hogy Oswald nem követhette el egyedül a gyilkosságot. Az ügynöki jelentés egyúttal tanúsítja, hogy Havannának nem volt köze a merénylethez, sőt Castro attól tartott, hogy esetleg megpróbálják Havannára ráhúzni a vizes lepedőt. Hasonló vádtól és botránytól rettegtek a szovjetek is. MTI UKRAJNA Leszavazták a kormányt MTI-hír Tegnap az ukrán parlament arra hivatkozva menesztette a kormányt, hogy a kabinet nem váltotta be a gazdasági reformprogrammal kapcsolatos várakozásokat. A kijevi törvényhozás képviselői 292:15 arányban vonták meg a bizalmat a Jevgenyij Marcsuk vezette kormánytól s fogadták el a bizalmatlansági indítványt. Alekszandr Moroz, a parlament elnöke a szavazás kapcsán utalt arra, hogy az ukrán alkotmány értelmében a bizalmatlansági indítvány elfogadása automatikusan a kormány menesztését jelenti. HORVÁTORSZÁGI FEGYVERCSEMPÉSZET Négy osztrák a bíróság előtt MTI-hír Hétfőn az ausztriai Klagenfurtban kezdődött meg négy osztrák állampolgár pere. Azzal vádoják őket, hogy Ausztria semlegességét megsértve Horvátországba csempésztek fegyvereket Magyarországon keresztül - jelentette a Tanjug. A hírügynökség értesülései szerint a négy férfit azzal vádolják, hogy összesen 50 millió schilling értékű fegyvert adott el a volt jugoszláv köztársaságnak 1991. július 23. és november 9. között, abban az időszakban, amikor Horvátország és a krajinai szerbek háborúban álltak egymással. A fegyvereket - több ezer puska, pisztoly, revolver, illetve más fegyver - hivatalosan „sportfelszerelésként" tüntették fel. A fegyverszállítás az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1991. szeptember 25-i, a volt Jugoszlávia területére irányuló fegyverszállításokat megtiltó határozata után is folytatódott - írta a Tanjug. A vádlottak azzal védekeztek, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy a szállítmányok a tiltó BThatározat hatálya alá esnek, s csupán véletlenül kerültek az üzletbe mint szállítmányozók. LAUDA AIR Bombariadó MTI-hír Kényszerleszállást hajtott végre hétfőn a Lauda Air osztrák légitársaság Bangkokból Bécsbe tartó járata az isztambuli repülőtéren, miután az egyik utas közölte: a gépen pokolgép van. A biztonsági erők átkutatták a Boeing-767-es gépet, de nem találtak semmilyen robbanószerkezetet. A gépen 172 utas és 11 fős személyzet tartózkodott - jelentette az AP. A bejelentést tevő utast kórházba szállították, feltehetően ittas volt. APRÓHIRDETÉS Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy TÓTH GÉZA újságíró életének 60. évében elhunyt. Április 10-én, 10 óra 20 perckor veszünk tőle végső búcsút a pozsonyi krematóriumban. A gyászoló család V-1136 Fájdalomtól megtört szívvel értesítünk mindenkit, hogy az elmúlt hét végén 90 éves korában elhunyt HERVAY SZILVESZTER. Temetése ma délután fél négykor lesz Somorján. V-1153 KRIM KONTRA KIJEV ítélet - első fokon Úgy másfél éve kezdődött a szuverenitási vita Ukrajna és a hozzá tartozó Krím félsziget között - éppen e miatt az odatartozás miatt. A félsziget 2,7 millió lakosának kétharmada ugyanis orosz, s ezt az immár független Ukrajna kormánya is tudatosította, sőt autonóm státussal ismerte el. Ám az oroszok választott képviselői a készséggel adományozott autonóm jogokat arra akarták felhasználni, hogy a terület esetleges elszakadásáról döntsenek. Ilyen irányú törekvéseiket támogatták az orosz nacionalisták is, főleg amiatt, mert a krímiek célja nem az önállóság volt, hanem a csatlakozás Oroszországhoz - még ha nincs is közös határuk. Az egész mögött pedig egy - akkor már államközi - viszály húzódott: a Fekete-tengeri Flotta sorsa. A moszkvai nacionalisták úgy vélték, Oroszországnak joga van az egész flottához, s így természetesen legfőbb bázisához, Szevasztopolhoz. Kicsire nem nézünk alapon pedig az egész félszigethez. Az oroszbarát - politikai nézeteit tekintve pedig „zsirinovista" - Jurij Meskov krími elnök éppen erre alapozta egész szeparatista politikáját: abban bízott, a flotta ügyéhez kapcsolva Krím kérdése is gyorsan megoldódik, mert azt el sem tudta képzelni, hogy Moszkva belemegy a flotta felosztásába. Csalódnia kellett. Nemcsak Meskovnak, hanem oroszországi elvbarátainak is. Reményeik pedig tovább zsugorodtak azután, hogy a választásokon vereséget szenvedett Leonyid Kravcsuk ukrán államfő, akitől szintén nem állt távol a nacionalizmus. Helyét Leonyid Kucsma foglalta el, aki éppen azért győzhetett, mert közismert volt róla: jók a kapcsolatai Moszkvával. S ebben nincs semmi ellentmondás. Számtalan súlyos gondja közepette Jelcinéknek nagyon jól jött Kucsma megegyezési készsége, egyáltalán nem volt szükségük egy újabb elhúzódó válságra, főleg miután alaposan beleragadtak a csecsenföldi politikai posványba. A krími vezetés realitásérzékének nagyfokú hiányát bizonyítja, hogy éppen az elmúlt hetekben élezték ki újra ezt a viszályt, azokban a napokban, amikor aktuálissá vált az orosz-ukrán csúcstalálkozó. Pedig Jelcin és Kucsma kölcsönösen és több ízben biztosították egymást a jószomszédi viszony megszilárdításának, a vitás kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának szándékáról. A csúcshalasztást is Moszkva kérte - a csecsen válság miatt, amit Kijev készséggel megértett. Igaz, hogy az orosz dumában történtek kísérletek Krím törekvéseinek támogatására, de ezek nem jártak sikerrel. Oroszország hivatalos véleménye: a Krím Ukrajna része, még ha Nyikita Hruscsov kétes értékű ajándékaként jutott is hozzá 1954-ben. Ezek után Kucsma már nyugodtan, semmit sem kockáztatva tehette meg, hogy egyszerűen a kijevi kormányzat felügyelete alá vonta az autonóm terület kormányzatát, összhangban az ukrán alkotmánnyal, élvezve a parlament támogatását. így aztán kudarccal végződött a krímiek hétfői, egyelőre utolsó próbálkozása is, hogy rávegyék a kijevi parlamentet az elnöki rendelet megvétózására - holmi erkölcsi elvekre és vélt alkotmányos jogokra hivatkozva. Az ítélet kimondatott: Szimferopol kénytelen alárendelni magát Kijevnek. Mondhatnánk úgy is: ez egy első fokú ítélet, melynek jogosságához és megalapozottságához nem férhet kétség. Hogy a krímieknek más a véleményük, az biztos, de a fellebbezésre nincs jogalapjuk, s nincs is hová fellebbezniük. Hiszen nyilvánvaló, hogy ezt a döntést az orosz-ukrán csúcson - ha úgy tetszik: másodfokon - megfogják erősíteni. Ezzel a jelek szerint a krímiek is tisztában vannak, hiszen különben nem következett volna be az a szembetűnő hangnemváltás, amelyet az említett kérelem tartalmaz. Ugyanis ez az első eset, hogy Szimferopol kért, s nem követelt. Figyelemre méltó az is, hogy a törvényhozásban megbukott a félsziget hovatartozásáról tervezett népszavazás gondolata, mégpedig 12:60 arányban. A honatyák belátták, ha tovább erőltetik kétes tervüket, Kucsma elnök esetleg még a parlamentet, az egyetlen megmaradt krími képviseleti szervet is feloszlatja. S immáron komolyan veszik Kijevnek azt a követelését is", hogy a félsziget alkotmányát mielőbb hozzák összhangba az ukrán alkotmánnyal, különben... Különben lőttek az autonómiának, hiszen biztos: a csúcstalálkozó könnyen megjósolható „másodfokú ítélete" után fellebbezésre már nem lesz mód. Az orosz vezetés pedig egyet tehet: irigyelheti Kijevet, hogy tanult Moszkva csecsenföldi kárán, s nem hagyta elfajulni a válságot, nyomban a törvény, s nem a fegyverek erejével lépett fel a renitensek ellen. GÖRFÖL ZSUZSA