Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-29 / 99. szám, szombat

1995. április 29. ERDEKESSEG ŰJ SZ

Ó [5] VISSZATÉR A FŰZŐ. A HARISNYATARTÓ Kényelmetlen, de csábító Hosszú éveken át kényelmetlennek tartották, most azonban a fűző és a harisnyakötő ismét előkelő helyet foglal el a hölgyek ruhatárában. Megint divatba jöttek a fodrok és a csipkék is. A szebbik nem képviselői újra felfedezik a viktoriánus korszak budoárjainak titkait, aminek következtében • a fehérnemű-készítők busás haszonra tesznek szert. Szakértők úgy vélik, hogy újfajta nőiesség határozza meg a 90-es évek divatját. Az olasz divatiparnak egyetlen ága sem virágzik úgy, mint a fehémeműipar. A vezető olasz vállalat, a „La Perla", amely 1994-ben 450 millió márkás forgalmat könyvelhetett el, 1995-re - csupán Európában bevételének 20 százalékos növekedésére számít. A fehérneműipar újdonságai fiatalító hatásúak - mondják a gyártók. Egy Angliából származó GYEREKEK VOLTAK AZ ÁLDOZATAI Üzbég vámpír Az üzbég Ahmat Azimovot a 80-as évek végén, még jóval a Szovjetunió felbomlása előtt hívták be katonai szolgálatra. Egy alkalommal összeveszett egyik bajtársával, és a vita hevében megharapta annak kezét. Amint megízlelte áldozata vérét, valamiféle őrült szenvedély hatalmasodott el rajta, és addig harapta társát, itta a vérét, amíg csak le nem fogták. Attól fogva úgy kereste a vért, mint narkós a kábítószert. Egyébként a valódi kábítószert sem vetette meg. Kisvártatvá megszökött, ismét letartóztatták. Utoljára 1992-ben tűnt el a buharai fegyházból. Igazolvány nélkül vagy hamis papírokkal bujkált Üzbegisztán-szerte, és kereste az embervért, amelytől valósággal megrészegedett. Első áldozata, a négyesztendős Szodikdzson annak az üzbég családnak a gyermeke volt, ahova a szökésért körözött Ahmat beállt béresnek. Rávette a kisfiút, hogy menjen el vele kerékpáron Taskentbe. Onnan Buharába kerekezett vele, majd Andizsánba, végül a^ szomszédos Kirgizisztánban lévő Arszlanbobba. A gyereket mindenütt úgy mutatta be, mint az unokaöccsét. Fecskendős tűvel szívta le vérét, méghozzá naponta, és itta kábult tekintettel. A kiszivattyúzott vért pótlandó naponta háromszor itatta a gyereket édes teával. Egy idő után azonban megunta Szodikdzsont, aki sírt, panaszkodott, és haza akart menni. Azimov egy napon egy vízesésbe dobta a gyereket. Ezután szemelte ki a hatéves Azizbeket, ám annak vére - szerencséjére - nem ízlett a vámpírnak. Túlságosan fanyar„csodamelltartó", amely rafinált párnázatával lélegzetelállító dekoltázst garantál, az amerikai nőket valóságos lázba hozta. A legutóbbi évben Amerikában nem kevesebb, mint 2,5 milliárd dollárt adtak ki rá. A szakértők a csábító fehérneműk divatjának visszatérését azzal magyarázzák, hogy az asszonyok újabb identitást keresnek a posztfeminizmus időszakában. Már nem kell úgy öltözniük, mint a férfiaknak, és újra előkerülnek a nőiesség kellékei. Ezt azonban nem tulajdonítják holmi gyengeségnek vagy a férfiak ízléséhez történő igazodásnak. A piackutatók mindenesetre azt is megállapítják, az „új csábítással" főleg a 30 évnél idősebb nők élnek, akik az alakot formáló fehérneművel, mint például a fűzővel, meg akarják hosszabbítani ifjúságukat - koplalás és torna nélkül. (bcsn) Az olaszok megsértődtek Olaszországban a spagetti nemzeti ügy. Ezt bizonyítja az az országos méretű felháborodás, amelyet a The New York Times egyik cikkének állítása váltott ki: a spagetti igenis hizlal. A nép provokációról beszélt, a táplálkozástudományi szakemberek pedig egyértelműen kijelentették, és bizonyítani igyekeztek: az egész csak kitaláció, a spagetti nem is tartalmaz olyan sok szénhidrátot. Az amerikaiak pedig jobb, ha hallgatnak, hiszen a lehető legegészségtelenebb gyorskajákkal tömik magukat. S itt lehet a kutya elásva. Amerikában ugyanis az utóbbi időben óriási mértékben nőtt az olasz tészta s egyáltalán az olasz éttermek népszerűsége. nak találta. Ezért otthagyta annál a családnál, ahol vándorlása közepette éppen éjszakázott, ám „cserébe" magával vitte a házigazda hétesztendős kisfiát. Nyolc gyermek vérét itta És ez így ment hosszú hónapokon át. Ahmat Azimov áldozatai között volt egy hároméves kisfiú - akit egy kattakurgáni óvodából rabolt el - és a tulajdon unokaöccse, a 10 éves Bekzit is. Összesen nyolc gyermek vérét itta, közülük négyet meggyilkolt. A kisfiúkat csak a családjuk kereste-kutatta, a rendőrség - noha tudta a nevét, rendelkezett a fényképével - vajmi keveset tett a 22 éves szörnyeteg kézre kerítéséért. A rendőrök még akkor sem csipkedték magukat, amikor pontosan tudtukra adták, hogy hol lelhetik fel a körözött vámpírt. Úgy történt, hogy a férfi Andizsan környékén felkereste egykori börtönbéli cimboráját, Biloldint. Vele volt ügyeletes áldozata, egy Dzsavion nevű kisfiú is. Amikor a vérszopó elaludt, a gyerek elmesélte a házigazdának, hogyan issza vérét Ahmat, mi több, hogyan kényszerítette őt, Dzaviont arra, hogy elvágja egy másik kisfiú torkát. Biloldin rémülten rohant be a körzeti rendőrkapitányságra, de az ügyeletes Üzbegisztánnál is melegebb tájakra küldte. A férfi - ellenőrizve, hogy a vérszopó mélyen alszik - egy óra múlva ismét visszament a rendőrségre, de akkor még durvábban dobták ki. Hajnalban, amikor harmadszor is bekopogott a zsarukhoz, az ügyeletesnek elfogyott a türelme, és végre elballagott a négyszeres gyilkosért. Megtért Istenhez Ahmat Azimov készségesen együttműködött a nyomozó hatósággal. Pontosan megmutatta azokat a helyeket, ahol végzett áldozataival, és azok holttestét mind a négy esetben meg is találták. Az elmeszakértő beszámíthatónak ítélte Azimovot, az andizsáni bíróság halálra ítélte. Nem kért kegyelmet. A magánzárkában ugyanis egyrészt megtért Istenhez, másrészt beszélgetni kezdett a meggyilkolt kisfiúk lelkével, és azok megtiltották neki, hogy kegyelemért folyamodjék. A siralomházban többször is felkereste R. I. Hamdamova asszony, az a bírónő, aki halálra ítélte. Ő mondta el az ismerősöknek (de nem a családnak, mert az sem az ítélet előtt, sem az után nem volt hajlandó felkeresni a börtön ben a vérszomjas rokont), hogy az ítélet végrehajtására várva Azimov olvasott a magánzárkában. A tőkét - Marx Károly alapvető munkáját vette ki a fegyház könyvtárából, és háromszor egymás után végigolvasta. Hogy mi vonzotta őt e klasszikus politikai gazdaságtani munkában, azt a bírónő nem tudta megmondani... Mai Nap Eredeti „fiűkérés" Akik már látták a német RTL Álomesküvő című show-müsorának néhány adását, tudják, hogy a legextrább módokon lehet lányt - vagy fiút - megkérni. Amit azonban a közelmúltban Linda Ward, a plymouthi helyi televízió 29 éves csinos műsorvezetője tett, Nagy-Britanniaszerte szenzáció lett. Az esti hírműsor végén ezt mondta: „Most pedig egy személyes kérésemet tolmácsolom. Kérlek, hogy vegyél feleségül. Szeretlek. Meg akarom osztani veled az életemet." Bár nevet nem említett, az üzenet „talált". A műsort - de főleg csinos barátnőjét - nézte Mike Sagin 42 éves szállodatulajdonos és egy elektronikai cég menedzsere is, és természetesen tudta, hogy a „legénykérés" neki szól. Igaz, egyelőre még nem akart házasodni, de most gyorsan megváltoztatta álláspontját, nyomban betelefonálta tv-stúdióba, és megkérte Linda kezét. Ám nemcsak ő telefonált, hanem a nézők is. Köztük a Királyi Légierő egyik alakulata azzal, hogy ha az érintett úr nem hajlandó nősülni, Linda náluk akár válogathat is. A másnapi hírműsor természetesen a kedélyek megnyugtatásával kezdődött: a műsorvezető bejelentette, hogy megtörtént a lánykérés is. A televízó vezetősége pedig eltekintett a fegyelmi eljárástól Ward kisasszonnyal szemben, de nyomatékosan bejelentette: ez volt az első és egyben utolsó eset, hogy eltűrt ilyen fegyelmezetlenséget. Világutazó szabóinas Jelky András bajai szabólegény volt Mária Terézia és II. József korában, mégis a magyar történelem világhíres alakjai közé tartozik. Iskolás korában kíváncsi, szenvedélyesen olvasó fiú volt. Nagyon jó szabó akart lenni, ezért útnak is indult, hogy a távoli országokban minél többet tanuljon mesterségéből. Alig lépte át azonban a német határt, máris befogták katonának, de hamar megszökött. Az egyik kisállamból a másikba vándorolt. A nyelvek szinte ragadtak rá, előbb megtanult németül, majd ha francia földre vetődött, akkor franciául, ha Hollandiába került, ottani nyelven. Végül befogták hollandi katonának, és Holland-lndiába (a mai Indonéziába) vitték, ahol a gyarmati hatóságok megkedvelték az okos, jókedvű idegent. Tanulhatott, gyorsan jogtudós hírbe került. Hivatalos megbízásokkal utazhatott Afrikába, Amerikába. Megnősült, a gyarmat jogtanácsosa lett. Mint ilyen került követként Japánba. Ott kezdett kereskedéssel foglalkozni. Dúsgazdagon lépett ki a hivatali szolgálatból. Amikor szeretett felesége meghalt, egyszeriben hazavágyódott, és hazajött Baja leghíresebb szülötte. Úti kalandjait hol németül, máskor hollandi nyelven, néha japánul jegyezte fel. Itthon újra megnősült, és ez a házassága is igen boldog volt. Jelky András nem tudott nem boldog lenni. Bécsben bemutatták Mária Terézia császár-királynőnek is. Értékes keleti ritkaságokat ajándékozott József trónörökösnek, a későbbi császárnak. Ott, Bécsben németül könyvet írt úti kalandjairól, amely akkor, a felvilágosodás századában világhíres olvasmány lett. De Jelky nem kívánta a bécsi életet. Az új magyar irodalom már kezdte Budát a magyar fővárosnak tekinteni. Oda is költözött. A budai polgárság tekintélyei közé tartozott. Budán is halt meg, kalandos útjain szerzett tüdőbajban. HEGEDŰS GÉZA TV-magazin Az oldalt írta és szerkesztette: Görföl Zsuzsa Ki tagadná, hogy Ausztria a gourmand-ok hazája is? A turisták milliói, akik vissza-visszatérve egyebek között ízeket is keresnek, „törzsvendéglőikbe" is be-betérnek. Ez a megfontolás vezette az „Ausztria - ínyenceknek" címmel most először megjelentetett évkönyv szerzőit. A cél az osztrák étkezési kultúra támogatása, s ennek érdekében neves szakírók - de a jó étAUSZTRIA ínyencország kezés iránti szenvedélyükről ismert szépírók, művészek, tudósok is - adják közre a 300 oldalas kötetben írásaikat, amelyek segítenek eligazodni az ausztriA desszert az osztrák konyha egyik erőssége ai konyhaművészet és italcsodák világában, kicsit annak kultúrtörténeti gyökereit is megmutatva. A szerzők féltik a világot a szabványosodé, nagyiparrá váló vendéglátástól, és minden erővel azon vannak, hogy az oly vonzó nemzeti sajátosságot, a hagyományt megőrizzék. Akit érdekel a téma, megtudhatja, mitől bécsi a frankfurtinak nevezett virsli. Mi adja ízét, zamatát - amit Ferenc József is oly nagyon szeretett. És hogyan került a krumpli Ausztriába? A német nevén kívül „osztrákul" is emlegetett gumó három teljes fejezetet kapott a könyvben: kutatják, mi legújabb karrierjének titka, és hasznos tanács lehet, hogy mely fajtát mire érdemes használni, sőt meddig lehet és kell főzni, miként őrzi meg állagát, zamatát. A könyv különös keveréke az elméletnek és a gyakorlatnak, vagyis sokféle célra használható, sokak érdeklődésére számot tarthat. A bor sokféle fajtáján kívül vincelléreket is megismerhet az olvasó. De legalább ilyen izgalmasak az igazi bécsi tafels,pitz titkai - legalábbis amíg ki nem derül, hogy sehol semmi rejtély, az egész csak a marhahús minőségétől függ. Ha pedig valaki nem tudná, hol a legfantasztikusabb cukrászda az megtudhatja: a Bécshez közeli Oberlaa-ban, amelynek főcukrásza hamarosan nyugdíjba vonul, de ez nem jelenti majd a sütemények minőségének romlását. Az osztrák kiadók kedvelik a gasztronómiát, s kötelességüknek érzik gondoskodni arról, hogy Ausztria továbbra is ínyencország maradjon. Ez a célja a hat-tíz éves leendő szakácsok vagy ínyencmesterek részére most kiadott szakácskönyvnek. A szerző, a 34 éves Manfred Lechner szerint olyan a főzés, mint a kerékpározás: eleinte nagyon nehéz, de amikor az ember az egyensúlyát már képes megőrizni, akkortól el se feledhető. Igyekszik megtanítani a kicsinyeket arra is, hogy melyik évszakban miből kell főzni, mi a friss, mire vágyik a szervezet a leginkább. A gyerekek igényeihez igazodik azzal is, hogy a szokásos mértékegységek helyett kanál és bögre a mérce. És persze szépek a képek, szemléletesek az ábrák. Ki tudja, talán ebből a most megszólított nemzedékből éppen e könyv hatására kerül majd ki egy-egy nagy szakácsegyéniség. (MTI-Panoráma) A köret legalább olyan fontos, mint a hús