Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-25 / 95. szám, kedd

I 4 j Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. április 21. J apánban nem hozott megle­" petéseket az országszerte megtartott helyhatósági vá­lasztásod vasárnapi második fordulója, amelyen a polgár­mestereket, illetve a városi ön­kormányzati testületeket vá­lasztották újjá. Ezúttal nem szerepeltek olyan jól a függet­len jelöltek, mint a két héttel ezelőtt megtartott első fordu­lóban, de országos viszonylat­ban így is többségbe kerültek a helyi képviselő-testületekben a nagy pártok támogatását él­vező képviselőkkel szemben. D usanbe egyik kávéházá­ban vasárnap este há­rom asszony és egy gyermek sebesült meg egy pokolgépes merénylet következtében - je­lentette tegnap az AFP az In­terfaxra hivatkozva. A tádzsik fővárosban rendszeressé vál­tak a merényletek: célpontjaik főként a városban állomásozó orosz tisztek és katonák. Tá­dzsikisztánban mintegy 15 ezer orosz katona és határőr állomásozik a FÁK haderőinek keretében a hatalmon lévő neo­kommunista rendszertámoga­tására az iszlám szélsőséges ellenzékkel szemben. J asenóvac koncentrációs tá­bora felszabadításának 50. évfordulójára emlékezett vasárnap a horvátországi zsi­dó közösség. Ebben a tábor­' ban 1941-45 között az uszta­sa rendszer idején tízezrével pusztították el a zsidókat, szerbeket, cigányokat és a horvát antifasisztákat. Ognjen Kraus, a maroknyira fogyatko­zott helyi zsidóság vezetője az évforduló kapcsán emlékezte­tett: Jasenóvac az usztasa népirtás szimbóluma lett, mint ahogyan Auschwitz és Mautha­usen a náci népirtásé. V ietnam Lao Cai tartomá­nyában mintegy húszan, köztük gyerekek vesztették életüket vasárnap, amikor fel­robbant egy utasokat szállító terepjáró - közölték tegnap a helyi hatóságok. A robbanás mindent szétvetett, a terepjá­ró teljesen tönkrement, egy út menti ház pedig összeomlott. A V.NA vietnami hírügynökség hétfői jelentése szerint a te­repjárón egyelőre ismeretlen eredetű robbanóanyagot is szállítottak. A sszám északkelet-indiai ál­lamban nyolcvankilenc ember vesztette életét malári­ajárvány következtében - je­lentette az indiai PTI hírügy­nökség. A PTI szerint az áldoza­tok között nagy számban van­nak nők és gyermekek. Meg nem erősített források szerint a halálesetek száma a százöt­venet is meghaladhatja. NÉMET BÍRÓSÁG, EGY KÉP ÉS A BENEŠ-DEKRÉTUMOK Fontos precedens születhet Nem kizárt, hogy a dél-morvaországi valticei kastély képtá­ra a jövőben szegényebb lesz gyűjteményének legértéke­sebb darabjával, Pieter Van Laar neves középkori holland mester Nagy mészégető című festményével, amely 1945­ben a hírhedt Beneš-dekrétumok alapján került az akkori csehszlovák állam tulajdonába. Prágai munkatársunktol A félmillió német márka ér­tékűre becsült képet még 1991-ben egy nagyszabású hol­land festészeti kiállításra köl­csönözte Kölnbe a képtár, nem is sejtve, hogy időközben jelent­kezik az eredeti tulajdonos le­származottja, II. János Ádám liechtensteini herceg, hogy a hatályos német törvények alap­ján bírósági úton visszakövetel­je jogos családi jussát. Bár a bírósági per több mint két éve húzódik, a cseh közvéle­mény és a sajtó csak az utóbbi időben figyelt fel komolyabban a rendkívül érdekes és fontos jogi esetre. Amennyiben ugyan­is a német bíróság a liechtens­teini hercegi családnak adna igazat, úgy első ízben történne meg, hogy valamely, a Beneš­dekrétumok alapján kisajátított vagyontárgy visszakerülne ere­befolyásolhatja a cseh törvény­rendet, mely továbbra is hatá­lyosnaktartja a Beneš-dekrétu­mokat. Szükséges megjegyezni, hogy a liechtensteini hercegi családnak tetemes vagyona lett kisajátítva Csehországban, ami a mai napig is befolyásolja a két ország kapcsolatát, s dip­lomáciai, jogi vita tárgya. Nem érdektelen még mind­ehhez hozzátenni, hogy már maga Prága is szembekerült egy ízben a Beneši dekrétu­mokkal, amikor a Barrandovi Filmgyár privatizációjáról dön­tött. Barrandovot ugyanis szin­tén a Beneš-dekrétumok alap­ján államosították. A hivatalos szervek azonban egy ügyes jogi húzással, törvénytelennek mondva ki az államosítást, de nem a róla szóló egész ál­lamfői rendeletet, megoldották a gondot, s privatizálták a film­gyárat. A döntéshozói jog azon­ban most a német bírák kezé­ben van, s Prága ezért joggal izgul, milyen is lesz az ered­mény. KOKES JÁNOS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉ A gazdálkodás törvényes volt A Magyarok Világszövetségé­nek választmánya szerint meg­alapozatlanul támadták a saj­tóban a szövetség gazdálkodá­sát. A választmány a támadá­sokat mint rágalmakat visszau­tasította. Erre a véleményre a hét végén, zárt ajtók mögötti tanácskozáson jutottak a vá­lasztmány tagjai. A vasárnapi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a „kiegyensúlyozott, tervszerű munka érdekében" tartották távol az üléstől az új­ságírókat. A választmány megállapítja: az MVSZ gazdálkodása az alapszabálynak és a törvények­nek megfelelt, a tisztségvi­selők döntéseivel együtt erősí­tette a szövetség pénzügyi helyzetét és gazdasági kapcso­latait. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a Népszabadság kérdé­sére válaszolva elmondta: sze­rinte részigazságokat nagyítot­tak fel azok, akik az MVSZ-t és gazdálkodását támadták. A tájékoztatón bejelentették: a nyugati magyarság képvi­selőjeként Jakabffy Ernő alel­nök helyére Bagi Lajos svájci ügyvéd került. Mint emlékeze­tes, Jakabffy azért mondott le, mert az MVSZ működését anti­demokratikusnak, gazdálkodá­sát pedig szabálytalannak tar­totta. Pallavicini Károlytól, a számvizsgáló bizottság elnö­kétől pedig a választmány meg­vonta a bizalmat, mert Csoóri Sándort - mint fogalmaztak ­alaptalanul vádolta. Elhang­zott: Timkó Ivánt - aki Jakabffy szerint a szabálytalanságok hátterében állt - felmentették elnöki tanácsadói megbízatása alól. Szőllősy Árpád elmondta: az MVSZ tulajdonában lévő Pax Pannoniae Kft. - amelynek ő a fel ügyelőbizottsági elnöke ­nem herdálta el a szövetség 60 millió forintját, hanem egy cég­nek adta kölcsön. A későbbi döntés értelmében azonban a kft. három részletben visszafi­zeti a pénzt. Az első 20 millió már vissza is érkezett az MVSZ számlájára. (Népszabadság) Kinkéi: Szégyen és felelősség Ötven évvel a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadulása után Németországnak a szégyen és az a felelősség jutott, hogy szavatolja: a holocaust többé nem történik meg - jelentette ki vasárnap Klaus Kinkéi német külügyminiszter a koncentrációstábornál rendezett évfordulós meg­emlékezésen. A rendezvényen megjelent mintegy 2700 volt fogoly előtt elmondta, hogy a táborban mintegy százezer embert öltek, kínoztak és aláz­tak meg, s mindeme szörnyűség Németország ne­vében történt. - Nekünk a szégyen és az a felelősség maradt, hogy ez nem történhet meg még egyszer - hang­súlyozta Kinkéi, és hozzátette: a táborban zsidó, cseh, szovjet, lengyel foglyok voltak, de ma ezek­kél az államokkal Németország partneri, szövet­ségi, baráti viszonyban van. - Különösen Izraellel sikerült különleges baráti kapcsolatot kialakítani, amién hálásak vagyunk - jelentette ki végül a né­met külügyminiszter. MTI AZ OKLAHOMAI MERENYLET KAPCSAN Növekszik a szigor és a nyugtalanság MTI-tudósítás Bili Clinton vásárnap este beje­lentette: a terrorizmusellenes tör­vény kiegészítéseként felkéri a kongresszust, hogy biztosítson ha­tékonyabb és kiterjedtebb jogkörö­ket a bűnüldöző szerveknek a ha­zai és külföldi terrorista csoportok­kal szembeni fellépéshez. Az el­nök a CBS televízióban nyilatko­zott azután, hogy Oklahoma City­ben részt vett a szerdai merénylet áldozatainak emlékére rendezett gyászmisén. Leszögezte: a szövet­ségi kormány újjá fogja építeni a romba döntött épületet. Kérdésekre válaszolva kijelen­tette: nem hiszi, hogy szélesebb összeesküvés állna az oklahomai merénylet mögött. Mindamellett nagyobb fegyelmet és óvatosságot kért az amerikaiaktól. Úgy véleke­dett, hogy a lázító hangú beszé­deknek is súlyos következményei lehetnek. Mint mondta, a lőfegy­verviselés, az erőszak tagadhatat­lanul benne gyökerezik az ameri­kai életszemléletben, ám a politi­kai indíttatású, tömeges terrorme­rényletek korábban nem fordultak elő az országban. - Most keményeknek és el­szántaknak kell lennünk. Nem szabad megengednünk, hogy a terrorista cselekmények megfé­lemlítsenek bennünket - hangoz­tatta. Világossá tette továbbá: noha a kormányzat senki alkotmányos jogát sem kívánja megcsorbítani, azt sem fogja eltűrni, hogy félka­tonai milíciák saját szájuk íze szerint értelmezzék a törvényt, il­letve tevékenységükkel megsért­sék az érvényes rendeleteket. Fehér házi források szerint az elnök azt szeretné, ha a kong­resszus maradéktalanul szava­tolná a terrorizmusellenes tör­vény végrehajtásának finanszíro­zását, lehetővé téve az FBI szá­mára, hogy ügynökei beépülje­nek a szélsőséges csoportokba, vagy elektronikus lehallgatöké­szülékeket alkalmazzanak a fel­tételezett terrorsejtek ellen. To­vábbá fel kívánja hatalmazni a nyomozóhivatalt arra, hogy ügy­nökeinek szabadabb kezet ad­hasson a telefonhívások és a szállodai számlák ellenőrzésé­ben. Az elnök nem zárta ki a rob­banótöltetek előállítására alkal­mas anyagok kereskedelmi for­galmazásának a betiltását vagy legalábbis hozzáférhetőségük korlátozását. JAPAN SZEKTAVEZETO HALALA Fogat fogért? Hétfőre virradóra belehalt sérü­léseibe a tokiói metrón elkövetett gáztámadással gyanúsított szektá­nak az az élvonalbeli vezetője, akit az előző este több késszúrással súlyosan megsebesített egy szélsőjobboldali aktivista. A 36 éves Murai Hideo az AUM Sinrikjo úgynevezett „tudományos és tech­nológiai hivatalának" a vezetője volt, s ebben a minőségében felté­telezések szerint közvetlen irányí­tó szerepet játszott a szekta vegyi üzemeinek működtetésében is. Merénylőjét, a 29 éves Dzso Hi­rojukit még a helyszínen letartóz­tatták. Az aktivista a rendőrségen azt vallotta, azért támadta meg Murait, mert felháborította, hogya szektának a jelek szerint köze volt különféle bűncselekmények elkö­vetéséhez, köztük emberrablá­sokhoz, fegyverek és mérgező anyagok előállításához. Mint kide­rült, nem személy szerint Muraival volt problémája. Azért ment el az AUM tokiói központjához - ahol egyébként hét órán át várt a me­rénylet előtt -, hogy megtámadja a szekta valamelyik élvonalbeli ve­zetőjét. MTI MEGSZÁLLT TERÜLETEK Egy kis enyhítés Az izraeli hadsereg hétfő reggel feloldotta a palesztin területek zárla­tát, amely a zsidó húsvét miatt volt érvényben tíz napig - jelentette az AFP egy katonai szóvivőre hivatkozva. A szóvivő elmondta: a mintegy 26 ezer munkavállalási engedéllyel rendelkező palesztin hétfő reggel 4 órá­tól már izraeli területre léphetett. Izrael április 14-én tiltotta meg a megszállt Ciszjordániában és a gázai autonóm területen élő palesztinoknak, hogy izraeli területre lépjenek. A Palesztin Hatóság is feszültségoldó lépést tett tegnap: további mint­egy húsz szélsőségest engedett el azok közül, akiket az április 9-én Gá­zában elkövetett két merénylet után tartóztattak le. Az újabb szabadon bocsátásokkal több mint 100-ra emelkedett a merényletek után elfo­gott, majd pedig elengedett szélsőségesek száma. MTI Franciaország: Első fordulós meglepetések Meglepetésekkel és szenzáci­ókkal teli elnökválasztási hétvé­gét zártak a franciák. A szenzáci­ót elsősorban Lionel Jospin, a szocialista párti jelölt egyér­telmű, 23,4 százalékos első for­dulós győzelme okozta, hiszen a jó fél éve szinte hetente végzett közvélemény-kutatások előbb Balladur kormányfő, majd egyér­telműen Chirac párizsi polgár­mester diadalát jelezték. Még a kampány finisében is a Balla­dur-Chirac párbaj kötötte le a sajtó és a közvélemény figyel­mét, senki sem bocsátkozott vol­na olyan jóslásokba, hogy a Mit­terrand-i politikát folytatni hiva­tott Jospin lesz a nevető harma­dik s a biztos befutó. Meglepetést hozott azonban a szélsőjobbos Jean-Marie le Pen is, akinek - természetesen előzetes eredmények szerint ­nem is egész négy százaléknyi szavazat hiányzott ahhoz, hogy lekörözze az esélyesnek mon­dott, ám a megszerzett 18,5 szá­zalékkal csak a harmadik helyen végzett miniszterelnököt. De még ezzel sem zárult le a megle­petések sora, mert mindenképp annak számít a jobboldali, Maastricht-ellenes fellépéséről ismert Philippe de Villiers és a trockista Ariette Laguillierjó sze­replése, illetve a zöldek soha nem látott csúfos veresége. Jacques Chirac, a legesélye­sebbnek tartott újgaulle-ista je­lölt - szintén meglepetésként - a szavazatoknak csupán a 20,6 százalékát, s ennek megfe­lelően a második helyet tudta megkaparintani. Persze számá­ra még semmi sincs veszve, hi­szen „összesítésben" a konzer­vatív jobboldal győzött, ami azt jelenti, hogy az elnökválasztás május 7-i második fordulójában könnyen kiütheti a nyeregből a baloldali Jospint. Chirac eddigi pártbeli riválisa ugyanis „politi­kai gentlemán" módjára elismer­te bukását, s ami fontosabb, az újgaulle-isták közötti, valamint a kormánykoalíción belüli hábo­rúskodás azonnali befejezésére, a jobboldali szavazótábor egyesí­tésére szólított fel, mondván: „nem engedi meg, hogy megis­métlődjön az, ami 1981-ben, il­letve 1989-ben történt". Nyíltan kimondta, hogy a második fordu­lóban Chiracra fog szavazni, s ugyanezt elvárja támogatóitól is. Nos, a jelek és ígéretek szerint Jospinnak erős, úgy tűnik, legyőzhetetlen ellenféllel kell majd megvívnia a végső párbaj­ban. Itt azonban Chiracnak biz­tosnak kell lennie abban, hogy mögötte sorakoznak fel a szélsőjobbos voksolók is, elma­radásukkal ugyanis veszélybe kerülhetne az 50 százalék feletti győzelem, és talán ismét a szoci­alisták esélyei növekedhetné­nek. Persze csak akkor, ha Jos­pinnek is sikerül táborába csalo­gatnia az összes baloldali és bal­oldali érzelmű választót, kezdve a kommunistáktól egészen a trockistákig, a zöldekig, illetve a liberálisok azon csoportjáig, amelyek számára Mitterrand bel- és Európa-politikája jelent biztos pontot a keménykezű s az esetleg szélsőjobbos segítséggel teljhatalmúvá váló konzervatí­vokkal szemben. URBÁN GABRIELLA Lionel Jospin győzelme az első forduló legnagyobb meglepetése deti tulajdonosához. Ez pedig olyan komoly precedenst terem­tene, melynek alapján várható­an mások is német bírósághoz fordulnának elkobzott vagyo­nuk visszaszerzése érdekében. Prágában bejelentették, hogy az újabb bírósági tárgya­lásra a németországi Kölnben ma kerül sor. A cseh felet Vla­dimír Pospíšil emigráns jogász képviseli, aki a prágai sajtó szerint elsősorban arról szeret­né meggyőzni német kollégáit, hogy a pert Csehországban és a cseh törvények szerint kell le­folytatni. Zdenék Kessler, a Beneš­dekrétumok hatályosságát nemrégiben megerősítő cseh alkotmánybíróság elnöke az üggyel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy bár­milyen is legyen a kölni bíróság döntése, az semmiképpen sem

Next

/
Thumbnails
Contents