Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-09 / 57. szám, csütörtök

KÜLFÖLD 1995. március 16. KINA ES KUBA A bírálatok kereszttüzében Helmut Kohl német kancellár térdműtéte után lábadozik, egyelőre még csak mankóra támaszkodva tud járni. Ám a felvétel bizonysága szerint ez sem akadályozza őt abban, hogy máris dolgozzon. 100 millió a nyomravezetőnek A Rosszijanyin nevű alapítvány, amely a biztonsági szervek munkájának segítését tűzte ki célul, 100 millió rubelt aján­lott fel annak, aki Vlagyiszlav Lisztyev gyilkosainak nyomá­ra vezeti a rendőrséget - tájékoztatott a pozsonyi Pravda tegnapi számában a lap moszkvai tudósítója. A két feltéte­lezett merénylőről készült fantomképeket közölte gyakorla­tilag valamennyi napilap, s a nyomozócsoport máris több ezer telefonhívást kapott az Osztankino tévétársaság ve­zérigazgatójának meggyilkolása ügyében. 4J IX/SZ Ó OROS Z SZAKÉRTŐK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Folyik a START-I ellenőrzése MTI-hír Orosz katonai szakértők ér­keztek kedden este az Egyesült Államokba, hogy ellenőrizzék a stratégiai atomfegyverek csök­kentését előíró START-I szerződés betartását. A tízfős csoport az elkövetkező négy hó­napban 36 amerikai rakétatá­maszpontot és tengeralattjáró­bázist látogat végig. V/acsesz/atf Romanov tábor­nok, az orosz küldöttség ve­zetője az érkezés után adott nyi­latkozatában elmondta, hogy az ellenőrzés a START-l-ben meg­határozott módszernek megfe­lelően „meglepetésszerű" lesz. (A fogadó ország köteles 9 órán belül eljuttatni a szakértőket a közvetlenül kijelölt helyre.) Az orosz szakértők másodjára él­nek a START-I nyújtotta el­lenőrzési lehetőséggel. Az AFP szerdai jelentése sze­rint az orosz ellenőrök elsőként a Flagstaff közelében fekvő Camp Navajo támaszpontot te­kintik meg. Itt tárolják a meg­semmisítésre ítélt nukleáris ra­kéták motorjait. Az 1994. december 5-én ha­tályba lépett START-I szerződés­ben a két nagyhatalom vállalta, hogy 2001 végéig a korábbi 21 ezerről 12 ezerre csökkenti a nuk­leáris robbanótöltetek számát. Mindkét félnek jogában áll el­lenőrizni a vállalt kötelezettségek megvalósítását. Amerikai szak­értők tízfős csoportja már egy he­te Oroszországban tartózkodik. RAKÉTATÁMADÁS KABULBAN 30 halott Az elmúlt hónapok legsúlyo­sabb rakétatámadását élte át. tegnapra virradó éjjel az afgán főváros. A központjára kilőtt több robbanófejes Uragan típu­sú orosz gyártmányú rakéták legalább 30 embert megöltek, mintegy 50-et pedig megsebesí­tettek. Több épületet ért találat, köztük a televízió székházát is. Eközben Kabul délnyugati -ré­szén folytatódtak a hétfőn kirob­bant harcok. Az összecsapások­nak eddig mintegy 200 áldozata van. Ezt a városrészt és a város­központot a Rabbani ál­lamfőhöz hű egységek el­lenőrzik, ezek vívják harcukat a síita Egység Pártja alakulataival. A hadakozókat néhol csak 50 méter választja el. (MTI) Jubilál az atomsorompó­szerződés - de az is lehet, hogy halódik. Huszonöt éve született ez a nemzetközi egyezmény, amely valóban be­vált: sikerült megakadályoznia a nukleáris fegyverek ellenőri­zetlen elterjedését. Máig 169 ország csatlakozott hozzá ­ami jó. Ami rossz és veszélyes: éppen azok az államok utasít­ják el a szerződést, amelyek potenciális vagy titkos atom­fegyvergyártók. Míg az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban India és Pakisztán között tör­tént némi enyhülés, mégpedig kínai részvétellel, addig Izrael és Egyiptom között ez ügyben elmérgesedett a viszony. S eb­ben az esetben nem regionális kihatású ellentétről van szó. Kairó - mint utóbb kiderült ­lényegében az arab államok szószólójaként lépett fel, ami­kor bejelentette: ha Izrael nem csatlakozik az atomsorompó­szerződéshez, akkor Egyiptom nem járul hozzá a huszonöt év után lejáró egyezmény meg­hosszabbításához. Kairó állás­MTI-hírek Kína az idén már nem kerül­heti el, hogy Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága várha­tóan elmarasztaló határozatot hozzon ellene. Az elmúlt évek­ben a világ legnépesebb orszá­gának diplomatái ki tudták csi­karni ugyanis, hogy az emberi jo­gok helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság egyáltalán napi­rendjére tűzze a kínai kérdést. Az AFP és a Reuter jelentése szerint most úgy alakultak az erőviszonyok az ENSZ szakoso­dott testületén belül, hogy - ha szorosan is - de azok a tagálla­mok győzedelmeskedtek, ame­lyek a határozattervezet megvi­tatása és meghozatala mellett vannak. így tegnap délelőtt a bi­zottság megkezdte vitáját az emberi jogok kínai helyzetével foglalkozó dokumentumterve­zetről. Az ENSZ-illetékes a Reuter­nek nyilatkozva történelmi je­lentőségűnek minősítette a dön­tést. Megfigyelők utalnak arra, hogy a nyugati országok már jó ideje bírálják az emberi jogokkal kapcsolatos pekingi politikát és megkérdőjelezik a kínai vezetés­nek a változtatásra irányuló szándékát. A kínai küldöttség vezetője éles szavakkal ítélte el a dön­tést, és kijelentette: a nyugati hatalmak ezzel Kína fejlődését MTI-hír Az Egyesült Államok Irak elle­ni keresztes hadjáratának ne­vezte TárikAziz iraki miniszterel­nök-helyettes azt az egy nappal korábbi amerikai bejelentést, miszerint Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy ne enyhítsenek az Irak el­len az Öböl-háborút követően bevezetett gazdasági büntető intézkedéseken. Madeline Albright asszony, az Egyesült Államok ENSZ-nagykö­vete a világszervezet New York-i székhelyén közölte: Washington a Biztonsági Tanácsban akár vé­tójoggal is él, ha egy, az embar­gó sorsát eldöntő esetleges sza­vazás kimenetele kedvező len­ne Irak számára. Tárik Aziz kedden a BT soros elnökével, a kínai Csaó Li-szi­pontjának igazi veszélye akkor vált világossá, amikor az egyip­tomi külügyminisztérium egyik, névtelenségbe burkolózó mun­katársa egy sajtónyilatkozatá­ban „arab atombomba,, előállí­tását helyezte kilátásba. Ami nem is olyan vad fantazmagó­ria, ha figyelembe vesszük, mi­lyen messzire jutott ezen a té­ren a háború előtt Irak, hol tart ma - jelentős orosz segédlet­tel - Irán, s korábban mivel fe­nyegetőzött Líbia. Ami viszont nem fenyegetés és nem feltételezés, hanem tény: Izraelnek van atomfegy­vere. Ezt hivatalosan természe­tesen sosem ismerte el, sosem erősítette meg, de igazán ko­molyan még csak nem is cáfol­ta. Izraelnek két nukleáris léte­sítménye van: az egyik a híres­titokzatos Dimona, a másik a Nahal Szorek erőmű. Az első még az ötvenes években fran­cia, a másik 1960-ban ameri­akarják lefékezni, általános támadásba akarnak lendülni a harmadik világgal szemben, kí­sérletet kívánnak arra tenni, hogy bátorítsák Tibet elszakadá­si törekvéseit. Végezetül leszö­gezte: a kínaiak elégedettek helyzetükkel. Az 53 tagú Emberi Jogi Bizott sága egy másik elhúzódó prob­lémával is foglalkozott: kedden este határozatban marasztalta el Kubát amiatt, hogy a szigetor­szágban megsértik az alapvető emberi jogokat és a vallássza­badságot. A határozattervezetre - amelyet az Egyesült Államok és több európai ország terjesz­tett a bizottság elé - 22 tagál­lam képviselője igennel szava­zott. Nyolcan ellene voksoltak, a tartózkodók száma pedig hu­szonhárom volt. A bizottság egyben felkérte a havannai hatóságokat, hogy ne gátolják meg a szólásszabadság gyakorlását és a szabad gyüle­kezés jogát, és haladéktalanul engedjék szabadon a bebör­tönzött polgárjogi harcosokat. Az AFP és a Reuter jelentése szerint a határozat sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt is, hogy a kubai vezetés nem engedi be a szigetország területére Carl-Jo­han Groth svéd ENSZ-diploma­tát, akit a testület a kubai hely­zet kivizsgálásával bízott meg. Groth legutóbbi jelentésében vei tárgyalt, és ezt követően új­ságíróknak nyilatkozva újfent azt állította, hogy Bagdad tel­jesítette mindazokat az alap­vető feltételeket, amelyeket az ENSZ támasztott fegyverzeté­nek az ellenőrzésére. A BT várhatóan a jövő hé­ten ismét áttekinti az embar­góval kapcsolatos kérdése­ket. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a BT állandó tagjai, illetve az Öböl-háború idején az Irak-ellenes szövetségbe tömörült hatalmak sem egy­ségesek a korlátozó intézke­dések megítélésében. így például Franciaország és Oroszország, amelyek a hábo­rú előtt virágzó kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Irak­kal, szorgalmazzák, hogy leg­alábbis enyhítsenek a bün­tető intézkedéseken, ha nem is törlik el azokat. kai segédlettel épült, és két­ségkívül „sokoldalú", bár nem annak szánták. De ez már az izraeli szakemberek tudását és ügyességét dicséri. Szakértők között erősen tartja magát az a vélemény, hogy Izrael immár 200-300 nukleáris robbanó­fejjel rendelkezik. Az ügy pi­kantériája, hogy nemcsak az arab államokat, hanem az Egyesült Államokat is aggaszt­ja ez a tény, miközben a közel­múltban egy immár nyilvános­ságra hozott, korábban titkos dokumentumból kiderült: Was­hingtonnak már 1961-ben tu­domása volt arról, hogy Izrael atombomba előállítását terve­zi. Ez egy szenátusi bizottsági meghallgatáson derült ki min­den kétséget kizáróan, de a testület végül is úgy döntött, vállalják a kockázatot, nem jár­nak el Izrael ellen, mivel „ez jel­adás lehet az Izraellel szembe­ni erőszakosabb arab akciók­azt írta, hogy Kubában bírósági végzés nélkül vesznek őrizetbe embereket, bántalmazzák őket, gyakran a megfélemlítés eszkö­zéhez folyamodnak, a hivatalos szervek egyebek között a mun­kahely elvesztésével fenyegetik meg azokat, akik szót emelnek a kubai állapotok ellen. A svéd diplomata egyébként jelentésében szerencsétlen in­tézkedésnek minősítette a Ku­ba-ellenes amerikai gazdasági és pénzügyi embargót. Groth szerint az embargó csak ürügyet szolgál Fidel Castro kubai párt és állami vezetőnek arra, hogy szigorúan ellenőrizze a szigetor­szág lakosságát. Közben hivatalos washingtoni forrásokból megerősítették azo­kat a sajtóértesüléseket, ame­lyek szerint kormányzati körök­ben felmerült a Kuba ellen ta­valy augusztusban, a nagy me­nekültáradat idején bevezetett gazdasági tilalmak enyhítése. Hozzátették azonban, hogy az elnök még nem döntött az eset­leges feloldásról, egyelőre még csak alacsonyabb szinteken fontolgatják az intézkedéseket. A kongresszus republikánus ve­zetői mindenesetre már most közölték,, hogy hallani sem akar­nak az enyhítésről, ellen­kezőleg, a szigetország elleni szankciók szigorítását kellene fontolóra venni. MAGYARORSZÁG Határ-esetek * Krisán Attilá ezredes, a ha­tárőrség szóvivője tegnap az MTI-nek elmondta, hogy egy turistabusszal 30 tádzsik ál­lampolgár jelentkezett be­lépésre az ártándi határát­kelőhelyen. Az ellenőrzés so­rán kiderült, hogy valamennyi­en hamisított orosz útlevéllel rendelkeztek. Ráadásul az úti­okmányokat filctollal töltötték ki és a tadzsikok között akadt olyan. 20 év körüli fiatalem­ber, aki az útlevele szerint 1993-ban született... A ha­tárőrség valamennyiüket visszaküldte a román hatósá­gokhoz. A szóvivő beszámolt arról is, hogy a gyulai határátkelőnél egy ukrán állampolgárnál két kézigránátot és 16 kara­bélylőszert találtak. Amikor kérdőre vonták, az ukrán csak annyit mondott, hogy saját biztonsága miatt van szüksé­ge ezekre az eszközökre. Az il­letőt átadták a gyulai rendőrségnek. ra". Még egy pikáns részlet: az illetékes szenátusi bizottság vezetője Albert Gore volt, a je­lenlegi alalenök édesapja... Izrael a közelmúltban szám­talan próbálkozást tett arra, hogy elfogadtassa álláspontját Egyiptommal és általa a többi arab országgal, még egyiptomi szakértőket is meghívott Nahal Szorekbe - minden eredmény nélkül. Az arabok nem hajlan­dóak elfogadni azt a valóban sántító álláspontot, hogy Izrael majd csak két évvel azután csatlakozik az atomsorompó­szerződéshez, ha már minden arab szomszédjával békét kö­tött, illetve - egy másik variáns szerint - ha a Közel-Kelet atomfegyvermentes övezetté válik. Az az érvelése pedig, hogy azért utasítja el a csatla­kozást, mert a szerződés nem elég szigorú, egyenesen meg­mosolyogtató. LISZTYEV-GYILKOSSÁG A telefonálók az orosz főváros különböző részein látni vélték a feltételezett tetteseket, sőt egy telefonáló arra figyelmeztetett: az egyik fantomképen látható személy kísértetiesen hasonlít egy tévériporterre. Igaza volt, ám a riporternek megdönthetet­len alibije van: hetek óta Cse­csenföldről tudósítja a nézőket. A legkülönbözőbb verziók fo­rognak közkézen a gyilkosság­ról, viszont maguk a nyomozók pesszimisták, bár már - mint ar­ról lapunk is beszámolt - letar­tóztatások is történtek. Vélemé­nyük szerint az ilyen esetekre Washingtont pedig szorítja az idő, hiszen mindenképpen azt szeretné elérni a New York­ban április 17-én kezdődő fe­lülvizsgálati konferencián, hogy az egyezmény hatályát meghatározatlan időre ter­jesszék ki, amihez viszont a je­lenlegi 169 részes ország kö­zül legalább 85 támogatását kellene megszereznie. Ez pe­dig aligha sikerül, ha a meg­hosszabbítást egyszerre 22 arab állam fogja megtagadni ­márpedig ennyi tagországa van az Arab Ligának, amely eb­ben a kérdésben egységesen kíván fellépni. A jó ügy érdeké­ben Washington sorompóba szólította Moszkvát is, de ezút­tal aligha számíthat lovagi se­gítségére, amit az iráni példa is bizonyít. Oroszország azt ad el, amit tud, márpedig nukleá­ris téren van jónéhány kurrens „áruja", s a fizetőképes keres­let is jelentős. S ez még Izrael makacskodásánál is veszélye­sebb ügy. GÖRFÖL ZSUZSA vagy az első napokban fény de­rül, vagy soha. Nem kizárt, hogy a gyilkosság végrehajtóit megbí zóik már „elhallgattatták". A Lisztyev-gyilkosságnak van egy különleges momentuma: a bérgyilkosok általában revolvert használnak, szovjet TT típusút vagy kínai gyártmányút, s általá­ban a helyszínen hagyják. Lisz­tyev háza közelében azonban semmilyen fegyvert sem talál­tak, sőt a szakértők szerint ezút­tal 7,65 mm kaliberű fegyvert, valószínűleg csehszlovák gyárt­mányú Skorpion géppisztolyt használtak. Mickey Mouse franciául tanul Az évtizedek óta világhíres amerikai mesefigurának, Mickey Mouse-nak öreg napjaira meg kell tanulnia franciául. Egy Dis­ney-bolt, amelynek kirakata a Champs-Élysées-re' nyílik, s amely Mickeyn kívül Plútót, és más amerikai Disney-figurákat is árusít, első „áldozata" lett egy múlt évben hozott rendeletnek. A rendelet értelmében külföldi áru­kat csak úgy lehet eladni Francia­országban, ha a termék leírása és a garancialevél francia nyelvű. A bolt vezetője elmondta a Reuter brit hírügynökség mun­katársának, hogy mindaddig nem ad el amerikai terméket, amíg el nem látják francia szö­vegekkel. Néhány évvel ezelőtt indult meg Franciaországban az a mozgalom, amelynek célja, hogy az ország nyelvét megóvja a külföldi, főleg pedig az angol kifejezésektől. , (MTI-PANORÁMA) IRAKI VÉLEMÉNY A SZANKCIÓKRÓL Az Egyesült Államok keresztes hadjárata Sorompóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents