Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)
1995-03-06 / 54. szám, hétfő
1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 25 | BECSTOL POZSONYIG Oriástranszparens Mohi ellen Szombaton reggel Bécsben a Stephansdomnál kezdték szétgöngyölíteni azt a mohi atomerőmű ellen tiltakozó óriástranszparenst, amely délután ért el a bergi osztrák—szlovák határátkelőhelyig, ahol a Global 2000 osztrák környezetvédők kezet fogtak a szlovákiai Földanya elnevezésű környezetvédelmi szervezet tagjaival, akik Pozsony Fő-teréig húzták az 1,2 millió tiltakozó aláírást tartalmazó 70 kilométer hosszú és 30 centiméter széles vásznat. CTK- és TA SR-hír Öt perccel 12 előtt - állítja a Mohi ellen tiltakozók plakátja A Global 2000 szerint „ez a legnagyobb transzparens, amellyel valaha is tiltakoztak egy környezetellenes projekt megvalósítása ellen." a megmozduláson többek közt részt vett Maria Rauch-Kallat osztrák környezetvédelmi miniszter is. Ez volt az utolsó tiltakozó megmozdulás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank március 21-i ülése előtt, amikoris a nemzetközi pénzintézet arról dönt: megadja vagy nem az atomerőmű befejezéséhez szükséges 1,3 milliárd márkás kölcsönt. A két fővárost összekötő tiltakozó megmozdulással egyidőben Pozsonyban a Fő-téren mintegy 70, jobbára fiatal korú környezetvédő gyűlt össze, hogy tiltakozzon Mohi ellen. A szlovák hírügynökség tudósítója szerint a középiskolás fiatalok nem az atomerőmű-ellenes kérdésekkel foglalkozták, hanem a saját problémáikkal, például az érettségi tételekkel. Juraj Rizman, a Földanya csoport tagja, a tüntetés szervezője közölte: Mohi ellen Szlovákia, Csehország, Ausztria, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok számos környezetvédelmi szervezete fogott össze. Radko Pavlovič, a Global 2000 nevében azt mondta, Szlovákia számára a 200300 MW kapacitású gázerőművek megépítése volna jó, amelyeknek hulladékhője is felhasználható. Bécs, bizakodhatsz Micsoda kitartás, micsoda szívósság! De hisz' nincs is min csodálkozni, megszokhattuk már: osztrák álom, óhaj és akarat beteljesülése érdekében Bécs eget-földet tud mozgatni. Legyen szó EU-követelésről, tranzitháborúról... vagy Mohi elleni újkori hadjáratról. Az osztrák akarat megmozgat mindent és mindenkit Pozsonyon, Strasbourgon, Brüsszelen, Londonon át egészen Washingtonig. Nem baj, hogy a tengeren túli „state department" illetékesei nincsenek egészen tisztában holmiféle nyilvános meghallgatások ügyével, Bécsből menesztett lobbyzó miniszter asszonyt udvariasan fogadnak, majd útra bocsátanak - ígéretet téve tarsolyába: mindent alaposan megvizsgálnak, ha kell hitel halasztásáról is döntenek. Tessék, Bécs, bizakodhatsz! Bizakodó Bécsben közben szomszédból érkezett mosolygós vendég, s honi politikusok tudatják ismét a világgal: minden oly szép és nagyszerű, gyümölcsöznek ilyen-olyan kapcsolatok, beruházók, vállalkozók előtt nyitva áll a régió - kérem, lehet besétálni. Egy szó, mint száz, minden csudajó... lenne, ha az a Mohi nem lenne. De kitartó vendéglátó csinos összeget ajánl újfent atomerőmű-temetésre, s „alternatív megoldásra", cserébe soksok megértést és csöpke reményt kap vendégjáró miniszterelnöktől, ki, egye fene, belemegy a játékba: folytassuk a tárgyalást, párbeszédet szakértőkkel, szépen, körbe-körbe karikába - aztán majdcsak megjön a pénz Londonból vagy - pozsonyi „alternatív megoldásként" - Moszkvából. Megörül a kancellár, mert korábbi csökönyös elutasítás után némi hajlandóságot vél felfedezni, s elégedett (lehet) a vendég, hisz' micsoda gesztust tett. Bécs félé, "melynek csúnya kampánya, úgy érzi, személye ellen irányul, mert az osztrák Temelínt annyira nem szidja, mint Mohit, azt is azóta, hogy jóhiszemű kormánya hatalomra jutott. Valós jóhiszeműségét, diplomáciai érzékét is nyomban helyben tanúsítja: „nem zaklatja a kancellár urat kisebbségi érzésben szenvedő egyes kvalifikálatlan újságírók kijelentéseivel", őt nem érdekelheti szlovákiai újságok léte vagy halála. Minek frociizza fölöslegesen, még gyanút kelthetne, szavahihetőséget vonhatna kétségbe. Bécs most csak bizakodjon... (urbán) Fehéren - sötét tervekről Hát ide jutottunk. Minden valamirevaló szerkesztő leghőbb vágya, hogy lapjában naponta minél több hírrel, cikkel szolgálja a tisztelt olvasót, és mégis: itt és most a szlovákiai kiadók, szerkesztőségek óriási többsége az úgynevezett fehér címoldal mellett döntött. Az üres oldal súlyos jelkép. Egyszersmind szomorú hagyomány. Diktátorok rettegtek az ólombetűkbe öntött gondolat igazságától, erkölcsi erejétől, s emiatt csúszómászóik, a cenzorok révén az újságokból kiseprűzték az általuk veszélyesnek minősített írásokat. Más esetekben éppen az újságírók tiltakoztak üres oldallal a rájuk nehezedő politikai nyomás, vagy a létükre törő galádságok miatt. Mi most még az utóbbiak miatt döntöttünk: itt ólálkodó, ugrásra kész diktátorok és cenzorok megfékezése érdekében. A mostani percemberkék, vagyis a kormánypártiak szalonképesen, nem egyszeri betiltással, hanem ennél körmönfontabban, gazdasági eszközökkel akarják elnémítani a számukra kényelmetlen nyomtatott sajtót. Drasztikusan szeretnék megemelni a hozzáadottérték-adót, előírni állami vállalatok és más cégek számára, hogy mennyi lehet a reklámkiadásuk. Ezzel nyilvánvalóan azt a bevételi forrást zárnák el a lapoktól, amely a világon szinte mindenhol a talponmaradás fő biztosítéka. Azt is rebesgetik, hogy a kiadók reklámbevételük 75 százalékát lesznek kénytelenek befizetni. S amelyik médium még mindezek után is életben maradna, annak a kulturális miniszter már készíti a bunkót, amivel odacsaphat. Pontosabban: agyoncsaphat. Súlyos pénzbírságot róhat ki azokra, akik szerinte vétenek a sajtóetika ellen, netán rontják Szlovákia hírnevét. Szerintünk az Ilyen sötét tervek ártanak legtöbbet ennek az országnak. Külhonban és belföldön egyaránt. Ezért kerestük és találtuk meg a közös cselekvés első, nyilván nagy visszhangot kiváltó, ám mégis szelíd eszközét. Ahogy egyik kollégám mondta: nem lehetünk végtelenül türelmes, hajlongó birkák, amelyeket ellenállás nélkül terelhetnek egyszínű karánba. Szellemi vágóhídra. Három napon át formálódott a címoldal néhány soros szövege. Jelzők szelídültek, szavak finomodtak, de hosszú vita, vajúdás után az állásfoglalás mégis megszületett. Vasárnap este hétkor írom e sorokat, ekkor így festett a helyzet. Tanúja lehettem ugyanis szlovák kollégáim vívódásainak. Többször úgy éreztem, hogy néhány óra alatt a megdöbbenésnek, a felismerésnek és a közéleti kiállásnak azokon a stációin vergődtek végig, amelyeken valamirevaló hazai magyar tollforgató idősebbje a hatvanas években, a fiatalabbja pedig húsz évvel később. Nehezebb az ő helyzetük, hiszen őket nemzetárulással is rágalmazzák. És fogják: mától kezdve várhatóan szitokáradat zúdul minden aláíróra. Rágalmazások, provokációk sem elképzelhetetlenek. Adóellenőrök jönnek minden bizonnyal esőstől, nagyítóstói, tele rosszakarattal. Mégsem tehettünk másképp. Nincs hova hátrálnunk. Jól tudom, tisztelt olvasóinkat ennél látszólag sokkal súlyosabb gondok nyomasztják. Mi sem élünk elefántcsonttoronyban, ismerjük hát és saját bőrünkön is tapasztaljuk, milyen nehéz ma a megélhetés, mire e/é£_a-m«f-ttzetés, mennyi minj/gnie-ncrrTTéiikbelőle, s milyen aggasztó az egyre több munkanélküli helyzete. Mégse legyintsenek a címoldal láttán. Ne higgyenek provokátoroknak és hamis-o *" 1' * ' toroknak. Nem feltiioóBt^riszKStegségből, nem ú r j jjiMariODölTnem is Szlovákia vélt ellenségeinek a sugalmazására cselekedtünk. Meggyőződésünk, lelkiismeretünk késztetett erre. Mert ha így megy tovább, akkor sem kenyér, sem szabadság nem lesz Szlovákiában. SZILVÁSSY JÓZSEF SALIMA '95 Új Szó-tudósítás Az ízek és illatok kavalkádja uralja tegnap óta a brünni vásárváros csarnokait. S természetesen a látogatók széles tömege, akik számára vasárnap a kiállítás első napján nyílt lehetőség arra, hogy szabadon csemegézzenek a több mint 1400 élelmiszeripari cég étel- és italkülönlegességei között. Az idén 16. alkalommal rendezett nemzetközi élelmiszeripari seregszemlével egyidőben ugyanis negyedik alkalommal rendezik meg Pivex és Vinex néven a sörök és borok, valamint az egyéb italkülönlegességek bemutatóját is. A kiállításon 25 ország termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, s főleg az üzletemberek, mivel mától inkább a szakmai tapasztalatok cseréi és az üzleti találkozók dominálnak majd a pavilonokban. Szlovákiából 60 cég vesz részt a kiállításon, döntő többségük az élelmiszeripari seregszemlén vonultatja fel termékeit. A magyarországi élelmiszertermelők bemutatóját a Sigma csarnokban helyezték el, a 15 cég között olyan hírességek is szerepelnek mint a Zwack Unicum, a Cerbona, az Egervin, a Szobiszörp és a Fundi cukorkagyártó cég. (t. szilvássy) 500 millió a vállalkozásokra CTK- és TA SR-ftlf Az idén mintegy 500 millió koronával akarja támogatni a kormány a hazai vállalkozásokat - jelentette kl Vladimír Mečiar miniszterelnök a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége szombati pozsonyi közgyűlésén. Beszédében leszögezte: a kormány a közeljövőben gazdaságélénkítő és vállalkozáskönnyítő lépéseket tesz, többek közt már az idén módosul a rövidtávú hitelek odaítélésének feltétele. Szerinte könnyebben hozzájutnak majd a hitelforrásokhoz és a kamatlábak is mérséklődnek. Martin Šichta, a szövetség elnöke közölte, a magánvállalkozókat aránytalanul nagy adóterhek sújtják, a vállalkozásokat szabályzó törvények nem elégségesek, és a társadalomban egyre inkább kedvezőtlen kép alakul kl a vállalkozókról. A közgyűlés új elnököt választott Miroslav Kniti személyében. Ismét beindul a parlamenti gőzhenger? Jó hírem van azok számára, akik szeretik a belpolitikai csatározásokat, esetleg adrenalinszintjük szintentartása miatt figyelik a honi politikusok szócsatáit: ma délelőtt kezdődik a parlament 5. plenáris ülése. Már e tanácskozás előzetes programjából nyilvánvaló: az elkövetkezendő napokban nem kell attól tartaniuk, hogy más, esetleg gyógyszeres formában kell biztosítaniuk a magasabb vérnyomást, a szaporább szívműködést. Hogy ez az állapot tovább tart-e egy hétnél, kizárólag a honatyáktól függ, megkérdőjelezik-e a Demokratikus Unió képviselőinek mantádumait, találnak-e további kivetnivalót az-államfő munkájában, illetve napirendre tűzik-e a külföldi tőkerészesedésű vagy kommersz sajtó adójának emelését. A parlamenti ülés központi témája az 1995-ös állami költségvetés lesz, amely, állíthatom, tartogat meglepetést bőven. Végigültem néhány bizottsági ülést, amely során számomra nyilvánvalóvá vált: a költségvetés még nagyobb takarékosságra kényszeríti a hivatalokat, az önkormányzatokat és az állampolgárokat egyaránt. Aggasztó, hogy kevesebb pénz jut fejlesztésre, mint eddig. Hogy a múlt évi pozitív gazdasági eredmények ellenére nem jut több a kultúrára, a mezőgazdaságra, nincs pénz a jelenlegi iskolahálózat fenntartására sem, és nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok is. Az utóbbiakat arra kényszerítik, hogy többet gazdálkodjanak ki mint eddig, anyagilag is támogassák az iskolák működését, amiért cserébe kevesebbet kapnak vissza a költségvetésből, mint bármely előző évben. Érzékenyen érinti majd a költségvetés a létminimum határán élőket is. A kormány programjában - ugyan kinyilvánította, hogy emelni fogja a létminimumot, ám erre a költségvetésben nem igazán található fedezet. Igazi darázsfészeknek ígérkezik a gyógyászati rendtartásról szóló törvény, amely pontot kíván tenni ama vita végére, hogy miként kell a betegeknek fizetniük a gyógyszerekért. Heves szócsaták várhatók a központi intézmények szervezését szábályozó törvénymódosításról is, amely kimondja az építésügyi minisztérium létrehozását, s egyben lehetővé teszi a központi intézmények átszervezését. Az ellenzék véleménye szerint veszélyesen általánosan fogalmaz a minisztériumok és a kormányhivatal jogköréről, és az utóbbi a törvény elfogadása esetén ellenőrizhetetlenné válik. Szinte biztos, hogy napirendre kerül az a képviselői indítvány is, amely a kormányfő kezébe szeretné juttatni a titkosrendőrséget, megfosztva ezzel az államfőt e terület ellenőrzésének lehetőségétől. Nem szerepel ugyan a plenáris ülés előzetes programjában, de minden bizonnyal belekerül (a parlamenti bizottságok már meg is vitatták).a választási törvény módosítására tett DSZM-es indítványt, amely eszköz lesz a pártok kezében, hogy engedelmességre és párthűségre kényszerítsék a mandátumra váró képviselőjelölteket. A módosítás értelmében ugyanis üresedés esetén nem az kerülne majd a törvényhozásba, aki a legtöbb karikázást kapta a választásokon, hanem akit pártja „kiválaszt". A jelenlegi erőviszonyokat illetően egy percig sem kétséges, hogy minden kormánypárti javaslat a parlamentben átmegy, főleg ha a DSZM teljesíti a ILuptákéknak (az építésügyi minisztériummal) adott ígéretét. A munkásszövetségi képviselők pedig hálából mindent megszavaznak. Úgy tűnik, cseppet sem bánkódnak amiatt, hogy a parlament alelnöki posztját betöltő vezérüket még egyszer sem engedték ülést vezetni. Parlamenti folyosókon hallottam, külföldi megfigyelők pénzbeli fogadásokat kötöttek, meg meri-e Ivan Gašparovič bízni harmadik helyettesét a tanácskozás irányításával. Ellenzéki honatyák fogadkoztak: ha Ján Ľupták ezt májusig nem próbálja ki, úgy társai fogják őt nyilvánosan az ülésvezetésre felszólítani. Ki tudja, lesz-e még a „társaknak" akkor lehetőségük, ha ismét beindulna az emlékezetes éjszakai ülésen egyszer már bemutatott parlamenti gőzhenger. GÁGYOR ALÍZ Az MKDM lévai alapszervezete ma este 18.00 órai kezdettel ünnepi ülést tart a Csemadok székházában az MKDM megalakulásának 5. évfordulója tiszteletére. Az est vendége lesz Csáky Pál parlamenti képviselő és Vavreczky József, az MKDM járási elnöke. K-50 A Pilinszky János Klub (PIJÁK) szervezésében 1995. március 6-án 17 órai kezdettel a Duna Utcai Gimnázium pinceklubjában bemutatkozó estet tart a Kodolányi János Intézet kiadásában megjelenő Tiszavirág folyóirat. Mindenkit sok szeretettel várnak! A Pilinszky János Klub (PIJÁK) sok szeretettel vár mindenkit 1995. március 6-án (hétfőn) 19 órától a Fakó-klubba, melynek vendége az Egyszólam együttes Budapestről. Helyszín: Cultus Átrium művelődési ház (Herlianska 5.)