Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám, kedd

[ 12J ÚJ SZ

Ó K

ÜLFÖL

D 1995. március 715

. TAJTI Van újság A Rimaszombati járásban még nem természetes dolog, hogy a polgár a reggeli vásárláskor az üzletben kedvenc napilapjához is hozzájuthat. Kivételt képez Tajti, a járási székhelytől mondhatni legtávolabb eső medvesalji település. Itt - Molnár Ervin magánvállalkozó élelmiszerboltjában - nemcsak heti-, hanem napilapok is kaphatók. A vállalkozó szerint az emberek éppen úgy igénylik a friss híreket, mint a tejet és a kenyeret. Rimaszombatból két autóbusz-vezető, Bást/' Zoltán és Molnár Barnabás mindennemű ellenszolgáltatás nélkül szállítja az újságokat, s így reggel háromnegyed hétkor már a pultra kerülnek. Molnár Ervin elmondta, hogy leginkább az Új Szó fogy, de hát ezen nem is kell csodálkozni, hiszen Tajti magyar község. Alig indult be az „üzlet", s mindjárt duplájára kívánja emelni a rendelt napi példányszámot. Pedig, mint megjegyezte, tudomása szerint a lapnak jó néhány előfizetője van a faluban. F. 0. SZAKBIZOTTSÁGOK A CSALLÓKÖZI RÉGIÓBAN Tanácsokkal szolgálnak A Csallóközi Városok és Falvak Társulása, vagyis a Csallóközi Régió legutóbbi közgyűlésén négy szakbizottságot hoztak létre. Az alábbiakban a bizottsági elnökök nyilatkoznak munkájukról. Lelkes Vince, Dióspatony polgármestere - kulturális és oktatásügyi bizottság: - A helyi kultúra sajátos gondjainak až összefogása, megoldása volna a feladatunk, megemlíthetném a művelődési házak, könyvtárak problémáit, a műemlékvédelem gondjait. Továbbra is szeretnénk támogatni a helytörténeti kutatásokat, valamint a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban megjelenő művek kiadását. Az oktatásügyben szeretnénk elérni az önkormányzatok jogkörének a kiszélesítését, foglalkozni akarunk az úgynevezett alternatív oktatással, és együtt szeretnénk működni a pedagógusszövetséggel, valamint az érintett járási tanügyi hivatalokkal. Pásztor István, Komárom polgármestere - gazdasági bizottság: - Célunk, hogy tanácsadással szolgáljunk a polgármesterkollégáknak; erre főleg azért van szükség, mert nagyobb beruházásokhoz eddig nem sikerült igazán jól sem az információkat, sem a pénzt összegyűjteni. A privatizáció keretében is sok vagyon kerül még a községek tulajdonába, ezt is koordinálni szeretnénk. Hivatalos szinten szeretnénk felvenni a kapcsolatokat gazdasági, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági kamarákkal. A bizottságban főleg az információkat szeretnénk összegyűjteni, és a kellő időben a kellő helyre eljuttatni. Pálffy Dezső, Nagyszarva polgármestere - önkormányzati bizottság: - Elsősorban a parlamenti képviselőinken keresztül szeretnénk hozzájutni azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyek érintik az önkormányzatokat, s véleményezni szeretnénk őket. Továbbképzéseket is tervezünk, amelyeken egyebek mellett törvénymagyaráztokkal szolgálnánk a polgármesterek és képviselők számára. A másodfokú önkormányzatok létrehozásával, illetve az ország területi-közigazgatási felosztásával kapcsolatos kérdéseket is napirenden tartjuk. Létre szeretnénk hozni egy úgynevezett válságbizottságot, amelynek az volna a feladata, hogy olyan esetekben, amikor összetűzésre kerül sor a polgármester és az önkormányzat között, szaktanácsadással, illetve jogi tanácsadással segítse megoldani a konfliktust. Ján Babej, Somorja polgármestere - környezetvédelmi bizottság: - A múlt évben több hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezetet hoztunk létre, és egyetértettünk abban, hogy a Csallóköz minden körzetében egy-egy közös hulladéktárolót kellene építeni. A szeparált hulladékgyűjtés problémája is megoldásra vár. Szorgalmazzuk a bősi vízlépcsőhöz kapcsolódó környezetvédelmi létesítmények, például községi szennyvíztisztító állomások, csatornarendszerek megépítését, az illetékes minisztériummal arról akarunk tárgyalni, hogy a vízlépcső bevételét a csallóköziek számára is megfelelő módon osszák el. A hidrometeorológiai intézettel együttműködve figyelemmel kísérjük a környezet, a vizek, a levegő, az ökorendszer tisztaságát. Ezenkívül a turizmust is népszerűsíteni kívánjuk. (gaál) Komárom FÜLEKPILIS Latinul misézett a pap (A szerző felvételei) Az első írásos emlékek 1246-ban említik a települést. A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. A gazdák leginkább a juhtenyésztésre szakosodtak, a rappi szövetkezet támogatásával nemrég sertéstenyészetet hoztak létre. A falu 223 ember (mintegy 60 százalékuk magyar) otthona, de 1828-ban még 578 lakost számláltak össze a községben. A 223 lakosból 51 gyerek, 72 nyugdíjas és 33 munkanélküli. Nevezetességeként a római katolikus templomot lehetne megemlíteni. A korábban Mucsínyhoz tartozó településen az első helyhatósági választások előtt nem akadt senki, a polgármesteri posztra. Mivel az elszakadást eldöntő nyilvános gyűléseket Molnár Dóra szervezte, a polgárok rábeszélték, vállalja el a falu irányítását. - Az első önkormányzati választásokon egyedüli jelölt voltam a polgármesteri posztra. Keserves heteket, hónapokat éltünk át akkoriban. Az első pénzösszeget vasgyűjtésből kaptuk, aztán Mucsiny utalt át 5 ezer koronát. Szinte a semmiből kellett megteremteni a hivatalt, nagyon nehezen jött össze a pénz az egyes akciókra. Pedig azon igyekeztem, hogy mielőbb tegyek valamit a faluért. Molnár Dóra Fülekpüspökiből, egy rendezett utcákkal, takaros házakkal, széles főutcával rendelkező faluból ment férjhez Fülekpilisre. Sehogyan sem tudta elfogadni, hogy olyan különbségek legyenek falu és falu között. - Céltudatosan igyekeztem fejleszteni a községet, szerettem volna és továbbra is szeretném szebbé tenni, de ilyen költségvetés mellett ez szinte lehetetlen - folytatta. - Három évvel ezelőtt munkanélkülieket alkalmaztunk, és rendbe tettük a művelődési házat. Egy évvel később megkezdtük az útburkolat kijavítását és egy híd megépítését. Sikerült helyi vízforrásra bukkannunk, elkészíttettük a vízvezeték tervrajzát. Csakhát az a baj, hogy a tervek szerint másodpercenként 1 liter vízre volna szüksége a falunak, a forrásból pedig csak 3 deciliter folyik. Most újabb 150 ezer koronára lenne szükségünk. Kutat is csak úgy tudtunk fúratni, hogy 100 ezer korona állami támogatást kaptunk. Idén szintén kértünk pénzt, de más kategóriába soroltak bennünket, ott a nyolcadik helyre kerültünk, s nincs remény arra, hogy megkapjuk. Tavaly még a ravatalozó alapozásához is hozzákezdhettek volna, ha a plébános beleegyezik az építkezésbe. - Neki ugyanis kifogása volt a telekfoglalás ellen, nem engedélyezte a ravatalozó elhelyezését a temető és a templom közé, merthogy azt a földet ő használja. Zöldséget termel. Persze hogy kell mindenkinek egy darabka kert, de a temető tőszomszédságában? Sokat tárgyaltunk ez ügyben, azt akarta, hogy a művelődési ház mellett építsük fel a ravatalozót. Vétóé kerül majd a ravatalozó gül megegyeztünk, s a telekért cserébe kimértünk neki földet másutt. Az idősebbek megkérték a fiatal papot, hogy alkalomadtán tarthatna magyar istentiszteleteket is. Erre megsértődött, és mivel nem akarta sem a szlovák, sem a magyar lakosságot megsérteni, egyszeriben latinul kezdett misézni. Ezzel mindkét fél szimpátiáját elveszítette. Egy időre. Télen közös miséket tartott, de a magyar ajkú híveknek megígérte, melegebb napokon magyarul is szól hozzájuk. A magyar istentiszteletet az idősek kérték, Fülekpilisen a fiataloknak már kevésbé hiányzik a magyar szó. Az iskolát, óvodát megszüntették, most többségük szlovák intézményeket látogat... FARKAS OTTÓ v < \ • jJ^jjf Molnár Dóra Mountfield Közép-Európa legnagyobb kertitechnika-forgalmazója S9Í deydfómot éímáwé (witfe MimtáMÁrui. lHemífU <mn it íMlü^l Vajnorská 142, 831 04 Bratislava tel.: 07/27 09 41 56, 27 09 41 57 Mountfield KOLÁROVO Veľkosklad a predajňa Orechová 86, 946 03 Kolárovo tel./fax: 0819/941 626 benzinmotoros kosaras fűnyíró gép (11 típus) 8 300 koronától villanymotoros fűnyíró gép (5 típus) 3 990 koronától verőléces kaszálógép (2 típus) 21500 koronától kertihulladék-aprítók 7 500 koronától hegesztőgépek 3 450 koronától kerti traktorok 44 000 koronától szivattyúk (19 típus) 2 400 koronától jľ —. kultivátorok 17 590 koronától 6 fajta bozótvágó gép 8 600 koronától 4 fajta láncfűrész 3 990 koronától 4 fajta élösövényvágó olló 3150 koronától 10 fajta kézi fűnyiró gép 125 A 95-os szezon slágere: szürőberendezéses medencék 11500 koronától 30 féle NAREX szerszám v es további kerti szerszamok es gepek S