Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám, kedd

[ 12J ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. március 715. Kanadai akció spanyol halászhajó ellen MTI-hír Brian Tobin kanadai halászati és óceánügyi miniszter bejelentette, hogy kanadai ha.jók elvágták egy spanyol halászhajó hálót tartó kábeleit az Atlanti-óceán északnyugati térségében, ahol, mint ismeretes, az utóbbi időben eléggé éles viszály bontakozott ki Kanada és Spanyolország között a halászati jogokról. „Sikerült a Pescamaro I. mindkét kábelét elvágnunk" mondta Brian Tobin újságíróknak, mielőtt találkozott volna annak a kanadai küldöttségnek a tagjaival, amely egy ENSZ-konferencián vesz részt. Kanada azt reméli, hogy a konferencián megértésre talál az európai, úgymond, „túlhalászás", miatt benyújtott panaszával. A spanyol halászhajó az incidenst követően elhajózott a helyszínről. A miniszter a Reuter hírügynökség szerint közölte, hogy Kanada ki fogja emelni a hálót a tengerfenékről, hogy tanulmányozhassa annak méreteit. Az AP felvétele LÍBIAI REZSIM Zsirinovszkijnak tetszik Vlagyimir Zsirinovszkij elítélte az ENSZ Líbia elleni határozatait, és szerinte az orosz vezetés számára példamutató az, ahogy Moamer el-Kadhafi kormányoz - idézte a líbiai hírügynökség közlését az AP. A nacionalizmusáról ismert orosz politikus vasárnap találkozott Kadhafival, és támogatásáról biztosította Líbiát a „nyugati országok részéről, az ún. Biztonsági Tanács által reá rótt igazságtalan intézkedések elleni küzdelemben". Mint ismeretes, a BT diplomáciai, katonai és légiközlekedési korlátozásokat szavazott meg Líbia ellen 1992-ben; az északafrikai országot azzal gyanúsítják, hogy köze volt a nyolcvanas évek végén Skócia fölött bekövetkezett légi merénylethez. MTI Jogász elnökjelölt Adam Strzembosz, a lengyel legfelsőbb bíróság tagja, úgy döntött, jelölteti magát a köztársasági elnöki posztra. A 65 esztendős Strzembosz egyetlen pártnak sem tagja, de jelölését több jobboldali csoportosulás, így a kereszténydemokrata Egyetértés Centrum (PC) és Alekszander Hall Konzervatív Pártja is támogatja. A jobboldal erőinek egyesítésére törekszik. A köztiszteletben álló Strzembosz személye megfelel céljainak, és minden olyan jobboldali választónak, aki nem kívánja támogatni Walesát. MTI Jelcin szabadságra ment Borisz Jelcin orosz elnök arra számít, hogy a májusi orosz-amerikai csúcstalálkozón a legnehezebb két téma az iráni-orosz atomreaktor-üzlet, illetve a csecsen válság lesz. Jelcin erről tegnap nyilatkozott, még mielőtt megkezdte volna kéthetes szabadságát, amelyet dél-oroszországi utazással tölt. A Ríbnoje nevű vasútállomáson kijelentette: még nem döntötte el, indul-e a jövő nyáron esedékes elnökválasztáson, majd megismételte, hogy mostani útja nincs összefüggésben a választásokkal. Az elnököt kísérő feleség közölte: „családi szempontból" ellenzi férje indulását. Az elnök szabadságának hátralévő részét Szocsiban tölti. MTI Újra a Dreithaler—ügyről Ha a cseh alkotmánybíróság amely április közepén visszatér Rudolf Dreithaler libereci lakos reprivatizációs ügyének tárgyalására mégis a Dreithaler-szülők házának visszaadása mellett döntene, az a megfigyelők szerint precedenst teremtene mintegy 100 ezer német nemzetiségű cseh állampolgár reprivatizációs ügyének elbírálásában. A szóban forgó család házát a második világháború után, a beneši dekrétum alapján kobozták el, annak ellenére, hogy Dreithalerék - több mint 3 millió kitoloncolt szudétanémettel szemben - megőrizhették cseh állampolgárságukat. Az ifjabb Dreithaler reprivatizációs igényét a hatóságok eddig minden szinten elutasították, az alkotmánybíróság pedig, mint ismeretes, elvetette azon beadványát is, amelyben az ítéletek alapjául szolgáló dekrétum eltörlését kérte. A testület értesítése szerint az ügy két részben való tárgyalását az teszi lehetővé, hogy „ha valaki konkrét peres ügyének felülvizsgálatáén fordul az alkotmánybírósághoz, annak joga van kérni egyúttal az alacsonyabb szinten ellene hozott döntés alapjául szolgáló törvény megsemmisítését is". Értelemszerűen ez utóbbiról szólt a március eleji elutasító döntés. Dreithaler ügyvédje, továbbá számos külföldi és cseh szakértő is kifogásolta akkor, hogy az alkotmánybíróság politikailag befolyásolt, történelmi érveléssel alátámasztott döntést hozott. MTI Metrósztrájk Bukarestben MTI-hír Tegnap hajnaltól sztrájkolnak a bukaresti metró dolgozói: mint közölték, az igazgatósággal kialakult konfliktus megoldásáig minden nap 12 órán át, 4 órától 16 óráig szünetel a forgalom a földalatti vonalain. A metró szabad szakszervezet a bérek 30-40 százalékos növelése mellett a munkakörülmények javítását követeli - az igazgatóság a költségvetési keretek szűkösségére hivatkozva 15 százaléknál nagyobb béremelést nem tud felkínálni, a többi követelésekben sem rajzolódott ki a megállapodás lehetősége. Az igazgatóság bírósági úton próbálja betiltatni a már régebben bejelentett sztrájkot, a tárgyalásra ma kerül sor. TOKIO Aggodalmak és óvintézkedések Egy héttel a tokiói metrón bekövetkezett tömeges gázmérgezés után sem oszlottak el azok az aggodalmak, amelyeket a tíz halálos áldozatot követelő tragédia - minden valószínűség szerint terrorakció - a Japán főváros lakosságában kiváltott. A metró alkalmazottai a hangosbeszélőkön keresztül rendszeresen felkérik az utasókat, hogy figyeljenek oda mindenféle gyanús tárgyra. Ilyeneket persze MTIJelentés Bár a metró milliók számára a napi munkába járás megkerülhetetlen eszköze, becslések szerint átlagosan tíz százalékkal csökkent az utasok száma az incidens óta. A csúcsforgalmi napszakokban azonban ugyanolyan a zsúfoltság, mint azelőtt, s a közlekedési vállalatok illetékesei fokozott biztonsági intézkedésekkel igyekeznek elejét venni egy hasonló tömegszerencsétlenségnek. most mindenki gyakrabban vél felfedezni, elkerülhetetlenül megnőtt a téves riasztások száma. A mérgezés óta a fővárosi rendőrség naponta tíz hívást kap a metrón felfedezett gyanús tárgyakkal kapcsolatban, s minden nap két-három alkalommal tűzszerészeket is kivezényelnek. Korábban erre havonta egyszer-kétszer került sor. Lélegzetvételnyi időt sem hagy a japán rendőrség a gáztámadással alaposan gyanúsítható vallási szektának. A nagyszabású múlt heti razziák után tegnap is folytatódott az AUM Sinrikjo központi „vegyszerraktárának" bizonyult telep átkutatása, amelynek során ezúttal különféle laboratóriumi felszereléseket koboztak el. KUBA Arccal a szója felé Kuba, amely a marhahús és tehéntej drámai hiányával küszködik, gyorsított ütemben fokozza az olyan fehérjedús szójatermékek gyártását, mint a szójajoghurt, a szójafagyi vagy a szójahamburger. Alejandro Roca kubai élelmiszeripari miniszter közölte: tervek készültek a szójababtermelés felfuttatására annak érdekében, hogy azzal pótolhassák a hiányzó alapvető élelmiszereket. A legtöbb kubai azt mondja, hogy ha nem lesz semmi más ennivaló, akkor meg fogja enni az olyan pótételeket, mint a szójaburger, de továbbra is a hagyományos kubai ételek alapjául szolgáló marhahúsról, sertéshúsról, csirkéről és vajzsírban gazdag fagyiról fog álmodozni. A jelenlegi kubai jegyrendszer keretében a hét évesnél fiatalabb gyermekek napi 9 deciliter tehéntejre jogosultak, más korcsoportok tagjai azonban legfeljebb havi néhány doboz tejsűrítményt vásárolhatnak. Az akadozó élelmiszerellátás csak az egyik tünete a gazdasági bajoknak Kubában, amelyet egyaránt sújt az amerikai gazdasági embargó és volt szövetségesei segélyeinek elapadása. MTI-PANORAMA Oscar születik Mire lapunk megjelenik már ismertek lesznek az idei Oscar-díjasok. „Előzetesként" néhány mondat a szoborról. Az „Oscar", amelyet nagy örömmel osztanak ki, s vesznek át Los Angelesben a tévékamerák előtt, Chicagóban készül. Az öntödei 450 fok után megvárják míg lehűl, majd polírozzák, és bevonják rézzel, nikkellel, ezüsttel, végül 24 karátos arannyal. Újabban só elleni védőlakkot is fújnak rá, mert, mint ismeretes, a filmcsillagok jó része a tengerparton lakik. Vállalják régi díjak felújítását is, sőt Gene Kellynek - mert Oscarszobra a kaliforniai tűzvészben odaveszett - hiteles másolatot készítettek. TV MAGAZIN Példátlan népszavazást tartottak vasárnap Moldova Dnyeszteren túli területén, amelyet az itteni, többségében orosz és ukrán lakosság Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevez, bár létét egyetlen állam sem ismeri el. Ami a legfontosabb: Moldova kormánya mellett Oroszország sem. Viszont 1992, vagyis a Szovjetunió széthullása óta itt állomásozik a 14. orosz hadsereg - úgymond békefenntartóként. Jelenlétének története dióhéjban: a birodalom darabolásának kezdeti időszakában a moldován nacionalisták voltak a hangadók, s elérkezettnek látták az időt, hogy csatlakozzanak az anyaországhoz, vagyis Romániához. Ezt az elképzelést Bukarest természetesen lelkesen támogatta, ennek ellenére azok az erők kerekedtek felül a fiatal köztársaságban, Hadseregmarasztaló amelyek az önállóságot sokkal célravezetőbbnek tartották. A bizonytalanság idején a Dnyeszteren túli terület lakossága, tartva a Romániához csatolástól, kinyilvánította függetlenségét, minek következtében a területen kisebbfajta polgárháború tört ki a helyi lakosság és a köztársaság területi egységének megvédésére parancsot kapó kormányerők között. Moszkva ekkor (is) úgy ítélte meg, erkölcsi joga van a beavatkozásra, s ide vezényelte a 14. hadsereget. Alekszandr Lebegy tábornoknak ez testhezálló feladat volt, ki is söpörte rövid úton Chissinau erőit, s védőszárnyai alá vette a „független" köztársaságot. Nem is változott semmi egészen tavaly nyárig, amikor éppen Moszkvának, pontosabban Jelcinnek és környezetének lett elege a hadseregben egyre népszerűbb Lebegyből, akinek már nem volt elég a helyi kiskirálykodás, ennél többre vágyott és vágyik, hiszen az afgán veteránok szövetsége jelölte őt az államfői tisztségre. Moszkva álláspontjának módosulása ekkor lehetővé tette a megállapodást a moldován kormánnyal a 14. hadsereg kivonásáról. Mivel lassan már időszerűvé válna az egyezmény végrehajtása, a szakadár köztársaság legitimnek aligha mondható elnökét és kormányát ez arra késztette, hogy feltegyék a népnek a nagy kérdést: akarja-e, hogy a béke szavatolása érdekében továbbra is ott állomásozzon a 14. hadsereg. S a nép akarja - ez derült ki a referendum során. Igor Szmirnov „államfő" pedig kijelentette, ő engedelmeskedik a népakaratnak, azon lesz, hogy maradjanak a katonák. Megkockáztatta azt a véleményt, miszerint Oroszország ezek után „nem fogja erővel kivonni" a katonákat. Hogy is van ez? Moszkvának esetleg erőt kell alkalmaznia, hogy egy idegen állam területéről kivonja saját haderejének egy részét? Vagy a bábköztársaság már saját hadseregének tekinti ezt a csapattestet? Eddig azt hitte volna az ember, hogy egy hadsereg a parancsnoknak köteles engedelmeskedni, az pedig a főparancsnoknak. Az adott esetben arról van szó, hogy Jelcin elnök bármilyen utasítását Lebegy tábornok köteles végrehajtani. Nyilvánvaló, hogy Lebegy nagyon jól érzi magát Moldovában, egészen pontosan a Dnyeszter mentén, de azért még ő.is elismerte: bár nem kételkedett a szavazás kimenetelében, annak eredménye nem bír törvényes erővel sem Moldova, sem Oroszország számára. S mivel ezek megállapodtak a kivonásban, akkor nyilván ki is vonják innen ezt a haderőt. Chissinau természetesen törvénytelennek tartja a referendumot, s megalapozatlannak az ottani lakosság félelmeit. Félő azonban, hogy ez a csapatkivonás mégsem lesz egy sima ügy. Függetlenül attól, hogy „mit akar a nép", mit szeretne Chissinau és mit ígért Moszkva. Nyilván az lesz a döntő, mit akar Lebegy: kiskirály maradni a Dnyeszter partján, vagy „orosz cár" lenni Moszkvában. Ha az utóbbit választja, nincs az a „népakarat", amely visszatartaná őt. Döntésében azonban az is közrejátszhat, hogy Jelcin hová vezényli Moldovából a 14. hadsereget. Olyan helyre, ahonnan Lebegy bele tud szólni az országos ügyekbe, vagy valamilyen isten háta mögötti helyre - mert abba biztosan nem megy bele. Mindemellett tudni kell: tekintélyes katonai szakértők szerint az orosz haderő egyetlen valamirevaló, fegyelmezett, jól felszerelt csapatteste éppen a 14. hadsereg. S ezt Lebegy tudja a legjobban. GÖRFÖL ZSUZSA