Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám, kedd

1995. március 28. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZÓ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az 1995. április 5-én kezdődő ülésén meg­tárgyalja a Szlovák Nemzeti Tanács 542/1990. számú törvényére vonatkozó mó­dosító javaslatot, melynek értelmében az is­kolatanácsok, valamint a területi iskolata­nácsok elvesztenék azt a jogot, hogy javas­latot tegyenek az iskolaigazgatók, oktatási intézmények igazgatói és a tanügyi igazga­tóságok igazgatóinak kinevezésére, ill. visszahívására. Amennyiben a parlament jóváhagyja ezt a módosítást, eltűnik az iskolai törvényekből az egyedüli demokratikus elem Is, hiszen ha nem az iskolatanács javaslatára történik az igazgatók kinevezése és visszahívása, ez olyan politikai tisztogatást tesz lehetővé, mint amilyennek az államigazgatásban le­hettünk tanúi. Kérjük az iskolatanácsokat, éljenek alkot­mányos jogukkal, és tiltakozzanak a terve­zett törvénymódosítás ellen. Tiltakozásukat juttassák el a parlament elnökének, az okta­tási bizottságnak és a Magyar Koalíció képvi­selőinek parlamenti címére. Az oktatási bizottság címe: Výbor NR SR pre vzdelanie, vedu a kultúru. A Magyar Koalíció képviselői címe: Poslanecký klub MK, NR SR, Mudroňova 1, 812 80 Bratislava. A Magyar Koalíció Pozsony, 1995. március 27. AZ OKTATAS ELLEHETETLENITESEVEL Az életünket rövidítik meg UJ Szó-tudósítás A meghívott negyven helyett alig egy tucat résztvevő jelent meg tegnap Pozsonyban a Szlo­vák Tanítók Fóruma által rende­zett, valamennyi pedagógus­szakszervezet részvételére szá­mító gyűlésen. Hogy az oktatási minisztérium nem képviseltette magát, az már szinte természe­tesnek számít az ilyen összejö­veteleken, elgondolkoztatóbb azonban a területi iskolataná­csok képviselőinek és az okta­tásügyi hivatalok dolgozóinak távolmaradása, sőt a legna­gyobb szlovákiai pedagógus­szakszervezet sem reagált a meghívásra. így csupán a szok­ványos Ranaszok felsorolására szorítkoztak a résztvevők, hang­súlyozva, hogy a pedagógusbé­rek csak a jéghegy csúcsát je­lentik, mert az egész oktatás­ügy megújítására lenne szük­ség. Ezen belül elsődleges fon­tosságú az iskolák finanszírozá­sának ellenőrizhetővé tétele. Felvetették a kérdést: milyen alapon kívánja a választásokon még hat százalékos támogatást sem kapott Szlovák Nemzeti Párt a saját programját az okta­tásügy kulcsfontosságú, szinte az egész lakosságot érintő terü­letén érvényesíteni? Különösen nyugtalanítónak tartják a politi kai hatalomnak azt a törekvé­sét, hogy megnyirbálja az okta­tási önigazgatási szervezetek döntési jogkörét, amit az 542. számú törvény módosítására tett javaslat is bizonyít, Az egyik résztvevő elmondta: sokéves amerikai kutatások bi­zonyítják, hogy minél képzettebb egy ember, annál hosszabb élet­re számíthat. Akik az iskoláinktól vonják meg a pénzt, az életünket rövidítik meg - vonta le a követ­keztetést. A tegnapi gyűlés mégsem volt eredménytelen: Karol Korintuš, a Szlovák Tanítók Fórumának al­elnöke elmondta, noha eddig nem volt jó a kapcsolatuk az Ok­tatásban Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségével, úgy látják, a jelenlegi kiéleződött helyzetben csakis a közös fellépés segíthet. -vk­KLÍMAKUTATO VILÁGKONFERENCIA Meleg a helyzet Vajon melyik hír a fontosabb: a magyar-szlovák alap­szerződés megkötése vagy az, hogy az Antarktiszról két, több száz négyzetkilométer területű jégtömb leszakadt, és a konti­nenst körülvevő 300 méter vas­tagjégréteg számos helyen több darabra szakadt? Ha a rövid tá­vú hatásokat vesszük figyelem­be, akkor az előbbi, ám hosszú távon lehetséges, hogy az utób­bit kiváltó jelenség lesz a meg­határozóbb. Az Antarktisz jég­sapkájának elvékonyodása és a gigászi jéghegyek leválása a mind gyakrabban hangoztatott globális felmelegedés következ­ménye. Az idei holland, francia és német árvíz is minden eddigit felülmúlt. Mike Hulme, a brit University of East-England klí­makutató csoportjának munka­társa szerint „jelenleg nem ren­delkezünk bizonyítékkal arra, hogy a mostani időjárási viszo­nyokat a globális felmelegedés okozza, ám a legutóbbi időjárási rendellenességek megfelelnek a felmelegedési forgatókönyv­nek". Mától Berlinben, az ENSZ égi­sze alatt klímakutató világkonfe­rencia kezdődik, amely szerve­sen kötődik az 1992-es riöi környezetvédelmi világkonfe­renciára. Az 1500 részvevővel számoló csúcs éppen az üveg­házhatása miatt a globális fel­melegedést kiváltó széndioxid­szennyezés megfékezéséről tár­gyal április 7-éig. Előre kijelent­hető: nincs sok esély arra, hogy a legnagyobb légszennyezők, az USA, Nyugat-Európa és Kína je­lentős önmérsékletet tanúsít­son e téren. Az újonnan iparoso­dott távol-keleti országok és Kí­na például azzal védekeznek, hogy valamennyi klasszikus ipa­ri állam a fosszilis energiahordo­zók nagyarányú felhasználása révén fejlődött dinamikusan, így hát ők miért tennének más­képp? A berlini konferencia cél­kitűzése szerény: 2000-re a fej­lett országok széndioxid-kibo­csátásukat mérsékeljék az 1990-es szintre. Az utóbbi évti­zedekben fél fokkal emelkedett Földünk átlaghőmérséklete, az Antarktiszon pedig 2,5 fokkal, ami rövidesen tengerszint-emel­kedéshez vezethet. Nemrégiben 36 szigetország együttesen fel­szólította a fejlett országokat, hogy, a tengerszint-emelkedést meggátolandó, csökkentsék a légkörszennyezést. A felhívás­nak nem lesz nagy foganatja, mivel nem kulcsfontosságú álla­mokról van szó. Akkor viszont már késő lesz cselekedni, ami­kor a New York-i Szabadság-szo­bor térdig fog állni az óceán­ban... (sidó) CARTER IS KÖZVETÍT Afrikának béke kell MTI-hír Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Kairóban tegnap kezdődött külügyminiszteri ülé­sén Hoszni Mubarak egyiptomi elnök arra szólította fel Afrikát: vessen véget „romboló konflik­tusainak", hogy szembeszáll­hasson a gazdasági kihívások­kal. A hidegháború végével meg­hirdetett új gazdasági világrend reményt keltő, de veszélyeket is hordoz magában a fejlődő or­szágok számára - vélekedett Mubarak. Hangsúlyozta, hogy az afrikai országoknak támogatni­uk kellene az AESZ által 1993­ban létrehozott konfliktusmeg­előző mechanizmust. Egyúttal egy afrikai gadasági közösség létrehozására szólított fel, amely elősegíthetné a konti­nens gazdasági és szociális fejlődését. Mubarak arra hivat­kozott, hogy a mai világban nincs helyük a törékeny, kicsi gazdasági egységeknek. Szudánban folytat békete­remtő tevékenységet Jimmy Carter volt amerikai elnök. Az ITAR-TASZSZ szerint tegnap Kar­túmban megkezdte tanácskozá­sait a szudáni vezetőkkel a köz­ponti kormány és a déli keresz­tény felkelők közötti fegyver­nyugvás megteremtéséről. Az „ingázó diplomácia nagy­mestere" ezt megelőzőleg Nai­robiban, Kenya fővárosában Afrika egyik permanens tragédiája Burundiban zajlik: ismét hutuk ez­rei menekülnek a szomszédos Zaire területére, főleg a fővárosból, Bu­jumburából, melynek utcáit elözönlötték a velük szemben ellenséges tutszi törzs katonái. Ez az asszony és két gyermeke is földönfutóvá vált. folytatott tárgyalásokat a fel­kelők vezetőivel, akik közölték vele, hogy hajlandók a tűzszü­netre, amennyiben azt az Atlan­tában létrehozott „béketeremtő központ" ellenőrizné. SZÓFIAI LAPVELEMENY Románia képes lenne atombomba előállítására MTI-tudósítás A bukaresti Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú ro­mán napilap tegnap hathasá­bos cím alatt teljes terjedelem­ben átvette a Trud című szófiai lap pénteki cikkét, amely szerint Románia képes lenne atom­bomba előállítására. A bolgár lap szerint az orosz külföldi hírszerző szolgálat, amelynek főnöke Jevgenyij Pri­makov akadémikus, Moszkvá­ban tett közzé egy jelentést az atomsorompó-egyezmény meg­hosszabbítását célzó értekezlet közeledtével, és ez tartalmazza azt az állítást, hogy Románia ka­tonai atomprogrammal rendel­kezik, bár arról nem szólt, mi­lyen stádiumban tart annak megvalósítása. A lap szerint az orosz jelentés azt is tartalmaz­ta, hogy 1992 tavaszán hírt kaptak plutónium előállításáról egy román titkos laboratórium­ban. Ezt a tevékenységet leállí­tották, miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség figyel­meztetést bocsátott ki. A Trud emlékeztet rá: Románia két ne­hézvízüzemmel rendelkezik, s a cernavodai atomerőmű két CANDU típusú reaktorának üzemanyaga feldolgozással használható nukleáris fegyve­rekhez. Nicolae Ceausescu, az 1989 decemberében kivégzett diktá­tor a párt utolsó, 1989 novem­berében tartott kongresszusán azt mondotta - emlékeztet a bolgár lap -, hogy Románia ké­pes mindennek az előállítására, beleértve az interkontinentális rakétákat és az atombombákat is, „de nem akarja ezt". ÜZBEGISZTÁN Konzervált hatalom MTI-hír Üzbegisztánban vasárnap megtartották a népszavazást, amelyen Iszlám Karimov elnöki mandátumának meghosszabbí­tásáról nyilvánított véleményt az ország 11 millió szavazásra jo­gosult állampolgára. Az első eredményeket mára ígérték. Üzbegisztán 1991-ben vált függetlenné, s azóta az 57 éves Karimov, a kommunista párt volt első titkára irányítja az országot. A szavazók azzal kapcsolatban foglaltak állást, hogy egyetérte­nek-e Karimov mandátumának 2000-ig történő meghosszabbí­tásával, illetve az 1997-ben ese­dékes elnökválasztás eltörlésé­vel. Egy hivatalos taskenti lapnak az AFP által idézett újságírója azt várja, hogy a szavazók 99,9 szá­zaléka fogja támogatni a mandá­tum meghosszabbítását. A BEKETARGYALASOK KOVETKEZMENYE Damaszkusz elküldi a palesztinokat KURDELLENES TOROK OFFENZÍVA Szíria is belekeveredik? MOLDOVA Tüntetés a román nyelvért MTI-hír Napok óta professzorok és di­ákok ezrei tüntetnek a moldovai főváros, központjában azt köve­telve, hogy az ország oktatási in­tézményeiben ezentúl „román anyanyelven román történel­met" tanítsanak. Petru Lucinsch i, a moldovai parlament elnöke a tüntetése­ket szélsőségeseknek nevezte, és beszámolt arról, hogy a felvo­nuló diákok a „Moldávia törté­nelme" tankönyv tucatjait elé­gették. Azt is kijelentette, hogy a tüntetők között „fasiszták" van­nak. Nicolae Andonic, a parla­ment alelnöke hangoztatta, hogy a diákok mögött az ország helyzetének destabilizálására törekvő politikusok állnak, de név szerint nem említette a szélsőségesen románbarát Ke­reszténydemokrata Népfrontot. MTI-tudósítás Izrael olyan jelzéseket kapott az Egyesült Államoktól, melyek szerint a Damaszkuszban lévő radikális palesztin szervezetek menesztésére készül a szíriai vezetés - közölte tegnap egy iz­raeli külügyminisztériumi forrás. A magát megnevezni nem kívá­nó illető szerint „Washingtonnak az a benyomása": az autonómi­át elutasító ellenzéki palesztin szervezetek vezetői már meg is kapták a figyelmeztetést a szíri­ai hatalomtól, hogy készülődje­nek a távozásra. Több palesztin ellenzéki szervezet vezetése rendezkedett be a szíriai fővá­rosban,, így például Musza Abu Marzuk a Hamász részéről, illet­ve George Habas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és Najef Havatmeh, a Demokrati­kus Front Palesztina Felszabadí­tásáért nevű szervezetek ve­zetői. Joszi Beilin izraeli külügymi­niszter-helyettes nem erősítette meg az értesülést, de emlékez­tetett arra, hogy a Washington­ban nagyköveti szinten folyó iz­raeli-szíriaí tárgyalásokon a zsi­dó állam feltételként szabta a radikális palesztin vezetők elkül­dését. A Maariv című izraeli lap pe­dig azt írta, hogy Abdel Halim Haddam szíriai alelnök nemrég találkozott a palesztin szerve­zetek vezetőivel, valamint a li­banoni síiták Irán-barát szerve­zetének, a Hezbollahnak egyik vezetőjével is, és közölte ve­lük, hogy „napjaik a szíriai fővárosban meg vannak szám­lálva". MTI-hírek Páncélozott járművekkel tá­mogatott török csapatok tegnap támadást intéztek kurd felkelők ellen, akik Szíriába próbáltak át­szökni - jelentette a Reuter he­lyi katonai forrásokra hivatkoz­va. A Zahóban állomásozó kato­nák elmondták, hogy gyakoriak a harcok a török erők és a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei között az iraki-szíriai határ kö­zelében. Jelenleg mintegy 35 ezer fős török katonai erő „vadászik" a PKK fegyvereseire Irak északi részén. A kurd lázadók vezére, Abdullah Ocalan feltehetően Damaszkuszban tartózkodik, vagy a szíriai ellenőrzés alatt lévő Bekaa-völgyben, Libanon­ban. A török határőrség tegnap a haburi határátkelőnél külföldi és török újságíróknak megtiltot­ta a belépést az észak-iraki terü­letre, ahol nyolcadik napja zaj­lottak a harcok. A Reuter hírügy­nökségjelentése szerint a sajtó elleni korlátozások várhatóan mindaddig érvényben marad­nak, amíg véget nem ér a kur­dok elleni hadművelet. Az újság­írók ezentúl csak különleges en­gedéllyel léphetik át a határt, de azt még nem tudni, hogy az en­gedélyt hol és hogyan lehet be­szerezni. A rendelettel a török hatósá­gok valószínűleg azt akarják megakadályozni, hogy az újság­írók a térség elleni török tüzér­ségi és légitámadások polgári áldozatairól is beszámoljanak. Ankara ugyanis tagadja, hogy a harcokban civilek is elestek vagy megsebesültek volna. Németország egyelőre felfüg­geszti Törökország katonai se­gélyezését - jelentette be teg­nap Bonnban Klaus Kinkéi kül­ügyminiszter. Közölte, a Helmut Kohl kancellárral folytatott egyeztetés után abban állapod­tak meg, hogy zárolják az idei évre tervezett segélyösszeget. Kinkéi megdöbbentőnek nevez­te, hogy a török államfő szerint hadseregük iraki jelenléte akár egy évig is eltarthat. Ismételten felszólította a török vezetést, hogy mielőbb vonja vissza csa­patait az iraki területekről, mert az akció folytatása további poli­tikai károkat okoz az ankarai ve­zetésnek. A bonni szövetségi parlament ma kezdi tárgyalni a költségve­tést, amelyben szerepel az a 150 millió márkás segély is, me­lyet a kancellár tavaly ígért meg a török kormányfőnek. Kinkéi szerint ezt az összeget egyelőre zárolják.

Next

/
Thumbnails
Contents