Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 25 | PÁRT-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az EGYÜTTÉLÉS képviselője, Bauer Edit pártja tegnapi sajtóértekezletén részletesen elemezte az idei költségvetés tervezetének hiányosságait. Egyik legnagyobb problémaként a növekvő adós­ságállományt nevezte meg. Bírálóan szólt arról, hogy a szűkös egészségügyi és oktatási támoga­tással összevetve a védelmi minisztérium 37 szá­zalékkal többre számíthat. Japánban a védelmi tárca csupán 10, Ausztriában 12 százalékos álla­mi támogatásban részesül. Nehezményezte azt is, hogy az elnöki hivatal csupán 0,8 százalékos támogatásra, tehát 121 millió koronára számít­hat, ami nagyjából megfelel a Matica slovenská számára meghatározott összegnek. Bauer Edit rá­mutatott arra is, hogy a költségvetés 10 millió ko­ronát irányoz elő a Matica slovenskának a szlovák kultúra terjesztésére a nemzetiségileg vegyes la­kosságú területeken, míg a Csemadok támogatá­sát 38, a magyar sajtótermékek támogatását pe­dig 42 százalékkal megrövidítették. Duka Zólyomi Árpád emlékeztetett arra, hogy az alapszerződé­seknek, mint problémamegoldó eszközöknek a gondolata Balladur francia miniszterelnök nevé­hez fűződik. A határok sérthetetlenségének ga­rantálásával párhuzamosan a nemzeti kisebbsé­gekjogait kellett volna szavatolniuk. „A gyakorlat azt mutatja, hogy a határgarantálás szándéka megmaradt, a kisebbségi jogok garantálásának igénye azonban háttérbe szorult", vélekedett Du­ka Zólyomi. Nagyra értékelte, hogy a magyar kor­mány tartja magát korábbi álláspontjához, misze­rint az adott országban élő magyar kisebbség feje felett nem köthető meg a dokumentum, ezért a magyar kisebbség legitim képviselőivel folyama­tos konzultációkat folytat. Az Együttélés alelnöke elítélte a szlovák kormány független sajtó ellen tervezett támadásait. Felhívta a figyelmet: a hoz­záadottérték-adó eddigi hatról ötven százalékra történő emelése a külföldi tőkerészesedésű lapok esetében megszűnésükhöz vezetne. Ezt a sajtó­szabadságra és a demokráciára mért övön aluli ütésként kell értelmezni, szögezte le. (horváth) „Foglal" a hadsereg? A Fülek melletti Bozita község­ben több mint egy éve rebesgetik, hogy a negyvenéves múltra vissza­tekintő mezőgazdasági szaktanin­tézet épületeire a hadsereg vetett szemet. A lakosok, akik beszélték, maguk sem hitték az egészet ­egészen mostanáig. Pénteken dél­után minden előzetes bejelentés nélkül négytagú delegáció jelent meg az iskolán, élén Stanislav Jačmenikkel, a Losonci Járási Hi­vatal újdonsült elöljárójával, aki ki­nevezésé után korábbi posztját is betölti, végzi tovább Bozita polgár­mesteri teendőit. A delegációban képviseltette magát a hadügymi­nisztérium és a Losonci Járási Ka­tonai Parancsnokság. A delegáció tagjai megtekintették az objektu­mot, és a félórás terepszemle alatt elsősorban az elszállásolási és ét­keztetési lehetőségek felől ér­deklődtek. Értesüléseink szerint a küldöttség vezetője szinte fölkínál­ta a szaktan intézetet a delegáció tagjainak. Felsorolta annak helyze­ti és egyéb előnyeit. Elmondta, hogy közel a bolyki repülőtér, a fa­luban megépült a gázvezeték, a környezet egészséges, tíz kilomé­terre van az országhatár, négy kilo­méterre Fülek stb. Pénteken valószínűleg Lo­soncra érkezik Ján Sitek védelmi miniszter is, és elképzelhető, hogy vele megvitatódnak a kato­nák e térségbeni elhelyezési problémái. Mert, mint utólag ér­tesültünk róla, a katonák képvi­selői a bozitai szaktanintézeten kívül a Nagykürtösi és a Rima­szombatijárásban is érdeklődtek egyes objektumok iránt. Tegnap lapzárta után ért véget az a fa­lugyűlés, amelyet Bozita lakói hívtak össze, és amelyen megvi­tatták a katonák betelepítésével kapcsolatos észrevételeiket. A lá­togatás óta feszült hangulat ural­kodik az iskola diákjai és alkal­mazottai körében is. Arról ugyan­is eddig nem esett szó, hogy ha a katonák beköltöznek az épüle­tekbe, mi lesz a tanulók és a taní­tók sorsa. (farkas) A BECSÜLETES VALLALKOZOKRA FIGYELVE Már huszonötezerrel kevesebben Az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Uniója ag­gódva figyeli az iparengedélyek egyre tömegesebb mé­retű visszaadását, amely elsősorban az iparosokat és a kisvállalkozókat sújtja - mondta az unió tegnapi saj­tóértekezletén Pavol Prokopovič elnök. Szerinte ezért a kedvezőtlen jogrendszer a felelős, amely ahelyett, hogy támogatná a kis- és közepes vállalkozókat, egye­nesen e réteg felszámolására törekszik. Ennek követ­kezménye, hogy a társadalombiztosítási befizetések megváltozott módja miatt az év elejétől már eddig mintegy 25 000 vállalkozói engedélyt adtak vissza. Ar­ra számítanak, ha minden marad a régiben, ez a folya­mat a március végén esedékes befizetések és a pénz­tárgépek bevezetésének közelgő júliusi határideje mi­att tovább gyorsulhat. Az unió viszont szeretné mega­kadályozni, hogy a törvényes kötelezettségeiknek ele­get tevő becsületes vállalkozókon csattanjon az ostor, ezért jobboldali pártok segítségével törvénymódosító javaslatokat szeretnének beterjeszteni a parlament­be. Ezzel kapcsolatban már tárgyalnak a Keresztény­demokrata Mozgalommal és a Demokrata Unióval. (tuba) Hiányolták a hivatalvezetőt Uj Szó-tudósítás A Felső-gömöri Falvak és Városok Társu­lása tegnapi tanácskozásán csak a névje­gye volt látható a rozsnyói járási hivatalve­zetőnek. Meghívták, várták Pavol Sucho­tovskýt azon az összejövetelen, melynek egyik fő pontja éppen az önkormányzat és az állami hivatal jövőbeni kapcsolatának meghatározása volt. Amint Ján Chanas po­lomai polgármester, a társulás most meg­választott elnöke lapunknak elmondta, nem valószínű, hogy a kormány kiengedi kezéből Szlovákia új közigazgatási elren­dezésének meghatározását, és nem való­színű, hogy hajlandó lesz figyelembe venni a régiókban megfogalmazott elképzelése­ket, meglátásokat. A Felső-gömöri Falvak és Városok Társulása az új területi közi­gazgatási felosztásnál nem támogatja vár­megyehatárok visszaállítását. Fontosabb­nak tartja a Kassához való szorosabb kötődést. A társulás jelenleg 62 taggal és a most megválasztott új vezetőkkel folytat­ja munkáját. (ambrus) KÁRPÁTI IGAZ SZO:HETENTE HÁROMSZOR Szorult anyagi helyzetben MTI-hír Nehéz időket él a kárpátaljaiak egyetlen magyar nyelvű napilap­ja, a Kárpáti Igaz Szó. Bár több mint 13 ezer állandó előfizetője van, a rohamos infláció miatt a megrendelési díjból befolyó összeg a lap­kiadás költségeinek az egyharmadát is alig fedezi. A múltban több­ször előfordult, s most is fennáll a veszélye annak, hogy anyagi okokból a heti három alkalomra korlátozott megjelenést sem tudja a szerkesztőség biztosítani. A helyzeten segíteni akarván, néhány kárpátaljai gazdasági ve­zető, üzletember, újságíró úgy döntött, hogy megalakítja a Kárpáti Igaz Szó Baráti Társaságot, amely önálló jogi személyként, saját bankszámlával fog működni. A társadalmi alapon működő Társa­ság célja: olyan anyagi bázis biztosítása az újság számára, amely nem csupán a rendszeres megjelenést, hanem a fejlődést, egy min­den tekintetben korszerű, terjedelmében is bővülő lap életképessé­gét is elősegíti. A Társaság alapítói mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági üzemek, magánvállalatok és üzletemberek jótékony segítségére számítanak, de - mint azt a Kárpáti Igaz Szó Baráti Társaság elnö­ki tisztjét betöltő Sass Ferenc, a Beregszász környéki bótrágyi mezőgazdasági nagyüzem elnöke nyilatkozta - szívesen fogadják a támogatóktól a magánsegélyeket is. NAGYLAK Heroinfogás A nagylaki vámhivatalnál a vá­mosok mintegy 60 kilogramm heroint találtak egy külföldi mik­robuszban. Erről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága tájékoztatta az MTI-t. A vámhivatalnál egy Chevrolet típusú mikrobuszban két külföldi állampolgár jelentkezett belé­pésre, akik a vámszerveknek az útlevelük miatt váltak gyanúsak­ká. A pénzügyőr zsargonban úgy­nevezett „beszélő" útlevelek ala­pos vizsgálata arra késztette a vámhivatal munkatársait, hogy a gépkocsit és utasait alapos vizs­gálatnak vessék alá. A vámvizs­gálat igazolta a gyanút, mivel a gépkocsi hátsó ülései alatt kiala­kított rejtekhelyről összesen 86 csomag heroin került elő. A KOREAI DEMARKACIOS VONALROL Lengyel megfigyelők kiutasítása Phenjan tegnap kitoloncolta azt a hat lengyel megfigyelőt, akik a két Koreát 40 éve elválasztó demarkációs vonal északi oldalán ellenőrizték a fegyverszünet betartását - kö­zölte Szöulban a dél-koreai külügyminisztérium szóvivője. megpakolt kamionok és néhány személyautó elhagyta a tábort. A szóvivő közölte, hogy a lengyel kül­döttség már nem jelent meg az el­lenőrző bizottság tegnapi ülésén, majd pedig elhagyta Panmin­dzsont. MTI-hír Észak-Korea tegnapig adott ha­táridőt a képviselőknek arra, hogy elhagyják az ország terű letét. Ez az intézkedés megbénítja a koreai háború után, 1953-ban létreho­zott Katonai Fegyverszüneti Bizott­ság tevékenységét, amelyet Phen­jan gyakorta bírál. A koreai tűzszünetet ellenőrző ENSZ-bizottság szóvivője arról szá­molt be, hogy hétfőn észak-koreai kamionok hatoltak be a lengyel megfigyelők táborába, majd a Az 1950-53 között lezajlott há­ború után semleges államok küld­tek megfigyelőket a határ két olda­lára: északon lengyel és csehszlo­vák, délen svéd és svájci katonák tevékenykedtek. A cseh és szlovák küldöttség 1993-ban hagyta el Észak-Koreát, s helyettesítéséről Phenjan eddig nem gondoskodott. Észak rfiár 1994-ben korlátozta a lengyelek mozgásszabadságát; nem hagyhatták el a demarkációs vonaltól egy kilométerre lévő tábo­rukat. Phenjan akkor egyidejűleg visszavonta megbízottait a fegy­verszüneti bizottságból, és közvet­len katonai párbeszédet sürgetett az Egyesült Államokkal annak ér­dekében, hogy kétoldalú béke­szerződéssel váltsák fel az 1953­as fegyverszüneti egyezményt. Az észak-koreai külügyminiszté­rium nyilatkozatban utasította vissza azokat a bírálatokat, ame­lyek a fegyverszünetet felügyelő bi­zottságban részt vevő lengyel kül­döttség kikényszerített távozása miatt érték az országot. Kalózkiadók alkonya Nerri lesz könnyű dolguk Kíná­ban ezentúl azoknak, akik ameri­kai kazettákat és egyéb szellemi termékeket kívánnak hamisítani. Mától ugyanis különleges különít­mények rajtaütésszerű ellenőrzé­seket hajthatnak végre azokban a kínai üzemekben, amelyek ameri­kai kompaktlemezek, videófelvé­telek és számítógépprogramok kalózmásolataival árasztották el a hazai és külföldi piacot, s egy fris­sen született kínai-amerikai meg­állapodás alapján felhatalma­zást kaptak ilyen gyártmányok tö­meges elkobzására. Washingtoni becslés szerint az amerikai cégeket csak tavaly mint-egy egymilliárd dolláros kár érte amiatt, hogy Kínában 29 ka­lózműhely foglalkozott a tenge­rentúlról származó szellemi ter­mékek illegális másolásával és forgalmazásával. Az elmúlt évben hozzávetőleg 70 millió darab ka­lóztermék készült Kínában, ame­lyekkel a kínai üzletemberek a környező országok piacait is elá­rasztották. A Fehér Ház kétéves szüntelen figyelmeztetések után februárban kezdett kifogyni a béketűrésből, és szankciókkal fenyegette meg Pe­kinget. Mikor ezek sem hatottak, s Peking nem mutatott hajlandó­ságot az említett üzemek bezárá­sára, az USA lépni kényszerült: február végén védővámokkal súj­tott mintegy egymilliárd dollár ér­tékű kínai terméket. S Peking rög­vest ugyanilyen ellenlépésekkel válaszolt. Közben mindkét fél tudta, ezzel nem oldódik meg a elhúzódó, ke­reskedelmi háborúval fenyegető vita. Ezért most végre győzött a jó­zan ész, és felülkerekedett az üzle­ti szellem, ami azt sugallta: jobb, ha a felek megegyeznek, közös ki­adóvállalatokat hoznak létre, és együtt fölözik le a hasznot. A létre­jött amerikai-kínai megállapodás egyúttal modellértékű is, hiszen az USA más országokban működő kalózkiadók ellen a jövőben ugyan-így kíván eljárni. P. VONYIK ERZSÉBET RICHARD HOLBROOKE KÖZÉP-EURÓPÁRÓL: TRAGÉDIÁK MELEGÁGYA NATO-tagjelölteknek: külön-külön megmérettetés Az új európai biztonsági szerkezet bármely tervrajzának Közép-Európára kell összpontosí­tania, hiszen ez a térség több tragédiának és fölfordulásnak volt a melegágya a huszadik században, mint a földrész bármely más vidé­ke. Ugyanakkor a történelem során most először a régió országainak megadatott az a lehetőség, hogy a nyugati demokratikus esz­mények befogadásával stabilitásra, szabad­ságra és függetlenségre tegyenek szert - han­goztatta a Foreign Affairs című folyóirat márci­usi-áprilisi számában megjelenő elemzésében Richard Holbrooke, az európai és kanadai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtit­kár-helyettes, aki a múlt héten Pozsonyban is tárgyalt. Fontos alapelveket rögzítő írásában Holbrooke le­szögezi: a vasfüggöny lebontásának és a szélesebb ér­telemben vett európai egység igénylésének „ésszerű és lényegi következménye a NATO kibővítése". A washingtoni kormányzat európai politikájának alakításában kulcsszerepet betöltő kormányilletékes úgy vélekedett, hogy először a versailles-i és a triano­ni békeszerződéssel, majd a jaltai és potsdami meg­állapodással, végül a szovjet birodalom széthullásá­val olyan események gázoltak át Európa középső ré­szén, amelyek nyomában gyakran egymással ütköző történelmi ambíciók és neheztelések, veszélyes terü­leti és etnikai viták maradtak örökül. Megítélése sze­rint „demokrácia, stabilitás és piacgazdaság nélkül az érintett államok továbbra is sebezhetők lennének a régi problémákkal szemben, amelyeket csak felerősít a történelmi hibák helyrehozatalának megszállott ke­resése". - És ha az ellenségeskedés és gyűlölködés tovább­terjedne, mint ahogy annak szemtanúi vagyunk a bal­káni és a kaukázusi térségben, akkor ismét egész Eu­rópa nyugalma forogna veszélyben - mutatott rá a szerző. Külön figyelmeztetett arra, hogy a Közép-Euró­pát közrefogó két nagyhatalomból, Németországból és Oroszországból a bizonytalanság történelmi vissza­tekintésben mindig is az agresszív magatartás foko­zódásátváltotta ki. Richard Holbrooke kiemelte: az Egyesült Államok és szövetségesei - némi bizonytalankodás és nézet­eltérés után - a fokozatos, körültekintő bővítést ha­tározták el a NATO kelet felé való kiterjesztésére. A már beindult folyamattal kapcsolatban az alábbi lényeges tényezőkre hívta fel a figyelmet: A szövetség elsődleges célja a jövőben is az alap­vető érdekek védelme és az európai stabilitás előmozdítása marad. A kibővítés folyamata min­denki számára átlátható lesz, bizonyítandó, hogy a NATO már nem tekinthető oroszellenes szövetség­nek; A csatlakozást illetően nincs sem időpont, sem országlista, a ki és mikor kérdése majd a jelenlegi, első szakasz lezárulta után fog felmerülni. Minden tagságra pályázó országot egyénileg bírálnak majd el, nem pedig csoportosan; Kizárólag a szövetség fogja eldönteni, hogy kit és mikor vegyenek fel, ab­ba külső államnak nem lesz vétójoggal felérő be­leszólása. Jóllehet a csatlakozás kritériumait a NA­TO még nem fektette le, a washingtoni szerződésből fakadó alapelvek ma is érvényesek: az új tagoknak piacgazdasággal rendelkező de­mokráciáknak kell lenniük, amelyek elkötelezet­tek a felelősségteljes biztonsági politika megvaló­sítása mellett, és hozzá tudnak járulni a közös vé­delemhez. Bili Clinton elnök szavaival „azok az or­szágok, amelyeknek politikai rendszere elnyomá­son alapszik, szomszédaikkal szemben terveik vannak, hadseregük nem áll civil ellenőrzés alatt, vagy pedig zárt gazdasággal rendelkeznek, ne is jelentkezzenek"; Végezetül pedig nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy minden egyes új NATO-tag a legünnepé­lyesebb kötelezettségvállalást jelenti az Egyesült Államok számára, az amerikai védelmi ernyőt ki­terjesztő kétoldalú szerződést; annak ratifikálásá­hoz azonban a szenátus kétharmadának a szava­zatára van szükség - erről a tényről a gyors kibőví­tés hívei hajlamosak megfeledkezni. Az államtitkár-helyettes megállapította: Európá­nak a következő évszázadban is szüksége lesz a tevékeny amerikai együttműködésre, mint ahogy egy ingatag Európa a jövőben is fenyegetni fogja az Egyesült Államok alapvető nemzetbiztonsági ér­dekeit. - Az egykori szovjet terjeszkedés helyett a belső politikai és gazdasági bizonytalanság, a helyi , konfliktusok és a történelmi sérelmek feléledése jelenti a legnagyobb veszélyt a földrész békéjére. Európának és Amerikának egymással karöltve kell szavatolnia, hogy a toleranciára épülő demokráci­ák az egész kontinensen gyökeret eresztenek - ír­ta Richard Holbrooke. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents