Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

M ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. március 1. I rak nem tudott „elszámol­ni" 20-30 tonna, biológi­ai fegyver előállítására hasz­nált baktériumok kitermelé­séhez szükséges alapanyag­gal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömegpusztító fegyverek meg­semmisítését ellenőrző ENSZ­megbízott közölte hétfőn. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Tanács elé terjesz­tette jelentését tapasztalatai­ról. F idel Castro kubai állam­és pártvezető az argen­tin Noticias című hetilapnak adott interjújában megerősí­tette: a kubaiak fő célja to­vábbra is a forradalom meg­védése, amely számukra a függetlenséget és a szociális vívmányokat testesíti meg. Ki­jelentette, nem érzi magát magányosnak a világpolitiká­ban. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfővel kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy na­gyon jó személyes kapcsola­tokat tartott fenn vele. Úgy vélte, Gorbacsov tele volt jó szándékkal, és soha nem be­szélt a szocializmus szétzúzá­sának szükségességéről, ám idővel más stratégiát válasz­tott. H atározatban szólította fel az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a világ országait, hogy kutassák fel és tartóztassák le a ruandai népirtásban vagy más kegyetlenkedésekben való részvétellel gyanúsítható személyeket. A dokumentum sürgeti azon bűnösök kézre kerítését is, akik a ruandai menekültek számára az afri­kai ország szomszédságában felállított táborokban követ­tek el rémtetteket. N émetországba repült az a két keresztény, akiket Pa­kisztánban az iszlám meggyalá­zásának vádjával halálra ítél­tek, majd felmentettek. A 14 éves Szalamat Maszih és a 44 éves Rehmat Maszih titokban hagyta el hazáját, mert felmen­tésük után iszlám szélsősége­sek a megölésükkel fenye­getőztek, és több vallási szerve­zet is tiltakozott az ítélet ellen. Egy szunnita vezető azzal vádol­ta Benazir Bhutto miniszterel­nököt, hogy „a zsidó és keresz­tény lobbinak engedve" eszkö­zölte ki a felmentő ítéletet. K olumbiai gerillák dinami­tos merényletet követtek el az ország legfontosabb olaj­vezetéke ellen, mintegy 6 ezer hordó nyersolaj kiömlését idéz­ve elő. A Nemzeti Felszabadító Hadseregnek tulajdonított tá­madás színhelye a venezuelai határvidéken, Arauquita város közelében volt. ROMANIA Látványos pofonok a demokráciának A kolozsvári tanács hétfőn este több mint ötórás heves vita után határozatot fogadott el, amely felhatalmazza Gheorghe Funart, a város egységpárti (RNEP) polgármesterét, hogy kezdeményezze Grigore Zanc megyei prefektusnál, a kor­mány megyei képviselőjénél azoknak a városi tanácsosok­nak a felmentését, akik részt vesznek az RMDSZ nemrég meg­alakult önkormányzati taná­csában. Ezt a testületet először Gheorghe Funar, majd a kor­mány is alkotmányellenesnek nevezte. Az RMDSZ éppen vasárnap úgy módosította a testület alap­szabályát, hogy az ilyen vádak leszerelésére külön is bevette a dokumentumba: döntései nem mondhatnak ellen a román al­kotmány vonatkozó szakaszai­nak. A kolozsvári tanácsban a szavazásnál egy liberális tartóz­kodott, az RMDSZ tanácsosai és az ellenzék más reprezen­tánsai, összesen 13-an, nem vettek részt a voksolásban. Mint azt Herédi Gusztáv taná­csos az MTI tudósítójának kér­désére telefonon elmondta, a tanács egységpárti többsége fi­gyelmen kívül hagyta az ellenér­veket és, mint kitűnt, egyáltalán nem ismerte sem az RMDSZ programját, sem az önkormány­zati tanács szabályzatát; még azt sem tudta, kik azok a ta­nácstagok, akikre vonatkozik majd a döntés. A román képviselőház több órás vita után 140 vokssal 105 ellenében elvetette az ellenzék „egyszerű indítványát", amely al­kotmánysértőnek minősítette a polgármesterek és tanácsosok „tömeges felmentését" a kor­mány részéről, és a vonatkozó határozatok megsemmisítését követelte. A szavazás eredmé­nye azt jelenti, hogy a felmenté­sek érvényben maradnak. Az ellenzék szerint több mint 130 ilyen felmentésre került sor, az érintettek döntő többsé­ge - köztük a nemzetközileg is jól ismert brassói polgármester, Adrian Moruzi, bukaresti kerüle­tek polgármesterei és mások ­ellenzéki pártok tagja. ZSIRINOVSZKIJ SZADDAMNAL A Nyugat ellen szövetkeznek Szaddám Húszéin iraki ál­lamfő hétfőn mintegy három órán át tárgyalt Vlagyimir Zsiri­novszkijjal, az orosz nacionalis­ta Liberális Demokrata Párt ve­zetőjével, aki vasárnap érkezett népes küldöttség élén Bagdad­ba. A találkozót követően közöl­ték a sajtóval, hogy az iraki­orosz kapcsolatokról, az Irak el­leni ENSZ-embargó feloldását il­lető fáradozásokról, továbbá „a pravoszláv és a muzulmán világ Nyugat elleni koalíciója létreho­zásának lehetőségeiről" volt szó. Zsirinovszkij a Bagdadban tett előző megnyilatkozásaihoz hasonlóan ismét kijelentette: „Az Észak - Oroszország - és Dél - az arab és muzulmán világ - között nincs ellentét. Nem el­lenségek, hanem barátok va­• gyünk. Közös ellenségünk: a Nyugat." Az orosz nacionalista politi­kus vasárnap, nyomban megér­kezése után, felszólított a Nyu­gat elleni koalíció megalakításá­ra. Azt ecsetelte, hogy a nyugati keresztény civilizáció konfliktust akar szítani az Oroszország által megtestesített keleti keresztény civilizáció és az iszlám között, hogy „mindkettőt eltüntesse". Zsirinovszkij az iraki ál­lamfővel folytatott megbeszélé­sét érdekesnek, részletesnek és termékenynek nevezte, s újfent követelte az Irak elleni ENSZ­szankciók feloldását. Bárdot a kutyákért Brigitte Bárdot, az állatok sorsát szívén viselő világhírű francia film­színésznő ezúttal a kutyák számá­ra kért kegyelmet a dél-koreai ha­tóságoktól. Egyenesen Kim Jung Szam dél-koreai elnöknél sürgette, hogy szüntessék be a kutyák táp­lálkozási célból történő lemészár­lását. Levelében azt írta, az ázsiai országból visszatérő turisták meg­döbbenéssel számolnak be e szo­kásról, és elfogadhatatlannak tart­ják azt a kegyetlen bánásmódot, amelyben a másutt az ember leg­jobb barátjának számító derék négylábúaknak részük van. A filmsztár találkozót kért az ál­lamfőtől, hogy ezt a rendkívül sajá­tos kérdést megvitassa vele. Utalt arra is, ha nem sikerül rábírni a dél-koreaiakat a kegyetlen szoká­suk megváltoztatására, ezzel az OECD-tagságra törekvő hazájuk te­kintélyét viszik vásárra. (MTI) Bocsánatkérés Li Teng-huj tajvani államfő kedden első ízben kért hivata­losan bocsánatot a sziget őslakosságától, amiért 1947­ben kínai nacionalista csapa­tok több ezrüket lemészárol­ták. Megbékélésre szólította fel az őshonos lakosságot és azokat a szárazföldről érke­zett kínaiakat, akik a polgár­háború alatt menekültek el lakhelyükről és találtak mene­déket a szigeten. A nacionalisták 1947. feb­ruár 28-án vérfürdőt rendez­tek Tajvanon: a legyilkolt hely­béliek száma 18 és 28 ezer közé tehető. A mészárlás mély nyomot hagyott a tajvaniak kollektív emlékezetében. (MTI) SZOMALIA Kivonulás - segédlettel MTI-hír Keddre virradóra meg­kezdődött az amerikai tenge­részgyalogosok fő erőinek part­raszállása a szomáliai főváros, Mogadishu kikötőjénél. Az ak­ció célja a kelet-afrikai orszá­gokban állomásozó békefenn­tartó egységek távozásának biztosítása - jelentették a hír­ügynökségek. Az Egyesített Pajzs elneve­zésű akció többnapos előké­szület után már hétfőn napköz­ben elkezdődött: akkor néhány száz amerikai tengerészgyalo­gos érkezett helikopterekkel a tengerparti repülőtérre. A nap folyamán érkezett előőrs után a sötétedést követően további - az AP szerint 2000, a Reuter szerint 1500 amerikai és olasz tengerészgyalogos szállt part­ra. A hírügynökségek arról szá­moltak be, hogy a szomáliai fővárosban nyugalom volt a nap folyamán, a partraszállást semilyen incidens nem zavarta meg. A következő napokban az amerikai, a brit, a francia és az olasz szövetségesek összesen 14 ezer katonája száll majd partra, hogy a bangladesi és pakisztáni békefenntartó erők zavartalan távozását segítsék. Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn meg­védte az Egyesült Államok szo­máliai szerepét, hangsúlyozva, hogy a „humanitárius vállakó­zással több százezer ember életét sikerült megmenteni". Christopher aláhúzta, hogy szerinte nemcsak a rossz dol­gokról kell beszélni, hanem fontos felidézni a szomáliai misszió pozitív oldalait is, azt, hogy „ma sokkal jobb állapo­tok uralkodnak a kelet-afrikai országban, mint korábban". Az amerikai csapatok már tavaly elhagyták Szomáliát, miután nem tudtak úrrá lenni a helyi klánok szembenállá­sán, és a hazai közvélemény mind nyomatékosabban köve­telte kivonulásukat, miután veszteségeik több tucat főre emelkedtek. KELET-AZSIA Űj amerikai stratégia MTI-tudósítás A gyors gazdasági növeke­dést felmutató, óriási piaci le­hetőségekkel kecsegtető kelet­ázsiai országok biztonságának és stabilitásának fontosságát szem előtt tartva a washingtoni kormányzat alapvető módosí­tást hajtott végre a kilencvenes évek elején kidolgozott stratégi­áján, és feladta a térségbe vezé­nyelt százezer fős amerikai csa­patok részleges visszavonásá­nak a tervét. A Fehér Ház által jóváhagyott új stratégiai elveket Joseph Nye védelmi államtitkár­helyettes ismertette. Az 1990/92-ben lefektetett elképzelések alapján az évszá­zad végére fokozatosan mérsé­kelték volna a Japánban és Dél­Koreában állomásozó amerikai fegyveres erők számát. - A ko­rábbival szöges ellentétben az új terv megerősíti elkötelezett­ségünket a százezer fős létszám fenntartása mellett - hangoztat­ta az államtitkár-helyettes. Leszögezte: noha sok politikai szakértő szerint a térségben ki­bontakozó viták alapvetően gaz­dasági jellegűek lesznek, az ő nézete mégis az, hogy „bizton­ság a jövőben is kritikus tényező marad". A gazdasági érdek­összefonódásra utalva kijelen­tette, hogy a térség rohamos léptékű gazdasági bővülésétől 3 millió állampolgár munkahelye függ. Jelenleg Japánban 45 ezer, Dél-Koreában 35 ezer és a tér­ségbe vezényelt hajók fedélze­tén 15 ezer katona tartózkodik. Rabbik és lombikbébik Az izraeli vallási ügyek minisztériuma rabbikból, ápolónőkből, és orvosokból álló speciális csoportot állított fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a lombikbébi programnak nevezett, mesterséges úton történő megtermékenyítésnél ellenőrizze, valóban a férj on­dósejtjei kerülnek-e a megtermékenyítendő petesejthez. A Jediót Ahronót jelentése szerint az in vitro megtermékenyítésre az ortodox rabbik csak nemrégiben adták áldásukat, annak el­lenőrzéséhez azonban ragaszkodnak, hogy valóban a házaspár két tagjának petesejtje, illetve hímivarsejtjei találkoznak-e a kémcsőben. (MTI) Fekete hattyú F űhöz-fához, népsza­vazáshoz kapkod­nak a Moldovától ön­kényesen elszakadt, úgyneve­zett Dnyeszter-melléki Köztár­saság vezetői. A jobbára orosz és ukrán lakosság - tartva a chisinaui (kisinyovi) nemzeties­kedő, Románia felé húzó kor­mányzattól - tényleges önálló­ságra vágyik, s főleg szoros kap­csolatokra Oroszországgal. Ez a déli végvár szilárdan meg van győződve arról, hogy a Szovjetu­nió csak tetszhalott, s ha na­gyon akarják, akkor feltámaszt­ható. Márpedig nagyon akarják. Éppen ezért döntött úgy a „par­lamentjük", hogy március 26-án népszavazást tartanak arról, menjen vagy maradjon a 14. orosz hadsereg. A voksolás ki­menetele nem kétséges: a ma­radásra fognak szavazni. Kér­dés, mennyire veszi komolyan Oroszország egy „idegen hata­lom" ilyenfajta diktátumát. Tartani lehet attól, hogy ez esetben nagyon is odafigyel, hi­szen tudni kell: bár már foly­nak a tárgyalások Moszkva és Chisinau között a 14. hadsereg sorsáról, azért Moszkva nagyon szívesen venné akár egy ilyen játékköztársaság állásfoglalá­sát is, csakhogy katonái marad­hassanak. Közben persze kész­ségesen elismeri Moldova füg­getlenségét, csak éppen nem az egészét, s attól sem ódzko­dik, hogy békefenntartónak ad­ja ki magát, hiszen a moldovai 1992-es polgárháborúnak ép­pen a 14. hadsereg vetett vé­get. Ez tény - a hogyanról azon­ban jobb nem beszélni. Pedig.kezd ez az ügy fölöt­tébb kínos lenni, különösen Jel­cin számára. Annak a polgárhá­borúnak ugyanis csak úgy lehe­tett véget vetni - mégpedig Moszkva birodalmi érdekeit szem előtt tartva -, hogy a Kreml azt hangoztatta: a 14. hadsereg parancsnoka, Alek­szandr Lebegy egyszerűen önállósította magát. így meg­maradt a bábköztársaság is, meg a beszélő viszony is Mol­dovával. Lebegy lett a fekete bárány ­vagy inkább a fekete hattyú, hi­szen neve hattyút jelent de a látszólagos kegyvesztés ellené­re időközben olyan nagy kali­berű katonai-politikai személyi­séggé nőtte ki magát, akitől Moszkvában sokan tartanak. Sorozatosan bírálja Jelcint, sze­rinte az elnök elveszítette az ál­lami szervek feletti ellenőrzé­sét, s Oroszország kormány nél­küli hajóként hányódik. Úgy vél­te, Jelcin hivatalban maradásá­nak minden perce csak tovább élezi a helyzetet. Ujjat húzott Gracsov védelmi miniszterrel, afganisztáni „harcostársával" is, aki.elirigyelte népszerűségét a hadsereg tisztjei körében. Gracsov tavaly megpróbálta őt - átszervezés címén - elmozdí­tani helyéről, de a katonák fel­zúdulása miatt ez nem sikerült neki. Ahogyan Jelcin sem mert hozzányúlni a közelmúltban, amikor menesztette a védelmi miniszter két helyettesét a cse­csenföldi katonai akció bírálata miatt. Pedig Lebegynél kemé­nyebben kevesen bírálták ezt a kalandot. Arra a kérdésre, haj­landó lenne-e egy ezredet vezé­nyelni a csecsenföldi háború­ban, a tábornok igennel vála­szolt. De volt egy kikötése: az ezredet a Kreml urainak gyer­mekeiből és unokáiból kellene összeállítani. Az elnök még ezt a békát is lenyelte, merthogy Lebegy 1991-ben kiállt mellette Gorbacsovval szemben. S úgy tűnik, sokat tud... Újabban Lebegy az elnökje­löltség gondolatával kacérkodik,­s egyre nagyobb aggodalmat kelt Moszkvában. Joggal, hiszen nem más jelöli őt, mint az afgán háborús veteránok, az utolsó szovjet hősök szövetsége. S szá­míthat mindazokra a konzerva­tív rétegekre, amelyek visszasír­ják a birodalmat és a „rendet". A hadseregben is úgy tartják, hogy az összes erőszakszervezetre támaszkodva Lebegy képes len­ne a rendcsinálásra. Az is tet­szik a katonáknak, hogy bálvá­nyuk szerint egy puccs is jobb, mint a mai fejetlenség. Hasonló programmal már van egy elnökjelöltje Oroszország­nak: Vlagyimir Zsirinovszkij. Ők ketten, persze, ki nem állhatják egymást, ami természetes, hi­szen ugyanazokat a rétegeket célozzák meg. így aztán nem ki­zárt, hogy az ő párharcuknak egy harmadik lesz a győztese. Remélhetőleg egy demokrata ­bár ez olyan ritka fajta Oroszor­szágban, mint a fekete hattyú, miközben a Zsirinovszkij- és Le­begy-félékből Volgát lehet re­keszteni. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents