Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

M ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. március 1. I

rak nem tudott „elszámolni" 20-30 tonna, biológiai fegyver előállítására használt baktériumok kitermeléséhez szükséges alapanyaggal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZmegbízott közölte hétfőn. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Tanács elé terjesztette jelentését tapasztalatairól. F

idel Castro kubai államés pártvezető az argentin Noticias című hetilapnak adott interjújában megerősítette: a kubaiak fő célja továbbra is a forradalom megvédése, amely számukra a függetlenséget és a szociális vívmányokat testesíti meg. Kijelentette, nem érzi magát magányosnak a világpolitikában. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfővel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyon jó személyes kapcsolatokat tartott fenn vele. Úgy vélte, Gorbacsov tele volt jó szándékkal, és soha nem beszélt a szocializmus szétzúzásának szükségességéről, ám idővel más stratégiát választott. H

atározatban szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa a világ országait, hogy kutassák fel és tartóztassák le a ruandai népirtásban vagy más kegyetlenkedésekben való részvétellel gyanúsítható személyeket. A dokumentum sürgeti azon bűnösök kézre kerítését is, akik a ruandai menekültek számára az afrikai ország szomszédságában felállított táborokban követtek el rémtetteket. N

émetországba repült az a két keresztény, akiket Pakisztánban az iszlám meggyalázásának vádjával halálra ítéltek, majd felmentettek. A 14 éves Szalamat Maszih és a 44 éves Rehmat Maszih titokban hagyta el hazáját, mert felmentésük után iszlám szélsőségesek a megölésükkel fenyegetőztek, és több vallási szervezet is tiltakozott az ítélet ellen. Egy szunnita vezető azzal vádolta Benazir Bhutto miniszterelnököt, hogy „a zsidó és keresztény lobbinak engedve" eszközölte ki a felmentő ítéletet. K

olumbiai gerillák dinamitos merényletet követtek el az ország legfontosabb olajvezetéke ellen, mintegy 6 ezer hordó nyersolaj kiömlését idézve elő. A Nemzeti Felszabadító Hadseregnek tulajdonított támadás színhelye a venezuelai határvidéken, Arauquita város közelében volt. ROMANIA Látványos pofonok a demokráciának A kolozsvári tanács hétfőn este több mint ötórás heves vita után határozatot fogadott el, amely felhatalmazza Gheorghe Funart, a város egységpárti (RNEP) polgármesterét, hogy kezdeményezze Grigore Zanc megyei prefektusnál, a kormány megyei képviselőjénél azoknak a városi tanácsosoknak a felmentését, akik részt vesznek az RMDSZ nemrég megalakult önkormányzati tanácsában. Ezt a testületet először Gheorghe Funar, majd a kormány is alkotmányellenesnek nevezte. Az RMDSZ éppen vasárnap úgy módosította a testület alapszabályát, hogy az ilyen vádak leszerelésére külön is bevette a dokumentumba: döntései nem mondhatnak ellen a román alkotmány vonatkozó szakaszainak. A kolozsvári tanácsban a szavazásnál egy liberális tartózkodott, az RMDSZ tanácsosai és az ellenzék más reprezentánsai, összesen 13-an, nem vettek részt a voksolásban. Mint azt Herédi Gusztáv tanácsos az MTI tudósítójának kérdésére telefonon elmondta, a tanács egységpárti többsége figyelmen kívül hagyta az ellenérveket és, mint kitűnt, egyáltalán nem ismerte sem az RMDSZ programját, sem az önkormányzati tanács szabályzatát; még azt sem tudta, kik azok a tanácstagok, akikre vonatkozik majd a döntés. A román képviselőház több órás vita után 140 vokssal 105 ellenében elvetette az ellenzék „egyszerű indítványát", amely alkotmánysértőnek minősítette a polgármesterek és tanácsosok „tömeges felmentését" a kormány részéről, és a vonatkozó határozatok megsemmisítését követelte. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a felmentések érvényben maradnak. Az ellenzék szerint több mint 130 ilyen felmentésre került sor, az érintettek döntő többsége - köztük a nemzetközileg is jól ismert brassói polgármester, Adrian Moruzi, bukaresti kerületek polgármesterei és mások ellenzéki pártok tagja. ZSIRINOVSZKIJ SZADDAMNAL A Nyugat ellen szövetkeznek Szaddám Húszéin iraki államfő hétfőn mintegy három órán át tárgyalt Vlagyimir Zsirinovszkijjal, az orosz nacionalista Liberális Demokrata Párt vezetőjével, aki vasárnap érkezett népes küldöttség élén Bagdadba. A találkozót követően közölték a sajtóval, hogy az irakiorosz kapcsolatokról, az Irak elleni ENSZ-embargó feloldását illető fáradozásokról, továbbá „a pravoszláv és a muzulmán világ Nyugat elleni koalíciója létrehozásának lehetőségeiről" volt szó. Zsirinovszkij a Bagdadban tett előző megnyilatkozásaihoz hasonlóan ismét kijelentette: „Az Észak - Oroszország - és Dél - az arab és muzulmán világ - között nincs ellentét. Nem ellenségek, hanem barátok va• gyünk. Közös ellenségünk: a Nyugat." Az orosz nacionalista politikus vasárnap, nyomban megérkezése után, felszólított a Nyugat elleni koalíció megalakítására. Azt ecsetelte, hogy a nyugati keresztény civilizáció konfliktust akar szítani az Oroszország által megtestesített keleti keresztény civilizáció és az iszlám között, hogy „mindkettőt eltüntesse". Zsirinovszkij az iraki államfővel folytatott megbeszélését érdekesnek, részletesnek és termékenynek nevezte, s újfent követelte az Irak elleni ENSZszankciók feloldását. Bárdot a kutyákért Brigitte Bárdot, az állatok sorsát szívén viselő világhírű francia filmszínésznő ezúttal a kutyák számára kért kegyelmet a dél-koreai hatóságoktól. Egyenesen Kim Jung Szam dél-koreai elnöknél sürgette, hogy szüntessék be a kutyák táplálkozási célból történő lemészárlását. Levelében azt írta, az ázsiai országból visszatérő turisták megdöbbenéssel számolnak be e szokásról, és elfogadhatatlannak tartják azt a kegyetlen bánásmódot, amelyben a másutt az ember legjobb barátjának számító derék négylábúaknak részük van. A filmsztár találkozót kért az államfőtől, hogy ezt a rendkívül sajátos kérdést megvitassa vele. Utalt arra is, ha nem sikerül rábírni a dél-koreaiakat a kegyetlen szokásuk megváltoztatására, ezzel az OECD-tagságra törekvő hazájuk tekintélyét viszik vásárra. (MTI) Bocsánatkérés Li Teng-huj tajvani államfő kedden első ízben kért hivatalosan bocsánatot a sziget őslakosságától, amiért 1947ben kínai nacionalista csapatok több ezrüket lemészárolták. Megbékélésre szólította fel az őshonos lakosságot és azokat a szárazföldről érkezett kínaiakat, akik a polgárháború alatt menekültek el lakhelyükről és találtak menedéket a szigeten. A nacionalisták 1947. február 28-án vérfürdőt rendeztek Tajvanon: a legyilkolt helybéliek száma 18 és 28 ezer közé tehető. A mészárlás mély nyomot hagyott a tajvaniak kollektív emlékezetében. (MTI) SZOMALIA Kivonulás - segédlettel MTI-hír Keddre virradóra megkezdődött az amerikai tengerészgyalogosok fő erőinek partraszállása a szomáliai főváros, Mogadishu kikötőjénél. Az akció célja a kelet-afrikai országokban állomásozó békefenntartó egységek távozásának biztosítása - jelentették a hírügynökségek. Az Egyesített Pajzs elnevezésű akció többnapos előkészület után már hétfőn napközben elkezdődött: akkor néhány száz amerikai tengerészgyalogos érkezett helikopterekkel a tengerparti repülőtérre. A nap folyamán érkezett előőrs után a sötétedést követően további - az AP szerint 2000, a Reuter szerint 1500 amerikai és olasz tengerészgyalogos szállt partra. A hírügynökségek arról számoltak be, hogy a szomáliai fővárosban nyugalom volt a nap folyamán, a partraszállást semilyen incidens nem zavarta meg. A következő napokban az amerikai, a brit, a francia és az olasz szövetségesek összesen 14 ezer katonája száll majd partra, hogy a bangladesi és pakisztáni békefenntartó erők zavartalan távozását segítsék. Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn megvédte az Egyesült Államok szomáliai szerepét, hangsúlyozva, hogy a „humanitárius vállakózással több százezer ember életét sikerült megmenteni". Christopher aláhúzta, hogy szerinte nemcsak a rossz dolgokról kell beszélni, hanem fontos felidézni a szomáliai misszió pozitív oldalait is, azt, hogy „ma sokkal jobb állapotok uralkodnak a kelet-afrikai országban, mint korábban". Az amerikai csapatok már tavaly elhagyták Szomáliát, miután nem tudtak úrrá lenni a helyi klánok szembenállásán, és a hazai közvélemény mind nyomatékosabban követelte kivonulásukat, miután veszteségeik több tucat főre emelkedtek. KELET-AZSIA Űj amerikai stratégia MTI-tudósítás A gyors gazdasági növekedést felmutató, óriási piaci lehetőségekkel kecsegtető keletázsiai országok biztonságának és stabilitásának fontosságát szem előtt tartva a washingtoni kormányzat alapvető módosítást hajtott végre a kilencvenes évek elején kidolgozott stratégiáján, és feladta a térségbe vezényelt százezer fős amerikai csapatok részleges visszavonásának a tervét. A Fehér Ház által jóváhagyott új stratégiai elveket Joseph Nye védelmi államtitkárhelyettes ismertette. Az 1990/92-ben lefektetett elképzelések alapján az évszázad végére fokozatosan mérsékelték volna a Japánban és DélKoreában állomásozó amerikai fegyveres erők számát. - A korábbival szöges ellentétben az új terv megerősíti elkötelezettségünket a százezer fős létszám fenntartása mellett - hangoztatta az államtitkár-helyettes. Leszögezte: noha sok politikai szakértő szerint a térségben kibontakozó viták alapvetően gazdasági jellegűek lesznek, az ő nézete mégis az, hogy „biztonság a jövőben is kritikus tényező marad". A gazdasági érdekösszefonódásra utalva kijelentette, hogy a térség rohamos léptékű gazdasági bővülésétől 3 millió állampolgár munkahelye függ. Jelenleg Japánban 45 ezer, Dél-Koreában 35 ezer és a térségbe vezényelt hajók fedélzetén 15 ezer katona tartózkodik. Rabbik és lombikbébik Az izraeli vallási ügyek minisztériuma rabbikból, ápolónőkből, és orvosokból álló speciális csoportot állított fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a lombikbébi programnak nevezett, mesterséges úton történő megtermékenyítésnél ellenőrizze, valóban a férj ondósejtjei kerülnek-e a megtermékenyítendő petesejthez. A Jediót Ahronót jelentése szerint az in vitro megtermékenyítésre az ortodox rabbik csak nemrégiben adták áldásukat, annak ellenőrzéséhez azonban ragaszkodnak, hogy valóban a házaspár két tagjának petesejtje, illetve hímivarsejtjei találkoznak-e a kémcsőben. (MTI) Fekete hattyú F

űhöz-fához, népszavazáshoz kapkodnak a Moldovától önkényesen elszakadt, úgynevezett Dnyeszter-melléki Köztársaság vezetői. A jobbára orosz és ukrán lakosság - tartva a chisinaui (kisinyovi) nemzetieskedő, Románia felé húzó kormányzattól - tényleges önállóságra vágyik, s főleg szoros kapcsolatokra Oroszországgal. Ez a déli végvár szilárdan meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió csak tetszhalott, s ha nagyon akarják, akkor feltámasztható. Márpedig nagyon akarják. Éppen ezért döntött úgy a „parlamentjük", hogy március 26-án népszavazást tartanak arról, menjen vagy maradjon a 14. orosz hadsereg. A voksolás kimenetele nem kétséges: a maradásra fognak szavazni. Kérdés, mennyire veszi komolyan Oroszország egy „idegen hatalom" ilyenfajta diktátumát. Tartani lehet attól, hogy ez esetben nagyon is odafigyel, hiszen tudni kell: bár már folynak a tárgyalások Moszkva és Chisinau között a 14. hadsereg sorsáról, azért Moszkva nagyon szívesen venné akár egy ilyen játékköztársaság állásfoglalását is, csakhogy katonái maradhassanak. Közben persze készségesen elismeri Moldova függetlenségét, csak éppen nem az egészét, s attól sem ódzkodik, hogy békefenntartónak adja ki magát, hiszen a moldovai 1992-es polgárháborúnak éppen a 14. hadsereg vetett véget. Ez tény - a hogyanról azonban jobb nem beszélni. Pedig.kezd ez az ügy fölöttébb kínos lenni, különösen Jelcin számára. Annak a polgárháborúnak ugyanis csak úgy lehetett véget vetni - mégpedig Moszkva birodalmi érdekeit szem előtt tartva -, hogy a Kreml azt hangoztatta: a 14. hadsereg parancsnoka, Alekszandr Lebegy egyszerűen önállósította magát. így megmaradt a bábköztársaság is, meg a beszélő viszony is Moldovával. Lebegy lett a fekete bárány vagy inkább a fekete hattyú, hiszen neve hattyút jelent de a látszólagos kegyvesztés ellenére időközben olyan nagy kaliberű katonai-politikai személyiséggé nőtte ki magát, akitől Moszkvában sokan tartanak. Sorozatosan bírálja Jelcint, szerinte az elnök elveszítette az állami szervek feletti ellenőrzését, s Oroszország kormány nélküli hajóként hányódik. Úgy vélte, Jelcin hivatalban maradásának minden perce csak tovább élezi a helyzetet. Ujjat húzott Gracsov védelmi miniszterrel, afganisztáni „harcostársával" is, aki.elirigyelte népszerűségét a hadsereg tisztjei körében. Gracsov tavaly megpróbálta őt - átszervezés címén - elmozdítani helyéről, de a katonák felzúdulása miatt ez nem sikerült neki. Ahogyan Jelcin sem mert hozzányúlni a közelmúltban, amikor menesztette a védelmi miniszter két helyettesét a csecsenföldi katonai akció bírálata miatt. Pedig Lebegynél keményebben kevesen bírálták ezt a kalandot. Arra a kérdésre, hajlandó lenne-e egy ezredet vezényelni a csecsenföldi háborúban, a tábornok igennel válaszolt. De volt egy kikötése: az ezredet a Kreml urainak gyermekeiből és unokáiból kellene összeállítani. Az elnök még ezt a békát is lenyelte, merthogy Lebegy 1991-ben kiállt mellette Gorbacsovval szemben. S úgy tűnik, sokat tud... Újabban Lebegy az elnökjelöltség gondolatával kacérkodik,s egyre nagyobb aggodalmat kelt Moszkvában. Joggal, hiszen nem más jelöli őt, mint az afgán háborús veteránok, az utolsó szovjet hősök szövetsége. S számíthat mindazokra a konzervatív rétegekre, amelyek visszasírják a birodalmat és a „rendet". A hadseregben is úgy tartják, hogy az összes erőszakszervezetre támaszkodva Lebegy képes lenne a rendcsinálásra. Az is tetszik a katonáknak, hogy bálványuk szerint egy puccs is jobb, mint a mai fejetlenség. Hasonló programmal már van egy elnökjelöltje Oroszországnak: Vlagyimir Zsirinovszkij. Ők ketten, persze, ki nem állhatják egymást, ami természetes, hiszen ugyanazokat a rétegeket célozzák meg. így aztán nem kizárt, hogy az ő párharcuknak egy harmadik lesz a győztese. Remélhetőleg egy demokrata bár ez olyan ritka fajta Oroszországban, mint a fekete hattyú, miközben a Zsirinovszkij- és Lebegy-félékből Volgát lehet rekeszteni. GÖRFÖL ZSUZSA