Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám, kedd

1995. március 21. MOZAIK ÚJSZ Ó 7\ KULONORA A GALANTAI MAGYAR GIMNÁZIUMBAN Történelem - élőben A Galántai Magyar Gimnázium diákjai nem panaszkodhat­nak, hogy unalmasak lennének a napjaik. Minden hétfőn, szerdán és pénteken sportkör van, kedden latinra járhatnak, csütörtökön és pénteken a néptánccsoport és a messze föl­dön híres iskolai énekkar próbál. Ezenkívül van itt matemati­ka, fizika, kémia és biológia szakkör. És, ami talán ritkább, történelem szakkörbe is járhatnak a galántai gimnazisták. Ez utóbbi munkájából szeretnénk egy kis ízelítőt adni. Színesebbé tenni a tananyagot Olasz Zsuzsanna történelem szakos tanárnő három éve tanít a gimnáziumban, azóta gyűjti maga köré a történelem iránt ér­deklődő diákokat. De nemcsak a szakkörösök, a többiek is szí­vesen bekapcsolódnak a köte­lező tanórákon kívüli foglalkozá­sokba, és a különböző vetél­kedőkön is részt vesznek. Ta­valy például az elsősök csapata országos viszonylatban negye­dik helyezést ért el a csehszlo­vákiai magyar irodalomról ren­dezett vetélkedőn, a harmadi­kos lányok pedig jól szerepeltek *) magyarok eredetével foglalko­zó, Emese álma vetélkedőn. Ez utóbbi az idén is folytatódik, már hat csapat jelentkezett, hogy képviselje a gimnáziumot a ver­senyben. A harmadikosok már rendszeresen részt vesznek az Adj emberséget az embernek és magyarságot a magyarnak nem­zetközi kultúrtörténeti vetél­kedőn, amelyet az idén Gyulán tartanak. - Próbálom vonzóan előadni a tananyagot - mondja a ta­nárnő. - A puszta adatokon kí­vül a történelmi személyisé­gekről, eseményekről egy-egy érdekes momentumot is igyek­szem becsempészni a magyará­zatba, mert ezzel színesebbé teszem az órákat, és felkeltem a gyerekek érdeklődését a törté­nelem iránt. Tavaly például, amikor a má­sodik világháborúról tanultak, azzal bízta meg a diákokat, ke­ressenek a környezetükben olyan idős embereket, akik él­ményeik alapján tudnak mesél­ni az akkori eseményekről. A gyerekek szívesen vállalkoztak a feladatra, és össze is gyűlt jó­néhány magnókazetta az emló kezok elbeszéléseivel. Köztük volt az is, amelyre az egyik dió szegi kislány játszotta fel a falu­jabeli nyugdíjas főmolnár, a 72 éves Audi János elbeszélését. János bácsi elbeszélése annyira megnyerte a tanárnő tetszését, hogy meghívta őt, ossza meg él­ményeit a gyerekekkel. Az előadás olyan sikert aratott, hogy az idén Audi Jánost ismét meghívták a galántai gimnázi­umba. Nyíregyházi történet Délután, a tanítás után vagy húsz hallgató gyűlt össze az egyik tanteremben, hogy meg­hallgassa János bácsi története­it, aki ötven év távlatából idézte fel nyírségi háborús élményeit. Elbeszélte, hogyan mentett meg másodmagával egy bombatá­madásban megsebesült bajtár­sat, és hogyan mentette meg mindannyiuk életét egy nyíregy­házi „beöltözött" menyecske. A diákok kérdéseket tehettek - és tettek is - fel az előadónak. Leg­jobban azzal a kérdéssel szorí­tották sarokba az előadót, mit is jelentett a „beöltözés". János bácsi megmagyarázta, hogy a fi­atal nők az orosz katonák erőszakoskodásától való félel­mükben próbálták magukat öreg anyókának álcázni. Nehéz volt erről beszélnie, mert mint elmondta, öt lánytestvére egyi­két is az oroszok lőtték agyon. A gyerekek arra is kíváncsiak vol­tak, milyen az a csimm-bumm­lövedék', kik voltak a géhások, hogy mit csináltak a fogságba esett ellenséggel. János bácsi minden válasz köré egy szép tör­ténetet kerekített. A hallgatók pedig nem unták a dolgot, mert a nagyob fiúk még a táncpróbát is lekésték, csak hogy végighall­gassák a történeteket. Jómagam is élveztem az előadást. Nagyon jó ötletnek tar­tom Olasz tanárnő kezdeménye­zését, hiszen ilyen előadások al­kalmával nemcsak szórakoznak a gyerekek, hanem sok mindent meg is tanulnak. A többi összegyűjtött hangfelvételt szin­tén fel akarja használni a ta­nárnő, még ha nem is hívja meg mindegyik elbeszélőt személyes előadásra. - A leventeéletről, a második világháború alatti ott­honi környezetről, az amerikai és az orosz hadifogságról szóló hanganyaggal szeretném a tör­ténelemórákat érdekesebbé tenni - tervezi a tanárnő. Ásatásokban is részt vennének A történelem szakkörbe há­rom éve még húszan jelentkez­et tanárnő (jobboldalt) beült a hallgatók közé tek, de ilyen nagy csoportban nehéz volt dolgozni, így aztán mára hat-hét főre csökkent a létszám. Nemcsak az iskola­padban foglalkoznak történe­lemmel, hanem kiránduláso­kat is szerveznek. Tavalyelőtt a pozsonyi múzeumokban jár­tak, tavaly Komáromban tartot­tak történelmi városnézést, nemrég pedig Pozsonyban tá­jékozódtak arról, hogy mi mó­don, milyen információkhoz juthatnak az egyetemi könyv­tárban. Az ifjú történészek ter­vei között szerepel a galántai reneszánsz kastély restaurálá­sa keretében végzett ásatá­sokban való részvétel és a já­rás templomai történetének a felkutatása. Az iskola folyosóján egy nagy tablón régi oklevelek, térképek és egyéb iratok fénymásolatai láthatók - ez is a történelem szakkör munkáját dicséri. A di­ákok által gyűjtött régi iratok között a század elejéről szár­mazó adásvételi szerződés, há­zasságlevél, igazolás arról, hogy valaki a kitelepítési listán szerepelt, vagy a zsidótörvény idéjén kiadott származási iga­zolvány is van. A diákok legszí­vesebben az 1882-ből szárma­zó, a járás településeit feltün­Ki mint vet...sikert arat Két év után ismét a városban a vidék. A jó gazda idejében felkészül, tájékozódik. A gondos gazda itt terem és megalapozza a bő termést. Jöjjön el és "üzlete" sikert arat. Amit láthat: - Növénytermeszlés - Állattennyészlés - Mezőgazdasági gépek - Kisgazdaságok eszközei - Erdőgazdaság - Kerteszet Amit hallhat: - Agrár Fórum • Biotechnológiai konferencia • Vitafórum az aktuális kérdésekről AGRO+ MASHEXPO Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgazdasági gépkiállítás március 28.- április 1. Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, III. kapu BANK A kiállítás szponzora: Mezőbank Rt. HUNGEXPO UJ EGYHÁZI FOLYOIRAT Református újság Míg számos sajtótermék a nyomasztó gazdasági gondok költség- és adóterhei következtében csődbe jutott, örö­münkre szolgál, és figyelmet érdemel a fenti címen megje­lenő egyházi havilap. Az 1993 közepén helyi kezde­ményezésre indult, de egész Szlovákiában terített folyóirat im­már létjogosultságot nyert a re­formátus hívek között. Elmond­ható róla, hogy ma kialakult arcu­lattal lép olvasói elé. Külön rész foglalkozik az egyházi élettel, van hit- és irodalom-, ifjúsági, illetve gyermekrovata. A lap színvonalát emelik a grafikák és tusrajzok. Az induló évben kiadott négy (A szerző felvétele) tető térképet nézegetik, az ok­mányok közül pedig egy 1913­ban kiadott iskolai rendtartás a legnépszerűbb. A lépcsőfor­dulóban egy vitrinben kisebb kiállítás látható: első világhá­borús díszkard, tábori leve­lezőlapok, élelmiszerkönyvecs­ke, különféle kitüntetések és régi pénzérmék, a legszebb da­rab pedig egy díszített, emlék­nek készült 50 milliméteres ágyúlövedék-hüvely. A kiállí­tást is a gyerekek készítették, de az nemcsak az ő érdeklődé­sükről, hanem elsősorban ta­nárnőjük odaadásáról tanús­kodik. GAÁL LÁSZLÓ próbaszám után folyamatosan havonként jelentkezik a lap, mely Csorna László főszerkesztő irá­nyításával készül. A Deregnyői Református Keresztyén Gyüleke­zet gondozásában adományok­ból fenntartott lap közkedveltté és olvasottá vált a reformátusok körében. Ezenkívül ötvenöt év után az idén először ugyancsak a havilap szerkesztői állították össze a Sze­retetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi protestáns egyházi intéz­mény, a Glaube in der 2. Welt tá­mogatásával jelent meg (d. varga) DUNASZERDAHELYI JARASI BALESETMÉRLEG Hibás fékek, futóművek A dunaszerdahelyi Járási közlekedésrendészeti osztályon Meleg Rudolf rendőr őrnagy, alosztályvezető hatáskörébe tartozik a járőrszolgálatok, illetve a baleseti részleg munká­jának szervezése, így jó áttekintése van a járás tavalyi bal­eseti statisztikájáról, és tapasztalatai révén jól meg tudja ítélni a járművezetők felkészültségét, magatartását. - A számok alapján akár a hely­zetjavulásáról is beszélhetnénk ­jellemzi a helyzetet - , hiszen az 1055 baleset 87-tel, a könnyű sé­rültek száma pedig 35-tel keve­sebb, mint az előző évben volt. En­nek akár örülhetnénk is, de a sú­lyosan sérültek száma kettővel, a halálos kimenetelű baleseteké pedig hattal volt több az előző év­hez képest. Csupán december­ben 107 balesetet regisztráltak, és alig egy hét leforgása alatt 5 polgártársunkat veszítettük el örökre, ami nagyon is megrázó és elgondolkodtató. A miértekre nincs felelet. Az anyagi kár is meg­haladta a 26 millió koronát, amely az alkatrészek és javítások drágu­lását is'jelzi. • Melyek a balesetek legfőbb okai? - Ha röviden akarnék válaszolni, azt mondanám, a gépjárműve­zetők alapvető kötelességeinek megszegését említhetnénk. Nagy szerepet játszik a helytelen veze­tési mód, az elsőbbségadás elmu­lasztása, a helytelen előzés, a gyorshajtás és persze az alkohol. • A balesetet okozók sorában kik a listavezetők? - Továbbra is a személygépkocsi­vezetők, persze a kerékpárosok és a gyalogosok sem angyalok. Ez utóbbiaknak 27, illetve 16 bal­eset van a rovásukon. A sort az autóbusz-, traktor- és motorkerék­pár-vezetők zárják. Meg kell emlí­teni azt a 15 balesetet is, amelyet vezetői jogosítvánnyal nem ren­delkező személy okozott. A cser­benhagyásos balesetek okozói­nak jelentős hányadára sem sike­rült eddig fényt derítenünk. • Ön szerint milyen a járművek műszaki állaga? - Sajnos, ezt nem egyszerű meg­válaszolni, hiszen csak személy­gépkocsiból 26 ezret tartunk nyil­ván, és a többi jármű-kategóriáról még nem is szóltam. Sajnos, a Nyugatról behozott kocsik je­lentős része is használtan kerül az országba. Az Előpatonyban szep­tembertől üzemelő műszaki el­lenőrző állomás eddigi felmérései is azt bizonyítják, hogy a gépkocsi­tulajdonosok nem- gondoskodnak kellően járművük műszaki állapo­táról, veszélyeztetve ezzel a közle­kedésbiztonságot. A műszaki vizs­gára berendelt 1674 személygép­kocsi közül csupán 497 volt kifo­gástalan állapotban. A szükséges javítások elvégzését követően 443 gépkocsi kapta meg a megfe­lelő minősítést, ugyanakkor 546 jármű tulajdonosa egyáltalán nem kapta vissza forgalmi engedélyét. Jelenleg a DS jelzésű rendszám­táblás gépkocsikat hívják, de fo­kozatosan a többire is sor kerül, az évjáratok szerint. A legtöbb hi­bát a fékekben, a futó és a kor­mányműben találják. • Mit tehetnek a közlekedési kultúra javításáért? - A megelőzésre, a szabályta­lankodók kiszűrésére helyezve a súlyt járőreink a rendszeres el­lenőrzésekkel igyekeznek figyel­meztetni az előírások megtartásá­ról megfelédkezőket. MÉRI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents